Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-18 / 20. szám

1905. május 18. 3 hatja és rövidesen hozzákezd az építéshez. Az egyesületnek czélja közismert, működése nép­szerű lett; a szanatórium hölgybizottságok oly lelkesen fáradoznak, hogy ez most már valóban országos akczióra és minden rendelkezésre álló módon a tüdőbetegség ellen való küzdelemre serkent. Az egyesület ligába gyűjti az ország hölgyeit, egy Istennek tetsző ligába, melynek zászlajára az van irva: „Mentsük meg a tüdő­betegeket.“ Nagy jelentőségű tényről és moz­galomról értesülünk. Arról, hogy hazánk min­den vidékéről a jövő hó első vasárnapján Bpestre, szép fővárosunkba összegyűlnek Magyarország úrasszonyai (városunkból és megyénkből is töb­ben lesznek hivatalosak) és Auguszta kir. her- czegnő elnöklésével, a ki a liga védnöknői tisz­tét szive legmelegebb érdeklődésével elvállalta, alakuló közgyűlést tartanak. Mit akar a hölgy liga? A korszak legna­gyobb betegsége, a tüdővész ellen akar küzdeni minden rendelkezésre álló módon. E végből széleskörű mozgalmat indit, hogy a pusztító kór ellen való védekezés köztudata hassa át a szi­veket. Igyekezik bevonni az orvosi kart, mely­nek tagjait felolvasásokra, népszerű ismerteté­sekre kéri föl. Népszerű röpiratokat oszt szét, pályamüveket jutalmaz, tudnivalókat terjeszt, tanácsokat ad a betegség pusztításának enyhí­tésére. Bevezeti a védekezés szükségességének tudatát az iskolai nevelés terére. Megnyerni igyekszik az irói világot, a lelkészi s a tanítói kart, hogy általok a betegség arányáról, ragályos voltáról és gyógyithatásáról a társadalom min­den rétege kellő ismeretet szerezzen. A közsé­geket a rájok néző feladatokról tájékoztatja s ezek teljesítésére megfelelő módon serkenti. El­ismerő jutalmakat oszt azoknak az orvosoknak és tanítóknak, akik az egyesületnek munkaterü­letén a legintenzivebb működést fejtik ki. Gondja van az egyesületnek arra, hogy a betegeket a családban kikutassa, a családi körből a gyógyi- tóházakba vonja s a népesség szegényebb kö­reiben a lakásviszonyokat javítsa. Felveszi tevékenysége körébe a küzdel­met az alkohol ellen, mint amely egyik oka a tüdőbetegség terjedésének. Egyeseknek gyógy- segélyeket ad és ellenőrzi, hogy a segély az orvosi rendelkezés szerint használtassák föl. Gyógyitóházakat (szanatóriumokat) állít a tüdő­betegeknek. A gyógyitóházakban elhelyezett be­tegek családját segélyezi. Az üdülő betegeknek olyan foglalkozásról gondoskodik, mely azok nehezen visszaszerzett egészségének ártalmára nincsen. Ambulatoriumokat és dispenzatoriumo- kat állít föl. Ingyenesen oszt ki köpőcsészéket és közhelyeken könnyen áttekinthető fölhívást intéz a közönséghez azok használatára. Koló­niákat létesít az üdülő tüdőbetegek részére. — A sárga lomb megrezdül Lehullanak a levelek, Minden, mi kedves és szép Elhervad, aztán sirba megy. Az erdők őszi ormán Szomorú napfény lengedez: Ez a búcsúzó nyárnak Utolsó fájó csókja lesz. Úgy érzem, mintha hosszan Szivemből sírnom kellene: Eszembe jut e képről Válásunk, szivem élete! Óh jaj! El kellett válnunk, Bár tudtam: gyászos lesz a vég. Te a haldokló erdő — Én a búcsúzó nyár valék! . . . Olvasom, olvasom s a régi megszáradt könnyek felé hullanak az újak ... S mig abla­komon át beszáll a nyári napsugár s az égbolt szelíd kék színben ragyog le — én a helyett, hogy felhasználnám ennek a hideg nyárnak ezt a rég várt kedves, szép napját s elindulnék valami vidám kalandra, mint azelőtt, máskor — hát itthon ülök és siratom a haldokló erdőt és a búcsúzó nyarat . . . Pedig tudom, hogy nagy ostobaság ilyen zöld ficzkóvá visszafejlődni akkor, mikor már az ember barna hajába belevegyül egy-két fehér szál is'. . . Vértesy Gyala. NAGYBANYA Általában felöleli a tüdőbetegség csapásai eny­hítésének, a védekezésnek, az óvóintézkedések­nek minden tennivalóját. Valóban szép, nemes, emberbaráti szándék, teljesülése