Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-07 / 27. szám
1904. július 7. NAGYßANYA 5 kétségbeesett hozzátartozókkal együtt várták az elkerülhetetlen véget. Utolsó kísérletképp dr. Kovács J. fővárosi orvoshoz fordult a család, mint a ki uj gyógymódja, a „vérgyógyitás“ révén országos hírnévre tett szert idült, mások által menthetetleneknek mondott bajok gyógykezelésében. Dr. Kovács tényleg rövid három hónap alatt a szív- és tüdőbajt mondhatni teljesen rendbehozta, a mi még nem annyira meglepő eredmény, hisz ilyenek gyakorisága tette gyógy eljárását hírnevessé. Bámulatossá ezen eset az által vált, hogy a nagy hírnevű szemorvosoktól látóidegsorvadásnak minősített szembaj, mely az eddigi tapasztalatok szerint menthetetlenül vakságra vezet, a kúra hatása alatt önként és elég gyorsan visszafejlődik, a mennyiben a beteg látóképessége napról-napra javul. Ez oly ritka és meglepő eredmény, mely mindenéi meggyőzőbben bizonyítja, hogy dr. Kovácsnak önálló és eredeti gyógymódja igazán egészséges és helyes elvekből indult ki és hivatva van a most divó gyógyirányban nagymérvű és a szenvedő emberiség érdekében igen üdvös változásokat előidézni. Dr. Kovács intézete Budapest, V., Váczi-körut 18. sz. alatt van. Vak tűzi lárma. Az elmúlt napokban két Ízben riasztotta fel a toronyőr vak tűzi lármával városunk közönségét. A vészjelző éles csengése mindkét ízben nagy pánikot keltett s a közönség riadtan kereste a tüzet, de nem találta. Különösen a vasárnap délutáni tűzjelzés okozott nagy felfordulást. A ligetben Bunkó Vincze hangversenyezett s nemcsak a vendéglő-helyiség, de a sétautak is nagy közönséggel voltak tele. Egyszerre fölhangzik a vészjelző visító hangja s nyomában százan is kiáltják: Tűz van! Az egész közönség mint méhraj ajzik fel s ki kocsira kap, ki aggodalmas arczczal, futva siet be a városba, hol azzal fogadják: Nincs semmi baj, csupán a téglaégetőnek volt valamivel nagyobb a füstje ! Mi a magunk részéről tiltakozunk az ily idegrontó viczczek ellen, mely kellemes szórakozása lehet az unatkozó toronyőrnek, de nem a nagy közönségnek. Azt hisszük, az illetékes körök is gondoskodnak arról, hogy az őr füstös túlbuzgósága némileg csillapodjék, mert ha nem, megeshetik, hogy a pipára gyújtást is vészjelzővel fogja jelezni. Gyilkosság vagy szerencsétlenség? Felsőbányán vasárnap reggel halva találták lakásán Brucly Lajos 64 éves ács-mestert. Fején hatalmas zúzott seb tátongott, a szoba padozata pedig egészen tele volt aludt vérrel. Szentpétery Ferencz vizsgálóbíró dr. Winkler■ és Nagy orvosokkal azonnal kiszállott a helyszínére s a halottat felbonczoltatta. Konstatálták, hogy a halált koponyacsont repedés okozta. Azt hiszik, hogy az öreg ácsmestert meggyilkolták, de az is megtörténhetett, hogy Brudy alvás közben a padlásról beesett a szobába s igy zúzta agyon magát. E rejtélyes ügyben szigorú vizsgálatot indítottak. Leégett a zazari malom. Vasárnap éjjel tizenkét óra után ismét tűzi lárma riasztotta fel a város közönségét. A borpataki zúzdák felé ijesztő vörös fénybe borult az ég s a Fő-térről is igen jól látszott, hogy valahol igen nagy tűz dühöng. A toronyőr nyugat felé jelezte a tűzet s erre robogtak el a tűzoltók is, kik pár perczczel a jelzés után már kivonultak. A tűzoltók a borpataki utón keresték a tüzet s akkor látták csak, hogy a tűz Zazaron van. Egy pillanatig sem haboztak, hanem a nehéz felszereléssel bravúrosan átgázolták a Zazar-vizét s úgy siettek a vész színhelyére. Mikor megérkeztek, a zazari nagy malom már tüztengerben állott. Sem a malmot, sem a molnár lakóházát megmenteni nem lehetett, de tűzoltóink derekas működésének köszönhető, hogy a szomszédos épületek megmaradtak. A malom földig égett, a molnárlakásnak csak a falai maradtak meg. Kuszkó József albérlő úgy adja elő az esetet, hogy a midőn ő a tüzfényre fölébredt, a malomnak kívülről még csak az egyik sarka égett, a mi világossá teszi, hogy gyújtogatással állunk szemben. A tűz a rendkívüli szárazság miatt oly rohamosan terjedt, hogy oltásra még gondolni sem lehetett s ingóságait is csak a zazari és lénárdfalusi gazdák segítségével sikerült megmenteni. A csendőrség a gyújtogatás ügyében | a legszélesebbkörü nyomozást indította. A zazari '< nagy malom Nagybánya város tulajdonát képezi; a tűz folytán a városnak azonban mi károsodása sincs, mert a malom biztositva volt. Térzene. Evek hosszú sora óta az elmúlt hét szombat délutánján volt térzene a Deáktéren s azt is Bunkó Vincze adta. A térzenére igen nagy közönség gyülekezett össze s a régi czinterem képe legalább egy órára felelevenedett. E térzenének igen nagy tanulságai vannak. Először is meggyőződhetett mindenki arról, hogy a Bunkó Vincze bandája mivel sem jobb, mint a mi Ádám Józsink bandája, csak hogy fegyelmezettebb. Másodszor a hatóság, mely a banda segélyezését (fával) az utóbbi években teljesen beszüntette s a társadalom, mely szintén csak az utóbbi években semmit sem törődik