Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-11 / 19. szám

4 NAGYBANYA 1905. május 11. tetéssel s szilárdan megállva - az Ur kegyelme által kijelölt határig - a fárasztóan terhes hosszú élet minden változatában, három havi súlyos szenvedés s a halotti szentség ájtatos felvétele után, 1905. év május hó 7-én esteli 8 órakor, életének 78-ik évében történt elhunytét. A megboldogult hült porai — a gör. kath. vallás szertartása szerint — f. évi május hó 9-én d. u. 3 órakor fognak Bercsényi-utcza 5. számú gyászháztól a vasút melletti sirkertben az anya­földnek visszaadatni. A gyász istenitisztelet a megboldogult lelki üdvéért Szatmárt f. év máj. 10 d. e. 8 órakor, Borhidon 13. d. e. 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Szatmár, 1905. május 8-án. Emléke legyen örök! Áldás porai fölött! Daróczy Endréné sz. Erdőss Ilona, Erdőss Jenő gyermekei. Királydaróczi Daróczy Endre veje. Erdőss Simon, Erdőss Juliánná özv Orosz Pálné, Erdőss Anna özv. Bilcz Istvánná, Erdőss Amália özv. Erdőss Péterné testvérei, Daróczy Ilonka unokája. A boldogultat óriási részvét mellett temették. Hangverseny. A Kaszinó-egyesület legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy pünkösd másodnapján a Kaszinó helyiségeiben nagyszabású hangversenyt rendez, melynek jö­vedelmét a nagyterem parkettezésére fogják fordítani. A hangversenyen való közreműkö­désre felkérik Zseniben/ Tivadar bányakapitányt, az ismert zongora-virtuozt is. A hangverseny rendezésére Stoll Béla elnöklete alatt Virág Lajos igazgatót, Myskovssky Ernő titkárt, Moldován Lászlót és Harácsek Vilmos ellen­őrt kérték fel. Itt említjük meg, hogy Virág igazgató kezdeményezésére a kaszinói tagok körében aláírás utján már eddig is igen szép Összeg, mintegy 800 korona gyűlt be a parket- tezésre. Nagybánya pecsétje. Említettük, hogy a vá­ros tanácsa íelségfolyamodványt intéz a király­hoz, hogy engedje meg a város legrégibb, Nagy Lajos idejéből származó s csak legújabban fel­talált pecsétjének a rendes használatba való visszaállítását. A feltalált pecsét pontos heraldikai leírását itt adjuk, amint azt a fővárosi múzeum illetékes körei dr. Schönherr Gyula közben- jöttével megállapították: „Kerek pecsét ezüst korongján arany vonalokkal és liliomokkal damaszkolt, arany fekete sodrott vonallal határolt nyolczszögü veresmezőben egyenes pajzs, ennek kék mezejében mindkét oldalt három fokos lépcsőzetben emelkedő sziklahegy tetején Nagybánya város védőszentjének, Szent István királynak ülő alakja látható, királyi diszben, szederjes színű aranynyal átszőtt tunikába és bibor palástba öltözve, fény- körrel övezett fején nyílt arany-koronát, jobbjában liliomban végződő arany kormány- pálczát, baljában arany országalmát kereszttel tartva. A hegy alsó részét jobboldalt bolto­zatos bányabejárás foglalja el, melynek üre­gében térdelő bányász, barna csúklyás kön­tösben, baljában nyélre erősített ezüst vésőt és felemelt jobbjában ezüst bányászkala­pácsot tartva dolgozik; a hegy alját zöld gyep övezi s ennek közepén gömbölyű arany érczgolyók vannak felhalmozva, melye­ket a bánya bejárásától balra álló, az előb­bihez hasonló öltözetű bányász ezüst kapával gyűjt össze. A hegy szikláit hatszirmu vi­rágok borítják, fehér szirmokkal és vörös magházzal, a legalsó lépcsőfokról mindkét oldalon négy levélből és egy fejlődő rügy­ből álló természetes szinü csergaly nő ki. A pajzsot drága kövekkel kirakott nyilt királyi korona fedi és mindkét oldalon hártya szalag veszi körül, melyen középkori betűk­kel a város régi jelmondata: Mutuus amor civium optimum est civitatis firmamentum olvasható. A pecsét körirata a következő: Szatmárvármegye Nagybánya sz. kir. r. t. város. 1902. 1905.