Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-29 / 52. szám

1904. deczember 29.

NAGYBÁNYA

3

ezüstgarasa 1550-ből, a másik Ágost szász her- czeg ezüstgarasa 1565-ből, elárulja azt is, hogy ez nem történhetett máskor, mint 1567-ben, a mikor János Zsigmond fejedelem a Schwendi Lázár által elfoglalva tartott várost ostrommal vette vissza és régi erősségét lerombolta. S közelfekvő az a feltevés is, hogy a város bírája vagy hozzá közel álló egyén igyekezett a város régi pecsétjét, a mi akkor már nem volt használatban s csupán klenódiumként őriztetett, az ékszerekkel együtt, a melyek talán a korábbi időszak emlékeiként őriztettek a város birtokában, a pusztulástól megmenteni.

Ezt a kérdést azonban csak közelebbi adatok alapján lehetne eldönteni. Ma egyelőre a megtalálás körülményeiből annyit tudunk megállapítani, hogy a pecsétnyomó és a többi régiségek immár közel negyedfélszáz éven át voltak a föld mélyében elrejtve, mig a szerencsés véletlen azokat visszaadta az utókornak.

Úgy a pecsétnyomót, mint a kíséretében talált ékszereket szakszerű ismertetés fogja fővárosi illetékes szakközlönyökben a tudományos világ közkincsévé tenni. A pecsétnyomóról ezúttal egyelőre elég annyit elmondanunk, hogy kivitelének finomsága még azokat a várakozásokat is felülmúlja, melyeket az eddig ismert 1480-iki lenyomat alapján támaszthattunk irányában. Nemcsak sphragistikai, hanem műtörténeti fontosságra is első helyen áll a középkori pecsétek között és amint büszkén tekinthetünk vissza Nagybánya város régi polgáraira, akik ily remek alkotással örökítették meg e város egykori nagyságát, ép oly büszkének vallhatjuk magunkat annak tudatában, hogy az ősi klenódium - visszakerült a város birtokába.

A város közönsége mindenesetre elisme- j réssel tartozik annak a polgártársunknak, a ki ( a véletlen kedvezése által ez értékes lelethez jutva, lehetővé tette, hogy az a városi múzeum részére szereztessék meg. Az a testület pedig, a mely városi múzeumunk felett az állam atyai gondosságát képviseli, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége a legszebb módon tetőzte be azokat a jótéteményeket, a melylvel fiatal múzeumunkat fenállása óta elhalmozta, midőn a várost megkímélve az anyagi áldozatoktól, a maga jószántából gondoskodott a felől, hogy városunk ez igazán megbecsülhetetlen értékű ereklyéjét magunkénak vallhatjuk.

Dr. Schönherr Gyula.

bösen és nyugodtan, de valójában roppant nyugtalanul. Anyja, mikor látta, hogy egyedül van, megkérdé :

Ugyan lelkem, hol van a férjed? Szobájában van, mindjárt jön, felelt izgatottságával küzködve.

Egy óra sem telt belé s már mindenki faggatá őt, ő pedig megvallotta, hogy Jacques levelet kapott s mikor ezt olvasta, mint torzult el arcza s minő fenyegető veszedelemről beszélt. Még egyre türelmetlenül várták Jacquest. A meghívottak eloszoltak, csak a szülők s a rokonok voltak már együtt.

Éjfélkor lefektették a kis asszonykát, ki egyre sirt, zokogott. Anyja és két tanteja oda álltak az ágy elé s némán, kétségbeesve hallgatták sírását. Atyja a rendőrbiztoshoz indúlt, hogy tudakozódjék az elmaradás okáról.

Öt óra tájban nyöszörgés hallatszott a folyosón, valaki felnyitott egy ajtót s csöndben becsukta, aztán egy macskanyávogáshoz hasonló nyögés verte föl a ház csöndjét. Az asszonyok erre mind összeszaladtak.

Jacques ott állott a szobában levegő után kapkodva, szederjes arczczal,karjaival gyermeket tartva. A négy asszony szótlanul nézett rá, aztán Berta remegve rohant oda hozzá.

— Mi történt, mondja, mi történt?

Jacques olyan volt, mint egy őrült; csak

dadogva tudott válaszolni.

— Az történt ... az történt, hogy gyermekem van s anyja az imént halt meg.

