Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-24 / 47. szám

4 sovány meséjét néhány szóban el lehet mondani. Kozáry József Bécsben lakó alkanczellár gyám* leányát, Matild grófnőt, egy rokkokó stílben nevelt leányt férjhez akarja adni egy Magyar^ országban lakó öcscséhez, Kozáry Gábor nagy- birtokoshoz. El is hívják leánynézőbe Bécsbe, a ki Ilona húgával és János jó magyar izü huszár­jával meg is jelenik az alkanczellár házánál s ott mindnyájan párjukra találnak. De Matild gróíkisasszony vonakodik a kipödrött bajuszu Gáborhoz, a tüzes magyarhoz menni feleségül és sok móka, lótás-futás után mégis hozzá megy. Ilona húgának is fognak egy rokkokó grófot a bécsi háznál, valamint János inas is fog magá­nak egy fehér cselédet a komorna személyében. Mert hát, a mint ő mondja, a hol az urak ro- konyok, ott a cselédeknek is rokonyoknak kő lennyi. Tábori Frida, a kötekedő, válogatós menyasszony ragyogó kedvében volt. Pajkos játékával, kedves megjelenésével, kellemes éne­kével és eleven tánczával mindvégig lekötötte figyelmünket. Mindjárt utánna következik Szal- kay Lajos, a ki János huszár szerepében kifo­gástalan komikai erejével hangos derültségben tartotta egész este aházat. Nagyon jóleső kacagás­sal kisértük kiváló komikumát jelenetről-jelenetre. Kifejező, igaz magyar mondásait a bécsi légkörben jutalmazta is a közönség meg-megujuló, lelkes tapssal. Játékközben ritkán hallatszott nálunk annyi taps, mint a mennyi egy-egy jóizű magyar mon­dása után kitört. Meg is érdemelte. A kis, paj­kosan csókolódzó, üde játékú német fruskát, Kövi Kornél játszotta, ki nem igen rettent vissza a magyar bajusztól, sőt sírva fakadt, midőn le­borotválták a jó öreg koníidens huszárnak. Ko~ j vács dicséretreméltó igyekezettel adta az al- ! kanczellár hálátlan szerepét, a hideg diplomatát, méltó párja volt Tömbömé a kegyelmes, örökké migrénes grófné finnyás szerepében. Gázon Béla szivünk szerint játszta a tüzes, gavallér, magyar földesurat. Ilona húga Holéczy Ilona szintén érvényre emelte a magyar úri leány temperamentumát az idegen németek között. Pápai Lajos, az örökké feledékeny, szellemes- kedő grófból igen sikerült alakot csinált. Pálfi, Nyitrai, Gabányi, Baróthy, Tábori több kisebb szerepben szintén hozzájárultak az est sikeréhez. Hétfőn, november 21. színre került fél- helyárakkal este 8 órakor Lotti ezredesei. Énekes bohózat 2 felvonásban. Irta: Rudjard Stone. Fordította Faragó Jenő. Zenéjét szerzé : Méret Adolf. A darabot ismerjük már a múltból. Sok pikantériával megfűszerezett modern darab. Az est hőse, mint a czimszerep vivője Tábori Frida volt. Tüzes jókedvében mint nagyvilági excentrique Bocsánat ezért a hiúságért. Ez az egyetlen eset életembe, hogy akadémiai tagságommal akartam imponálni. De akkor se az élőkön tet­tem vele kísérletet, hanem egy halotton. De ezzel is megjártam, mert Gáspár bátyám ezt felelte levelében. „Ami a sirkövet illeti, édes öcsém, azt bajos lesz felállítani, vagyis kellő helyére juttatni, mert több idevaló lakossal bejártam a temetőt, de egy sincs olyan, aki tudná, hogy melyik a Divényi Szepi sírja. „Ami pedig a feliratot illeti, hát az megle­het, hogy írni megtanultál, de azt látom, hogy gazdálkodni meg nem tanultál és ilyen bolond­ságokra költöd a pénzt.“ Nem bántott ez akis gúnyos megjegyzés, de hogy harmincz, vagy legtöbbet mondva harminczöt év múlva senki se tudja a Szepi bácsi sírját, ez igazán lehangoló. . . . Mintha az én kedélyemre hengeritették volna azt a nagy követ, mely neki készült. Harminczöt év múlva senki sem tudja, hol fekszik, mikor még nem is ötven évesek azok a gyerekek, akiket ő beczézgetett, kényeztetett, akik kijártak eleibe Peszerénybe. Hát érdemes ezen a világon sze­retni, jónak lenni ? Senki se tudja, hol fekszik, senkije se maradt, csak egy keresztleánya van, mondják aki emlékszik a temetésére, aki el tudna a sírjához vezetni, ha látna, de egy pár év előtt megvakult. Nincs tehát mód. Csak hogyha csoda történ­nék. ... Ha a kis fahuszár leugrana a lovacs­káról, megfujná a lovacskán levő sípot. Hiszem, hogy arra a hangra