többé a „czigány“-nyal, nem úgy mint régen, mikor minden évben kolledált az ifjúsági kör a banda részére „térzene“ czimen, meggyőződhettek arról, hogy a térzene most sem vesztette el varázsát s a nagy közönség, de társadalmunk életének élénkítése is megérdemelné azt a régi csekély áldozatot. Harmadszor Ádám Józsi meggyőződhetett arról, hogy a közönséggel paczkázni nem lehet s ha prímás, hát fegyelmezze úgy önmagát, mint bandáját, mert ez kutya kötelessége. S ha e tanulságokat mindenki leszűri, úgy nemsokára a Deák-téren a Bunkó Vincze helyén Ádám József bandája fog hetenkint megszólalni. A kolozsvári fogyasztási szövetkezet. Több Ízben kifejtettük lapunk hasábjain legtisztább meggyőződésünket követve és semmi melléktekintetektől nem vezéreltetve, hogy ott, a hol a forgalmat a tisztes kereskedelem bonyolítja le, szövetkezetnek helye nincsen. Mert amig a szövetkezet csak a tisztes kereskedelemnek okoz nagy károkat indokolatlan versenyével, ugyanakkor a szövetkezet saját tagjait is veszedelembe dönti a tagok ötszörös felelősége révén. Az állami tisztviselők részére Kolozsvárott is megpróbálták a szövetkezet alakítását, de mivel az állami tisztviselők a kétes vállalkozást épen az ötszörös felelőség miatt nagy tartózkodással fogadták, a szövetkezetbe be vonták a városi s más tisztviselőket is s igy jött létre a «köztisztviselők fogyasztási szövetkezete.« Addig azután el is jutottak, hogy az alapszabályokat megcsinálták, de itt azután teljesen megfeneklett a dolog, mert hova tovább mind többen belátták és belátják, hogy egyrészt amily indokolatlan a tisztes kereskedelem, az ország legproduktiv osztályának kárára törni, másrészt ép oly kétes és veszélyes vállalkozás is. Hogy ezt nem csak mi mondjuk, hanem más lapok is, ide iktatjuk az egyik kolozsvári lapnak, az *Ujság«-nak még akkor Írott sorait, midőn a szövetkezet megalakult, de még nem íeneklett meg. „Ez a szövetkezet a tisztviselőknek nem fog használni; nem fog használni senkinek, ellenben ártani fog a kolozsvári kereskedelemnek. Mert a megalakulás után is, amitől természetesen az üzletnyitás még messze van, — a legnagyobb aggodalommal nézünk a fogyasztási szövetkezet működése elé, mert az eszme nem üdvös, ez a gondolat nem helyes és az erre fordított fáradozás nem hasznos. A szövetkezet nem élhet meg ép úgy, mint nem élt meg az elődje sem.« Növendék rendszer a m. kir. postánál. A m. kir. postahivatalnál növendékül felvétetik oly ifjú, ki a középiskola vagy ezzel más egyenrangú iskola legalább IV. osztályát jó sikerrel elvégezte, 14 évnél nem fiatalabb, 16 évnél nem idősebb. A sajátkezüleg irt kérvények f. hó 20-ig adhatók be a helybeli postafőnökséghez. Bővebb felvilágosítást ad Vetter Ambrus posta- és távirda- főnök. Martin Gyula dettai jónevü zongorahangoló a vidékről visszaérkezett városunkba, de csak rövid ideig fog itt tartózkodni, miért is akik szolgálatait igénybe óhajtják venni, előjegyzésüket mielőbb tegyék meg Kovács Gyula könyv- kereskedésében. Kiadó laptulajdonost ÉGLY MIHÁLY. ■V Kitűnő BORECZET kapható igen olcsó áron Jelsőbányai-utcza 64-ik szám alatt, a polgári leányiskolával szemben. 443-1904. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a debreczeni kir. járásbíróságnak 1902. évi Sp. 563. számú végzése következtében dr. Szöllős Dezső ügyvéd által képviselt Fekete Jakab debreczeni czég javára Keresztény Lajos ellen 267 K 58 f s jár. erejéig 1904. évi február hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 814 K-ra becsült ingóságok, u. m.: bútorok, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 1903. évi V. 486. számú végzése folytán 267 K 58 f tőkekövetelés, ennek 1902. évi január hó 1 napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 212 K 12 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Hagymásláposon adós lakásán leendő eszközlésére 1904. évi Julius hó 20-ik napjának délelőtti II órája határidőül kitüzetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le- és felül foglaltatták s azokra ki- j elégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében ezek I javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1904. évi julius hó I 5-ik napján. Gámentzy János, kir. b. végrehajtó. £rtesités. Tudatom a mélyen tisztelt közönséggel, hogy lakásomat folyó évi Junius hó t-töl kezdve üzleti helyiségemmel szembe Telsőbáuyai-utcza 8. sz. alá helyeztem át. Éjjel, sürgős szükség esetén itt kérem fölkeresni. — Tisztelettel Mladeiovszky Lajos az „Első Temetkezési Intézet“ tulajdonosa. Cselédül ezo intézet!!! Van szerencsém úgy a helybeli, mint a vidéki nagyérdemű közönséggel tudatni, miszerint Kossuth Lajos-utcza 16. szám alatt egy cseléd elhelyező intézetet nyitottam. Havi nyolcz korona bérrel bíró cseléd» nek elhelyezési dija I K, nyolcz koronán felül 2 korona, mely összegnek felét a cseléd, felét a gazda fizeti. Kérve a nagyérdemű közönség szives pártfogását, vagyok mély tisztelettel Szalay Jánosné.
