Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-25 / 21. szám

1905. május 25. 3 románkori festményeket nem annyira a színe­zés, mint inkább a tárgy eszmei tartalma jel­lemzik. Az ezen korbeli falfestészetnek, mint a száraz, secco, vagy nyirkos, fresco falra festett képek tárgyai általában a megváltás történetét és a szent legendák jeleneteit érzékitik meg, mint a passiót, a vértanúi cziklusokat, a mennyei liturgia ábrázolását, erkölcsi képes példázatokat, az utolsó Ítélet, a választottak és kárhozottak változatos jeleneteit s később kiterjeszkedik a nemzeti tárgyakra is, melyekben nemzeti szent­jeink legendái a hazai történet hősmondáival kapcsolatosan örökittetnek meg. A faliképek kidolgozása felületes, kezdet­leges, a színezésben nem fektet súlyt az árnyék és világosság megosztásának fontosságára, a mi a testek plasztikájának elengedhetetlen kelléke, sőt kezdetleges maga a rajz is; a levegő- és vonaltávlatnak nyoma sincs, az arczok kifejezés­nélküliek és az alakok mozdulatai esetlenek, merevek s a mint a románkori szobrászat jellem­zésénél szó volt, ugyancsak az a tipikus sajátság vonatkozik az ezen korszakbeli festészetre is, a mennyiben a falképek a természeti hűség mellő­zésével régi minták után készülvén, csupán dekorativ jellegűek s nem a valóság hü vissza- tükröztetésének az eszközei. Myskovsíky Ernő. Emléksorok. — A József Főherczeg Szanatórium Egyesület emlék­könyvéből. — A legnagyobb boldogság abban rejlik, hogy szenvedő embertársaink kínjait csillapítsuk és nyomorát enyhítsük. A (jussta főherczegnö. * Ütött az óra! Ittaz ideje, hogy minden honfi­társát, testvérét szerető magyar kezetfogva, váltakozva dolgozzék szenvedő testvéreink meg­mentésén. Itt az ideje, hogy minden szív, mely­ben némi szeretet, némi irgalmasság, emberies­ség honol és ezen tettől, ezen irgalmasságtól, emberiességtől hajtatva a szent czélért buzduljon. Itt az ideje, hogy minden erőnket megfeszítve, áldozatot nem kiméivé szárítsuk százezrek köny- nyeit, enyhítsük százezrek kínjait, gyógyítsuk édes testvéreinket, őket a biztos halál markából kiragadva! Isten áldása bőven visszafizetendi minden e szent czélra szánt áldozatainkat! József Ágost főherczeg. * A mit ezen legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek, mondja az Ur. Vaszary Kolos. * Minden fillér, amelyet a nép-szanatorium javára juttatunk, egy-egy cseppolaj e sötétség elleni küzdelemhez. Szikra (Gróf Teleky Sándorné.) * Egyesült erővel küzdve és Istenben bízva lehet csak reményünk az emberiséget sújtó csapások enyhítésére. Gróf Széchenyi Sándor. * Nekem úgy látszik, hogy az emberi élet és egészség becsét mi magyarok még nem eléggé méltatjuk. Pedig ha a jövőbe tekintünk, arra több okunk volna, mint másoknak. Darányi Ignácz. * Legjobban szeretik hallgatni az oly prédi- kácziót, mely a könyörületességről és az alamizs­náról szól, de legtöbben a kapásra s csak kevesen az adásra gondolnak. Gróf Csáky Károly. * Európa akkor lesz boldog, ha a kaszárnyákat átalakítják szanatóriummá, a tüdőbetegek számára. Rákosi Viktor. * Ne ítéljetek és nem Ítéltettek; ne kárhoz­tassatok s nem kárhoztattatok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik; adjatok, nektek is adatik! Kossuth Ferencz. NAGYBANYA Szerétném mindem orvos zsebórájára, a czimlapra ráírni: Soha beteget vigasztaló szó nélkül el ne haggj! Gárdonyi Géza. * A szenvedés nyomában egy angyal jár a földön, mint az ég küldötte s gondos kézzel gyógyítja a balsors által vágott sebeket, fel­szántja a fájdalom könyüit és uj életre kelti a haldokló reményt. E jó angyal a szeretet s lakhelye az érző, nemes szivek. Innét indulva ki végzi áldott munkáját az emberiség boldogitására, az Isten dicsőítésére. Minden jótékonyczélu intézmény, a szerencsétlenek védelmére önzetlenül hozott minden áldozat: egy-egy diadala a földilétet ostromló nyomorúság felett. Gyurátz Ferencz. * Az élet hosszabitásának titkát sokan keresték, de még senki sem találta fel. A titok azonban csak abban a .tanácsban rejlik: aki hosszú életet akar elérni, rossz életmóddal ne rövidítse. Zsilinszky Mihály. * A szeretet a világ megváltója, Ez fedi a bűnt, az árvát ez óvja. Ez ád kenyeret a koldus kezébe. Az elhagyottnak ez a menedéke. — Csak egy szentség van a világ felett Örökkétig való: a szeretet! Szabolcska Mihály. * Korunk nagy társadalní kérdéseinek meg­oldásához a humanizmus útja vezet. A ki manapság emberbaráti intézményeket alkot, azok fel- virágozásán közreműködik, nemcsak