Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-09 / 23. szám

4

1904. junius 9.

Majd kéri az Istent:

Hogy majd, ha egykor néma lészen ajkam, S korhadt fej fának lesz árnyéka rajtam,— Ne hagyja el az én kis Erzsimet.

Mily nyugtalanság, mennyi lehangoló érzés van a Végszóban, a melyben érzi, hogy sziv- világát a rideg világ elé bocsájtja, a melyben sejti, hogy e finom, gyöngéd ragaszkodást, az édes apai szívnek meleg szárnyait, mely féltő gonddal virraszt éjjel-nappal egy kis bölcső felett, mint fogják megtépni a fásult lelkű emberek. Szinte szeretné, hogy csak kettecskén tudják az ő boldogságukat, kettecskén érezzék, a mit ők éreznek:

Az Erzsi dalok szétrepülnek. . . .

S én? nem tudom, mért, forrón siratom. Mig ezt a sok dalt eldaloltam,

Oly véghetetlen gazdag voltam, . . .

S most, hogy e könyvvel szerte szállnak— — Siratva sorsát mind a hánynak —

Úgy érzem, hogy már koldusabb vagyok!

Szóval az egész kötetben a gyöngéd lelkű édes apának költői egyénisége vonul át, rajongó szeretettel ölelve át és ringatva karján egy aranyhajú édes kis leánykát, büszkén hirdetve a világnak, hogy ez egyedül az ő egyetlen öröme, boldogsága.

Azért hol még szivek tuduak dobogni, hol még a szeretet lángjai tudnak lobogni, hol még köny fakad a szemben, hol még virág nyílik, hol még tele van a szív örömmel, tavaszszal, lombbal, virággal, hol még tudnak érezni, tudnak örülni, sírni, rajongani a kicsiny bölcsőért, a kicsiny gyermekért, ott az Erzsike-dalokat szívesen fogadják vendégül.

A finom velin papíron nyomatott s igen díszes kiállitásu kötet ára két korona. Megrendelhető Kovács Gyula könyvkereskedésében Nagybányán. Szabó István.

Á fóginmáziumi ifjúság tornaversenye.

A nagybányai kir. állami főgimnázium ifjúsága vasárnap délután tartotta meg nagyszabású tornaversenyét, melyet ezúttal a szokottA programm első pontja az alispán nélkül is fényesen sikerült (hisz az alispánt úgy is ismerte mindenki), amennyiben a muri a kiadott programm szerint kivilágos kivirradtig tartott. Ekkor meg az történt, hogy az ellenségek kibékültek s a jóbarátok meg ellenségekké lettek. A békítőket meg egyszerűen kidobással fenyegették.

Csöndes rezignációval felhagytam tehát a béke hirdetésével; de később, hogy megmutassam ki a legény a csárdában, valamennyiekkel összevesztem.

Mikor pedig felkészültem, hogy megyek, telt pohárral járultak egyenkint elejbém s azt vágták a szemem közé:

— Mégis huncut az ur!

— De huncutabb ám az ur! riposztiroztam dühösen.

— Hadd lássuk hát! s egy telt poharat nyomtak a kezembe.

László a fülembe súgta : ez már itt igy szokás, idd ki !

Koccintottunk. Kihajtottuk fenékig.

Erre aztán meghatva kért ellenfelem bocsá- nátot s azon nézetének adott kifejezést, hogy nálamnál derekabb, loyálisabb embert nem látott soha.

S ez a szertartás ismétlődött valamenyi ellenfelemmel szemben, mígnem a becsület egészen tisztára nem ivatott.

* * *

*

Messze idegenben három napja már, hogy betegen fekszem ágyamon. Három napi lázas álmaimnak a refrénje: Mégis hunezut az ur! Ha az orvosom homeopatikusan nem kezelne, érzem, hogy e levelem sem tudnám megírni. Fejemen hidegvizes kendő, mellettem a konyakos üveg s hogy annál inkább használjon, orvosom, az én | kedves Lászlóm annyira önfeláldozó, hogy az utóbbi gyógyszer használatában ő maga is szorgosan segédkezik. Ily önfeláldozó ápolás mellett talán megleszek menthető, de a tudósítás hun- czutul lemaradt.

Bibului.

NAGYBÁNYA

nál is azon körülmény tett érdekessé, hogy a társadalom áldozatkészségéből számtalan dij volt kitűzve.

A tornaversenynek pompás, verőfényes idő kedvezett s a versenytéren nagyszámú előkelő közönség jelent meg. Lehettek mintegy háromezren, akik a szerfölött érdekes tornajátékokat végignézték.

