Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-12-08 / 49. szám
4 NAGYBÁNYA 1904. deczember 8 latával szemben s kérje a pénzügyminisztert, hogy a kinevezésnél figyelemmel legyen a nagybányai kerület s a sóbányászat szakembereire is. Kondor számtanácsos indítványát az osztály- gyűlés általános helyesléssel elfogadta s elhatározták, hogy annak értelmében a pénzügy- miniszterhez felterjesztést intéznek. Bertalan Miklós bányamérnök a bánya- és kohómérnökök ügyköréhez tartozó munkák díjszabályzatának érvényessége tárgyában nyújtott be indítványt. E munkálatokra vonatkozólag van már egy díjszabályzat kidolgozva, azonban azt sem a közigazgatási, sem a bírósági hatóságok érvényesnek el nem ismerik, mert kormány- hatóságilag jóváhagyva nincs. Indítványozza, hogy e díjszabályzat kormányhatósági jóváhagyása ügyében az osztály tegye meg a szükséges lépéseket. Az osztály az indítványt egyhangúlag elfogadta s elhatározták, hogy a díjszabályzat elfogadása végett megkeresik a központot, az osztályokat, hogy a díjszabályzatot együttes véleménynyel terjesszék fel jóváhagyásra a pénzügyi, igazságügyi s a belügyi miniszterekhez. Dr. Makray Mihály aljárásbiró nagy szak- avatottsággal a bányatörvény előadói tervezetét ismertette ezután élénk figyelem között. Mint ismeretes - úgymond - a pénzügyminiszter a földmivelés s igazságügyi minisztérium, az orsz. magyar gazdasági egyesület, a magyar bánya- és kohóvállalatok egyesületének véleményét is kikérte a bányatörvény javaslat előadói tervezetére nézve s midőn mindezen vélemények be fognak érkezni, akkor fogja a szerkesztő bizottság a vélemények figyelembe vételével a javaslatot elkészíteni s közzétenni. Most tehát még nem végleges javaslattal állunk szemben s igy még nem lehet megállapítani, hogy az általunk módosítani javasolt intézkedések bekerülnek-e a javaslatba ; miért is kívánatos, hogy az osztály szerezze meg annak idején a beérkezendő véleményeket s javaslatokat, valamint a szerkesztő-bizottság által elkészítendő törvényjavaslatot s bízza meg a választmányt, tegyen jelentést arra nézve: mely módosításait kívánja fentartani s mily módon óhajt annak érvényt szerezni ? De már most jelzem, hogy az általunk javasolt módosítások közül a bányászati s kohászati egyesület igazgató tanácsa negyven módosítást fogadott el és pedig legnagyobb részben egészben, néhányat pedig egyes részeiben. Részletesen ismerteti, hogy az osztály lényeges módosításai közül az igazgató tanács melyeket nem tette magáévá s melyeket fogadta el s ismételten hangoztatja, hogy miután a törvényjavaslat végleges szövegét most még nem ismerik, igy ezen kérdések megvitatása akkor lesz időszerű, ha a törvényjavaslat készen lesz s erősen hiszi, hogy akkor az osztály érvényt fog szerezhetni elfoglalt álláspontjának. Dr. Makray Mihály előadását nagy éljenzéssel honorálták. Végül Stiglincz János tartott előadást a réz erezek ujabbkori olvasztásáról. Nagy készültségre valló tanulmánya általános tetszést aratott. * Este a Kaszinó termeiben társas összejövetel volt hölgyek részvételével, mely csakhamar egész tánczestélylyé nőtte ki magát. Pompás hangulat, kitűnő jókedv jegyében született meg ez estély s asztalbontás után mindjárt kezdetét vette a táncz, mely fáradhatatlan jókedvvel a kora reggeli órákig tartott. A rendezés Szelleniy Geyza főmérnököt, az osztály agilis titkárát dicséri. Jelen voltak: Asszonyok: Bradofka Frigyesné (Kapnik- bánya), Lovag Berks Leóné, Gellért Endréné, Gellért Béláné, Géresy Jánosné, Gálffy Pálné, György Gusztávné, Gurszky Jánosné, Hullán Jánosné (Fernezely), Harácsek Vilmosné, Huntesz- hagen Ödönné, Kondor Sándorné, Kis Béláné, dr. Makray Mihályné, Muzsnai Ferenczné, Mikes Jánosné, Neubauer Ferenczné, Oblatek Béláné, Póschné Oelberg Lujza, Szellemi Geyzáné, Stoll Béláné, Smit Jenőné, Torday Imréné, Weisz Lajosné, Virág Lajosné. Leányok: Bradofka Matild (Kapnikbánya), Bertalan Mariska, Berks Erzsiké, Gálffy Ilonka, Gurszky Mariska, Halmai Aranka, Literáti Mariska, Liptay Irénke (Kapnikbánya), Michaelisz Ilonka, Mikes Madika, Oblatek Etta, Oblatek Sárika, Oblatek Juczika, Saitz Irénke, Torday Mimi és Torday