valamely sírról jelt adna egy fuvalom, valamely falevélrezgés, vagy Isten tudja mi. NAGYBÁNYA színésznő, csakúgy forgatta az újján, mint a gyűrűt az utána bolonduló gavallérokat; a kik, hogy hódítóbbak legyenek, kiadják magukat talmi norvég ezredesnek. Pedig a valóságban mint gazdag piskótagyáros és jómódú szabó szerepelnek. Gyönyörűen énekelte a gólya nótát, a mit meg is kellett ismételnie. Csak a második felvonásban a kaczagó dal végén bátran elhagy­hatta volna a földön hempergést, mit a szerző is valószínűleg a karzatnak szánt. Ez durva tol­dalék, ez nem tartozik a színművészeihez. Szinte sajnáltuk, hogy egy szép nő Ízléstelen fordu­latokkal mint hentereg a földön. Szalkay Lajos­nak ismét sikerűit estéje volt a vén bolond szabó szerepében. Remek komikai vénájával folyton meg kaczagtatta a közönséget, verseny­társával együtt a piskótagyárossal Baróihyval, a kiket feleségeik K. Sipos G. és Tömbömé czipelnek haza a színésznő tanyájáról lázadó haraggal. Pápai Lajos a szerelmes indiánus szerepében szintén jól hatott. Kövi Kornél, a színésznő szobaleánya kitűnő volt. A többiek: Tábory, Kováts, Erőss, Pálfi, Vadász, Nyitrai, Pálfiné, Vadászná, Peres Irma kisebb szerepeikben igyekeztek mindnyájan megfelelni. Kedden este újdonságot adtak bérletben. Barrie Egyenlőségét hozták színre sok jóakaratu igyekezettel, de félig telt ház előtt. Úgy látszik, j a közönség idegenkedett az angol hidegvértől, azért maradt távol. Pedig gyönyörű tendencziája van a darabnak. A feltaláló ész. a becsületes munka dicsérete, diadala. Lord Loam Vadász L. londoni palotájában, hogy egyenlő legyen cselédeivel, gyakran összegyűjti őket szalonjá­ban és ilyenkor ő és családja szolgál fel nekik. Ezután elhatározza, hogy tengerre megy a családjával s magával viszi három leányát, két férfi rokonát, egy komornát és egy inast: Mr. Crichtont Kovács L. Hajótörést szenvednek és egy elhagyott szigetre vetődnek. Itt Mr. Crich­ton, a bölcs inas menti meg őket. 0 tud egyedül dolgozni a társaságban. Eleinte a dologhoz nem szokott társaság fellázad ellene, de a természet, a nyomor kérlelhetetlenül kényszeríti őket en­gedelmeskedni Crichtonnak és dolgozni szorgal­masan. Vadásznak, halásznak, söpörnek, főznek, mosogatnak szorgalmasan. Két évet töltenek már a szigeten s Crichton egész ur lesz, király lesz köztük. Még a fagyos, a lázadásig gőgös Lady Mary Holéczy Ilona szivét is meghódítja s már- már egymáséi lesznek a vad szigeten, midőn egy hajó közeledik és a szép ideális életet fel­dúlja. Ezt érzi Lady Mary és esengve kéri Crichtont, hogy ne engedje kikötni a hajót, mert Londonban vége lesz az iránta való von­zalomnak. A mi be is teljesült. Mert visszatértek Londonba, az urak ismét urak lettek, most már gőgösebbek, mint előbb, az inas pedig csak inas lett, a ki tovább nem tűrhette, amivel ő is volt egykor ur a szigeten és a lenézett állástól megválik és Londonban korcsmáros lett. Lady Mary, az egykori szerelmese is mosolygva, lenéző gunynyal nyújt neki kezet a leendő kis vendéglősnek. Nagy feladat előtt állt Kovács Lajos, a bölcs, a feltaláló eszü inas szerepében. Meg- I testesülve láttuk nála az igazi férfi erőt, a ki érvényesíteni tudja magát a legnagyobb vesze­delemben a lappangó, dologtalan néppel szem­ben. Mily remek volt, midőn a visszataszító gőgös Lady Maryt megszelídíti, meghódítja eszével, férfi erejével. Es az előrelátott lemondás elől se tér ki, inkább feláldozza uraságát, szerelmét, csak urát ismét boldoggá tegye. Holéczy Ilonának is szerencsés estéje, volt. Gyönyörű alakjára pompásan illett a büszke angol lord leánya. Végig megőrizte hidegvérét, gőgjét. Csak szerelme tudja legyőzni énjét a hatalmas férfi erő előtt. Igazi gyönyörűséggel élveztük minden mozdulatát. Vadász Lord Loam szerepében remekelt. Miklós Dóra, Kövi Kornél, Peres Ilona, Gózon, Tábory, Pápai szintén emelték az előadás színvonalát. A közönség nagyon angolos hidegséggel viselte magát e mély értelmű darabbal szemben, a mely hidegséget sem a darab fényes filozófi­ája sem az előadók odaadó igyekezete nem érde­melt meg. * Ma szerdán Tavasz operette kerül színre. Csütörtökön: A szobaleány. Pénteken : Bob herczeg. Szombaton : Bokkaccio. Vasárnap: Drótostól kerülnek előadásra. 