Felmutatta a sivitó kis csecsemőt, kit ügyetlenül tartott kezében. Berta némán vette el kezéből a gyermeket, átölelte, könyüktől csillogó szemmel tekintve fejére.

— Az anya meghalt, azt mondta ön!

— Igen, imént karjaimban . . . már rég szakítottam vele . . . már a nyáron ... és semmiről sem volt tudomásom . . . csak az orvos kért, hogy menjek . . .

Berta pedig halkan igy felelt:

— Jól van, édes, mi felfogjuk nevelni a

kicsikét! Knszkí Dezső.

Az év története dióhéjban.

Január 3. + Kolenz Jakab, a horganymü és érezbánya igazgatója.

5- én zajlott le a városi képviselők választása.

6- án szerencsétlenség történt a láposi kompnál, hol Bottyán Géza polgártársunk súlyos sérüléseket szenvedett.

9. Az iparos ifjúság bálja.

15. f Lengyel Zachariás.

16. Ifjúsági Kör bálja.

24. Polgári Kör tisztújító közgyűlése.

31. A Kaszinó-egyesület tisztújító közgyűlése.

Február 1. A póttartalékosok az ex lex miatt három hónapi fegyvergyakorlatra vonulnak be.

3. f Gulyás Lajos kisújszállási, volt nagybányai ev. ref. lelkész.

6. Ev. ref. batyubál.

7. Vöröskereszt-egylet alakuló közgyűlése.

12. A hivatalos lap közli Kristóffy József

főispán kinevezését.

14. A nőegylet s a dalegyesület tisztújító

közgyűlése.

15. Városi képviselőtestület alakuló közgyűlése.

16. Dalegyesület tréfás farsangi estélye.

17. f Csákány Sándor.

20. Az iskolaszék elnökké Gellért Endre polgármestert választja.

21. Muzeumegyesület közgyűlése.

22. Tűz a felsőbányai-utezában Moldován Jakabné házában.

25. Kristóffy főispán beigtatása Nagykárolyban s a nagybányai küldöttség fogadása.

Márczius 1. Kristóffy főispán beigtatása Szatmárit.

5. Ember Elek esküvője Kosutány Ilonával.

15. Hazafias ünnepélyek az iskolákban s a Polgári Körben.

16. f Sroll Lajos.

20 Szieber Ede lovag, főigazgató meglátogatja a főgimnáziumot.

20. Perczián Károly mérnök esküvője Almer Juliskával.

20. A kereskedő ifjak körének tisztújító

közgyűlése.

21. Sorozás kezdet^ a nagybányai járásban.

23. Csókás Vidor dr. könyve: „Tanítók védőszentje“ megjelenik.

23. f Csomós Áronná.

27. Ipartestületi közgyűlés.

30. Grünwald Béla festőművész elnyeri a Fraknói-féle 3000 korona ^ösztöndíjat.

Ápril 3. Klement Árpád esküvője Szász Juliskával.

4. Ág. ev. egyház thea-estélye.

4. Gyönge földrengést észleltek városunkban is.

6. Vinkler József püspök gyémántmiséje.

7. Ev. ref. egyházmegyei gyűlés.

10. A nagybányai - felsőbányái vasút földmunkáját megkezdik.

16. Ifj. Neubauer Ferencz eljegyzi Bertalan

Terikét.

18. Sorozás a városban.

18. Tűz a szombat-utezában Weigl Árpád

házastelkén.

20. A vasúti sztrájk miatt viczinálisunkon is megszűnik a forgalom.

21. t Makray Samu.

24. Nagy tűz Ilobán.

26. Belügyminiszter Hozás János lelkész választását jóváhagyja.

29. f Lengyel Éndréné, szül. Csánk Hermin.

30. Ifj. Neubauer Ferenczet doktorrá avatják.

Május 12. f Kapitány Károlyné.

15. Ág. ev. egyház közgyűlése.

15. Révész János házasságának tizedik

évfordulóját ünnepli.

16. írásbeli érettség kezdete a főgimnáziumban.

25. f Törökfalvi Pap Zsigmond.

28. f Kornis János.

29. Tóth Sándor esküvője Szász Rózsikával.

31. f Rozler Márton.

31. A városi közgyűlés elhatározza a m. kir. csendőrségnek közbiztonsági szolgálatokra való alkalmazását.

31. f Glaviczky Jánosné szül. Székely Rozália.

