Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-30 / 13. szám
2 NAGYBÁNYA 1905. márczius 30. augusztus hó 31-én 1693 — 3573 — 120 közgy. szám alatt hozott véghatározatát, melylyel a határozatban jelzett módozatok mellett vízvezeték és csatornázás létesítését határozta el, a földművelésügyi miniszter ur szakvéleményének meghallgatásával belügyminiszter ur felülbírálván, a határozatnak a vízvezeték létesítésére vonatkozó részét jóváhagyhatónak nem találta; a csatornázás kiépítésére vonatkozó részét pedig függőben tartani rendeli mindaddig, mig a vízvezeték létesítésének kérdése végleges elintézést nyerend, mert téves a közgyűlési határozatnak a vízvezetéki terv módosítására vonatkozó intézkedése, amennyiben a közgyűlés további szakszerű vízvezetéki előtanulmányok nélkül az ad hoc bizottság jelentése alapján a szűrt patak- viznek bevezetését határozta el daczára annak, hogy a patak vízmennyisége a nyári hónapokban napi 518 köbméterre apad és a lakosság vízszükségletének teljes fedezésére nem elegendő. Miután a vízvezeték létesítése tárgyában kiküldött városi bizottság ujabbi mérések alapján kimutatta azt, hogy a Rozsály délnyugati lejtőjén fakadó források napi vízmennyisége augusztus és szeptember havában ismét 300 köbméterre csökkent s igy azok a város vízszükségletét teljes mértékben fedezni nem képesek, a város érdeke a vizbeszerzé? kérdésének újabb tanulmányozását teszi szükségessé. A szűrt patakviznek bevezetése csak azon esetben tartható megengedhetőnek, ha a végzendő előtanulmányokból kitűnik, hogy a várost sem forrás, sem talajvízzel ellátni nem lehet, \ de ebben az esetben is a vizbeszerzés kérdését I oly módon kell megoldani, hogy a lakosság vízszükségletének kielégítése biztositva legyen. Utóbbi követelményt a fentemlitett közgyűlési határozat nem elégíti ki, amennyiben a felhasználni szándékolt patak a nyári hónapokban csak 518 köbméter vizet vezet. A patak vizének felhasználása esetén a nyári hónapok vízmennyiségét csakis a költséges völgy zárógát építésével volna lehetséges biztosítani. Ezenkívül szükséges lenne napi 1000 km. vízmennyiség szűrésére mintegy 400 négyszögméter területű szürőfelületet és ennek kezelésére alkalmazandó egyénnek a szűrő telepen lakóházat építeni. Tekintettel arra, hogy a bevezetni szándékolt Limpegye források a város vízszükségletének fedezésére elégtelennek bizonyultak, utasittatik a város, hogy saját érdekében a vízvezetéki előtanulmányokat a Zazar völgy talajvizeinek felderítésére terjessze ki. Habár a vizbeszerzés ilynemű megoldása mellett a víznek emelése fog szükségessé válni, ennek évi üzemköltségei nem oly lényegesek, különösen a szűrő berendezéssel szemben, mely szintén üzemköltségeket igényel és csakis gondos kezelés és szakszerű felügyelet mellett biztosit eredményt, elhanyagolása esetén pedig a városra kiszámíthatatlan károkkal járna, illetve járhat. — Oh, olyan édes kis szivecske, hogy nem tudok ellentállani, hogy bele ne harapjak. A leányka bizonytalanúl mosolygott s aztán elővette finom batiszt zsebkendőjét és Kramer szivét gyöngéden betakarta. Úgy ültek aztán sokáig, beszélgetve, terveket szőve, mígnem haza kellett menni. Á miniatur kis lovag olykor-olykor egyet csípett a czukor szívből, úgy, hogy mire hazaért s eltette, sokat vesztett szépségéből. A másik szív azonban épen maradt. Millie csak csókjaival érinté. * Múltak a napok, hetek, hónapok repültek gyorsan a meszsze távolságba, a semmiség birodalmába. A vidám kis leány és a szeplős kis fiú egymás oldalán nőttek fel; mindig együtt mentek” jöttek az iskolából. A fiú fülei még mindig elállottak, mintha csak kiváncsiak lettek volna