Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-28 / 4. szám

2 NAGYBANYA 1904. január 28. áldozunk, az a czélhoz közelebb jút, a jól- tevőnek pedig elismerést teremt. Legyünk tehát őszinte, nemes czél- tól indíttatva az erények kitűzésében, őszinte, egyszerű, magyaros érzéssel an- I nak megvalósításában s akkor e század- j ról s e század társadalmáról nem a meg- j szólás és kicsinylés hangján Ítélnek, ha- I nem a méltánylás és elismerés nyilatkozik meg utódainknál igy: A XX. század em­berei nagyok voltak, nemcsak erkölcse­ikben, hanem nemesek voltak erényeikben s valódi magyar emberek a szeretet tet­teiben. Bárt ha GyBrjy. j A városi vízvezetékek és csatornázásokról. Irta: Farkasa Kálmán kir. műszaki tanácsos. A központi vízellátást a városokban köz­egészségügyi, köztisztasági, kényelmi, ipari és tűzrendészed szempontok teszik szükségessé. Megköveteljük a vízvezetéket a lakosságnak kifogástalan ivó-, főzó-, fürdő- és mosóvízzel való ellátása, utczaiocsolás, csatornaöblités, a kis­ipar használati vizének és végül a tűzoltásra i szükséges viz szolgáltatása végett. A csatornázást szükségessé teszi a lakott l területen összegyűlendő házi szennyesvizek, va­lamint az emberi és állati ürüléknek gyors és tökéletes eltávolítása; ehhez járul még a nagyobb forgalmú utczákban a csapadékvizek levezetése is. Habár a fenti követelmények jogosságát bizonnyára senki sem fogja elvitatni, mégis, ha tekintjük országunknak e téren való előhaladását, azt rendkívül csekélynek kell minősítenünk. Ugyanis a törvényhatósági joggal felruházott városok közül Baja, Debreczen, Hódmezővásár­hely, Kassa, Kecskemét, Marosvásárhely, Pancsova, Selmecz- és Bélabánya, Szabadka, Szatmár­németi, Szeged, Székesfejérvár, Temesvár, Új­vidék, Yersecz és Zombor még rendszeres víz­vezeték hián vannak; egységes csatornázása pedig a 26 közül csupán Budapest, Fiume, Arad, Győr és Kolozsvár t. j. f. városnak van. A 106 rendezett tanácsú város közül meg­felelő vízvezetéket csak 17-ben találunk, csator­názása pedig épen csak Késmárknak, Szombat­helynek és Beszterczebányának van. Ezek való­ban elszomorító adatok és városaink lakosságá­nak egészségügyi, tisztasági és kényelmi érzékét igen sötét színben tüntetik fel. Igaz ugyan, hogy számos város foglalkozik ezekkel a kérdésekkel s az utóbbi évtizedben ez irányban több terv is készült, melynek a keresztülvitele részben már folyamatban van, részben pedig közgyűlési határozat tárgyát képezte, mindazonáltal a mozgalom eléggé élénk­nek nem mondható és - habár csak ritkán, de mégis — találunk olyan városokat is, a melyek­ben a rendszeres vízvezeték és csatornázás létesítése a többség által szükségesnek nem tekintetik. Vannak továbbá olyan városok, ahol az ilyen művek keresztülvihetőségét technikai okok­ból lehetetlennek, vagy alig leküzdhető nehéz­ségekkel járónak tartják; végül a legtöbb eset­ben a város szegénységét tolják előtérbe, mond­ván, hogy az ilyen művek költségeit elviselni képtelenek. Hogy a vízvezeték és csatornázás a váro­sok reális szükségletét képezi, az bizonyításra nem szorul és olyanok előtt, a kik az ilyen mű­vekkel bíró városokban laknak, csaknem meg- foghatatlannak tűnik az, hogy ezek nélkül városi élet egyáltalán lehetséges. Az undorító izü és az egészségre sok eset­ben káros kutvizek élvezete, a kemény főző- és ipari viz használata, a mosóvíz költséges beszer­zése, a fürdő és tűzoltás nehézségei, az utcza­iocsolás hiánya, a bűzös árnyékszékek és pőcze- gödrök undorító kihordása, a rothadó tartalma az utczai folyókáknak stb. mind oly