Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-12 / 2. szám
1905. január 12. NAGYBANYA 3 Zsuzsunak hívjon s én is Jenőnek szólítottam őt. Csakugyan sokkal jobban is hangzott volna ez: — Zsírzsu, én magát végtelenül szeletem, imádom! Jenő azonban még ezt sem tudta kimondani. Végre tegeződtünk. Így már csak könnyű lesz - gondolám. Szeretlek! Mi gyönyörűen hangzik s a mellett, mi egyszerű, mindennapi! Hányszor elmondtuk, mikor még kis diákok voltunk : amo, amas, amat, ich liebe, du liebst, er liebt. Jenő azonban még mindig hallgatott. Mondta volna bár németül, írancziául, latinul, vagy görögül, nekem mindegy lett volna, hisz ez a szó minden nyelven oly szépen hangzik! Mióta haza jöttünk a fürdőből, még nem találkoztunk, pedig ő is itt van Pesten. Filozopter s a B. A. C.-nak nagyreményű tagja. Mindössze is csak pár képes lapon adott életjelt magáról. No és a képes lapokkal függ össze az, a mit neked el akarok mondani. Hanem előbb jön, a mit te nem szeretsz. Ismered azt a szokásomat, hogy gyakran belopódzom apus könyvtárába s kutatok a könyvek között. A minapában is ezt tettem. Egyszer csak a kezembe akad egy ócska kopott könyv. Felütöm: Ovi,dim. Már vissza akartam tenni, mikor megláttam felül á lapon: Remedia Amoris s vagy 50 lappal előbb fordítva, ott állt fölül: De arte amandi lib. III. No csoda — gondolám — hogy akadván a, klasszikusok között is valami modern embernek is élvezhető dolog. Ezután kedves olvasmányom lett Ovidius. Nem értettem meg mindenütt, de a mit megértettem, az mind igen érdekes dolog volt. Valóban ez a klasszikus-gavallér nagyon jól tudhattaj hogyan kell velünk hölgyekkel illően bánni s nekünk a kellő tiszteletet megadni. Sók helyütt a nőemanezipápzijp eszmeit vélem kiolvashatni a könyvből!'. Tehát Ovidius 2000 évvel mégelőzte korát. A ' papus ugyan azt mondja, hogy annak éppen áz ellenkezője olvasható Ovidiusban, hanem nekünk, hölgyek- jiejc mégis jobb érzékünk., van a-költemények átért-ésére és átérzésére, mint,a férfiaknak s igy inkább nekem van igazam. 5 BÖsike eddig megadással hallgatta a roppant tudományos értekezést Övidiusről, de végre nem állhatta tovább és közbevágott: ‘ ' - Ugyan Zsuzsű, hagyd már abba azt a csúnya Ovidiust és gyerünk a tárgyra, hisz-nem azért vagyok legjobb, barátnőd; hogy klasszikusokkal ,kínoz. . •; v • No csak ne, duruzsolj annyit Rö.si,! Ezeket szükséges volt elmondanom, hogy megértsd a dolgot. Most mát érdekesebb lesz. No hát egy napon képes lapot kaptam ismét Jenőtől. Rajta csak néhány szó állott latinul, citátum miért áv néphit ő reá is: rá kezdé 'fogni, a mit Bottyánról országszerte^ szentül hittek s O.cskay- ról és Bezerédyről is rebesgették vaía, hogy a golyóbis nem járja testét. . Nem volt az az. a szent hevület, a mely a nagy Napóleont födetlen fővel, egyik kezében a zászlóval, a másikban karddal hadai élén az arcolei hidra, győzelemre hajtotta; nem az a babonás hit sértetlenségében, a melyet Cäsar tanúsított, amidőn az üldöző kalózoktól remegő kormányosának odakiáltja: „Mit remegsz, nyomorult, Cäsart viszed és az ő szerencsécsillagát!“ nem is az a babonás félelem, amelylyel a csak győzelemhez szokott, sérthetetlennek tartott Wallenstein . vagy Bottyán alakjához feltekintett a katona, — de hitnek jó volt és Ocskay, mint az. említett hadvezérek is, szándékosan táplálta azt, mert tapasztalta, hogy nagy erkölcsi erőt . nyújt a hadseregnek. Pedig hát néha. az ellenkezője is történik. Deák Pál császári huszárezredes ezredet, mint hátvédet úgy megnyomta a franczia, hogy maga Deák. is .