Gizi. Színház. Szalkay színtársulata egyre nő népszerűségben s szinte kedvetlenül gondolunk arra, hogy a színtársulat nemsokára eltávozik városunkból. Az álárm-hirekkel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy Szalkay igazgató Nagyszombat szinügyi-bizottságától a bevonulásra némi halasztást kapott s igy folyó hó 16-ig minden bizonynyal városunkban marad. Örömmel említjük fel, hogy ily sikerült színházi szezonunk már régen nem volt. Nemcsak az előadások pompásak, de a közönség érdeklődése is tartós s igy Szalkay egyike azon ritka színigazgatóknak, kik nemcsak az örökös „erkölcsi“ sikerre hivatkozhatnak. Szerdán, novemb. 30-án A suhanez került színre Tábory Frida jutalomjátékául. A közönség csak közepesen töltötte meg a színházat, mi csupán a bérletszünet s az átkozottul rósz terminus rovására Írandó. Talán némileg annak is, hogy ez a felfújt darab nálunk meglehetősen ismerős s a múltban sem gyakorolt valami nagy vonzerőt, nem gyakorolt most sem. Pedig amit Tábory Frida művészete a rakonczátlanul jókedvű, az örökké csintalan suhanez alakjából csinált, azt érdemes volt megnézni. Ennivalóan csinos kölyök volt, kinek szívesen megbocsát az ember minden pajkosságot. Csillogó jókedvvel játszott, remekül énekelt s minduntalan tapsokra ragadta lelkes közönségét. Tisztelői egy hatalmas csokorral lepték meg. Baróthy is kitett magáért Bizot szerepében, még inkább Szalkay, kinek már megjelenése is ellenállhatatlan komikummal hatott. Miklós Dóra Elizt kreálta ügyesen ; Kövi Kornél Morlin báróné szerepében igen tetszett. Nagyon kedves volt a kis Szalkay Sárika Groom szerepében. A bájos csöppség máris nagy otthoniassággal forgolódik a szin- padon. Piczi szerepével zajos tapsokat váltott ki. Pápai, Gozon, Sipos Gizella nagyban emelték az előadás színvonalát. Csütörtökön került színre e szezonban az első dráma a Tetemrehivás. Kazaliczky színművét igen jó hírek előzték meg s bizalmat keltő ajánlólevele volt az is, hogy a Fővárosi nyári színházban huszonöt előadást ért meg; mégis üres széksorok ásitoztak a nézőtér legtöbb helyén. De az a kis közönség, mely az előadásra megjelent, nem bánta meg. Oly páratlanul magas műélvezetben volt része, minőt a vidéki színházak csak ritkán nyújtanak. Egy valóban kitűnő dráma kitűnő előadókkal! Kazaliez/cy darabja oly mesterien van felépítve, annyi benne az igazság, hogy egyes jelenetei szinte elementáris erővel hatnak s bizony ritkán láttunk a színházban annyi könybe lábadt szemet, mint ez estén. A két főszereplő: Holéczy Ilona (Gyalánné) s Kováls Lajos (Gyalán György) brillíroztak s nemes művészetükkel nemcsak elragadták, de a könyezésig meghatották a közönséget. Ritka dolog, de több Ízben megtörtént, hogy mindkettőjüket a nyílt színen megtapsolták. Kövi Kornél Györgyike szerepében igen kedves, igen rokonszenves volt, mig Tömbömé özv. Mindszentinét adta elegáns könnyedséggel. Gázon Béla dr. Soós ügyvéd szerepét játszta találóan. Az egész előadás kifogástalanul összevágó, a szó szoros értelmében kitűnő volt s rendkívüli mély hatást tett a jelenlevőkre. Itt említjük meg, hogy Kováts Lajos régi jó ismerősünk, nagybányai ifjú, ki régebben tanárjelölt volt. Legutóbb mintegy tiz évvel ezelőtt volt Nagybányán egy színtársulattal, de azóta sokat tanult s tehetsége nagyot izmosodott. Ma egyike a vidék- legkitűnőbb drámai színészeinek. A kitűnő darabnak s a kitűnő előadásnak nagy híre kelt s úgy hisszük, közkívánatra meg fogják ismételni. Pénteken, deczember 2-án Jókai Mórnak, a nemrég elhunyt költőkirálynak „Keresd a szived“ czimü történelmi drámáját adták fél- helyárakkal. Ezt a színművet A kőszívű ember fiai czimü regényéből dramatizálta a költő s a dráma messze elmarad a regény mögött. Sok helyütt nagyon is hézagos, ami homályossá s nehézzé teszi a darab megértését annak, aki a regényt nem olvasta. A darab oroszlánrészben Holléczy vállain nyugodott, ki ma is fényes tanujelét adta nagy művészi képességeinek. Mily rettentő erővel daczolt önmagával, szeretőjével, mig meg nem tudja szeretője halálát. Akkor kitör belőle a nő, az örökre elhagyott kedves s később még elemibb erővel nyilatkozik meg benne a