Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-02-04 / 5. szám
1904. február 4. NAGYBANYA 3 ben is hasonló, sőt szebb eredménynyel fog beszámolhatni. S éppen azért, mert egy jó eredmény kilátásaival megy neki az igazgatóság az 1904. évnek s egy jó eredményű mérleg könnyebben elbírja a bírálatot, már most helyénvalónak látjuk kifejteni elveinket a záró mérleg tekintetében. Egy helyesen szerkesztett mérleg egyedüli kelléke, hogy a tényleges állapotnak híven megfeleljen. A mi vagyon abban kimutatva van, az tényleges vagyon legyen; minél fogva egy ideálisán, sőt Írhatjuk, reálisan összeállított mérlegben nem volna szabad „kint lévő kamat hátraléknak, mint aktiv vagyonnak szerepelnie. A kölcsönök után fizetendő kamat csak akkor bir értékkel, ha az tényleg az adóstól megfizettetik, mig az be nem folyik, nem vagyon, csak remény. Elismerjük, hogy egy-két év alatt ama 17.000 koronát, mi e czímen az 1903. évi mérlegbe van beállítva, elosztani nem lehet; ezt nem is kívánhatjuk, de felhívjuk az intézőség figyelmét a nyeremény- és veszteség-számla kiadások rovatában 2000 koronával megterhelt „intézeti házbér értéke“ czimü tételre; e 2000 koronával javasoljuk mi a kifogásolt tételt lassanként eloszlatni, a helyett, hogy e 2000 koronával magát az intézeti ház értékét apasztanák. Évek hosszú sora óta apasztják már a 2000 koronával az intézeti ház értékét, úgy, hogy az ma alig szerepelhet 20-25.000 korona értékben, holott reális értéke sokkal több. Maga a kereskedelmi törvény rendeli, hogy a leltár azon érték szerint veendő számításba, melylyel az a felvétel idejekor bir. Tehát már maga a törvény vétót kiált a további apasztásnak, melylyel a ház leltári értéke arányban nem áll. Apaszsza tehát az igazgatóság e 2000 koronával a kint lévő kamat vagyon tételét, mely anélkül is csak szépségflastrom a mérlegen és semmi pozitív alapon nem áll. Hiszen, hogy mennyire tetszés szerint állítja be a legtöbb intézet e tételt mérlegébe, közismert dolog azok előtt, akik a mérlegnek nemcsak végeredményét tekintik, de abban látni és olvasni is tudnak s főként, ha azt az előző évek számadataival figyelmesen összehasonlítják. Városi takarékpénztárunk is abba a hibába esett, hogy bár az igazgatóság jelentésében örömmel tudatja, hogy az 1903. év eredménye azon kedvező körülménynek is tudható be, hogy sikeresen szorgalmazták s eredménynyel forszírozták a kamat hátralékok behajtását, tehát: apasztását, — mégis azt tapasztaljuk, hogy az 1903. évben e czimen mint vagyont 1000 koronával többet állított be a mérlegbe s igy 1000 koronával több jövedelmet is tüntetett fel ez által, mint volt az előző évben. Hol itt e reálitás ? Látható ebből is, hogy ilyfajta tételnek egy reálisan összeállított mérlegben jogalapja nincsen. Egy szintén igen fontos körülmény a mérleg összeállításánál a tőke-kamat adó kérdése. A legtöbb intézet az év végén tőkésített betétkamat után fizetendő 10 százalékos adóval évi mérlegét nem terheli meg s annak fizetését áttolja a következő évre. Látszólag e körülmény nem bir befolyással a mérleg végeredményére, mint kimutatott nyereménynél, mert hiszen a következő évben fizeti az előző év második felének és az az év első felének tőkésített betét kamatja utáni tőke-kamat adót, tehát két félévet úgyis le ró ; azonban egy reálisan összeállított mérlegnél e tévedés rektifikálása megkívánható. Hiszen ha 1000 koronát valaki január 1-én elhelyez egy intézetnél s az év végén vagyis a mérleg lezárási napján kap 4% kamat fejében 40 koronát s biztosítva van, hogy az intézet fizeti érte a kamatadójának 10%-át, vagyis 4 koronát. Az elhelyezett 1000 korona után tehát a bizalmát biró pénztárnak 44 koronát kell fizetnie. Amely évben a tőke kamatozik, természetes, hogy