-futásnak .vette a dolgot. De biz, részeg lévén Ő kegyelnie, lebukott a lováról ,s miután feltápászkodni nem tudott, elfogta a franczia és,fogságbá vetetté. Néha meg a fatum mintha gúnyt űzne az illető, ivási mesterségéből, a mit az alábbi ese.t igazolni..fog.. . ú Ocskay uram, hej. de sokszor azért volt oly -vakmerő, mert borközi állapotban elfelejtette, hogy . félni is ■tudm Bezzeg, hogy elár.ifita prát, talán- a lelkiismeret elnj?mitására, • a szokottnál is^-gyakrabban és mélyebben- nézett a pohár fenekére'. Bp; igy cselekedtek a. s'vele együ(t; ^rpáhtoHt.Jiadypzérek iis. t És-.- u a.> r.-^c.sfeay.;- jjOmlokáTÓl- saját - részeges .; vezérei -Tépték-Je* I Ovidius egyik heroidájából: Qua, nisi tu dederis, caritums est ipse, salutem mittit tibi. .. Eugenius. Ezután több kepes lapot kaptam ilyen féle idézetekkel s igy a mit Jenő meg nem tett egyenesen, most megtette Ovidius közvetítésével: bevallá szerelmét. — Ugy-e, hogy van Ovidiusnak s a latin nyelvnek praktikus haszna ? ! Kuszkó Dezső. dován Sándor, Kováts Lajos kovács, Fuchs Fábián, Katona Sándor, Mendihovszky József, Grüníeld Márton, Kováts József, Radó Andor, dr. Winkler Jenő, Vajda Márton, Kunay Ede, Benedek Béla, Iring Pál, Boda Gyula, Bárdi Géza, Bányai Lajos 1 — 1 korona, Lövi Adolf 40 fillér, Török Simon 30 fillér. Az iparos ifjúság bálja. Január 7-én zajlott le az idei farsang legelső tánczmulatsága: a nagybányai iparos ifjúság önképzőkörének bálja. Carneval herezeg ő fenségének ez a bevonulása a vidám, fesztelen jókedv jegyében történt s ha nem is volt szemkápráztatóan fényes, diadémektől ragyogó, de annál bájosabb, kedvesebb. A fényes parkettet ellepték az ünneplő fehér és rózsaszínű ruhácskák, melyeknek bájos viselői örömtől kigyuladt arczczal, ragyogó szemekkel és kicsattanó életkedvvel siettek a pajkos herczeg üdvözlésére. A karszallagos rendezőség is ugyancsak kitett magáért; a tánczmulatságot mindenre kiterjedő figyelemmel készítette elő s nagy ötletességgel gondoskodott arról, hogy az-est mindenkinek a legkedvesebb emlékei között foglaljon helyet. A mily. érthetetlen dolognak találjuk, hogy az úgynevezett úri osztályból ezt a bált még mindig igen gyéren látogatják, épen oly örömmel jegyezzük fel, hogy az ifjúsági kör* tagjai úgyszólván teljes számban vettek részt az estélyen, ami a hangulatot, a jókedvet csak. fokozta. A négyeseket mintegy hetven pár tánczolta. A tánczmulatság a legkitűnőbb jókedvben a kora hajnali órákig tartott s úgy erkölcsi, mint anyagi sikerben méltán sorakozott az .előbbi éyek báljaihoz, sőt azokat felül is múlta., Az összes bevétel,38b kor pna 10 fillér volt; kiadás 279 korona 3Ó fillér; tiszta jövedelem 106 korona 80 fillér, , - ■ inJegyeiket megváltották és Telülfizetteki Modern és Breitner = Budapest, Polcol Elek 10-Í0 korona, Lucfányi Bay Lajos, Égly ,Mihály, ,Szűcs Károly fogyasztási adáhivatalnok, Farkas Endre, Vig László 3-3 kcwpna. Páskuj Teréz, Nagy. István, Kupáé . Mihály, Platthy Zoltán, Smarégla János, Csepeg Feró,néz, Ha- rácsek Vilmos,.Révész János, Smarégla Mihály Kazamér János, Fritsch, Sámuel, Rónai Géza, Török Antal 2-2 K Jancsovits J., Galló Aptal, Krompáczcy János, Sólyom Ferencz, Rácz József, Morvay Gyula, Gyöngyössy Gyula, Mol- i ........._ ____”____'■ ••___ HÍ REK. Január 11. Olvasóinkhoz. A harmadik évfolyamnak 2-ik számát veszik most imhol olvasóink. Két év szerfölött rövid ut még egy lap életében is, de elég arra, hogy kihivja a bírálatot, vájjon a lap valóban hézagpótló-e, életképes-e s főleg beváltotta-e azon ígéreteket, melyeket megindulásakor zászlajára irt? Az a mélyen megtisztelő s valóban páratlanul álló támogatás, melyben pályafutásunk alatt részünk volt, arról győzött meg bennünket, hogy helyes utón haladunk, hogy eszméink, czéljaink, törekvéseink, melyek szeretett szülőföldünk szellemi és anyagi elhaladásának előbbrevitelében csúcsosodnak ki, olvasó közönségünknél erős,visszhangra találtak. A harmadik év útjelzőjénél állva csak ismételhetjük, hogy híven, becsületesen, legjobb tehetségünkkel fogjuk szolgálni