Az ifjúság délután 1/23 órakor vonult ki tanáraik vezetése alatt s a bányászzenekar hangjai mellett a versenytérre. Osztályonkint külöm- böző tornajelmezükben igen pompásan festettek s felvonulásuk valóban remek látványt nyújtott.

Katonás fellépésük s magatartásuk mindenkit meglepett.

A tornaversenyt a Szózat eléneklése vezette be, melyet a főgimnaziumi énekkar Der- gáts Sándor tanár vezetése alatt igen nagy pre- czizitással adott elő. A versenytér háta mögött elhúzódó nyájas zöld hegyek lánczolata a színes csoportokhoz gyönyörű stafazst nyújtott s valóban e jelenet feledhetlen lesz mindenki előtt, akik annak szemtanúi voltak.

Az ifjúság ezután szabad gyakorlatokat végzett, melyek nagy fegyelmezettséget árultak el. A katonai pontossággal vezényszóra működő csoportok megkapó festői látványt nyújtottak s nagy tetszésben részesültek. Majd a játékok következtek, melyek szintén igen érdekesek voltak.

Az énekkar népdal előadásai után a szergyakorlatokra került a sor. A szertornázás alkalmával oly kiváló mutatványokban volt alkalmunk gyönyörködni, minőket a fővárosi versenyeken is csak ritkán láthatunk.

A legnagyobb érdeklődést természetesen a versenyek keltették, melyek a legkitűnőbben sikerültek.

A versenybíróság, melynek Gellért Endre polgármester elnöklete alatt Torday Imre, Égly Mihály, Csüdör Lajos, Révész János, lovag Berks Leó, Gellért Béla, Fábián Lajos, Jam- nik Győző, Myskovszky Ernő, Kondor Sándor, Almer Lajos, Halmay József, Bay Béla, Szirty Vilmos, Kis Gábor, Gál Lajos, Incze Sándor, Glaviczky Károly és Bányai József voltak tagjai, rövid tanácskozás után meghozta ítéletét, melyet igen szép beszéd kíséretében Jurkovich Emil igazgató hirdetett ki.

Győztesek lettek : A) A versenyfutásban I. osztály. Vajda György (I), Drágos Nyisztor (I), Frenkel Joel (II), Molnár Miklós (II). II. osztály. Papfi Péter (I), Thierry Vilmos (I), Mike Ferencz (II), Simonka János (II). III. osztály. Silbermann Bernát (I), Timina Győző (I), Bartha Győző (II), Pap János (II). IV. osztály. Hajnal Gyula (I), Kimpián Miklós (II). V. osztály. Ba- gosy József (I), Hotye János (II). VI. osztály. Dredean Valér (I), Miklós Dezső (II). VII. osztály. Várna János (I), Krausz Károly (II). VIII. osztály. Szokol Edgár (I), Kaucz Gyula (II). B) Súly dobásban. V. osztály. Hotye János (I), Bagosy József (II). VI. osztály. Krecsmi Demeter (I), Csüdör Gyula (II). VII. osztály. Krausz Károly (I), Várna János (II). VIII. osztály. Brán János (I), Kaucz Gyula (II). C) Távolugrásban.

IV. osztály. Hajnal Gyula (I), Kimpián Miklós (II).

V. osztály. Hotye János (I), Bagosy József (II). VII. osztály. Krausz Károly (I), Várna János (II). D. Magas ugrásban. III. osztály. Török István (I), Gellért Béla (II). VIII. osztály. Brán János (I), Szokol Edgár (II). E) Magas távolugrásban.

VI. osztály. Dredean Valér (I), Friedmann Béla (I), Berghammer Mihály (II), Dumbravicsai János (II).

A versenyek eredményének kihirdetése után az ifjúság visszavonult a főgimnázium udvarára, hol Jurkovich Emil igazgató tartott nagy lelkesedést keltő záróbeszédet, melyben köszönetét mondott a magas közoktatásügyi kormány jóindulatú támogatásáért, nemkülömben a városi hatóság szives pártfogásáért s a valóban szép eredményért a két tornatanárnak. Lelkes szavait a haza éltetésével végezte, mire az ifjúság a Himnuszt énekelte el.

Ezzel a szép ünnepély véget ért.

Kiváló elismeréssel kell megemlékeznünk úgy Jurkovich igazgatóról, mint Incze Lajos és Patkó József tornatanárokról, kik e magas nívón álló versenyt rendezték.