“ Juniális. A nagybányai kereskedő ifjúság a Szécsényi-ligetben junius hó 17-én tartja meg nagyszabású nyári mulatságát, mely már évek óta a nyári hónapok legnagyobb sikerű, hagyo­mányos mulatsága. A rendezőség mindent el­követ, hogy e mulatság az idén is megfeleljen jóhirének s már is javában folytatja előkészü­leteit. Az est egyik érdekessége a liget kivilá­gítása s a tázijáték lesz. Mindenváró Ádám. Ki ne ismerné jókedvű munkatársunkat, ki érdekes Írásaival már annyi derűs perczet szerzett olvasóinknak. Szelid, mosolygós gunyjával megcsipkedett mindenkit, ki csak útjába került, de Írásait jellemzi, hogy azon talán az mulatott legjobban, kinek rová­sára ment a dolog. Mindenváróval szemben a mi szerkesztőségünk eddig exterritoriális terület volt, de most fordult a koczka. Az állami is­kolák elhelyezésének kérdésében oly any- nyira homlokegyenest ellenkező állásponton van Mindenváró és a szerkesztőség, hogy munka­társunk mai számunkban közölt „Egy uj in­dítvány á“-val mizériánk is szegzi nyilait. Dehát ez a világ sora: Hodie mihi, cras tibi! Bányakerületi közgyűlés. A nagybányai bánya­kerület f. hó 7-én tartotta közgyűlését, melyen Farkas Jenő elnök akadályoztatása miatt Torday Imre elnökölt. A jegyzői tisztet dr. Miskolczy Sándor töltötte be. Elnök az ülést megnyitván, konstatálta, hogy a közgyűlésen 34 bányaigaz­gató és 64 bányatársulati képviselő van jelen, tehát a közgyűlés határozatképes. Az 1904. évi pénztári számadások megvizsgálására a köz­gyűlés Moldován Lászlót, Kondor Sándort és Nagy Lajost kérte föl. A választmány által be­terjesztett módosított alapszabályokat a köz­gyűlés elfogadta s jóváhagyás végett a pénzügy- miniszterhez terjesztette föl. A közgyűlés hozzá­járult a felsőbányái bányamegye azon indít­ványához, hogy a tagsági dij fizetése egyelőre beszüntettessék, mert a bányakerület vagyona 40.000 koronánál több lévén, a kamatok fedezik az adminisztráczionális költségeket. E határozat­hoz képest megkeresik a bányaigazgatóságot, hogy az érczbeváltások alkalmával a levonásokat 1905. év junius 1-től 1906. év junius hó 1-ig szüntesse be. A borpataki Lípót-bányában a múlt évben történt bányaszerencsétlenség alkal­mával elhunyt két bányász hátrahagyott csapdai­nak a közgyűlés 200 - 200 korona segélyt szava­zott meg. Pap Márton indítványára a közgyűlés Farkas Jenő elnök ügybuzgó munkásságát 400 K tiszteletdijjal honorálta. Ezután a tiszt- ujitást ejtették meg. Elnök lett: Farkas Jenő; alelnök az elhunyt Kremniczky Albert helyett Moldován László; jegyző: Pap Márton; pénz­tárnok: L. Bay Lajos. Választmányi tagok: Torday Imre, Pokol Elek, dr. Miskolczy Sándor, Süssner Ferencz, Tanczer György és Husovszky József. Szatmárvármegye virilisei. Szatmárvármegye 1905. évre megállapított virilisi névjegyzékét most bocsátották ki. Városunkból a névjegy­zékben bent foglaltatnak: Ötödik helyen Incze Sándor 7423 K 64 f. adóval. Tizedik helyen Almer Lajos 4616 K 62 f. adóval. Lovrich Gusztáv 2084 K 91 í. (oklevél alapján kétszeren számítva), dr. Komoróczg Iván 2073 K 88 f. (oklevél alapján), Stoll Gábor 1900 K 56 f. (oklevél alapján), Ember Elek 1713 K 78 f. (oklevél alapján), Stoll Béla 1495 K 24 f. (ok­levél alapján), Pokol Elek 1493 K 88 f, Stein féld Lipót 1482 K 22 f, Molcsányi Gábor 1478 K 16 f. (oklevél alapján), B. Kovács Géza 1134 K 68 f. (oklevél alapján), Hanzulovits Kristóf 1107 K, L. Bay Lajos 880 K 03 f. (oklevél alapján), Csüdör Lajos 868 K 16 f, Köves La­jos 837 K, Steinfeld: Sámuel 701 K és Moldo­ván László 647 K 67 f. adóval. Fagyos szentek. A gazda közönség rémei: Pongrácz, Szervácz és Bonifácz fagyos szentek f. hó 12, 13 és 14-én köszöntenek be. Minden jel arra mutat, hogy e rettegett napok ezúttal megpróbáltatások nélkül fognak fölöttünk el­suhanni. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor Gellert Endre polgár- mester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A papi­renden mintegy 25 tárgy állott, de közöttük alig volt fontosabb. A főbb tárgyak közül meg­említjük, hogy a közgyűlés tudomásul vette a városi takarékpénztár múlt évi zárszámadását; a fernezelyi vasút segélyezési ügyét 15 nap közbejöttével tartandó közgyűlés napirendjére tűzte ki; módosította a kéményseprő ipar gyakor­lásáról alkotott szabályrendeletet. Rumpold Gyula kérelmét, hogy a városi vendéglőben a záróra egész évre felfüggesztessék, a közgyűlés teljesíthetőnek találta s a szabályrendelet meg­felelő módosításával a tanácsot bízta meg. Markbein Tivadarnak arra az esetre, ha hono- sittatik, a közgyűlés kilátásba helyezte a községi kötelékbe való felvételt. Ülés végén Virág Lajos interpellácziójára Gellert polgármester kijelentette, hogy a városi nagyszállóról elterjedt alarmhirek nem felelnek meg a valóságnak, mert az épületen mutatkozó kisebb-nagyobb repedések veszélylyel nem fenyegetnek. Tűz Fernezelyen. Hétfőn éjjel veszedelmes tűz támadt