Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-08-18 / 33. szám
1904. augusztus 18 3 dók tömlőinek nagy és erős munkával utat tört j a meglehetősen távol eső zazarparti patakhoz s onnan táplálta vízzel a kincstári szivattyúkat. Példáját nemsokára követték a városi tűzoltók is. Ezalatt pedig a közönség — úri nép és polgárság egyaránt —dicséretre méltó odaadással hordták a vizet hordókban, dézsákban, rücsökben. Stoll Béla, Stoll Gábor és dr. Miskolc.:)/ Sán- j dór fogatai pedig a veszély legelső pillana- | tótól kezdve szakadatlanul robogtak a vizes I hordókkal. A tűzoltóság és a közönség páratlan odaadásának volt köszönhető, hogy megtörténhetett a csoda: a tüzet egy órai kemény munka után lokalizálták. A tűz Becsi Károly kádármester házában ütött ki. Becsi Károly és felesége a veszedelem napján nem voltak odahaza. A kettős ünnepre Szilágysomlyón lakó rokonaikat mentek el látogatni s a háznál csupán Becsi segédei, inasai és szolgálója voltak, kik a tűz kitörésekor épen a színben tartózkodtak. A tüzet a nagy ropogásra a kis cseléd vette észre s mindnyájan annyira megrémültek, hogy ijedten futottak ki az utczára, hol lármát ütöttek. A tűz a kémény háta megett vetett lobot a tetőzeten, de amikor már a tetőzeten átütött, lángtengerben állott az egész padlás, mely tömve volt száraz forgácscsal és mindenféle más köny- nyen éghető anyagokkal. A tűz füstöt alig vetett, mert magasra csapó, zugó lánggal égett s talán ez volt az oka annak, hogy a tűzjelzés későn történt. Mikor a kolomp hangja először felsivitott, már a Becsi Károly háza mellett levő Takács Károly háza is lángokban állott. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a tűzjelzés nemcsak későn történt, de ezúttal is elhibázott volt. A minap, midőn valahol messze kint, a vasúti őr lakásánál széna égett, az őr hatalmasan kongatta a harangokat is. Most pedig, midőn a város belterületén, úgyszólván a legnagyobb tűzfészekben keletkezett a veszedelem, a toronyőr alig kongatott egy-kettőt. Szerencsére egyre szólották a g. kath. templom harangjai s a bányamüvek vészkolomjai, figyelmeztetve a lakosságot a nagy veszélyre. A tűz hihetetlen gyorsasággal csapott át Takács Károlynak zsellér-utcza felé néző házára, melyben Sesták Géza kádár segéd lakott családjával. Felesége épen gyermekágyban feküdt, úgy kellett ölben kihozni a szobából. De úgy Becsi Károly bútoraiból, mint Sesták Géza bútoraiból csak nagyon keveset lehetett megmenteni. Odaveszett mindenük. — talán az a halk, rejtelmes suhogás is, mely zümmögve csapódik fülébe, egy sóhaj a sok panaszból, melyet a keresztes Allah számon tart az Ítéletig. Magát is látja a kisértet járásban, gör- nyedten a súlyos bilincsektől, melyek véresre marták lábait; eszébe jut a késő esték pihenő csendje, mikor ő a keleti bástya kihajló szélén órákig merengett a felhők járásán s ha egy-egy fátyolos darab nagyon sietett keletre, a lelke vágyát mindig vele küldé. Eszébe jut a szépséges asszonyi kép is, a melyet odabenn látott a templom oltára felett, azt is tudta már, ki az. A keresztény imám elmesélte neki, hogy az a Mária, kinek fia vala a nagy próféta és a kit elvégre ellenségei keresztre szegeztek csúfosan . . . Egy csodás asszony, a ki gyógyít, vigasztal és mindenkit szeret. Hirtelen megborzadt . . . Egy csábos jelenés káprázatos szépségével szétüzte a lé- lekjárást. Eszébe jött a tiszaparti udvarház; — a huri, a ki nem szeret senkit a földön, mert jegyesét, Jézust várja és akiért ő megjárta Mekkát, a kiért Szadi Meherned a hős, a szent Hadsi Mehemeddé vállott, akiért azóta fáj a szive, de elfelejteni nem tudja ma sem. Annyi hatalma nem vala Allahnak, hogy ezt a képet kitörülje szivéből, de hátha: ez a csodatevő szent asszony megvigasztalja; elvégre, az ő fia volt szerencsés vetélkedő társa, ő nyerte meg azt az egyet, a