azon év terhét kell képeznie a magára vállalt adófizetésnek is; mert ha nem az intézet, de a betevő fizetné adóját, úgy 44/10 % kamatot fizetne az intézet a betevőnek az év végén, — tehát 1000 korona után 44 koronát. Kifogásolás alá jöhet, hogy az igazgatóság a zármérleg vagyon oldalán 1041 koronával szerepelteti a beszerzett nyomtatvány készletet, holott a forgalmi kimutatás szerint csak 100 K uj nyomtatványt szereztek be s a múlt évi nyomtatvány vagyon a nyeremény és veszteség számla 1903. évi rovata szerint legnagyobb részt értékesíttetett. Szó eshetnék arról is, hogy mig 1900-ban csak 13.000 koronába került kezelési költsége az intézetnek, addig az 1903. évben már daczára a kisebbedett üzletkörnek 15.200 koronára emelkedett fel. Ezek mind oly kérdések, melyek lassan- lassan megoldhatók az intézet s főkép a város anyagi jövedelmének megrázkódtatása nélkül. Belátjuk, hogy egyszerre, egy évben a felvetett kérdéseket keresztül vezetni a mérlegben annyit tenne, mint esetleg a város egy évi jövedelmét a mérleg szépsége és reálitása kedvéért feláldozni, amit mi sem akarunk; de jóakarattal s főkép tervszerű évenkinti szigorított bírálattal a czélt, mely a város takarékpénztárához fűződik, teljes mértékben megvalósíthatja az igazgatóság, melynek további működése elé a legnagyobb bizalommal tekintünk. A Kaszmó=Egyesiilet közgyűlése. Január 13. Az ország egyik legrégibb társadalmi egyesülete : a Nagybányai Kaszinó-Egyesület ma tartotta meg rendes évi tisztújító közgyűlését. A Nemzeti Kaszinó-t gróf Széchenyi 1827- ben alapította; erre pár évvel később, már 1834-ben megalakult tizenöt örökös taggal a Nagybányai Kaszinó-Egyesület is, hogy minden időkben a nemzeti, közművelődési s közhasznú társadalmi törekvéseknek kezdeményezője s istápolója legyen s e mellett kellemesen közvetítse, fejlessze a társadalmi tényezők barátságos érintkezését. A jelen év tehát jubiláris évet jelent a mi Kaszmó-Egyesületünk-re: hetvenedik évfordulóját megalakulásának. A midőn ez alkalomból melegen üdvözöljük a nagy múlttal és nagy hagyományokkal biró Kaszinó-Egyesület-et, legyen szabad remélnünk, hogy illusztris vezetősége a jubiláris évet nem fogja engedni nyomtalanul elsuhanni az Egyesület felett s nemcsak méltó fénynyel fogja megünnepelni a ritka évfordulót, hanem maradandó emléket is emel. Legczélszerübb volna ez alkalomból meg- iratni a Kaszinó történetét, hogy a hetven éves múlt hazafias mozgalmai, hagyományai hű tükörben mutassák a mindenkori elnökségnek s tagoknak ama magasztos ideákat, melyek a Kaszinót életre hívták s hetven év viharai és megpróbáltatásai között virágzóan fentartották. A közgyűlésen, melyre a tagok igen nagy számban jelentek meg, Stoll Gábor elnökölt, ki élénk éljenzések között, lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Rövid vonásokban ismertette az elmúlt év történetét, kiemelve, ha a Kaszinó az elmúlt évben társadalmilag csendesebb, zajtalanabb működést fejtett is ki, falai mégis két fényes ösz- szejövetelnek voltak tanúi. Vendégül látta az ág. ev. egyháznak az egyházmegye közgyűlésére városunkba érkező kitűnőségeit; majd Vida Aladár tiszteletére városunkból való eltávozása alkalmából bucsuestélyt rendezett. A tagok összes száma az elmúlt évben 125 volt, kik közül kilépett vagy eltávozott 4, meghalt 1. Az elhunyt Koller János dr, kit nagy reményekre jogosító pályájának legkezdetén ragadott el a halál. E veszteséggel szemben 7 ujtaggal szaporodott a Kaszinó tagjainak száma. Beléptek a Kaszinó-ba : Jamnik Viktor, Szepesházy János, Patkó József, Gál Lajos, Szentpétery Ferencz, ifj. Merzenich Hubert és Jurkovich Emil. így a rendes tagok száma most 127; a 18 rendkívüli taggal a Kaszinó-nak összesen 145 tagja van. Az elnöki