a fernezelyi kohótelepen, mely a kohóépületeket nagy veszélylyel fenyegette. A villamos vezeték rövid zárlata miatt a fürdő­épületben tűz támadt s az teljesen le is égett, de a kohóépületeket, bár többször kigyuladtak, sikerült megmenteni. A kupsafalvi gyilkosság. Olvasóinknak bizo­nyára még élénk emlékezetében van az a borzal­mas gyilkosság, melynek Kupsa g. kel. lelkész esett áldozatul, mig felesége súlyos sebek árán megmenekült a biztos haláltól. A csendőrség e bűnügyben a legerélyesebb nyomozást indí­tott s annak már is meglepő eredménye van. A vizsgálat szálai a megölt lelkész testvéréhez, ki egyszerű földmivelő ember Kupsafalván s annak gyermekeihez vezettek, kiket már le is tartóztattak. Minden jel arra mutat, hogy a gyilkosságot a megölt lelkész testvére, két fia és egy idegen kocsis követte el, kiket a gyilkos­sággal vádolt testvéröcs leánya, ki a papnál szolgált, engedett be éjnek idején a lelkész lakásába. Azt hitték, hogy a lelkész nagyobb pénzösszeget kapott s azért gyilkolták meg. Érdekes, hogy a nyomra az vezetett, hogy az egyik fiú, ki Magyarláposon szolgált, a gyilkosság éjjelén azczát kocsikenőcscsel kente be s azt nem tudta annyira lemosni, hogy annak nyoma ne maradjon. A szerencsét megragadni tanuld, mert a sze­rencse mindig közeledben van. . . Goethe adja ezt a tanácsot utravalóul az életre. Ne hagyjuk hát Fortuna istenasszony ujjmutatását figyelmen kívül. Lukács Vilmos ismert bankháza a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási diadalt aratott. És a bankháznak majdnem csupa vidéki vevője volt az, akiknek a szerencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos ur, a czég fő­nöke Nagy-Károlyba, hogy kifizesse ott a 200.000 koronás főnyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint a 400.000 koronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két millió koro­nát meghaladó óriási összeget fizetett szeren­csés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának me­sés szerencséje a fővárosban közbeszéd tárgya és irigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a szerencse istennője érdemes emberre pazarolja kegyeit, mert a Lukács-bankház szigorú szolid­ságával, titoktartásával és vevőivel szemben ta­núsított önzetlen előzékenységével közkedvelt­ségre tett szert, mely az ország határain túl is ismeretes. „Isten áldása Lukácsnál“ — példabe­széddé lett és számtalan tény igazolja ezt a közmondást. Amit másutt álmoskönyvekkel, komplikált naptárakkal és egyéb szükségeszkö­zökkel próbálnak elérni — mindazt pótolja ez a varázsige: „Isten áldása Lukácsnál“! A szeren­csét nem lehet kierőszakolni, — a szerencse min­dig közelünkben van — csak meg kell ragadni, mint Goethe mondja. És a szerencse állandóan hü volt és hü is marad Lukács bankházához, minélfogva olvasóinknak nem adhatunk annál jobb tanácsot: Vásároljanak osztálysorsjegyeket Lukács bankházából, melyek helyben kizárólag Radó Andornál kaphatók. Tanitó-gyülés. A szatmárvármegyei tanító­egyesület nagybányai köre holnap, csütörtökön délelőtt 9 órakor Nagysomkuton tartja ez évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. 9 — llz\0-\g az állami iskola V. osztályában az 1848 —49-iki eseményekről gyakorlati tanítást tart Zsilinszky István állami tanító. 2. A gyű­lés megnyitása. 3. „Az alkohol hatása a népre“ czimen előadást tart dr. Kovács Mór körorvos. 4. „Növendékeink figyelmének felébresztése a tanítás iránt“ czimmel felolvas Doroghy Ignácz közs. isk. igazgató. 5. „A beszéd és értelem­gyakorlatok tanítása, különös tekintettel az idegen ajkuakra“ czimen felolvas Szűcs Gyula állami tanító. 6. Folyó ügyek. Indítványok. Gyűlés után közebéd lesz. Szerencsétlenség. Borzalmas szerencsétlenség történt folyó hó 6-án Felsőbányán. Id. Kandó András kincstári bányamunkás ugyanis a Keleti­bánya közelében levő Borjupatak oldalán több társával terméskövet fejtett, midőn egy hatalmas sziklatömb lezuhant s Kandót alaktalan tömeggé zúzta össze. Kandó a robbantás után egy vas­rúd segélyével igyekezett egy kisebb szikla­darabot lefejteni, ami sikerült is, azonban ez által a felső sziklatömb támasztékát elvesztvén, lezuhant. A lezuhant szikla súlya lehetett vagy 6 métermázsa. A szerencsétlenül járt bánya­munkást felesége és 4 kis árvája siratja.

Next

/
Thumbnails
Contents