Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-10 / 10. szám
szép templomban valósággal botorkál az ember. Az általános óhajnak megfelelően, Szőke Béla idéigl. lelkész megkezdte a gyűjtést a szükséges anyagok beszerzésére és e gyűjtésnek már is igen szép eredménye van. Városunk bőkezű szülöttei: Lollok Lénárd budapesti apát-plébános 400 koronával, Lovrich Gyuláné szül. Harácsek Emma 200 koronával indították meg a gyűjtést. Remélhetőleg, hogy városunk, mint az egyház- község patrönusa is nagyobb összeggel fog a gyűjtéshez hozzájárulni, az egyház s a kebelében alakult .egyletek szintén bőven fognak a nemes czélra adakozni. Az uj kövek kelheimi márványlapok lesznek. A költségek körülbelül 4000 koronára rúgnak. E nagyszabású átalakításra a plébániahivatal a hívek jóságára és áldozatkészségére is számit s azért ez utón is kéri őket, hogy jótékony adományaikkal a nemes > czélt támogatni szíveskedjenek. A nagybánya - felsőbányái vasút pótbejárását s az ezt követő tárgyalást, f. hó 8-án és 9-én tartották meg városunkban és a vonal mentén. E fontos tárgyaláson részt vettek: Hollós Jakab ny. államvasuti főfelügyelő, mint a tervezett vasút engedményese; a minisztérium képviseletében Novak Bertalan államvasuti felügyelő, Gardái Sándor mérnök; a magyar államvasutak részéről: Tolnay Kornél debreczeni üzletvezető, Sigmeth Károly üzletvezető helyettes, Berényi Lajos osztályfőnök, Mándy Bertalan szatmári forgalmi főnök, Szende Zsigmond ellenőr, Kiss Béla m. á. v. osztálymérnök. A vármegyét dr. Schönpflug Richard megyei tiszti főügyész képviselte. Nagybánya és Felsőbánya városát polgár- mestereik s a szatmár-nagybányai vasutat dr. Harácsek Imre felügyelő-bizottsági tag. Az első napon bejárta a bizottság a vonalat és megtekintette az előállott új változtatásokat. Reánk nézve az új módosítások annyiban bírnak érdekkel, hogy a tervezett szénatéri megállóhely nem e térre kerül, hanem az országúton inneni területre, ha ugyan a kisajátítások által előidézett nehézségek nem gátolják meg a vasutat, hogy e helyekre egyáltalán felszálló helyet létesítsen. Ha ugyanis a telkek árát lehetetlenül felcsigázzák, a megállóhely elesik s az új vasút indóháza is a mostani marad. Halálozás. Sopp György kincstári zúzda felört megrendítő csapás érte. Fia: Sopp Ferencz, a nagybányai főgimnázium II osztályának jeles s példás magaviseletü tanulója f. hó 5-én, életének tizenkettedik évében rövid szenvedés után elhunyt. Váratlan haláláról a legmélyebb részvéttel értesültek tanárai, tanulótársai, kik a szerény modorú jó fiút szerették, becsülték. A főgimnázium gyásza jeléül Jurkovich Emil igazgató a főgimnázium épületére kitüzette a fekete lobogót. A boldogultat nagy gyászpompával f. hó 7-én délután négy órakor temették a szülői házból. A temetésen a főgimnázium gyászlobogója alatt a tanári kar teljes számban, a főgimnáziumi ifjúság s a porig sújtott szülő nagyszámú jóismerősei, jóbarátai voltak jelen. A szomorú menet élén a díszbe öltözött bányászzenekar haladt, megható gyászindulókat játszva. Utánuk a főgimnáziumi ifjúság vonult kettős sorokban. A gyászkocsit fáklyákkal fehér szalla- gos tanulótársai vették körül, mig osztálytársai a gyászkocsi után haladtak. A temetőben Ossán Gábor főgimnáziumi VIII oszt. tanuló búcsúztatta el a halottat könnyezésig megható gyászbeszéddel, mig a főgimnáziumi ifjúság dalegyesülete Dergáts Sándor tanár vezetése alatt gyönyörű gyászéneket adott elő. Osztálytársai a koporsóra hatalmas koszorút helyeztek. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága folyó hó 17-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjére 13 tárgy Van kitűzve; városunkat azonban egyik sem érdekli közelebbről. A közgyűlésre a meghívót Kristóffy József főispán bocsátotta ki. Ezúttal fog mint Szatmárvármegye főispánja elnökölni először. Tram-tram-trararam! Perdül a dob tompán, rekedten, de kitartóan s művésziesen szabálytalan ütemekben. A főtéri korzón, a széles aszfaltjárókon pompás tavaszi toalettekben sétálgató hölgyek idegesen fedik el füleiket, a drága hotelünkben megszálló idegenek meglepetésszerü kíváncsisággal nyitják fel ablakaikat s keresik a japáni tűzben égő marczonaképü hadfiakat. Azonban ezeknek se hirük, se hamvuk. A dob azonban csak perdül tovább: tram-tram-trara- ram! De nini! A főtér egyik sarkán