Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-06-08 / 23. szám
1905. junius 8. NAGYBANYA 5 Muzeum látogatás. A polgári leányiskola egyes osztályai tanítónőik vezetése alatt a napokban szemlélték meg a muzeum gyűjteményeit, mely alkalommal Myskovszky Ernő őr szolgált a szükséges magyarázatokkal. A Nagyszálló nyári kertjének megnyitása. Rumpold Gyula vendéglős pünkösd első napján nyitja meg nagy ünnepélyességgel a városi Nagyszálló nemrégen restaurált s teljesen újonnan berendezett, délszaki növényekkel díszített nyári helyiségét. A megnyitás napján d. u. 5 órától Ádám József közkedvelt zenekara hangversenyez a kerti helyiségben bemutatva a legújabb darabokat. Hideg és meleg uzsonnák, Ízletes magyaros vacsorák s a legkitűnőbb daróczi, sikárlói, tályai és kü- küllőmenti, nemkülönben behütött pompás sörök állanak majd a közönség rendelkezésére. A megnyitási ünnepély egyszes- mint nagy halestélylyel lesz egybekötve. A halestélyt kedvezőtlen idő esetén is megtartják az éttermekben. Osztályvizsgálatok a főgimnáziumban. A nagybányai állami főgimnáziumban a folyó tanév zárlati vizsgálatai a következő sorrendben fognak megtartatni: Junius 9-én d. e. 8 órakor az ev. ref. ág. ev. és izraelita tanulóknak hittan vizsgája. 10-én 8 órakor Veni Sancte; 8V2 órakor a róm. kath. és gör. kath. tanulók hittan vizsgája. 13-án I. 0. magyar, latin; II. 0. magyar, latin; III. 0. számtan, r. geometria. 14-én IV. 0. számtan, r. geometria; V. 0. latin, magyar; VI. 0. latin, magyar; VII. 0. fizika, mathematika. 15-én I. 0. számtan, r. geometria; II. 0. földrajz, természetrajz; III. o. latin, magyar, német; IV. 0. magyar, latin, német; V. o. görög, görög pótló irodalom, rajz; VI. o. természetrajz, számtan; VII. 0. történelem, német. 17-én. I. 0. természetrajz, földrajz; II. 0. számtan, r. geometria; III. o. történelem, földrajz. 20-án. IV. o. történelem, természetrajz; V. o. történelem, német. VI. 0. görög, görögpótló irodalom, rajz; VII. 0. magyar, latin. 21-én. I. 0. 8 — 9 szépírás, 3-4 ének elemei. II. o. 9—10 szépírás. 4 órakor I — VII. 0. ének és tornavizsgálat. Délelőtt pótvizsgálatok és magánvizsgálatok Írásbeli része. 23-án. II —IV. o. román nyelv, V. 0. számtan, természetrajz; VI. o. történelem, német; VII. 0. görög, görögpótló irodalom, rajz; 2 órakor V —VII. 0. román nyelv. A magán- vizsgálatok írásbeli részének folytatása. 24-én a magánvizsgálatok szóbeli része. 26 —27 érettségi szóbeli vizsgálatok. 28 — 30. rajzkiállitás. 29-én 8 órakor Tedeum. 9 órakor záróünnepély. Elhalasztott kugli verseny. A Kaszinóban múlt vasárnapra hirdetett, de a fernezelyi templomszentelés miatt elhalasztott kugliversenyt f. hó 10-én, szombaton délután 5 órakor tartják m£g. Értesítés. A Nagybányai Első Temetkezési Egylet határozathozatalra nem képes számmal gyűlt egybe május 28-ára hirdetett évi gyűlésére. Az alapszabályok értelmében a közgyűlés minden körülmények között meg fog tartatni junjus 12-én, pünkösd ihásódriapjan '10 órakor á kath. legényegyletben, a melyre az egylet tagjainak érdeklődését ez utón is felhívja az elnökség. A rózsa kertész. A csendőrség letartóztatta Kovács Mihály kohói illetőségű kertészt, ki régebben a minorita-rendnél, majd a r. kath. plébánia birtokán kertészkedett. Mániája volt a rózsakertészkedés, de ezt elég különös módon űzte. Hogy egy rózsatőt többször is eladhasson, szétvágta azokat s a közönség megtévesztésére műgyökereket alkalmazott, melyeket azután drága pénzen, mint messze földről hozatott remek rózsákat eladott. A rózsakedvelők persze várhatták, hogy a műrózsák kivirágozzanak. Végre is följelentették s a vizsgálat folyamán a rózsakertész ötletes turpisságáról lehullott a lepel. A becsapottak száma igen nagy. Talált hulla. Keddre virradóra a r. kath. temetőben egy férfi hullát találtak. A vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy az elhunyt Pap János kádársegéd, ki a pálinkaivás áldozata lett. Hétfőn is jól bepálinkázott s ily állapotban ment a temetőbe lefeküdni, hol a nagy vihar aludva érte. Valószínűleg szivszélhüdés ölte meg. