Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-29 / 26. szám

4 NAGYBANYA 1905. junius 29. legesen városunkból. A köztiszteletben és be­csülésben álló család távozását őszintén saj­náljuk. Tedeum. Holnap, csütörtökön reggel *8 órakor tartják meg a plébánia-templomban az ünnepélyes Tedeum-ot. Tedeum után záró-ün­nepély lesz, melynek végeztével a főgimná­ziumi ifjúságnak kiosztják a bizonyítványokat. Az elemi iskolákban és a polgári állami leány­iskolákban a záró-ünnepélyek a járvány miatt elmaradnak. Érettségi vizsgálat. A nagybányai állami főgimnáziumban az érettségi vizsgálat f. hó 26 -án kezdődött s ma, szerdán délben ért véget. A vizsgálaton Ssieber Ede lovag, főigazgató elnökölt s részt vett azon Szele Róbert minisz­teri biztos is. A vizsgálat eredménye általában jónak mondható, amennyiben húsz jelentkező • közül csupán egyet utasítottak vissza egy évre. ! Jelesen lett érett: Blau Zsigmond. Jól: Hirsch \ Ármin, Molcsány Gábor, Zoltán Lajos. Érettek lettek továbbá: Feldman Miklós, Goldstein Dávid, Jakab Menyhért, Gózsa Sándor, Krausz Károly, i Kornreich Fülöp, Marosfy Gábor, Óvári Sándor, j Pap Gábor, Schrötter Béla, Stoll Károly, Tóth Ernő, Török Sándor, Várna János és Szerbák János. Az érettségi vizsgálat befejeztével Stolt Béla vendégszerető házánál fényes ebéd volt, j melyre a vizsgáló bizottság tagjai voltak hiva- | talosak. Búcsú Kristóffy volt főispántól. Szatmárvár- megye tisztikara vasárnap búcsúzott el belügy­miniszterré kinevezett volt főispánjától: Kristóffy Józseftől. A bucsuzás a volt főispántól, ki ta- gadhatlanul nagyon sokat tett Szatmárvárme- gyéért, szívélyes volt. Nagy László alispán bú­csúszavaira Kristóffy belügyminiszter meg- hatottan válaszolt s a többek között a követke­zőket mondotta: A politikára most nem akarok kiterjesz­kedni, de egyet hangsúlyoznom kell és ez az, hogy most, midőn óriási tumultus vesz körül, mentül mélyebben és szélesebben látok uj ál­lásomban, annál jobban meg vagyok győződve, hogy soha tisztább, becsületesebb és hazafiasabb feladatra nem vállalkozhattam, mentül jobban \ átlátom a helyzetet, annál inkább erősbödik bennem a hit és remény, hogy nagy és al- \ kotmányos feladatunkat, a király és a nem- \ zet kibékitését az ország javára mentül előbb meg fogjuk oldani. A bucsuzásnál városunkból Geliert Endre polgármester volt jelen. Dalestély. A nagybányai dalegyesület julius hó 8-án a Polgári Kör termeiben nagyszabású tagdijilletméiiyes dalestélyt rendez. A dalestélyen közre fog működni Zsembery Tivadar nyug. bányakapitány, a kiváló zongoraművész is. Sze­repelni fog ez estén a tárogató s tervbe van véve egy melodráma vagy monolog előadása. A dalegyesület Sólyom Ferencz karmester ve­zetése alatt már is javában készül a dalestélyre, melyen mind uj darabok kerülnek bemutatóra. A szerfölött élvezetesnek Ígérkező estély iránt nagy az érdeklődés. Az állami iskolák elhelyezése. Az állami isko­lák elhelyezésének kérdése legközelebb végle­ges megoldást nyer. Julius harmadikén váro­sunkba érkeznek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a kir. tanfelügyelőség s az állam- épitészeti hivatal kiküldöttei, hogy megszem­léljék a város képviselőtestülete által az isko­lák építésére ajánlott telkeket. Értesülésünk szerint a bizottság, melynek tagjai lesznek Gel- lért Endre polgármester és Nagy György mű­szaki tanácsos, mérnök is, nemcsak a képvise­lőtestület által ajánlott telkek megtekintésére fog szorítkozni, hanem meg fogja tekinteni az iskolaszék által beadott jelentésben felsorolt összes telkeket is. Azok, kik az iskolák elhelye­zése iránt érdeklődnek, jól teszik, ha részt vesz­nek a bizottság helyszíni szemléjén, mert ez alkalommal sok oly kérdést lehet tisztázni, mely­nek eldöntése a zöld asztalnál nagy nehézsé­gekbe ütközött. Halálozás. Lapunk zártakor vesszük a gyász- hirt, hogy Levendovszky Ferencz nyug. honvéd százados neje szül. Kommendiger Mária életé­nek 54-ik évében elhunyt. Az elhunytat holnap, csütörtökön délután */27 órakor temetik. — Mayer Arthur VI. gimnázista tanuló, 18 éves korában, tüdővészben Borpatakon elhunyt. A villamvilágitás. Megírtuk annak idején, hogy a városi képviselőtestület a villamvilági- tásra vonatkozó szerződés