látni, vájjon a kis csonka láb még tánczol-e, mint valaha. — Mondok valamit Kramer, szólt a leány, cseréljünk. Én oda adom néked^az ösztöndijat és te nekem adod az érmet. Én, alkalmasint nem mehetek el s aztán úgy szeretném azt az érmet. Különben is neked köszönhetem, hogy elnyertem. — Nem, nem, Millie! De . persze, ha úgy akarod. Igaz, hogy nagyon szerettem volna az Az ismételten említett közgyűlési határozatnak az a része, mely a vízvezetéknek 50 évre való bérbeadására vonatkozik, szintép nem volt jóváhagyható, mivel ebben az esetben a lakosságra kivetett vizdijak rendszerint igen magasak és a vízművek nagy jövedelmét a vállalat élvezi anélkül, hogy a vizmű kezelésére kellő gondot forditaha. Sokkal helyesebb, ha a vízmüvet a város épiti és kezeli, miután az a lakosság érdekeinek kielégítésére helyezi a fő- sulyt és amellett a vizmű révén jövedelmi forrás birtokába juthat. A vizmű létesítésére szükséges költség a szabályrendeletileg biztosítható vizdijakra alapítva kölcsön utján könnyen beszerezhető. A közgyűlési határozatnak a csatornázásra vonatkozó része a vízvezeték kérdését annyiból érinti, hogy a csatornázást vízvezeték nélkül létesíteni nem ajánlatos, mivel vízvezeték hiányában a csatornák nem fognak kellőképen működni és a csatornákban visszamaradt rothadó anyagok a közegészségre káros hatással lehetnek. Azért a közgyűlés határozatának a csatornázásra vonatkozó intézkedését a vízvezeték kiépítéséig függőben kellett tartani. Éhez képest a vízvezeték, mint esetleg a csatornázás létesítési költségeinek fedezése kérdésében is újabb határozat hozatala válik szükségessé. Miről f. évi január hó 29-én 1498. sz. alatt kelt jelentése csatolmányának visszaküldése mellett további szabályszerű eljárás végett értesítem. Nagykároly, 1905. márczius 11. Kristóf fy, főispán. A nagyvendéglő. Nagybánya város legszebb és legimpozánsabb épülete a nagyvendéglő, melyet harmincz- három év előtt városunk közönsége nagy költséggel építtetett. Ez volt tulajdonképen az első lépés, a mit Nagybánya az uj érában tett a haladás felé. Az épület nemcsak szállodának és vendéglőnek készült, hanem egyszersmind színház és mulató helyiségnek, kaszinónak és takarékpénztári épületnek is s az építők gondoskodtak tágas nagy udvarról, gazdasági helyiségekről és kiterjedt pinczékről. Az egész beosztás és berendezés oly czélszerü volt, hogy az épület mindezen külömböző czéloknak tökéletesen megfelelt. A nagy terem, mely az építés idejétől már kétszer leégett, Nagybányának még most is egyik büszkesége és a mellette levő kisterem és más mellékhelyiségek kiegészítik és emelik e helyiség értékét. Vannak ugyan egyének, a ösztöndíjat, de te megkaptad s nem lenne igazságos attól megfosztani. — Oh nagyszerű lesz ! Úgy fogom azt az érmet szeretni — örökké ! — Te egy drága, jó pajtás vagy, szólt a fiú. Mindig pajtások leszünk, nemde, ha majd viszsza jövök is? ^ — Nem, fogsz törődni, evvel a barátságos jó öreg mankómmal ? És a szemei csillogtak, tánczoltak a nagy megindulástól. — Oh nem, nem, édes Millie. Te sem törődtél az én szeplős arczommal és nagy füleimmel. Mi pajtások vagyunk s azok maradunk. Ezzel aranyérmét a leány nyakába akasztotta s boldogan csevegve hazafelé mentek könyveikkel hónuk alatt. Párnája alól az éjjel Millie többször elővette a szép tiszta czukor szivet s gyöngéden csókolgatta. * Az örökké csiszoló, formáló idő sokat simított a szögletes Krameren. Egy nyáron, amidőn a virágok megnyitották szirmaikat a lepkék és méheknek, egy karcsú, rokonszenves, elegáns fiatalember és egy vidám kedélyes nyomorék leány találkozott egy szalonban. A hóbortos öreg mankó vidáman közeledett