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál múlt hó 31-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Május 29. Szakács Istvánnak „Antal“: május 28. Rogozsán Pálnak „Péter“; junius 1. Frink Józsefnek „Mária“; május 29. Sarmaság Istvánnak „László, István, Vilmos“ nevű gyermeke. — Meghaltak: 1903. szeptember 12. Lendvay József róm. kath., 55 éves, külföldön; május 30. Kovács Mária özv. Madarász Szilárdné gör. kath., 55 éves, napszámos, brightkorban; május 31. Gózsa József gör. kath., 20 napos, napszámos gyermeke, veleszületett gyengeségben; junius 1. Dávid Domnyika Özv. Madarász Athanászné gör. kath., 70 éves, napszámos, tüdögümőkorban; junius 2. Takács János gör. kath., 75 éves, alamizsnás, végelgyengülésben; junius 1. Fejér János gör. kath., 6 éves, napszámos gyermeke tüdőgyuladásban; junius 3. Thierry Vilma férj. Kerekes Jánosné róm. kath., 51 éves, rendőrhadnagy felesége, szivhüdésben; junius 4. Loloki Klára özv. Jármi Péterné róm. kath., 83 éves, aggkorban. - Házasságot kötöttek: Meczák István és Poljuk Borbála nagybánya-kőbányatelepi; Lesnitzki József és Majáik Ágnes nagybányai; Tomsa Demeter és Marosán Anna Eudokia özv. Andron Györgyné nagybányai ; Imriesák Ferencz és Jeniczki Ilona nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Török István és Makrai Ilona nagybányai; Juhász András nagybányai és Szigyártó Paulina alsó- fernezelyi; Váradi Antal Áibert nagybányai és Literáti Ilona, Vilma, Margit felsőbányái; Ferencz Áron és Iczik Sáli nagybányai lakosok. IRODALOM. A nagybányai ev. ref. főiskola (Schola Rivulina) története 1547—1755. Thurzó Ferenc ily címen jeles monographiát irt városunk művelődéstörténetének legjelentősebb epizódjáról s ebben szülővárosa s ennek kultúrtörténeti hagyományai iránt érzett mélységes ragaszkodásának és becsülésének maradandó emléket állított. Az ember veleszületett kíváncsiságánál fogva ennek rendszerint ott keres kielégítést, hol vagy könnyen felfogható a tapasztalat értelme, vagy pedig izgató és csiklandós a szemlélet élvezete avagy a kifejtendő fáradsággal arányban nem álló okulás az érzékek gyönyörének biztosításával történik, e miatt csodálkozunk, ha akad nagybányai ember, ki megöregedett s még se járt pl. lent a bánya mélyében vagy a Petőfi tanyán! Azon azonban senki sincs meglepve, hogy ezen kétszázados tartamú művelődéstörténeti emlékről közönségünk csak kis töredéke tud, mert ily emlékek jelentőségének felismeréséhez és méltatásához különös érdeklődés és fogékonyság kell, melynek kifejtésével az elavult folián- sok világában csak száraz tényeket találunk s csak ezeknek a képzelet utján történő korbeli megrögzítése és megelevenitése adja az észlelet közvetlenségében rejlő élvezetet, mi már a teremtő működés körébe vág; e miatt nem csoda, hogy sokan, a város évszázados törzslakóinak maradékai - a főiskola rectorának, praecepto- rának s deákjainak kegyeletien déd, ős és ükunokái - ha tudtak is e főiskola létéről, annak kultúrtörténeti jelentősége érdeklődésüket a kutatás iránt soha fel nem élesztette, pedig nyomos okok szólanak régi intézményeink és társadalmi életünk alapos ismeretének minél intenzivebb elterjedése mellett. A minden irányban tapasztalható