tárgyalása alkal­mával állás foglalt a szerződés ama pontja ellen, mely kötelezi a várost arra, hogy a vállalkozó által felveendő kölcsönért a hitelintézettel szem­ben garancziát vállaljon. A képviselőtestület e szerződési tervezetet nem fogadván el, nyilat­kozattételre hívta fel vállalkozót, hogy h ijlandó-e a villamvilágitási telepet a saját költségén léte­síteni s a villamvilágitást a szerződésben kikö­tött évi összegért eszközölni? Almer Lajos vállalkozó a városhoz most terjesztette be nyi­latkozatát. E nyilatkozat szerint a közgyűlés propoziczióját nem fogadja el, hanem ha a villamvilágitást esetleg más vállalkozó még ez évben nem létesítené, úgy a jövő év tavaszán a villamvilágitásra vonatkozólag új ajánlatot fog beterjeszteni. Vakáczió. Napok óta kihaltnak látszik az utcza, mintha kiszakadt volna valami életünk­ből. Mintha társas életünknek lüktető erejében történt volna valami folytonossági hiány. Mintha ékessége, virága, tavasza, öröme hiányoznék körünknek, városunknak. Elutazott a kedves ifjak serege, hazánk műveltségének reménye, ajkukon azzal a megható, szívhez szóló dallam­mal: Ballag már a vén diák tovább! . . . Igaz, ballag, ballag, de hányból lesz filiszter, nyugal­mas polgára a& édes otthonnak s hányból elé- j gedetlen tévelygője a nyomorúság terének, aki sokáig, ősz koráig keresni fogja a nyuga­lomnak, a megelégedésnek a puha fészkét, de nem találja meg sohasem, mert egy elérhetet­len vág}' űzi, ha jtja a végtelenig, a kimerülésig. Hasztalan kínálja ezeket az élet néha kényel­mes, nyugodt othonnal, ők vágynak az ideális, az elérhetetlen után és mosolyogva nézik sze­rintük azon szerencsétleneket, akik az életnek sivár ölén nyugodt szolgasággal tengetik nap­jaikat. Boldogok vagytok, kik letiporva az anya­got, égre emelt szemekkel szenvedéseken és töviseken keresztül törtök az emberiség neme­sebb érzelmei, ideáljai után. Csak előre! . . . Zeneesíély. A Kaszinó gyönyörű nyári helyiségében szombaton tartott zenee^tély vá­rakozáson felül sikerült. A zeneestélyen igen szép számú közönség jelent meg s az estély a legvidámabb hangulatban belenyúlt a kora hajnali órákba. A zeneestélyek rendezése pom­pás ötletnek bizonyult s nagyon alkalmasak j arra, hogy a kaszinói tagok s családtagjaik j között a társadalmi érintkezést előmozdítsák, j A legközelebbi zeneestélyt, miután julius 8-án dalestélv lesz a Polgári Körben, julius 15-én, j szombaton tartják meg. Megbízatás. Az anyakönyvi felügyelői ál- I lásokat csak nemrégen szüntették be, de úgy látszik, egészen még sem nélkülözhetik. A bel­ügyminiszter most az anyakönyvi intézmény hatályosabb ellenőrzésére Berzeviezy Gyula anyakönyvi felügyelőt nevezte ki s működési körét nyolcz vármegyére, köztük Szatmárvár- megyére jelölte ki. Rajzkiáilitás. Az áll. főgimnáziumban holnap délelőtt 3 órakor nyílik meg a rajzkiáilitás s az 30-ig bezárólag tekinthető meg. Megszökött pénzügyőr. A szilágysomlyói m. kir. pénzügyőri szakasznál alkalmazott Cserná- tonyi Gyula nevű pénzügyi vigyázó folyó hó 16-án valami hivatalos pénzfelvételre küldetett ki. A pénzügyőri biztos azonban hasztalan várta visszaérkezését, mert az illető polgári ruhába öltözve megszökött. A csendőrség keresi. Tánczestély. A nagybányai izraelita fillér­egylet a szegények segélyezésére julius hó 8-án a ligeti vendéglő helyiségében tánczestélyt rendez. Belépő dij: Személy-jegy 2 K. család­jegy 4 K. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Csendőri hatalmaskodás. Az országos vásár estéjén történt a következő eset, melyet nem hagyhatunk szó nélkül s mely ugyancsak furcsa színben tünteti föl a csendőrség működését, melytől oly sokat vártunk. Szavahitő szemta­nuk elbeszélése szerint az eset igy történt: Szaszarán Sándor kincstári ácspallér az orszá­gos vásár alkalmával more patrió kelleténél többet ivott s este */4 9 órakor felesége kar­ján egész csöndesen igyekezett hazafelé. A Fő­téren a vendéglő előtt elébe kerül egy csen­dőrkáplár s kérdőre vonja: — Hogy mert maga berúgni ? — Én kérem nem bántok senkit s azzal semmi bűnt nem követtem el — felelt vissza Szaszarán. — Most pedig parancsolom, hogy rögtön- menjen haza! — intézkedett a csendőrkáplár. A durvahangra apityokós ember dühbe jött.