a szív sugallatát követi, hanem egyszersmindenkor szellemének intő szavára is hallgat . . . Wlasics Gyula. * A sorvasztó láztól agyongyötört testben - többnyire erős, nemes, türelmes lélek lakik és az izzó szemekből a legtisztultabb világnézet fénye ömlik a látogatóra. Nincs is ennél meg­győzőbb apológiája a természetfölötti hitnek, | lévén a hosszas betegségben megtisztult lélek a tulvilági élet küszöbén az igazság iránt a leg­fogékonyabb. Máj lát h Gusztáv gróf. * Ki az én felebarátom ? ... . És hozzája menvén, beköté sebeit. (Sz. Lukács 10. fej.) Dessen'ffy Sándor. * Nem a nagy hadvezérek és államférfiak, de azok az emberiség jóltevői, kik az élet szenve­déseit enyhíteni képesek. Gróf Zay Miklós. * Van egy dalom, a Drótostótban szoktam énekelni, a refrénjét leirom. A ki segít a szegényen Az ég áldása lesz azon, És pénznél, nyereségnél Többet ér a haszon. A ki segít a szegényen Az ég áldása lesz azon, S a jó Isten áldása : Valódi tiszta haszon. Sziklay Cornél, * Hol volnánk, ha a pusztító tüdővész ellen nem védekeznének az államok, mint a véres háborúk ellen. Nagy Jenő. * Ki a tüdőbajos betegnek vissza adja egész­ségét: uj embert, uj életet teremt és ennek áldása kiterjed reá és az egész országra. Hegedűs Sándor. * Mint a nap a reggeli harmatot, úgy szárítja fel a jótékonyság enyhét nyújtó melege ember­társaink szenvedéseinek fájó könnyeit és nyom­dokában — Áldás fakad. Gróf Hadik Béla. Minden fillér, mit a tüdővész küzdésére fordítunk, adomány a haza oltárára. Azokat arra helyezni hazafiui kötelesség. Horváth Béla. * Isten nevében. Virágkora múltán Rózsa hervadoz. Még álma. sem volt tán S kis lány — sorvadoz. Éltél, Isten rendje Rózsa, hogy lehullj; De te, szűzi zsenge Bimbó el ne múlj! Isten rendjét sérti A kora halál. Szivünk meg nem érti S vigaszt nem talál. Mikor ellenében Küzdelem merész; Isten szent nevében Nagy az emberész. Kozma Andor. HÍREK. Május 24. Személyi hirek. Szathmáry Béla miniszteri tanácsos hosszabb tartózkodásra kedves nejével együtt városunkba érkezik. - Almer Béla mátészalkai gyógy­szerész pár napot városunkban töltött. Uj tb. vármegyei főorvos. Kristóffy József főispán dr, Schönpflug Bélát, Szatmárvármegye orvosi karának egyik jeles tagját tb. vármegyei főorvossá nevezte ki. Miniszteri biztos. A nagybányai állami fő­gimnázium ez évi érettségi vizsgálataira a m. kir. közoktatásügyi miniszter Szele Róbert dr. fővárosi igazgatót küldötte ki. Változások a fóerdóhivatalnál. A földmivelés- ügyi m. kir. miniszter Schönherr Sándor köz­ponti erdészt a fernezelyi erdőgondnokság vezeté­sével, Mikes János erdőmestert pedig a főerdő- hivatali pénztár kezelésével bízta meg. Kinevezés. Kristóffy József főispán Fazekas Vilmos vármegyei dijnokot Szatmárvármegye árvaszékéhez írnokká nevezte ki. Hivatalos látogatás főgimnáziumunkban. Az or­szágos közoktatási tanács kiküldötte: Ujváry Béla kir. tanácsos, központi szolgálatra berendelt főreáliskolai tanár, a „Néptanítók Lapjá“-nak volt szerkesztője a napokban városunkba érkezett az állami főgimnáziumban a magyar nyelv tanítá­sának megfigyelésére. Esküvő. Rezső Gyula nagybányai ékszerész tegnap, f. hó 23-án tartotta esküvőjét Debreczen- ben Tafler Gizella kisasszonynyal. Megszűnt lap. Dési tudósítónk jelenti, hogy a «Dés és Vidéke» ez. lap május 11-én megszűnt. Mély megilletődés- sel, igaz, őszinte részvéttel jelentjük, hogy Torday Imre h. pol­gármester, városi tanácsos felesége: szül. Vass Róza f. hó 19-én virradóra rövid pár órai szen­vedés után, szivszélhüdésben váratlanul elhunyt, mérhetetlen gyászba borítva családját s széles­körű rokonságát. A porig sújtott férj a leghűbb, legjobb s legodaadóbb feleséget, gyermekei a felejthetetlen édes jó anyát siratják az elhunyt­ban, ki városunk társadalmában is nagy művelt­ségével, szivjóságával s minden nemes és jóté­kony ügy iránt tanúsított keresztényi buzgósá- gával és áldozatkészségével a legelőkelőbb s legtiszteletreméltóbb helyek egyikét vívta ki magának. Az az óriási, páratlanul impozáns részvét, mely elhunyta fölött a város egész közönsége részéről megnyilvánult, megható kifejezője volt annak, hogy bírta városunk minden rétegének tiszteletét, becsülését s őszinte szeretetét. Halálának váratlansága még meg- renditőbbé, még megdöbbentőbbé teszi a csa­pást, mely a szerető családot érte s valóban nagy lelkierőre s Istenbe vetett hitre volt szük­ségük, hogy azt elviselhessék. De az elhunyt jlopdaylmrén^

Next

/
Thumbnails
Contents