jelenségek, melyek a vízvezeték és csatornázás hiányának elviselhetetlen következményei és a melyeknek elhárítására törekedni a városi hatóságok elmu- laszthatatlan kötelessége. Hogy a vízvezeték és csatornázás létesítése sok helyen leküzdhetlen technikai akadályokba ütköznék, azt elfogadhatatlannak kell kijelentenem. Nem ismerek olyan várost az országban, a hol ez a körülmény beigazolható lenne. Az összes hazai városokat lehet vízvezetékkel ellátni és csatornázni és az e téren specziális szakismere­tekkel biró technikusnak feladata, a kínálkozó módozatok közül megjelölni azt, amely a kérdés megoldására a helyi körülmények mérlegelése után a legalkalmasabb. Hogy az ilyen művek létesítése a városokra elviselhetetlen terheket róna, az a véleményem szerint a legritkább esetben állhat meg. Az or­szágban eddig létesített vízvezetékek és csator­názások pénzügyi szempontból is többnyire elő­nyös befektetésnek bizonyultak és ott, ahol a műveket nem nyereségre alakult részvénytársa­ságok konczessióban, hanem maga a város épít­tette meg, ott a lakosság a vízvezetéki és csa- i tornadijakat épen nem tartja elviselhetetleneknek. A helyes műszaki elvek és szigorú taka­rékosság betartásával szabályszerű árlejtés utján j megépült ilyen művek létesítési költsége arány- j lag oly csekélynek mondható, hogy azzal elért ; előnyök bőven felérnek a hozott anyagi áldoza- I tokkal és az ilyen vízvezetékkel termelt víznek önköltségi egységára oly minimális, hogy a laikus csodálkozását méltán felkeltheti. Az országban üzemben levő mintegy hu­szonhét városi vízvezeték által a lakosságnak átadott egy hektoliter viz önköltsége kereken egy fillérre tehető és nagyobb üzemeknél még ezen az összegen is alul marad. Ezáltal lehet­ségessé válik, hogy a leadott víznek órával mért köbméterje (tiz hektoliter) tíz és húsz fillér kö­zötti egységáron, tehát hektoliterje egy-két fil­lérjével szolgáltatható ki a lakosságnak. Véle­ményem szerint ilyen kiadást országunk leg­szerényebb városainak lakossága is megbir, mert a házi kutak fenntartása, esetleg közkutakról való vizhordás vagy lajttal való vízszállítás költ­ségei a fenti dijak nagyságát is túlhaladják. A vízvezeték tőketörlesztési és üzemköltsé- j gei tehát a lakosság által fizetett vízdijakból teljesen megtérülnek és igy ennek a műnek a létesítéséből a városi közpénztárra megterheltetés nem háramlik, sőt az utczaiocsolás és a városi középületek vizzeli ellátásának költsége is sok esetben a vízdijakból nyer fedezetet. szultán engedélyét kell kikérni s mig az megjön, addig leéghet egy városrész is. Azután nagy hátrány az is, hogy a tűz­oltóságnak nehéz szivattyúi vannak, melyeket a meredek utczákba a rósz kövezet miatt csak lassan képesek felvontatni. Mindkettő a török eljárást jellemzi. Felvirradt végre ezerkilenczszázhárom ok­tóber 13. Magasztos szép nap. Hiszen mindnyájan a legszívesebben fogunk e napra emlékezni, midőn ott Rákóczi sírja mellett egy érzéstől áthatva egyesültünk, egybeforrtunk a hazasze­retet magasztos érzetében. A társaság hölgy és férfi tagjai az ünne­pélyhez méltóan fekete öltözetben, a társaság előbbkelői pedig diszmagyarban jelentek meg Rákóczi sírjánál. Az istentisztelet Galatában, román stylben épült kis templomban folyt le, szomszédságában a kolostorral. Mindkettőt XIII. Lajos franczia király restauráltatta s azóta mai napig is franczia védnökség és fenhatóság alatt áll. Jelenleg a lázárista atyák laknak benne. Itt fekszik Tököly Imre és Zrínyi Ilona egy éves korban elhalt leánya. Nem sokára Zrínyi Ilona is követte