1904. november 24. HÍREK. I ' ' - , I November 23. Uj miniszteri tanácsos. Ő felsége a király Baráti Ede pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget adomá­nyozta. Kitüntetett művészek. A St. Louisi kiállításon Thorma János aranyérmet, Ferencet/ Károly, Griimvald Béla és Réti István bronzérmet kaptak. A kitüntetett művészeket melegen üdvö­zöljük. Kinevezések. A in. kir. belügyminiszter dr. Lacheta Brúnót a lipótmezei elmegyógyintézet Il-od orvosává nevezte ki. - Am. kir. pénzügy- miniszter Géressy Gyula adóhivatali gyakor­nokot adótisztté nevezte ki. Esküdtszéki elnök. A kir ítélőtábla elnöke dr. Dezső Kálmán helyére az év további folya­mára az esküdtbiróság elnökének helyettesévé Szabó József kir. törvényszéki birót nevezte ki. Eljegyzés. Jeney József városunk szülöttje, miskolczi önálló iparos f. hó 17-én eljegyezte Ritter Lenke kisasszonyt, Kínál József polgár­társunk nevelő leányát Nagybányán. Osztálygyülés. Legutóbbi számunkban meg­írtuk, hogy az orsz. magyar bányászati és ko­hászati egyesület nagybányavidéki osztálya deczember hó 3-án, délután 4 órakor osztály- j gyűlést tart a m. kir. bányaigazgatóság nagy tanácstermében. Az osztálygyülést társas össze­jövetel követi, melyet azonban nem a városi nagyszálló kistermében, hanem a Kaszinó ter­meiben fognak megtartani. Szabad lyczeum. F. hó 20-án délelőtt 11 órakor kezdte meg működését az Ipartestületben a Szabad lyczeum, Szabó István főgimnáziumi tanár történelmi előadásával II. Rákóczi Ferencz szabadságharczáról. Mielőtt rátért volna előadó tulajdonképeni tárgyára, egy összefüggő egész­ben előadta azon sérelmes okokat, melyek meg­érlelték történelmi múltúnkban a nemes, dicső hazafiak felkeléseinek egész lánczolatát. EI- ! mondotta ezer éves küzdelmünket a német be­folyás ellen, mutatta pontról-pontra azokat a I visszaéléseket, miket a nagy török hódoltság mellett, mely iszonyú sulylyal ránk nehezedett, a szomszéd Ausztria követett el ellenünk. Leopoldnak szabadságunk és alkotmányunk ellen elkövetett merényletét, melyre volt a válasz a Tököli és a Rákóczi-féle felkelés. A kiváló elő­adót nagy közönség hallgatta végig feszült figyelemmel. A jövő vasárnap f. hó 27-én d. e. 11 órakor folytatni fogja előadó megkezdett tárgyát, II. Rákóczi Ferencz felkelését, okait és lefolyását és végeredményét. Mire a tisztelt iparosokat és az érdeklődő közönséget ez aktuális előadásra ez utón is meghívja az Ipar­testület vezetősége. Kisorsolt esküdtek. A novemberi cziklusra Nagybányáról Doby Ervin és Kovács Elek esküdteket sorsolták ki. Nyilvános nyugtázás. A nagybányai dalegye­sület által a polgári olvasókör termeiben, f. hó 13- án rendezett tagilletményes dalestély összes jövedelme volt 47 korona. - Felülfizettek : Gálisz István, Horváth András, Bónis István és Gyöngyösy Gyula 1 — 1 koronát és Morvay Gyula 3 koronát. Fogadják a felülfizetők a a nemes czél érdekében az egyesület hálás köszönetét. Nagybányán, 1904. november hó 14- én. Beregszászy Kálmán d. e. pénztáros. Gyászrovat. Vettük a következő gyászjelen­téseket: Alulírottak úgy a saját mint a kiterjedt rokonság nevében a veszteség fájdalmas érze­tével tudatjuk, hogy a szerető férj, a jó apa Kretnniczky Albert nyugalmazott városi gazda, városi képviselő, takarékpénztári igazgatósági tag, a bányamegye alelnöke, egyházi és iskola­széki tag, stb. stb. folyó év november hó 20-án reggel 3 órakor 68 éves korában rövid szen­vedés után jobblétre szenderült. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 21-én d. u. 3 órakor fog­nak a rém. kath. egyház szertartása szerint az anyaföldnek visszaadatni. Az engesztelő szent i mise-áldozat november 22-én d. e. 9 órakor j fog az Egek Urának bemutattatni. Béke lebeg­jen hamvai felett! Felsőbányán, 1904. november hó 20. Özv. Kretnniczky Albertné szül. Nyisz- tor Ilona neje. Kretnniczky Bandika, Lajoska j és Rózsika gyermekei. - Fájdalomtól lesújtva

Next

/
Thumbnails
Contents