Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-28 / 30. szám
2 NAGYBANYA 1904. julius 28. A főispán beszédének póz nélküli kereset- .en-sége, meleg tónusa igen nagy hatást tett a jeienvoltakra s a felhangzott lelkes, hosszantartó éljenzés bizonyította, hogy megtalálta az utat a szivekhez. A bemutatkozások után, melynek során Gellert Endre polgármester egy gyönyörű, hatalmas virágcsokrot nyújtott át a főispánnénak, a fényes társaság kocsira ült, hogy a fóispáni párt lakására kisérje. A bewomslás. A pályaudvar előtti tér zsúfolásig tömve volt fogatokkal, de azért az elhelyezkedés s az elindulás a legpéldásabb rendben történt. A diszes fogatok sorrendjét Schönherr Antal rendőrfőkapitány kocsija nyitotta meg, melyet mintegy negyvenöt kocsi követett. A Kossuth Lajo:-u czán végig, melyen a bevonulás történt, a gyalogjárókon nagyszámú közönség foglalt helyet, kik éljenzéssel és kendőlobogtatással üdvözölték a főispáni párt. Az első diadalkapu a Kalazanczi szt. József bánya-társulat zúzójánál volt felállítva. A diadalkapu nagy ötletességgel volt díszítve s bányász-jellegével vendégeink előtt nagy feltűnést keltett. A lombfüzérrel díszített oszlop mélyedésekben díszbe öltözött bányászok állottak égő fonczákkal, mig a bányatársulat bányamunkásai egyenruhájukban s szintén égő fonczákkal a diszkapu előtt állottak sorfalat. Midőn lassított menetben a főispáni pár a diadalkapu alatt elvonult, Ádám József zenekara reá zenditett a Rakóczy-induióra s száz és száz ajkról fölhangzott a bányász köszöntés: Jó szerencsét! A diadaikaput a főispáni pár tiszteletére Incze Sándor bányatulajdonos állíttatta föl s a meglepő, diszes kivitel az ő ízlését dicséri. Illusztris vendégeink a közönség szakadatlan, folyton megújuló óvácziói között értek a Főtérre, hol a Kossuth Lajos-utcza torkolatánál a város hatalmas, városi és nemzeti szinü lobogókkal díszített diadalkapuja volt felállítva. A fellobogózott Fő-tér régi, csinos emeletes házaival, nagy néptömegével, diadalkapujával, j hátterében az impozánsul szép Szent István toronnyal igen meglepő hatást tett vendégeinkre s úgy a főispán, mint a főispánná nagy elragadtatással nyilatkoztak városunkról. Mikor a kocsisor a Fő-térre ért, ott a bányász-zenekar Rákóczi-indulója fogadta, mely folyton hanzott, mig az utolsó kocsi is befordult az Erzsébet-utczára, hogy a íőispánékat a bányaigazgatóságban levő lakására kisérje. A Fő-téren a bevonulás után is igen mozgalmas, élénk élet uralkodott s a külsőségek is elárulták, hogy a városnak ünnepnapja van. ' Küldöttségek fogadása. Tizenegy órakor a küldöttségek a városházán gyülekeztek, hogy tisztelegjenek a főispánnál, ki a tisztelgést a városház tanácstermében fogadta. Rendkívül érdekes volt e fogadás s Kristóf fy főispán beszédei, melyekkel a küldöttségek szónokainak rögtönözve válaszolt, nemcsak elegáns, formai szépségüknél fogva keltettek méltó feltűnést, de tartalmuknál fogva is. Minden küldöttségnek volt érdekes mondani valója, de különösen a járás s a város tisztikarának mondott beszédei voltak nagyobbsgabá- suak s szerfölött érdekesek, mert a beszédekben nyilatkozott a nemzetiségi kérdésről s a szo- czializmusról is. E beszédekben igen koncziliáns hang nyilatkozott meg s mig hatalmának egész erejével kész az állambontó elemek ellen küzdeni, szeretettel közeledik a magyar haza más ajkú polgáraihoz, kikben a jóindulat megvan s legkevésbbé sem kíván csorbát ütni szokásaikon, tradiczióikon, egyházukon, csak azt kívánja, hogy hű fiai legyenek ennek a hazának. A szocziális mozgalmakat nem kívánja tűzzel vassal elnyomni, csak medrében óhajtja tartani. S itt különösen figyelmeztette a tisztviselőket, hogy legyenek a népnek valódi, tiszta- kézü vezetői, jóságos atyai segítői s ha a nép látni fogja, hogy tisztességes, jóakaratú vezetői vannak, a szocziális izgatások hajótörést fognak szenvedni. A tisztelgések sorát a r. kath. és g. kath. egyházak küldöttsége nyitotta meg. A küldöttség j vezetője Szőke Béla r. kath. h. plébános volt, ki a következő szavakkal üdvözölte a főispánt: Meltóságos Főispán Ur! A