továbbra is mindazon ideálokat, melyek lapunkat életre hívták s mi áldozattól sem fogunk visszariadni, hogy oly modern színvonalon álló lapot nyújtsunk olvasóinknak, mely a vidék legjobb organumair val is fölvehessé és kiállja a versenyt. Szeretettel kérjük olvasóinkat, hogy támogassák továbbra is: és ismerőseik . közt terjeszszék lapunkat, hogy nagy czéljaifiic szolgálatában az eszközök is rendelkezésünkre álljanak. Vidéki . előfizetőinket tisztelettel kérjük előfizetéseik , ■ .megújítására, • . . . Uj jegyző. Kapnikbányán a napokban megr tartott jegyzőválasztás álkalmával kqz.ségi jegyzőnek egyhangúlag Hirsch ' Ernőt választották meg. Lelkészválasztás. "'Szabó Miklós kolozsvári ev. feí. h. lelkészt, ki mint segéd lelkész városimklegelsőknek azt a babért, amelyet csak nemrégiben a haza védelmében szerzett! . . ü . 1708-ban már hanyatlóban volt a kuruczok fényes csillaga és Rákóczinak nagy érdeke volt a Morva vonalát biztosítani. Bercsényi; a fővezér, zavarban volt, mert Bottyán, betegsége miatt nem volt „comandóra való embere corpus- sal“ (hadtesttel). Vajda András „ezerest“ küldi hát, mert „az többi vagy élődik s delel, mint az marha elébb-elébb, vagy prédái az átkozott.“ Vajda uram ki is indul 600 jó paripás huszárral. Bánkánál átkel a Vágón, majd a Fehérhegyeken s szeptember 12-ikén Szeniczén van. A tót lakosságtól, amely a magyar ügygyei még mindig igen melegen rokonszenvezett, megtudja, hogy Blaskovich István csász. alezredes azon a környéken van. Ocskay küldte ki összes hadaival a Fehérhegyen által prédára. „Váltig mesterkedett“ hát Vajda, mikép kerítse kézre azt a „pribéket. “ Egyszerre az Ocskay elárultjaiból két katona szökik hozzája. Az egyik tizedes, szenicei értelmes fiú, — „tót szegény: mégis magyar az lélek benne,“ Írja . Bercsényi Rákóczinak. Elmond mindent Vajdának: hogy mikor Bl^skovicscsal átmentek a Fehérhegyeken, „az hegyen túl való tótság pökte ökot, az atyafiakhoz sem mertek menni,“ hogy mily iszákos Blaskovich uram s majd reá vezeti ő á hitszegettekre, csak az Istenért, siessen rajtok bösszut áüani.. ■■■■■> ...... . .- - Ugyancsak, tőle tudja meg, . Vajda,- hogy Blaskovich. ,-.. Ocskaytól eltanult ,róssz. szokása-, szerint - .gondtalanul ott beírt Lszfic; ti^ti'eivel Szákolczá Valamelyik pmczí^élyisegében ; ! hadai pedig- küiít tányáznák. ■, . T. Vajda fMt.í ár; -derék itmúéS'-\Ídiuí<M9á. 5 mellett reájok indul és este 6 órakor Unyin falunál szemben találja magát az Ocskay-félékkel. „Rajta, rajta!“ . . . és heves rohammal áttörve arczvonalukat, a kétfelé, szakadt hadat űzi, vágja, nyomja a helységbe. Most a falut körülállitja vigyázókkal és azzal . . . . be 1... . utczai harczra ! . . . . A megrémült pribékek lovaikról leugrálnak, pinczegádorba, csűrbe, padlásra menekülnek, bújnak, de a jó magyarérzelmü falusi tótok a ! maguk kezén s hajon fogva húzzák le őket az padoknál és kézre hozzákZabi panye, zabi, precso nye zosztaly !.. . kiállítják. (Old meg uram, öld meg, miért lettejc kutyákká ! .... fordítja Thaly K.) Mig a magyarok az Ocskay-fajzatot meg- abriktolták, három labanczlov-as egérutat nyervén az Eszterházy József-regimentet hozta Vajdáék nyakára. Egyszerre fölhangzik a kurucőrök riadása: „Ihon gyünnek az Eszterháziak {“ A kemény sortüzet kiállja Vajda, hanem azután .... „Na szablye !“ (Kardra!} s dühös rohammal rájuk rohanván., „úgy meggázolták őket - circiter húsz közöíük, ha elszaladott, a, többi győzedelmes fegyvereink által levágat- tatának, azokon kívül, a kik általunk, elevenen megfogattak, kik is ötyenen találtatnak.“ Odalett ' az Ocskay győzhetetlenségébe vetett hit. Katonái szöktön-szöktek Vajda táborába és'’ Ocskaynak nem volt kit vezetni OcskayAegiméntiiek a Rajnához .. . . Letűnt szeíencsécsíllága . . . ! Dr- Hazsllaszk^ Rezső. \ ^ •' ■ •» *•. ** ' v..