attól függ, hogy mennyi érdeklődést kelt a kiáltó szó, melyet a megalakítandó liga fog szétküldeni. A mozgalom élén a fenséges védnöknő mellett ott látjuk hazánk tündöklő nagyságait, úgy a már szépen működő szana­tórium hölgybizottságok vezérasszonyait. A- József Főherczeg Szanatórium Egyesü­let törekvése ezzel a nagyarányú zászlóbontással és azzal a serény igyekezettel, melylyel a jó sziveket egyesíteni tudja és igyekszik, minden dicséretre méltó. Parczialis szerekkel, erőkkel, vértelen kis szervezetekkel, társadalmi utón a sebeket gyótani nem lehet. Nem lehet főként a tüdőbetegség borzal­mas pusztítását ellensúlyozni, ha meggondoljuk, hogy félmillió tüdőbeteg van az országban és a halálozások száma évente hetvenezer. Az or­szág minden vidékének kell szanatórium. És kell nekünk is. Az pedig csak úgy lehet, ha orszá­gosan szervezkedünk és serény részt vállalunk a munkában. Ennek az emberszerető ügynek minden fázisát örömmel közöljük. És üdvözöljük a Jó­zsef főherczeg Szanatórium Egyesületet, mely megmutatta, hogy van szive és ereje ily nagy czélhoz, hiszen rövid három év alatt száz tüdő­betegnek tud gyógyitóházat építeni. Isten segít­ségével és a magyar urhölgyek ligájával sokkal rövidebb idő alatt uj gyógyitóházat emel a most még a biztos halál szomorú alakjai megmen­tésére. Legyen áldás munkáján, igyekezetén! HÍREK. Május 17. Személyi hírek. Baráti Ede, a Bolond Istók szerkesztője, rokonai látogatása végett pár napot váro­sunkban töltött. — Révész János ág. lelkész Budapestre utazott. - Gellert Endre polgármester a zsibói vasút igazgatósági ülésére Budapestre utazott, honnan ma érkezett haza. Kinevezés. Wagner Rezső felsőbányái m. kir. bányagyakornokot a salgótarjáni részvény­társaságkötelékébe segédmérnöknek nevezték ki. Kitüntetés. Lapunk zártakor veszszük a hirt, hogy Révay Károlyt, a kiváló poétát, lapunk kitűnő munkatársát az Erdélyi Iro­dalmi Társaság egyhangúlag rendes tagjává választotta. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Ocsárd Károly sóvári m. kir. erdőmestert a nagybányai főerdőhivatalhoz helyezte át. Nyugalmazott tanfelügyelő. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Kováts Béla kir. tan- felügyelő és kir. tanácsosnak f. évi junius végéig két havi szabadságot engedélyezett s saját kérelmére nyugalomba vonulását f. évi julius 1-ével megengedte, mely alkalommal egynegyed százados érdemdús és buzgó tanfelügyelői műkö­déséért őszinte elismerését és köszönetét nyil­vánította. A miniszter a tanfelügyelőség vezeté­sével annak régi, kipróbált s érdemekben gazdag hivatalnokát: Bodnár György kir. s. tanfel­ügyelőt bízta meg. Zsembery Tivadar. Örömmel jelentjük olvasó­inknak, hogy Zsembery Tivadar nyug. bánya­kapitány állandóan városunkban telepszik le. Zsemberynek, ki kiváló zongoraművész, Nagy­bányán való letelepedése társadalmi életünkre nagy nyereséget jelent. {Zsembery családjával már meg is érkezett városunkba. Legközelebb a Kaszinóban rendezendő hangversenyen fog szerepelni. Hivatalvizsgálat. Dr. Marinovich Imre kincs­tári jogügyi tanácsos a napokban megvizsgálta a nagybányai kincstári ügyészség ügymenetét. Dr. Marinovich a tapasztalt példás rend fölött legteljesebb elismerését fejezte ki. Templomszentelés Fernezelyen. Mint már jelentettük, a fernezelyi uj r. kath. templomot junius hó 4-én szentelik föl nagy ünnepélyes­séggel. A templomszentelés után társasebéd lesz, melyre az intelligens közönség tisztelettel meg­hivatik. A társas ebéden résztvenni szándékozók e szándékukat jelentsék be f. hó'27-ig Oblatek Béla m. kir. főmérnöknél, hol a részletekre is tájékozást nyerhetnek. Országos tomáverseny. A budapesti országos tornaversenyen résztvesz városunk főgim­náziuma is 28 tanulóval. Indulás május hó 25-én reggel, hazaérkezés május 30-án a délelőtti vonattal. Tervbe van véve a főváros nevezetes­ségeinek megnézése