nagybányai minorita rendház, a görög és római kath. egyház nevében hódolattal üdvözlöm Méltóságodat közöttünk. Mi, kiket Nagybánya várostól mind- annyiunkat távol vidékről szólított ide az isteni gondviselés, szivünkhöz forrva érezzük e várost, a melynek jólétéért teljes buzgősággal és kitartással küzdünk. Tudjuk kötelességeinket, melyeket nemzet s vallás reánk ró s azért kérjük Méltóságodat, hogy mindenre őrködő éber szemeit rólunk le ne vegye soha, hogy munkásságunk őre lévén s szeretett vármegyénk atyja, buzgó törekvéseinkben épen ezáltal soha se csüggedjünk, hanem magasztos czéljainkat elérhessük. Isten hozta Méltóságodat közénk. Isten éltesse soká! Kristóffy főispán válaszában szeretettel és hazafias bizalommal fogadta az üdvözletei. Szeretettel, mert maga is ezen egyházhoz tartozik; hazafias bizalommal pedig azért, mert tudja, hogy amily buzgalommal működnek az egyház i kebelében, ép oly buzgalommal teljesitik hazafias kötelességeiket is, melyre itt, a haza ez elszigetelt éjszaki részén kétszeres szükség van. Az ev. ref. és ág. ev. egyház küldöttségét Révész János ág. ev. lelkész vezette s a következő beszéddel üdvözölte a főispánt: Meltóságos Főispán Ur! A nagybányai két protestáns egyház nevében szivünk őszinte melegével üdvözöljük Méltóságodat. A két egyház története itt össze van forrva egymással, de össze van forrva a hazának történetével is. Ugyanazon mozgalmak, küzdelmek, eszmék, melyek édes magyar hazánk történetében fölmerültek, érintettek közelről minket is. Negyedfél százados múlt áll a nagybányai protestáns egyházak mögött. 1547-ben Kopácsy István, a hires magyar reformátor vetette meg ezek alapját. Azóta sokszor szenvedtünk ellenségeink, különösen az Erdélyben is garázdálkodott német katonaság részéről, de nyertünk támogatást is nem egyszer barátaink s épen maga az államhatalom jóvoltából. Bizalommal tekintjük Méltóságod személyében az államhatalom képviselőjét s midőn egyházaink — az ev. ref. és az ág. h. ev. egyházak — részére szives jóindulatát kérjük, egyszersmind Méltóságodnak működéséhez kívánunk Istentől áldást és szerencsét! (Éljenzés.) A főispán mély tisztelettel fogadta és köszönte meg a tisztelgést s meleg rokonszenvét fejezte ki a protestáns egyházak iránt, melyekről maga is igen jól tudja, hogy történetük össze van forrva a magyar nemzet történetével. S épen ezért elvagyok tökélve, hogy a protestáns egyházak minden törvényes, jogos és méltányos kívánságait teljes erőmből támogatni fogom s különösen támogatni fogom ott, hol egy nagyon régi sérelem szabadelvű szellemben leendő orvoslásáról lesz szó. (Éljenzés.) A nagybányai izraelita egyház küldöttségének üdvözletét Troplovits Márton tolmácsolta, melyet a főispán igen szívesen fogadott. Óhajtja, hogy a hitközség virágozzék s úgy egyházi, mint hazafiui kötelességét háborithatatlanul teljesítse ; ha pedig valami sérelmök volna, kéri őket, forduljanak mindenkor bizalommal hozzá. A kir. járásbíróság bírói karát Km. Pap Sándor kir. Ítélő táblabiró vezette s rövid, de frappáns hatású beszédben tolmácsolta a bírói kar üdvözletét, melyet Kristóffy főispán hálás köszönettel fogadott és viszonzott. A nagybányai bányaigazgatósági kerület s kincstári ügyészség tisztikara tisztelgett ezután Neubauer Ferencz bányaigazgató-főbányataná- csos vezetése alatt. A főispán válaszában kiemelte, hogy igen jól ismeri azon történelmi tradicziókat, melyek a nagybányai bányászathoz fűződnek s ismeri azt a jelentős szerepet, melyet a bányászat Nagybánya sz. kir. város kulturális fejlődésében játszott s épen ez okból nagy örömére lesz, ha a bányászatot tradiczionális törekvéseiben sziv- vel-lélekkel támogathatja. A nagybányai m. kir. főerdőhivatal üdvözletét Molcsány Gábor erdőmester, igazgató helyettes tolmácsolta. A főispán válaszában kijelentette, hogy nagy elismeréssel van az erdészet működése iránt s törekvéseiket mindenkor a legmelegebben támogatni fogja. A m. kir. adóhivatal tiszti karának vezetője Bommerszbach Péter adóellenőr volt. Üdvözlő szavaira a főispán azzal válaszolt, hogy mindnyájuknak pályájukon gyors