előterjesztést zajos éljenzéssel vették tudomásul; mi a magunk részéről csak azt sajnáljuk, hogy az elmúlt évben a Kaszinó hagyományos Széchenyi-ünnepe elmaradt. A Kaszinó múlt évi zárszámadását, mely szerint a bevétel 5163 K 71 f. a kiadás 5150 K. igy a felesleg 13 K. 71 fillér volt, jóváhagyólag tudomásul vették s a felmentvényt a pénztári tisztségnek megadták; egyben Szűcs Károly és Weisz Lajos számvizsgálóknak köszönetét szavaztak. Az 1904. évi költségvetést a közgyűlés 4871 K bevétellel, 4532 K kiadással, 339 K. fölösleggel irányozta elő. A közgyűlés köszönetét szavazott Moldo- ván Antalnak is, ki a Kaszinó ügyei iránt az elmúlt évben is a legmelegebb érdeklődéssel viseltetett s minden irányban nagy ellenőrzést gyakorolt. A közgyűlés némi vita után 3000 K. uj kölcsön felvételét határozta el, hogy a végzett tatarozási s felszerelési munkálatok költségeit fedezzék. Végül a tisztujitást ejtették meg Moldo- ván László elnöklete alatt; bizalmi férfiak voltak: Szőke Béla és Myskovszky Ernő. Mielőbb a választást megkezdették volna, Stoll Béla ügyvéd értesülve arról, hogy t. ügyésznek van kandidálva, hivatkozva 25 éves kaszinói működésére, kérte a közgyűlést, hogy az ő személyétől tekintsen el ez állás betöltésénél s azt fiatalabb erővel töltse be. Ez a kérelem némi zavart idézett elő. A közgyűlés azt sem tudta mit csináljon. Némelyek megszívlelték a méltányos kérelmet s dr. Vass Gyula mellett tömörültek, mig mások rendithetlenül kitartottak Stoll Béla mellett. így történt azután, hogy Stoll Bélát mégis ügyésznek választották 29 szavazattal dr. Vass Gyula 20 szavazatával szemben. A választás eredménye a következő: Beadatott összesen 51 szavazat. Elnök lett Stoll Gábor 51 szavazattal. Igazgató: Oblatek Béla 50. Ügyész: Stoll Béla 29. Pénztáros: Penti Albert 51. Ellenőr: Giller Ede 51. Titkár: Myskovszky Ernő 51. Választmányi tagok: Gellert Endre 50; Harácsek Imre dr. 47; Kádár Antal dr. 51; Lakatos Ottó 38; Madán Ferencz 48; Moldován Antal 50; Moldován László 51; Neubauer Ferencz 49; Km. Pap Sándor 50; Schönherr Antal 47; Szabó Adolf 50, Weisz György 44. Weisz Lajos és Harácsek Vilmos egyforma 31 — 31 szavazatot kaptak; sorshúzás utján Harácsek Vilmos lett rendes tag. Póttagok: Weisz Lajos 31, Soltész Elemér 12 és Makray Mihály dr. 2 szavazattal. A közgyűlés az uj elnök és tisztikar éltetésével ért véget. HÍREK. Február 3. Személyi hírek. L. Bay Lajos orszgy. képviselőnk a képviselőház zárszámadási bizottságában a honvédelmi tárcza előadójául választatott meg. — Harácsek Imre dr. a felsőbányái vasút ügyében pár napot a fővárosban töltött. — Mikó Béla m. kir. főmérnök a fővárosból haza érkezett. Uj tanár. Ifj. Thurzó Ferencz tanárjelölt, Thurzó Ferencz nyug. levéltáros fia, az országos tanárvizsgáló-bizottság előtt a tanári szakvizsgát a történelem és földrajzból kitűnő sikerrel letette Budapesten. Ifj. Thurzó Ferencz jelenleg a Nemzeti Múzeum levéltári osztályánál van alkalmazva, hol széleskörű ismeretének és tehetségének érvényesítésére a legszebb tér nyílik. Előléptetés. Nagy Károly szatmárvármegyei segéd tanfelügyelőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évi január hó 1-től magasabb fizetési osztályba léptette elő. Uj főispánunk beigtatása. Nagykárolyból írják: Kristóffy József főispáni kinevezése már a napokban meg fog jelenni a hivatalos lapban. Ennek daczára még mindig tartja magát az a kósza hir, hogy nem Kristóffy lesz Szatmár- vármegye és Szatmár város főispánja, jóllehet Vár=uíczai műtermében fogad d. e. 8—12=ig, d. u. 2—5=ig. Mindazok, kik közreműködését sürgősen igénybe venni óhajtják, felkéretnek, hogy műtermét mielőbb felkeresni szíveskedjenek, mert február hó közepén hosszabb külföldi tanulmányútra indul.