ki után Meherned nem talált mást. Beakart lépni a templom csarnokába, de egy sötét alak útját állotta. Visszadöbbent. A holdfény bevilágitá a csarnokot. Az alak hasonló vala hozzá, hosszú szőrcsuhában, födetlen fővel, fehér szakálla NAGYBÁNYA A kár azonban legérzékenyebben érinti Becsi Károly kádár mestert, ki egyike a ieg- törekvőbb iparosoknak. Nemcsak bútorai égtek oda, do oda veszett minden szerszáma, nagy mennyiségű fakészlete s igen sok kész árúja, melyek az udvaron s a színben voltak felhalmozva. A szó szoros érteimében az utczán maradt családjával. A tegnapi tűz félelmesen győzött meg mindenkit arról, hogy a kádár mestereknek az udvarukon felhalmozott fakészlete mily nagy veszedelemmel fenyegeti állandóan nemcsak a közvetlen szomszédokat, hanem az egész utcza- sort is. A szárítás végett egymás mellett zsúfoltan, toronyszerüleg összehalmozott fakészletek oly veszedelmes tűzfészkek, melyeket semmi körülmények között sem volna szabad megtűrni a város belterületén. Hacsak a Becsi-féle apró ház gyulád ki, ezzel könynyen elbánhatott volna a tűzoltóság, de az óriási tüzet épen az udvaron és színben összegyűjtött nagy fakészlet táplálta, melynek égése oly perzselő hőséget terjesztett, hogy nemcsak a megközelítést tette lehetetlenné, de még szinte az utczában való tartózkodást is. Ha a Wiesner Richárd parancsnoksága alatt álló kincstári tűzoltóságnak nagy erőfeszítéssel nem sikerül a tűz megfékezése a nagypénzverő- utcza felé s a tűz átcsap Takács Károly nagy- pénzverő-utezai házára is, melynek udvarán szintén töméntelen famennyiség és kész áru van felhalmozva, a veszedelem hihetetlen mérveket ölthet. Becsi és Takács zsellér-utczai házairól — mint említettük - a tűz átcsapott több más apró házra s a Schmidtshausen-féle nagy házra is, de az emberek - különösen városunk fiatalsága Bajnóczy Sándorral élén — ellepték a tetőket s mig viz érkezett, fejszékkel akadályozták meg a tűz tovaterjedését. Mérhetlenül nagy szolgálatot tett a Schmidts- hausenék hatalmas tűzfala. Az oltásnál két apróbb szerencsétlenség is történt. Mály Pál tűzoltó épen a padlás torkolatánál volt, midőn lobot vetett a Schmidtshausenék tetőzetének egy része. A nagy hőségből ugrással menekült s lábát kificzamitotta. Gáspár Jenő tűzoltó pedig a Becsi-udvarán levő kútba esett s lábát erősen megütötte. A tüzet csak késő estefelé oltották el teljesen, de egész éjjelre őrség maradt a veszedelem helyén. A tűz keletkezésének okát még nem sikerült megállapítani. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a régebbi időkben Nagyboldogasszony napja alig övéig ért, csak arczát ülte meg a nyugalom derűje, mely pedig a Mehemedét elkerülte. — Megismertelek Meherned ! - mondá. - Beh nagyra vitted. - És csöndes örömmel szoritá meg kezét. — Hát te vagy az: a keresztény dervis, áldjon meg Allah, te akkor is szerettél. — És visszaszoritá a barát kezét melegen és megil- letődve. — Mi hozott ide vissza? — Követségbe jöttem és ide hajtott a lélek. — Ide a templomhoz? — Ide a templomhoz ! — Talán emlékszel . . . láttam azt a képet, a ki csodákat tesz; — szeretném látni újra. — Megláthatod. — De nézd, igaz, hogy csodákat mivel ? — A barát mosolyogva nézett a törökre s szelíden így szólt: — Ha nem földi vágyakból szőtted kívánságodat, csodát is tesz. — Hát beteg a szivem; de nem tudom neked kibeszélni úgy, a hogy elgondolom, hogy mitől beteg, de az a szent asszony talán megérti, ha megnémulok előtte, hogy miért nincs szavam. — ügy van, megfogja érteni. — Mit tegyek ott előtte, hogy meglássa szivemet. — Semmit, csak higyj benne. — Hát, j erünk ! A holdfény bájos világot öntött a templom oltárára. A szentségtartó fölött függött a Madonna képe. Az aranyos fénykéve oda szállott fönséges homlokára. A misztikus csend méla hallgatása megillette a két férfi lelkét; e