gyermekét fellő anya. Remekül megjátszott jelenetek voltak ezek! Méltó partnere volt Kováts Lajos Palvicz őrnagy szerepében. Haldoklási jelenete, melyben elbeszélte szerelme történetét, a könyezésig megható volt. Tömbömé özv. Baranghyné szerepében remekelt. Midőn mint a fiát és hazáját féltő édes anya térden állva eseng fia előtt, hogy térjen át a magyarokhoz s édes hazája ellen fegyvert ne fogjon, — e jelenetével nagy hatást ért el. Kövi Kornél ártatlan jósággal s megható szelídséggel játszotta a kis üldözött Edithet. Nagyon kedves volt minden tette. Gőzön fess huszár- kapitány volt, mig Baróthy mókáival hatott. Tábory, Pálfi, Nyitray kisebb szerepeiben szintén jól játszottak. - Közönség ismét csak közepes számmal volt jelen s e részvétlenség úgy látszik állandó kísérője a drámáknak s egyúttal fokmérője is a közönség Ízlésének! Szombaton Rajna Ferencz nagy sikert aratott operettje: A hajdúk hadnagya került színre. Tábory Frida a kis kadét szerepében ezúttal is exczellált; nagy sikerében osztozott Pápai is, ki Boronay hadnagy szerepét nemcsak szépen kreálta, de még szebben énekelt. Igen jól játszottak Gázon (Blauchefort ezredes), Nyitray (Hájas trázsamester). Miklós Dóra Scherffenberg grófnő, Kövi Kornél pedig Bar- barina szerepében nagyon tetszettek. Baróthy Jenő Szép Iczig szerepében kaczagtató alakítást nyújtott. Természetesen operett lévén műsoron, telt házról számolhatunk be. Vasárnap két előadás volt. Délután A falu rosszá-1 adták. Este telt ház előtt Serpette Gaston operettje került előadásra: Ádám és Éva. Egyike a legmodernebb operetteknek, melyben sok helyütt vaskosabb mondások is vannak, de énekszámai szépek, bájosak. Tábory Frida ragyogó kedvvel játszott és énekelt s gyorsan változó szép toalettjeivel nem csekély feltűnést keltett. Zajos sikere volt Pápainak, ki Ádámot játszotta. Igen kedves volt Miklós Dóra és Kövi Kornél, mig a férfiak közül Gázon, Baróthy tűntek ki. Úgy a zenekar, mint a kórus kitűnő volt. Hétfőn, deczember hó 5-én félhelyárakkal, telt ház előtt folyt le Konti József kedves zenéjü operettje: az Eleven ördög. Meg is látszott az előadókon a telt ház hatása. Igazi jó kedvében volt valamennyi. Tábori Frida, az eleven ördög, a pajkos, a lángoló szerelmű párisi diák, művészete melegében ragyogott. Csak úgy zengett a bájosabbnál bájosababb dal ajakán. Eleven játéka, gyönyörű öltözete bámulatba ejtették a közönséget. Pomponius nevelője : Nyitray Sándor pompás alakításával és helyi érdekű kupiéival falrengető kaczagásba ejtette az egész színházat. Vége-hossza nem volt a tapsnak, az éljenzésnek, a kihívásnak. Mit mondjunk Szalkay Deperieres tanácsosáról. Sok találó alakítást láttunk már Szalkaytól, de oly kiválót, mint a mai, még aligha. Meg se kellett neki mozdulnia, már habzott a közönség jókedve. Kivált a klasszikusok hajtogatása, a vele járó mókák, megjegyzések remekül sikerültek. Grevón szabó szerepében Pápai Lajos és Marianna neje Miklós Dóra, jól beleillettek az est sikerébe. Tömbömé a szerelmes herczegné és leánya: Pintér Margit szintén kedvesek voltak, valamint Tábory Imre okvetetlenkedő bárója is pompás alak volt. Kedden, deczember 6-án közkívánatra másodszor rendes helyárakkal színre került Kazaliczky Antal nagysikerű színmüve a Tetemre hivás, mondhatjuk telt ház előtt. Már a múlt alkalommal elmondottuk véleményünket, most csak azt jegyezzük meg, hogy Holéczy Ilona Margit szerepében fájdalmas kitöréseivel talán még jobban megrázott bennünket, mint a múltkor. Kováts Lajos és a kis Kövi Kornél most is nagy sikerrel játszottak. Mintha a szivünkből szakadt volna ki minden szavuk. Mindnyájukat többször kitapsolták. * Ma szerdán Szalkay Lajos igazgató jutalom- játékául Mi történt az éjjel? ez. bohózat kerül színre. Holnap csütörtökön: Menyecskék. Pénteken félhelyárakkal: Arany virág. Szombaton Holéczy Ilona jutalomjátékául: Himfy dalai. Vasárnap délután Goldstein Számi; este: A hét Slézinger. Hétfőn félhelyárakkal: Hajdúk hadnagya. Kedden Tábory Frida búcsú fellépteül: Nebántsvirág. Szerdán: Egy nap a paradicsomban. Csütörtökön, 15-én idolsó előadás. Kováts Lajos jutalomjátékául színre kerül: Vasgyáros.