Mindhármajukat a versenyek végeztével a fiatalság zajos óváczióban részesítette.

HÍREK.

Junius 8.

Személyi hírek. Dr. Hardcsek Imre ügyvéd, lapunk jeles tollú munkatársa több heti tartózkodásra Buziásra utazott. - Révész János ág. ev. lelkész az egyházmegyében hivatalos körútra indult.

Esküvő. Kristófig József, Szatmárvármegye főispánjának kedves leányát: Erzsikét f. hó 4-én vezette oltárhoz Budapesten Ottlik Lajos földhitelintézeti tisztviselő. - Lévi Jakab ma szerdán délután lépett házasságra Markovits Adolfné leányával: Rizuskával.

A koronázás évfordulója. Ma van harmincz- hetedik évfordulója annak, hogy I. Ferencz József Szent István koronájával Magyarország apostoli királyává koronáztatott. Az évforduló alkalmából hálaadó istentiszteletet tartottak s iskolai ünnepélyeket rendeztek. — Az áll. polgári leányiskola a koronázás évfordulóján hazánk ezer éves fönállásának emlékére 10 órakor tartotta iskolai ünnepélyét. Az ünnep jelentőségét Királyné Décsey Mária magasan szárnyaló, szép beszédben méltatta, a tanulók hazafias dalokat énekeltek és költeményeket szavaltak.

Szabó Adolf ünneplése. Abból az alkalomból, hogy Szabó Adolf erdőigazgató negyvenegy évi szolgálat után nyugalomba vonult, pályatársai, jóbarátai s tisztelői fényes bankettet rendeztek tiszteletére a városi nagyszálló kistermében. Száznál többen vettek részt e banketten városunk előkelő társadalmából, melynek meleg, meghitt tónusa, őszinte szívből fakadó óvácziói igaz fokmérői valának ama szeretetnek és tiszteletnek, mely Szabó Adolfot övezi. Nem bucsu- estély volt ez holmi elegikus hangulatokkal, mint inkább örömünnep, hogy negyvenegy évi szolgálatot megért az ünnepelt szellemi és testi frisseségben s a város polgársága szaporodott nemcsak egy nagy szellemi tőkét képviselő, de a közügyekért lelkesedni tudó s akaró független polgárral. Az első felköszöntőt erdésztársai nevében Baltai János kapniki m. kir. erdőmester mondotta. Költőiszárnyalásu, szép beszédet mondott, melynek minden szavából kiérzett a jó főnök iránt érzett hálás tisztelet s a jó barát iránt ápolt nagyrabecsülő baráti szeretet. Torday Imre h. polgármester a város nevében üdvözölte az ünnepeltet, mire Szabó Adolf mondott frappáns hatású beszédet, kijelentve, hogy reá nézve a legmegtisztelőbb, legboldogitóbb, hogy Nagybányának lehet független polgára. Felköszöntőket mondottak még Révész János, Égly Mihály, dr. Káplány Antal, Neubauer Ferencz m. kir. bányaigazgató, Stoll Béla, Km. Pap Sándor, Lakatos Ottó, Almer Lajos, Gálffy Pál, Stoll Gábor, Szabó Kálmán. Kedves ötlet volt Schönherr Sándor erdésztől, hogy ő nem elmondta, de elhegedülte tosztját, a »Ballag már a vén deák« czimü gyönyörű melódiával nem egy szép emléket elevenítve föl. A fényes társaság kitűnő hangulatban a kora reggeli órákig maradt együtt.

Majláth püspök — Erzsikének. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök a napokban Nagyágon járt a bérmálás szentségének kiosztása végett. Ez alkalommal a püspök nagy megtiszteltetésben részesítette Révai Károlyt, a jeles poétát. Kis leányát ugyanis, kiről a lapokban megjelent költemények révén értesült, meglátogatta és aláírásával ellátott arczképével ajándékozta meg a kis Erzsikét. Révai most megjelent verskötetének egy díszpéldányát nyújtotta át az egyház fejedelemnek, ki azt nagy örömmel fogadta.

Múzeumi őr választás. A múzeumi őr választására kiküldött vegyes bizottság folyó hó 9-én délelőtt tizenegy órakor választó ülést tart. A vegyes bizottság tagjai: Lakatos Ottó, Moldován László, Km. Pap Sándor, Soltész Elemér, Stoll Gábor és Szabó Adolf.

Gergely Károly-alapitvány. Az ev. ref. egyház tanácsa e hó 5-én tartott gyűlésében atöb-