s a furcsa kis láb, most már hosszú szoknya alatt, örömtelten tánczolt előre. kik a világon semmivel nincsenek megelégedve s igy természetesen a nagytermünkkel sem, de elfogulatlan szemlélőnek el kell ismerni, hogy az egész berendezés, fűtés, ventilláczió stb. kifogás- talap. A mellett ezen terem mellékhelyiségeivel együtt teljesen helyettesítette az önálló színházat s ha az elavult díszleteket megújítják és kicserélik s a terem ki lesz világítva ivlámpákkal és villamos csillárral, továbbra is teljesen meg fog felelni ezen czélnak is. Nagyon megfelelők voltak a helyiségek a kaszinó egyesület számára is s az egylet virág- zási kora ezen időre esik, mert meg volt oldva a kaszinó vendéglői és egyéb más kérdés is. Nem kevésbbé megfelelők voltak a takarék- pénztári helyiségek is, mert különösen az idegeneknek ügyeik lebonyolításánál nagy kényelmet biztosított a vendéglő, mely az által nagy élénkséget nyert. A bálok alkalmával milyen nagy kényelem volt a közönségre, hogy a kaszinó helyiségek a tagoknak és családjaiknak rendelkezésére állottak. Mindez azt mutatja, hogy a tervezők és építők nagy körültekintéssel jártak el. A kaszinó és takarékpénztár azonban csakhamar kivonultak az épületből, építve maguknak külön-külön díszes hajlékot, melyekre, valljuk meg, igazán nem nagy ! szükség volt, a mennyiben nemcsak az egyletet és a takarékpénztárt megterhelték, de a város jövedelmét is nagyon lefokozták, mert a nagy épület kizárólag szállodának maradt és ez irányban sok költséges átalakításra szorult. A milyen szép és tökéletes volt az épület általános beosztása és tervezete, oly tökéletlen volt a kivitel, különösen a boltozatok és boltivek elhelyezése. Mindjárt az építés utáni években veszélyes repedések mutatkoztak az épületen s azóta folyton ismétlődnek a különféle átalakítások a nélkül, hogy a bajon segíteni lehetett volna. Az első átalakítás alkalmával szerkesztettem az épület graphostatikai erő- tervezetét és azt találtam, hogy az összes boltíveknél a nyomás eredője az alapzaton kívül esik, mert a falaknak nincsen kellő vastagságuk, így tehát a faiak és a boitivek közti összefüggést csak is a vaskapcsok tartják s a mennyiben ezek alávetve vannak a hőmérséki változásoknak, az egész épület nem stabil, hanem mozog a szerint, a mint a vas szerkezetek össze- huzódnak vagy kiterjednek s ebből származnak j a repedések. Hogy tehát az épület egyszer s mindenA fiatalember arczárói a szeplők eltűntek; kezei fehérek s puhák lettek, nagy füleit pedig dúsan növő haja egészen eltakarta. — Oh, hogy örvendek, hogy láthatom Millie kisasszony! szólt örvendezve. Annyi beszélni valóm volna kegyeddel, de csak pár pillanatnyi időm van s igy egy kérésem lenne. Tudom, hogy nem illik, nem igy szokás azt tenni, de Flossie szeretné tudni, vájjon nem lenne-e koszorús leány az esküvőnkön. A drága lélek nagyon figyelmes s természetes mindketten igen elvagyunk foglalva, de hála az égnek, nemsokára túl leszünk ezen. ígérje meg, hogy eljön, mert biztosan számítunk kegyedre. A leány mintha csak egy döfést kapott volna, két kezével fogodzott mankójába. Szép szemeivel egy epedő s mégis mosolygó pillantást vetett a fiatalemberre. — Igen, susogta alig hallhatóan, eljövök, szívesen eljövök .... — Köszönöm Millie, Millie kisasszony. Tudom, hogy eljön. Hisz mi mindig jó barátok voltunk s mindig azok leszünk, nemde ? El ne felejtse, jövő szerdán lesz az esküvőnk és Flossie majd elküldi a ruhát. Isten vele! Nagyon örvendek, hogy eljön! Isten vele! * A varrónő eljött a ruhát felpróbálni s a leány betegen kelt föl ágyából. A bolondos mankó ezúttal komoly volt és a furcsa kis láb sem tánczolt.