nagy kavarodás támad. Virágzó kamaszkorban levő mes- Urinasok s az utcza Bob urfiaiból egész ármádia 4 képződik, melyben a főfőgenerálisok az ujjongó suszterinasok, kik győzik fülsiketítő hanggal s kik a dobszót sziú-indiáni tüntető üdvorditásokkal kisérik. A kevésbbé avatottak majomtánczoltatót vélnének a nagy tetszést keltő tumultus közepén; de midőn az ármádia megszakadozik, a kép némileg tisztul. Először előtűnik egy nagy dob; azután egy rengeteg harcsabajusz ; azután egy kurtaszáru cserép makrapipa; azután egy nagy csizma (a legbővebb szürethez mérve); azután egy zsinoros dolmány, nadrág, végül a piros sujtásos hajdú-sipka. S a sok éles, sivitó hang csillapultával izegni mozogni kezd a harcsa bajusz és foszlányokban hangzik a rekedtes, erősen pálinkás izii hang: Közhírré tétetik . . . (Bobék zajosan _ éljeneznek).... keményen büntettetik (Éljen ! Éljen !)... tátik, tetik ... (Éljen! Éljen !)... tattatik, tettetik,... Tram-tram-trararam! Bum ! (Éljen! Éljen! Éljen!) A kevésbbé avatottak ekkor veszik észre, hogy hiszen itt voltaképen eg;y hatósági aktus folyt le. A városi hajdú adja tudtul a fönséges népnek a legújabb rendeleteket. A rendeletből ugyan a legközelebb állók sem értenek a tatik-tetik-en kívül semmit, sőt ha megszorítanák, maga a kikiáltó sem tudna arról számot adni, de hát ez nem nagy baj, fő, hogy a spektákulum megújul minden utczasarkon. E sorokat azonban a világért se azért irtuk, hogy a múlt század elejéről itt felejtett dobos kikiáltót valahogyan a múzeumba helyezzük. Érdekes, megbámulandó specziálitása az Nagybányának s kultúrtörténeti adalék abból a korból, mikor az országos s városi politikát a malom alatt s a kovács műhelyek előtt csinálták. Ipari tanfolyamok. Nagybányán f. év junius havában a debreczeni kereskedelmi s iparkamara két ipari tanfolyamot rendez: czipész ipari és szabó ipari tanfolyamot. A tanfolyam iránt iparosaink körében igen nagy az érdeklődés. A Kath. Legényegylet vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését Szőke Béla elnöklete alatt, ki magvas beszédet intézett a közgyűlés nagy számban megjelent tagjaihoz. A közgyűlés az elnöki megnyitó után minden vita nélkül elfogadta a zárszámadásokat s az uj költségvetést. Minthogy az egyesület tisztikara három évre van megválasztva, ezúttal tisztujitás nem volt. Köszönet nyilvánítás. Mindazon jóismerőseim, jóbarátaim, kik a családunkat ért megrendítő gyászeset alkalmával akár vigasztaló szavukkal, akár a temetésen való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni kegyesek voltak, fogadják ez utón is hálás köszönetünket. Különösen hálás, benső szívből eredő köszönetemet kell tolmácsolnom a nagybányai főgimnázium mélyen tisztelt igazgatójának, tanári karának és tanuló ifjúságának, kik igaz részvétük számtalan megnyilvánulásával enyhítő balzsamot öntöttek vérző atyai szivemre. Nagybányán, 1904. márczius 8. Sopp György. A nagybányai kereskedő ifjak köre márczius hó 20-án, délután 2V2 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Polgári Kör termében. A közgyűlés tárgyai: 1. Évi jelentés. 2. Pénztári és könyvtári jelentés. 3. Költségelőirányzat jóváhagyása. 4. Indítványok tárgyalása, melyek 14 nappal a közgyűlés előtt beadattak. 5. Tisztujitás. (Kivonat az alapszabályokból: 10. §. Szavazási joggal csak azon tag bir, ki dijakkal hátralékban nincs. Szavazat csák személyesen gyakorolható.) Egyesületek ellenőrzése. A belügyminiszter elrendelte, hogy a törvényhatóságok területén levő kiházasitó, betegsegélyző és temetkezési társulatok működésének ellenőrzését ezentúl a m. kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek végezzék. A városokban az ily egyesületeket a városi számvevőségek őrzik ellen. Uj menetrend. A m. kir. államvasutak májusi menetrendje most van kidolgozás alatt. A debreczeni kereskedelmi s iparkamara felhívja az érdekelteket, hogy a menetrendre vonatkozólag felmerülő és jól megfontolt javaslataikat sürgősen jelentsék be, hogy azt illetékes helyen, idejekorán tolmácsolni lehessen. Eladásra kerülő malmok. A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta a városi képviselőtestületnek azon határozatát, hogy eladja a fernezelyi és zazari lisztelőmalmokat. A fernezelyi malom kikiáltási ára 10.000 K, a zazarié pedig 30.000 korona. NAGYBANYA ______ A Gellérbutcza. Városunk