- Most már azért sem megyek haza! A csendőrkáplár ezzel — a siró asszony minden rimánkodása daczára — bekísérte Szasza- ránt, ki békés természetű s soha büntetve nem volt s fogva tartotta, mig késő éjjel Smaregla rendőralkapitány intézkedésére szabadon nem bocsátották. Nagyrabecsüljük a csendőrség erélyességét, de ez már nem erély, hanem ha­talmaskodás, mely megtorlást érdemel. Az ilyen eljárással a legbékésebb polgárt is fel lehet dü- hösiteni. Az adófizető békés polgárok pedig talán még sem arra valók, hogy túlbuzgó csen­dőrkáplárok hatalmaskodásainak objektumai le­gyenek. Ez esetben mindenesetre a legszigo­rúbb vizsgálatot kérjük. Pályázatok szakiskolai ösztöndijakra. A deb- reczeni kereskedelmi s iparkamara nyolcz isko­lai és pedig négy 180 koronás és négy 120 koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet. Pályáz­hatnak ez ösztöndíjakra a kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék terü­letén) illetőséggel biró oly szegénysorsu ifjak és pedig első sorban kereskedőknek, illetve iparosoknak gyermekei, kik az ország területén fennálló valamely felső kereskedelmi, illetve felső ipariskolának, ipari vagy iparművészeti szakiskolának tanulói, avagy ez ösztöndíj se­gélyével ily iskolába rendes tanulókul beirat­kozni óhajtanak. Pályázók azt, hogy az általá­nos feltételeknek megfelelnek, okmányokkal tartoznak igazolni. A kérvényhez csatolandó a születési, illetőségi és iskolai, valamint a szülők vagyontalanságáról szóló bizonyítvány annak megjegyzésével, hogy a pályázó mely iskolá­ban óhajtja tanulmányait folytatni. A pályázati kérvények 1905. évi julius hó 15-éig a debre- czeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Akik korábbi időtől fogva már az ösztöndíj élvezetében vannak, amennyiben körülményeik nem változtak s tanulmányaik végzésében jeles eredményt képesek felmutatni, a folyó évi ösz­töndíj adományozásnál elsőbbségben részesül­nek. — Ugyancsak a kamara pályázatot hirdet a debreczeni felső kereskedelmi iskolánál két tandijmentességi kedvezményre. Pályázhatnak oly szegénysorsu jó tanulók, kik a középiskola vagy polgári iskola 4-ik osztályát jó eredmény­nyel végezve a felső kereskedelmi iskolába fel­vétetni óhajtanak. Pályázati határidő 1905. ju­lius 15. A közigazgatás egyszerűsítése. A belügymi­niszter a szegénységi bizonyítványok kiállításá­nak uj alakját tette közzé a »Belügyi Közlönyé­ben s annak használatát az elsőfokú hatóságok kötelességévé tette. A szegénységnek eddig egy pontja volt csak: az, hogy az illető szegény. A bizonyítvány ezt lakonikus egyszerűséggel konstatálta és a ki a bizonyítvány birtokába jutott, hivatalosan szegény volt. Mától kezdve a szegénységnek 12 pontja lesz. Nem csak azt tüntetik majd fel, hogy ki az illető, aki szegény­nek akarja magát kineveztetni, hogy hol szüle­tett, hány éves és mi a foglalkozása, hanem azt is, hogy ki az apja, ki az anyja; (vagy a mint a hivatalos rendelet finom megkülömböztetéssel mondja: milyen a szülők társadalmi állása?); továbbá van-e vagyona a szülőknek és pedig ingatlanban és ingókban és ha van mekkora az érték s mekkora a teher; van-e a szülőknek jövedelme és ha van, a jövedelem szellemi, vagy gazdasági keresetből ered-e, vagy pedig közhivatali, vagy magánhivatali munka teljesíté­séből származik; hány gyermeke van a szülők­nek és a gyermekek hány évesek; miképen tartják vagy látják el a szülők a gyermekeket; milyen aszegénységi bizonyítványt kérelmezőknek a vagyoni viszonya, mekkorák a terhei és végül milyen nagy a jövedelme ? Ha ez mind meg van állapítva és a megállapított adatok szerint az illető tényleg szegény, akkor a bizonyítvány ellátható a minősítő záradékkal, a mely szerint „N. N. ur vagyontalannak, illetőleg társadalmi állásához képest szegénynek minősíttetik.“ Öngyilkosság. Talpas Demeter giródtótfalusi lakos azon való elkeseredésében, hogy egy örökösödési perből kifolyólag anyagi károsodást szenved, a giródtótfalusi határban öngyilkos­ságot követett el. Bocskorszijjával egy fára fel­kötötte magát. Az öngyilkosságot csak mintegy tiz nap múlva fedezték fel s akkorra már a holttest teljes feloszlásnak indult. A szerencsét* lent az öngyilkosság helyén temették el.

Next

/
Thumbnails
Contents