is. A versenyen a követ­kező tanulók vesznek részt: Feldman Miklós, Krausz Károly, Várna János, Zoltán Lajos VIII. o., Balogh Kálmán, Barbucz László, Csüdör Gyula, Dredeán Valér, Erdős László, Éüvessy Lajos, Krecsun Demeter, Miklós Dezső, Szepessy Géza, Tersánszky Jenő, Thanhoffer István VII. o., Bagossy József, Berghammer Mihály, Botha Kornél, Petrován Kelemen VI. o., Bertalan Albert, Gfrerer Miklós, Kovács István V. o., Achim Emil, Hajnal Gyula, Pap Traján, Szabó Miklós, Szaitz Mihály IV. o., Ábrahám József III. oszt tanulók. Kisérő tanárok Jurkovich Emil igazgatón kivül Incze Lajos, a ki az előirt szabad gyakorlatokra, versenyekre, a résztvevő tanulókat előkészítette és Patkó József, a ki mint az ifjúság pénztár­noka fog szerepelni. Az ifjúságot, mint halljuk, hazaérkezésekor a vonatnál a bányász zenekar fogja várni. Birtokváltozás. Wachsmann Vilmos m. kir. csendőrfőhadnagy Klein Lipót nagybányai la­kostól megvette a Virág-hegyen levő úgynevezett „Szegedi“ 80 holdas birtokot. Az eladást Hirsch Móricz ügynök közvetítette, kit meg­bízhatóságáért, agilitásáért ajánlunk olvasóink szives figyelmébe. Fölmentő ítélet. A szatmári kir. törvényszék, mint esküdtbiróság a napokban tárgyalta Fekete János kovácslegény bűnügyét, ki folyó évi ja­nuár hó 5-én ittas állapotában Szakálasdombón agyonlőtte Csokotyisán Vaszilt. Az esküdbiró- ság elnöke dr. Papolczy Gyula kir. ítélő táb­lai biró volt, szavazó bírák.voltak dr. Szarukán Zoltán és dr. Hunyor Ödön bírák. A jegyzői tisztet Oláh Miklós töltötte be, mig a közvádló Jákó Sándor kir. alügyész volt, törvényszéki tolmács Hozás János. A vádlottat dr. Dobossy Endre ügyvéd védte, még pedig olyan sikere­resen, hogy az esküdtszék tagjai a feltett kér­désekre, nevezetesen, hogy vádlott beszámítható állapotban követte-e el a bűncselekményt, nem­mel feleltek, mire a kir. törvényszék felmentő ítéletet hozott és vádlottat nyomban szabad­lábra helyezte. A kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Tanítói gyűlés. A szatmárvármegyei általá­nos tanítótestület nagybányai köre f. hó 11-én tartotta évi rendes közgyűlését Nagysomkuton. A gyűlésről aránylag sok tag maradt távol. Mint mindig, úgy ez alkalommal is a gyermekek tanítása körébe tartozó s azok nevelésével fog­lalkozó kérdések .felett tanácskoztak a tagok. Magáról Nagysomkutról több érdeklődői szülő volt jelen a gyűlésen. A midőn e körülményt a gyűlés vezetősége s a jelenlevő tagok örömmel tapasztalták, másfelől sajnosán esett, hogy az egyesület tagjai közül oly sokan maradtak távol. Akkor, a midőn a gyűlésen való meg­jelenésre minden tagnak megadja a törvény az időt, sőt még a személyi kiadásai is szeré­nyen ugyan, de fedezve vannak, az ilyen ese­teknek megtörténni nem volna szabad. Egyedül az egészség hiánya volna az az ok, mely a megjelenés kötelezettsége alól a tagokat fel­menti. Ha maguknak a mértékadó tanügyi kö­röknek is az a czéljuk, hogy a társadalom mi*- den tagjába, de főként a szülőkbe a nevelés iránt való érdeklődést felkeltsék s nekik a gyűlésre való meghívás által egyrészről alkalmat adjanak arra, hogy betekinthessenek a tanítói tevékenységeket irányitó okok halmazába; más­részről pedig, hogy e betekinthetés által a családi és iskolai nevelés közt meglévő kapcsot erősítsék s a két nevelés egymásra követke­zését könnyebbé tegyék: úgy e dolog elsősorban a tanítók kötelessége, kik a gyermekek neve­lésével foglalkoznak. A gyűlés tartalmas tárgy- sorozata a mindvégig nagy figyelemmel hallga­tott elnöki megnyitóval kezdődött, a mely után igen érdekes, a népnevelésre ható felolvasások következtek. Gyűlés után a nagyvendéglőben bankett volt, hol több felköszöntő hangzott el. A felköszöntők sorát az egyesület elnöke nyi­totta meg, ki a szatmárvármegyei tanfelügyelőség uj vezetőjét éltette. A jövő gyűlést az egyesület Nagybányán fogja tártani.

Next

/
Thumbnails
Contents