egyik legszebb utczája, daczára, hogy csak még most van kiépülőiéiben, a Gellért-utcza, honnan remek kilátás nyűik a várost körülölelő hegyek gyönyörű panorámájára. Ez a széles s nagyobbrészt járdával ellátott utcza kedvencz sétahelye közönségünknek ; annál érthetetlenebb, hogy köztisztasági szempontból nem részesül a kellő figyelemben. Országos vásárokon ugyanis a káposztás és zöldséges szekerek ez utczában szoktak állani. Az őszszel tartott országos vásár hulladékait még most sem takarították el ez utczából, ott rohadnak azok most is az utcza árkában, penet- rális bűzt terjesztve. Ajánljuk ezt az illetékes körök jóakaratu figyelmébe. Országos vásár. A hétfőn és kedden megtartott országos vásár szerfölött látogatott volt. Messze vidékről is felkeresték városunkat úgy a vevők, mint eladók, kik igen nagy forgalmat csináltak. Az országos vásár nagy látogatottságát csak fokozta, hogy e vásárnak a legszebb tavaszi idő kedvezett. A külső vásárra felhajtatott 2792 drb szarvasmarha, eladatott 985 drb ; 262 drb ló, eladatott 137 drb; 181 sertés, eladatott 124 drb. Összesen felhajtatott 3235 drb, eladatott 1246 drb. A kirakodó vásár is igen sikerültnek mondható, még a zsebtolvajlás tekintetéből is. Létesitsünk=e füzes telepeket ? A Nagybánya vetette föl először az eszmét, mily üdvös volna városunkban főleg téli keresetül a kosárfonó ipart meghonosítani. Ez uj iparág bevezetésével épen a legszegényebb s azon néposztálynak biztosítanánk kenyeret, mely nagyobb kézi ügyességet vagy képzettséget igénylő munkára képtelen. Természetesen, midőn a kosárfonó ipar meghonosításáról szólunk, tisztán csak a durvább, gyümölcsszállitó kosarakra gondolunk, mely kosarakért tavaly is tenger pénz vándorolt ki városunkból s a mely kosarak hiánya sokszor napokig akadályozta a gyümölcsszállitást. Amióta a Nagybánya ez eszmét felvetette, úgy hir- lapilag, mint szakférfiak között nagyban folynak pro és kontra az érvelések, hogy érdemes-e füzes telepeket létesíteni s érdemes-e egyáltalában a kosárfonó ipart városunkban meghonosítani. Közgazdasági munkatársunknak lesz alkalma már legközelebb e kérdést alaposan megvilágítani s ennek keretében felelni az elhangzott ellenérvelésekre is, most csak azt konstatáljuk, hogy legújabban 75 község rendezett be kosárfonásra alkalmas füzes telepeket a földmivelés- ügyi miniszter segélyével. Tallián miniszter nemcsak telepítési költséget engedélyezett a községeknek, hanem a községek között három millió fűzvesszőt osztatott ki. Ha csakugyan oly költséges és mi jövedelmet sem hajtó foglalkozás volna a fűztelepités, illetőleg a kosárfonó ipái’, mint a hírlapi polémiák vitatják, aligha hisszük, hogy Tallián miniszter az állam pénzét ily meddő foglalkozási ágak meghonosítására fecsérelné ! Hernyófészkek. A gyümölcsösökben igen sok a hernyófészek, ugyanyira, hogy ha a gazdaközönség idejekorán nem pusztítja el a fészkeket, kimondhatatlan károkat szenvedünk. Tudomásunk szerint a városi tanács már intézkedett, hogy a Lapos-erdő hernyófészkeit elpusztítsák. Intézkedése azonban csak akkor lesz teljes, ha a közönségnek is szigorú bírságolás terhe alatt elrendeli a hernyófészkek pusztítását s e rendeletet nemcsak kibocsátja, hanem annak végrehajtását is ellenőrzi. Szatmáron már kibocsátották a hernyófészkek leszedésére vonatkozó rendeletet s az az ellen vétőket 200 koronával bírságolják. Elitéit czigány. Említettük, hogy Varga Grigor gardánfalvi czigánylegény Kovács Sándor szolgabiró lakásáról egy értékes csizmát ellopott s azt eladva, az árát elitta. A csendőrség Vargát csakhamar elfogta, ki a lopást be is ismerte. A járásbíróság a vakmerő czigánylegényt, ki még a szolgabirót is meglopja, két hónapi fogházra Ítélte. Panaszók. Vettük a következő sorokat: A közbiztonság terén a legtürhetetlenebb állapotok uralkodnak. Engedje meg tekintetes Szerkesztő ur, hogy csak pár esetet soroljak föl, melyeknek pár nap alatt magam voltam a tanúja. Az elmúlt napokban két részeg kocsis egy szegény, védtelen cselédleányt hurczolt a vendéglő háta mögé s ott ütni, rugdosni kezdették. A szerencsétlen hiába ordított, a rendőrségtől bizony agyonüthették volna. Szerencsére, akadtak jószivü idegenek, kik kimentették brutális támadóinak kezei közül. A piaczi kutnál később az inzultusok ismétlődtek, 1904. márczius 10.