leányát 1703-ban. A harmadik, kit ide temettek: gróf Ber­csényi Miklós és felesége gróf Csáki Krisztina. A negyedik magyar, a dicső emlékű fejedelem: II. Rákóczi Ferencz. Mellesleg megjegyzem, hogy Konstantiná­polyban élő magyarokból igen sokan résztvettek I ünnepélyünkön ; a nagykövetség és konzulátus 1 is képviselve volt, úgy, hogy a kis templom teljesen megtelt. Wosinszki Mór, szegszárdi j apát-plébános teljes ornatusban magaslik ki a többiek közt, mikor pedig szónokol, olyan mint Kapisztrán János. „Az Ur engem eszközül használt, hogy fel­eresszem a magyarok lelkében a szabadság sze­relmét, mely a rosznak megszokásából már-már hülni kezd vala.“ Ezek voltak Rákóczi Ferencznek a magyar nemzethez intézett szavai. E szavakkal vezette be Wosinszki is az ő ünnepi beszédét. Szem szárazon nem maradt, midőn a szó­nok azt az igazi keresztényi önmegtagadást jel­lemezte, melylyel a nagy hős és mártír a szám­űzetés keserveit és szenvedéseit viselte. Szé­chenyi basa is sirt, hisz ő is száműzött, ő is ön- önkénytes száműzetésben él s eszi a hontalan­ság keserű kenyerét. Beszélt még Szádeczki Lajos ; Gyárfás Elemér pedig elszavalta Felszegi alkalmi költeményét. Végül a hozott koszorúkkal meg koszoruzták Rákóczi sírját. Az ünnepély után ebéd volt, mely­nek végeztével a város nevezetességeinek megte­kintésére indultunk. Először is átmentünk az Aranyszarvon lévő Szultán Volida hídon Stambulba, a tulajdonké- peni török városba. Ezen a hídon meg kell, hogy álljunk, nem­csak azért, mert a kábító forgalom miatt kocsi­jaink egyre fennakadtak, de mert ezt a forgal­mat, ezt a sűrű ember-áradatot látva, lehetetlen meg nem állani, hogy csodálkozásunknak kifeje­zést adjunk. Itt találkozik a kelet és nyugat minden nyelvű és ruháju embere, oly hullám­zást képezve, hogy fogalommal sem bírhat hal­landó, mig nem látta. És ez a hid talán a világ legjövedelmezőbb hídja lenne, ha kellő ellenőrizet volna, de a török gazdálkodása mellett a hidlása oly rósz, hogy ilyet csak a kapniki-utvonalon lehet látni. De láttunk még egyebet is. Épen akkor ment a hídon át egy örmény temetés. Négy pap is celebrált, a halott pedig nyitott koporsóba volt téve, a fedelét egy hordár a hátán vitte. Mi elborzattunk e látványra. Olvasóink közt pe­dig sokan lesznek, kik képtelenségnek vagy nagyításnak fogják tartani. Én azonban azt a mit láttam, leirom, bár visszatetszést szüljön is. Ez az eljárás abban találja magyarázatát, hogy va­lamikor ily zárt koporsóba űzték az örmények és görögök a csempészetet s a mikor rajta vesztettek, a török elrendelte a nyitott kopor­sóban való temetést. így magyarázták a mindent- tudó vezetők. Mielőtt a szultán által kirendelt két segéd kíséretében a múzeumok megtekintését megkez­denénk, úgy mellesleg megjegyzem, hogy a me­netjegy iroda igazgatósága úgy a kocsikról, mint a tolmácsokról előre gondoskodott s hogy minden császári palotába az engedély a követség utján még jó előre meg volt szerezve, azonfe­lül Dezsőffy Arisztid urnák, mint a zarándoklat Jelszó s PAFLTOLJTJBL A. HAZAI IHAFLT !! Legolcsóbb és legjobb bevásárlási forrás kizárólag hazai gyártmányú árukban SZAPPÁNYOS JENŐ vászon, divat és rövidáru üzlete. — FIGYELEM! A raktáron levő parket, karton, percto és szövetáruk a tavaszi idényáruk beérkeztéig rendkívüli olcsó árban árusittatnak. U. m. Karton és parket 18, 20, 22, 25 kr. Kitűnő minőségű szövet 120 cm. 36, 44, 50 kr. — Remek kivitelű fehér és színes selyem franczia batizdek és egyéb világos báli kelmék dús választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents