Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-06 / 14. szám
1905. április 6. NAGYBANYA 3 poliumává tenné az által, hogy más vállalkozó csak nekik, a kiknek kohójuk van, adhatná el érczeit s ha azt át nem vennék, amire pedig kötelezni őket nem akarják, a a kis bányászatot, melynek pedig a vasnál is a felkutatás és feltárás tekintetében minden kétséget kizárólag fontos szerepe van, lehetetlenné tennék. Az intézkedésele közül úgy a már meglevő, mint a jövőben keletkező vállalatoknál elegendőnek, czélravezetőnek találja a termelés második fele után proponált vas- érczkiviteli adót, mert ez megtéríti egyrészt a belföldi feldolgozás elmaradása folytán beállott kárt, másrészt nem teszi a keletkezendő vállalatokat egészen a három nagy vállalat kényétől függővé s végül mivel ez által a főczél, az eddig külföldre szállító vállalatoknak arra való kényszerítése, hogy a kiviteli adó megtakarithatásáért és készáru piaczok megtarthatásáért itt építsenek kohókat s dolgozzák fel terményeiket, minden valószínűség szerint el lesz érve. A tisztességtelen verseny megakadályozásáról igen érdekesen és szellemesen Moldován László értekezett. Örömmel konstatálja, hogy a tisztességtelen verseny iránti törekvést a bányászat terén nem ismerik; annál inkább szemlélői vagyunk azonban a tisztességtelen versenynek a kereskedelem s az ipar terén. A tisztességtelen versenynek íőokát abban látja, hogy a nagykereskedők nagyon könnyelműen hiteleznek, úgy, hogy nehány 100 korona tőkével bármely kétes exisztenczia 20 — 25 ezer korona értékű áruval töltheti meg a boltját. Nagyban előmozdítja a tisztességtelen versenyt az is, hogy a törvényben elrendelt két évenkénti leltározást nem foganatosítják s igy csak a csőd alkalmával láthatja a közönség, hogy az az aktívákkal szemben mily összegre rúgnak a passzívák. Nagy baj az is, hogy a csalárd utón csődbe jutott kereskedőt nagyon enyhén büntetik. így nemrégiben egy kereskedő 180.000 koronán felüli összeggel károsította meg hitelezőit s daczára, hogy a szabálytalanságoknak egész tömegét követte el, mégis csak 50 K birságban lett elmarasztalva. Indítványa oda kon- kludál, hogy az osztály a tisztességtelen versenynek a kereskedelem s ipar teréről való leszorítását elvileg pártolja, értesítse azonban a központot arról, hogy a bányászat terén a tisztességtelen versenynek oly példái nem ismeretesek, melyekkel érdemes volna foglalkozni. Moldován érdekes előadását zajosan megéljenezték. Bakó János indítványát az ezüstbányászat segélyezése tárgyában előkészítés végett egy ad hoc bizottsághoz utasították, melynek tagjaivá megválasztattak: Grillusz Emil bánya- tanácsos, Bradofka Frigyes bányafőnök, Mikó Béla, Szellemy Geyza, György Gusztáv főmérnökök, . Baumerth Károly bányatanácsos, Kondor Sándor számtanácsos, Moldován, László és Fábián Lajos bányamérnök. Szünet után dr. Szokol Pál olvasta fel széleskörű tanulmányának egy részét a bányaiskolák szervezete tárgyában; majd Smit Jenő bányamérnök tartott előadást igen nagy érdeklődés mellett a veresvizi lobányai feltárásokról. Zajosan megéljenezték. Végül Altnéder Ferencz kohómérnök, ki csak most érkezett vissza egy évig tartó amerikai tanulmányújáról, az amerikai bányatelepek kísérleti laboratóriumait ismertette igen érdekesen, azon indítványt terjesztve elő, hasson oda az osztály, hogy ilyen kisérleti laboratóriumok nálunk is állíttassanak föl. Az előadóknak Neubauer elnök mondott meleg szavakban köszönetét. Nemzeti emléket Jókainak! A magyar nemzettől síremléket és szobrot kérünk Jókainak. Jókai pályája nemzetünk szellemi életének legnagyobb emlékei közé tartozik. E nemzet lelkét félszázadnál hosszabb ideig tartotta egybefoglalva a művészet varázsában és a hazaszeretet lelkesedésében. Egyek voltak benne és általa kicsinyek és nagyok, százezrek és százezrek, mindnyájan, kiknek kedves a magyar szó és drága a magyar érzés. Az irodalmi emlék, melyet lángelméje al- j kötött, mindnyájunk gyönyörűsége, ereje és j dicsekedése. Nemzeti életünk körében művészi, i erkölcsi és hazafiui fejlődésünknek egyik leg- ■ gazdagabb forrása; határainkon túl a magyar ! szellemnek messze ragyogó diadaljele. Nemzeti kötelességünknek érezzük, hogy - nagy pályájának emlékét hozzá és magunkhoz méltó műalkotással is megörökítsük. Ha valakit, úgy őt bizonyára megilleti a tisztesség, hogy a nemzeti hála rakjon köveket pihenő helye fölé s állítsa érczalakját a jövő nemzedékek szeme elé. E kötelességünknek mély és komoly érzésében nem zavarhat meg semmi bennünket. Csak az az igazi erkölcsi érzés, mely minden viszonyok között tisztán képes felismerni és híven követni a kötelesség szavát. A mily bizonyosak vagyunk abban, hogy e felhívásunkkal a nemzeti kötelesség szavát hangoztatjuk, ép oly bizonyosan várjuk szavunk visszhangját. E nemzeti hálára hivatkozunk, mikor emléket kérünk Jókai Mór hamvai fölé s neki, kiben az ország szive dobogott, szobrot az ország szivében. Az adományok akár közvetlenül, akár a „Nagybánya“ közvetítésével a Magyar Általános Takarékpénztár részvénytársasághoz (Budapest, V. József-tér 14.) küldendők, mely intézet a a befolyó összegek költségmentes kezelésére és megfelelő gyümölcsöztetésére hazafias készséggel vállalkozott. A begyülendő pénz felhasználása módozatainak megállapítása czéljából annak idején országos bizottságot fogunk alakítani. Esetleges felvilágosításokat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elnöki hivatala nyújt. Budapest, 1904. deczember havában. Antal Gábor, Baksay Sándor, gróf Batthyány Lajosné, Benczúr Gyula, Beöthy Zsolt, Berze- viczy Albert, Bubics Zsigmond, gróf Csáky Albin, Emich Gusztáv, Erödi Béla, Fehér Ipoly, báró Feilitsch Arthur, báró Fejérváry Géza, Firczák Gyula, báró Forster Gyula, Halmos János, Hampelné Pulszky Polixéna, Hauszmann Alajos, Hegedűs Sándor, Heinrich Gusztáv, Herczeg Ferencz, Kornfeld Zsigmond, König Gyula, gróf Kuun Géza, Lánczy Leó, Márkus József, Molnár Viktor, Pékár Gyula, Perczel Dezső, Radisics Jenő, Rákosi Jenő, báró Roszner Ervin, Sárközy Aurél, Somlyó Sándor, Szabó Miklós, Szalay Imre, gróf Széchenyi Béla, Szily Kálmán, Tar- kovich József, özv. gróf Teleky Sándorné, gróf Tisza István, gróf Tisza Istvánné, Tuba János, Vargha Gyula, Vészi József, Wlassics Gyula, Wekerle Sándor, Zelenka Pál, Zichy János, gróf Zsilinszky Mihály. HÍREK. Április 5. Személyi hír. Altnéder Ferencz kohómérnök hivatalának átvételére Selmeczre utazott. Kinevezés. A pénzügyminiszter Kern János adóhivatali gyakornokot a szinérváraljai adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. Uj miniszteri tanácsos. Ő felsége a király Leitner Elek beszterczebányai erdőigazgatónak a miniszteri tanácsosi czimet adományozta. Bírósági kinevezés. Őfelsége a király dr. Székely Farkast, a debreczeni kir. Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a szinérváraljai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Uj tanár. Virág Oszkárt, Virág Lajos anyakönyvvezető unokatestvérét, kit városunkban is széles körökben ismernek, a főváros VII. kér. főgimnáziumához rendes tanárnak nevezték ki. Királyi kitüntetés. Km. Pap Sándor kir. itélő- táblabirói czimmel és jelleggel felruházott nagybányai járásbiró, a magyarlápost kerület orszgy. képviselőjének választatván meg, nyugdíjaztatását kérte. Ez alkalomból igen szép kitüntetés érte. Ő felsége a király megengedte, hogy sok évi kiváló és érdemdús szolgálatáért legfelsőbb elismerése fejeztessék ki. Bimbóhullás. Strasser Sándor kassai tanárt és nejét megrendítő gyász érte. Tiz hónapos kis leányuk: Sárika váratlanul tegnap elhunyt. Az elköltözött kis angyalt holnap 6-án temetik. A Kaszinó közgyűlése. Vasárnap délután a Kaszinó-egyesület Stoll Béla elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Penty Albert főerdész, a Kaszinó pénztárnokának elhunytáról. Helyébe pénztárnoknak Jeney Gyulát választották meg. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a Kaszinó zongorája már megérkezett. Elhatározták, hogy a Kaszinó nagy termét parkettirozni fogják. Bányász estély. Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya szombaton igen sikerült bányászestélyt rendezett a városi nagyszálló dísztermében. Az estély beillett volna a farsang legelső elit báljának is, mindazonáltal a legvidámabb hangulat s a legfesztelenebb jókedv jegyében zajlott le. Tán- ezosokban sem volt hiány s a négyeseket mintegy 30 pár tánczolta. A kitűnő mulatság rendezőinek élén Szellemy Geyza főmérnök, az osztály titkára állott. Jelen voltak: Asszonyok: Gállfy Pálné, Gellért Béláné, Gellért Endréné, Grillus Emiiné, Gurszky Jánosné, György Gusztáváé, Hanzulovics Kristófné, Jamnik Viktorné, Jékey Sándorné (Fehér-Gyarmat), Kádár Lászlóné, Kende Dánielné, Kovács Sándorné, Makray Mi- hályné, Mészáros Gyuláné, Moldován Lászlóné, Neubauer Ferenczné, Oblatek Béláné, Posch Jenőné, Prickné Kosztka Viktória, Prihradny Kálmánná, dr. Szokol Pálné, Stoll Gáborné, Szellemy Geyzáné, Torday Imréné, Turmann Olivérné, Weisz Györgyné, Újhelyi Hugóné. Leányok: Bertalan Tériké, Gállfy Ilonka, Grillus Aranka, Gurszky Jolán, jamnik Etelka, Jamnik Margit, Kádár Erzsébet, Kende Erzsiké, Kende Irén, Molcsányi Adél, Molcsányi Lili, Mészáros Mariska, Oblatek Eta, Oblatek Juczi, Oblatek Sárika, Torday Mimi, Torday Gizi, Tóth Juliska (Patóháza), Weisz Piroska. A csendőr fegyverhasználata. Szatmárról Írja tudósítónk, hogy ott tegnapelőtt véres eset történt. Egy Kozma Togyer nevű földműves, kit a szolgálatban álló csendőr rendre utasított, megtámadta a csendőrt s fegyverét el akarta venni, mire a csendőr élesre fent kardjával bal kezefejét majdnem egészen levágta. Kozmát eszméletlen állapotban vitték be a közkórházba. Városunkban a csendőrség április 1-én vette át a közbiztonsági szolgálatot. Ez alkalomból közöljük a csendőrség fegyverhasználatára vonatkozó szabályzatot, nehogy városunkban is hasonló véres esetek forduljanak elő. A szolgálatban álló csendőr fegyverének használatára mindenki ellen jogosítva van: 1) ki a csendőrt erőszakosan megsérti vagy őt támadással veszélyesen fenyegeti; 2) ha a tetten ért gonosztevő vagy alapos gyanúval terhelt egyén felfegyver- j kezve lévén az előzetes felszólítás daczára magát meg nem adja vagy esetleg védett helyzetéből előjönni vonakodik; 3) a ki figyelmeztető utasításainak, őt szolgálata teljesítésében meg- gátlandó, tettlegesen ellenszegül; 4) a ki mint veszélyes gonosztevő a csendőrség által letartóztatandó vagy letartóztatás (elfogatás) végett üldöztetik, elfogatik vagy őrizete alá adatik és bár erőszakos ellenállás nélkül, de a megállításra ezélzó fenyegető rákiáltás daczára elfut; 5) a ki a háború vagy ostromállapot idején magát gyanússá teszi és a felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad. A nagybányai peticzió. Több fővárosi lap után közöltük, hogy a Kúria Tf. Pap Elemér és társainak L. Bay Lajos megválasztása ellen beadott peticzióját véglegesen elutasította, mert a kérvényezők a 3000 korona biztosítékot letenni elmulasztották. A fővárosi lapok e híradása nem felel meg a valóságnak. A peticziót a Kúria nem utasította el, hanem a tárgyalás határidejéül május 31-ét tűzte ki. Utczaszabályozás. Említettük, hogy a minoritarend a Magyar-utezára egy hatalmas, díszes épületet emeltet. A tervek készítésénél a minorita-köz kiszélesítéséről elfeledkeztek, de a mulasztást csakhamar észrevették s mielőbb ez ügyben bárki részéről felszólalás történt volna, a minorita-rend a saját inicziátivájából megkereste az épület tervezőjét, hogy a tervek nagyobb felforgatása nélkül nem volna-e lehetséges a minorita-köz kiszélesítése? A válasz a napokban érkezett meg, hogy a köznek 80 cm.-re való kiszélesítése lehetséges. Az utcza