rohamos fejlődés legtöbbször nem épül egészséges talajon. Csekély az érzék a régi intézményekben rejlő, idopróbált gondolatok és eszmék megbecsülése iránt! Divatos áramlatok, felkapott jelszavak hódítanak, melyek nem a mi hagyo- mánydus talajunkból nőttek, hanem csak úgy röpködnek a levegőben, mint a gyermeklánczfű felkavart pelyhe! Megbecsülhetetlen tehát az a szolgálat, mely régi intézményeink alapos ismertetésére fordittatik, mert a nagy közönség körében feltétlen azon eredménye, hogy a faji önérzetet dúsítja s akkor már könyebben irányul a figyelem arra, hogy jelen életünkben a múlt intézményeivel való szorosabb összeköttetést keressük s azt állandósítani igyekezzünk, miáltal a jelen intézmények tartalma és belső értéke csak nemesedni, életereje és létjogosultsága szilárdulni fog! Nagyra becsülöm ezért e müvet, mert sok a belső értéke és alapos munka, mert erről utalásaival kellő biztosítékot nyújt. A mű Morvay Gyula helybeli nyomdájában adatott ki s 4 K-ért a szerzőnél kapható ; negyedrét nyomásban 286 oldalon tárgyalja a főiskola történetét. Nem mondom el a tiz fejezet és egy függelék tartalmát, mert minden rövid mondat maga egy-egy emlék nemes királyi városunk múltjából, melyben a főiskolán kívül a város köz- és magánélete plasztikusan jelentkezik. Az az összeköttetés, mely a korbeli méretek és fogalmak szerint főiskolának nevezett Schola Rivulina és a város elöljárósága, meg az ev. ref. egyház között elejétől végig, fentar- tás és felügyelet, szabályalkotás és felsőbb fegyelmi bíráskodás tekintetében fennállott, számtalan vonatkozásban enged bepillantást az akkori idők politikai és vallási küzdelmeibe, a város önkormányzati és társadalmi életébe. Érdekes az a világ, mely e műből elénk tárul! A politikai és vallási küzdelmek minden fázisa észlelhető a főiskola életében; a város és közönsége együtt örvend a virágzás korában, együtt aggodalmaskodik a nehéz napokban! A kölcsönös egymásra hatás oly szembeötlő, mely a mai társadalmi élet és oktatásügy között távolról sincs meg! Ez a munka az iskola szervezetét, beléle- tét, de leginkább fegyelmi törvényeit s tanulási rendjét tartalmazó részeiben méltán sorakozik Békefi Rémig kiváló kulturtörténetirónknak a debreczeni, marosvásárhelyi és sárospataki főiskolák törvényeiről irt monographiáihoz. Nem látom ma azt a nagy ragaszkodást és hálás szeretetet diákjainkban, a minővel külföldre vagy széles e hazába szétszóródott korbeli tanulóink rectoraikról, praeczeptoraikról, meg a városról és egyházról messze földről is megemlékeznek, minek tanulságai azon levelek, melyek a műben szószerint közöltetnek. De sok minden egyebet nem látok ma, a mi régen oly derék és szép dolog volt. Tessék elolvasni e müvet, mert egyéni reflexióim esetleg oly térre vezetnének, hol a paedagogia alapvető elveit s az ezeken alapuló jelenlegi berendezkedést kellene bírálat tárgyává tenni. Veszekedjenek ezen a tudósok, kik jobban értenek az elvekhez, mint a gyakorlati igazsághoz ! Kiváncsi vagyok, mennyire becsüli müveit közönségünk e temérdek áldozattal és fáradsággal létrehozott müvet!? Ajtay Gábor dr. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nyűttér*) Dr. BARNA SAMU ügyvédi irodáját Kossuth Lajos-utcza 17. sz. alatt (Marosfy Dezső városi számvevő házában) megnyitotta. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. Mandi felver kancza teljesen belovagolt, továbbá egy török----- I hegyi ló II-—-' ■ . el adók. - A lovak legközelebb Nagy- bányára érkeznek. Bővebbet a városi nagyszállóban. DOHÁNY bevásárlási könyvecskék raktára: Morvay Gyula könyvnyomdájában Nagybányán, Fö=tér 14. sz. (az ndvarban.)