percz- ben elszakadt az ablak eolhárfájának egy húrja múlt el tüzeset nélkül, úgyannyira, hogy mig önkéntes tűzoltóságunk volt, e napon az őrséget mindig megkettőztették. A nevezetesebb tüzesetek közül csak kettőt sorolunk fel. Nagyboldogasszony napján égett végig a múlt század ötvenes éveiben a Vár-utcza; a hetvenes években pedig ugyancsak e napon égett le az Uj-utcza, amikor Schönherr főkapitány háza is áldozatul esett a tűzvésznek. HÍREK. Augusztus 17. Személyi hírek. Kyirő Gábor tengerészeti főfelügyelő és családja hosszabb itt tartózkodás után vissza utaztak Fiúméba. - Baráti Ede miniszteri osztály- tanácsos városunkba érkezett. - Réti István festőművész Bécsből, hol hosszabb időt töltött, haza érkezett. — Komjáthy Gyula dr. lugosi törvényszéki biró pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. - Égly Sándor premontrei kanonok, főgimnáziumi tanár Kassára vissza utazott. — Komoróczy Iván dr. csengeri főszolgabíró pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Grün- wafd Béla festőművész Rómából egy havi tartózkodásra haza érkezett. — B. Kovács Géza marosujvári mérnök családjával városunkba érkezett. - Békássy István honvéd főhadnagy Bécsből, sógora: Wiesner Richárd látogatására városunkba érkezett. — Zelenka Lajos miskolezi törvényszéki biró, apósa: Szabó Adolf erdő igazgató látogatására városunkba érkezett. Harácsek László japán kitüntetése. Megemlékeztünk már arról, hogy az elmúlt évben Magyarországon járt a japán államtitkár a dohányjövedéki igazgatóság főbb embereinek kíséretében, mely alkalommal az előkelő vendégeket Harácsek László pénzügyi főtanácsos kalauzolta, ki gavalléros előzékenységével egészen elragadta őket. A kiküldött bizottság hazatért Japánba s eljárásukról jelentést tettek a mikádónak. A mikádó most nagy kitüntetésben részesítette Harácsek László pénzügyi főtanácsost. Megküldte neki a Szent Kincs-rend második osztályát. Uj tb. főszolgabiró. Kristóffy József főispán berenczei Kováts Sándort, a nagybányai járás agilis szolgabiróját tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki és a Dienes Dezső főszolgabiró elhunytával megüresedett nagybányai járási főszolgabírói állásra helyettesítette. Negyedszázados püspöki jubileum. Dr. Szabó János szamosujvári g. kath. püspök, holnap, csütörtökön üli meg püspöki kinevezésének s a zengő pattanás vibrálva, hosszan hangzott a boltozat oszlopos kupolájában; mintha mér- hetlen magasból szállt volna alá üdvözlete annak a láthatatlan nagyságnak, akit akár Allahnak, akár Istennek nevez a megilletődött lélek, mindig ugyanaz: fenséges és örök. Meherned meglátta a glóriás alakot, háromszor meghajolt előtte. Társa ott maradt a templom közepén térdre borulva, de az áhitat imája ajkára fagyott, midőn a török megtántorodva az oltár lépcsőjére bukott. — Mi bajod? — kérdé hozzárohanva. — Oh semmi; megszédültem. — Te beteg vagy ? ! — Régtől fogva. Támogatva kisérte löl szobájába. A reggeli nap sugara bekukkant Hadsi Meherned ágyára. A lázban átszenvedett éj után csöndes nyugalom szállta meg fejét. Ágya fejénél egy irgalmas apácza leste ébredését. Mehe- med keresve nézett szét és a mint ápolója arczába lát, sápatag képén szétömlik az öröm galvánikus heve, megfogja a hölgy kezét s hévvel, boldogan ajkához szoritá. Á hölgy bámulva nézi, de hirtelen — mint a kinek egy régi dallam zeng a fülébe s egyszerre ismeri föl szövegét — felkiáltott: — Szadi Meherned! — Én, én, ugy-e rám emlékszel - suttogá a beteg s a lázas delirium másvilági boldogságával csókolja a leány piczi, fehér kezét: — Jobban szeretlek, mint Jézusod —rebegé és egyet sóhajtva meghalt, ajkán az illatos, fehér leánykézzel. Mert hát mi máskép tegyen csodát a Szűz- Anya egy élő emberrel, a kinek szive indulatán nem birt erőt venni Allah az egy Isten és Mohamed az ő prófétája. Blum József.