előmenetelt és haladást kívánt. A nagybányai járási szolgabiró hivatalt s a jegyzői kart Dienes Dezső főszolgabíró betegsége folytán Kovács Sándor szolgabiró vezette, igen szép beszédben üdvözölve a főispánt s működésükhöz, melyet megnehezítenek a nemzetiségi s szocziális izgatások is, kérve hathatós támogatását. Az üdvözletre a főispán nagyszabású beszéddel válaszolt. Meleg köszönetét fejezte ki az üdvözletért s jókivánataikat igen szívélyes szavakban viszonozta. Majd reátért Kovács szolgabiró beszédének azon részére, melyben azt fejtegette, hogy az országnak ezen elhagyatott, félreeső helyén, a nemzetiségi és szocziális izgatásoktól sokszor félrevezetett s nagy nyomorral is küzdő nép között mily nehéz a működésük. Elismeri, hogy feladatuk nehéz, de minél nehezebb a feladat, annál jobban kell aczélositani izmaikat, felvértezni mellöket, hogy azokkal meg is küzdhessenek. Mert hiszen az a feladat, mely önökre hárul, kik a nép vezetői, nemcsak nehéz, de magasztos is. Én azt a tanácsot adhatom önöknek, hogy igyekezzenek a népnek valóban atyai vezetői lenni, jó szívvel, szeretettel közeledjenek nem magyar ajkú polgártársainkhoz s legfőbb törekvésük legyen, hogy a jóindulatú nem magyar ajkú polgártársainkat bekapcsolják a magyar társadalomba és annak törekvéseibe. Nem kívánom én azt, hogy nyelvüket kisebbítsék s csorbát üssenek szokásaikon, faji sajátságaikon, egyházukon, erre semmi szüksége sincsen a magyar államnak; de szeretettel kövessenek el mindent arra nézve, hogy kultúrájuk épségben tartásával hű fiai legyenek a magyar államnak. Természetesen azokkal szemben, akik az ország közjogi rendje ellen izgatnak s kifelé gravitálnak, meg kell mutatnunk, hogy kezünk elég erős a magyar állam törvényes közjogi rendjének fentartására. Elismerem, hogy a szocziális kérdések viharzása még nehezebbé teszi az önök működését. E szocziális mozgalmakkal szemben leghelyesebben teszik, ha azokat törvényes medrökben igyekeznek tartani s ugyanakkor minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek a nép baján segíteni, amúgy is súlyos helyzetüket megkönynyiteni, jogos igényeiket kielégíteni s meggyőzni a népet arról, hogy önök, t. uraim a nép igazi vezetői. Engedjék remélenem s én erősen hiszem is, hogy az a mag, amit én most elvetettem az önök sziveibe, termékeny talajra talál s akkor, ha a nép tisztességes, jóságos vezetőket fog látni a maga élén, s érzi a tiszta közigazgatás jótékonyságát, akkor, mondom, a szocziális törekvések, izgatások bizonyára hajótörést fognak szenvedni. Még egyszer fogadják köszönetemet szives megjelenésükért. A főispán beszéde, melyet itt nagy vonásokban közöltünk, igen mély hatást tett a küldöttségre s lelkes éljenzéseket váltott ki. Az ipartestület tekintélyes számú küldöttségét Jancsovits József alelnök vezette, ki a következő beszédet mondta; Méltóságos Főispán Úr ! A nagybányai ipartestület, mint az ország egyik legfiatalabb ipartestülete nevében, nekem, mint a testület egyik alelnökének jutott azon reám nézve szerencsés és kellemes feladat teljesítése, hogy Méltóságodat városunkban első megjelenése alkalmával az itt megjelent testületi tagokkal egyetemben tisztelegve üdvözöljem. A midőn tehát Méltóságodat megyei kormányzatunknak élén, szivünk mélyéből üdvözölni van szerencsénk, tesszük azt azon kéréssel, hogy bölcs kormányzatának nagy munkájában ne feledkezzék meg rólunk, ezen ősrégi város nagy történelmi múlttal biró iparosainak szerény utódairól, hogy minden olyan ügyekben, a melylyel a közjónak előmozdítására törekszünk, Méltóságodban atyai pártfogónkra találhassunk! (Éljenzés!) A főispán igen szívélyes szavakban válaszolt s kiemelte, hogy a minő fiatal az ipartestület, ép oly régi iparosok tiszteletreméltó tradi- czióit van hivatva fentartani. A gazdasági egyesület üdvözletét Szabó Adolf elnök tolmácsolta s kérte e fontos hivatással biró egyesület támogatását. A Kaszinó küldöttsége nevében Stoll Béla beszélt igen szépen. Mindkét beszédre a főispán együttesen válaszolt. Hangsúlyozta a gazdasági egyesületek fontosságát s miután neki hivatása az eminen-