Junius 1. Szabó Adolf m. kir. erdőigazgatót saját kérelmére nyugdíjazzák.

1. Lukács Ferencz pénzügyőri biztost Szilágysomlyóra helyezik át.

1. Bartha György nagybányai és Imre József köröstarcsai ev. ref. segédlelkészek helyet cserélnek.

4. Bucsuestély Szabó Adolf tiszteletére.

5. Tornaverseny.

9. Múzeumi őrnek Miskovszky Ernő tanárt választják.

13. f Özv. Simkó Józsefné, szül. Hesseni Humzer Kornélia.

13. Sorozás a város részéről.

19. A városi muzeum megnyitása.

20. Körmendy Sándor és családja Zsombolyára költöznek.

23. f Pap András.

27. Baltai János erdőmester ezüstmenyegzője.

28. Szóbeli érettségi vizsgálat kezdete.

30. f Marosán Sándor.

Julius 3. Leég a zazari városi malom.

3. Kertész Pál nagybányai segédlelkész Felsőbányára, Horváth György felsőbányái lelkész Nagybányára helyeztetett át.

6. Erettségesek bálja.

8. Magyary András okleveles állatorvos szolgálattételre Nagybányára osztatott be.

14. f Kremnitzky Fülöp Jakab.

17. A pénzügyminiszter Sasi Nagy Imre bányaesküdtet városunkból Zalathnára helyezte át.

17. Madán Ferencz m. kir. bányakapitány ezüstlakodalma.

21. Senkálszky Mihályt adóhivatali végrehajtóvá választják.

25. A főispáni pár látogatása városunkban.

25. Nagy tűz Költőn.

26. Szabó püspök Nagybányára g. kath. adminisztrátorrá Brebán Sándort nevezte ki.

30. A Kosutány-villa felavatása.

31. f Dienes Dezső.

31. Tűz a vasúti őrháznál.

Augusztus 4. f Harácsek Imre.

6. Szappanyos Jenő esküvője Libhauzer Emmával.

9. f Bábay Istvánná szül. Stark Teréz.

14. Kristóffy főispán Kovács Sándor szolgabirót tb. főszolgabírónak nevezi ki.

14. Nagy dalestély a költői tüzkárosultak javára.

15. Nagy tűz a Zsellérutczában.

17. f Vértesi Margit.

20. Kereskedő ifjak tánczestélye a költői tüzkárosultak javára.

20. f Schik Ignácz.

21. Bencsik János tanárt Zalaegerszegre helyezték át.

24. Pap Matildot tanítónővé választják.

26. Közgyűlés elhatározza, hogy Klastroinmezőt megveszi.

26. Iskolaszéki tagok választása.

27. f Ozv. Csikmói Buday Károlyné.

28. f Sopp György.

31. Ä közgyűlés elhatározza, hogy létesíti a villamvilágitást, vízvezetéket s csatornázást.

Szeptember 3. Műkedvelői előadás a költői tüzkárosultak javára.

8. Méhészeti vándorgyűlés.

10. Muzsik Jakab bucsuestélye.

17. A pénzügyminiszter Kondor Sándor számvizsgálót számtanácsossá nevezte ki.

17. Meszlényi Gyula aranymiséje.

26. Tűz Gerdenits szőlőjében.

Október 3. f Svaiczer Ilka.

13. Domokos Ferencz erdődi főszolgabírót nagybányai főszolgabíróvá választják.

15. Fogyasztási szövetkezet alakuló ülése.

18. Kondor Sándor számtanácsos hivatalba lépésének 25-ik évfordulója.

20. Nagybánya legrégibb pecsétjét egy borpataki szőlőben megtalálják.

23. f Erdődy Laczika.

26. Nagy bányaszerencsétlenség a borpataki Lipót bányában.

26. Lukácsi György tanárt nyugdijjazzák; Deli Géza tanárt Zalaegerszegről Nagybányára helyezik át.

30. f Pétül Lászlóné.

November 1. f Bábay István.

3. f Holley Ferencz.

5. Mendihovszky József ezüstmenyegzője.

6. Svaiczer Ilka emlék-ünnep.

6. Gyűlés a rezervált erdők ügyében.

9. Felsőbányái vasút megnyitása.

16. Vasúti szerencsétlenség a felsőbányái vonalon.

17. Szalkay színtársulatának bemutató előadása.

19. f Balika Sándor.