Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-02 / 22. szám

4 NAGYBANYA 1904. junius 2. alatt állott s miért szólalnak fel most, midőn azt megváltoztatni már csak egy esetleges kártérítési pör árán lehetne ? A már megkötött szerződés jóváhagyásakor szintén alkalma lett volna a kép­viselőtestületnek állást foglalni a szerződésben részletesen s minden félremagyarázást nem tűrő módon körülirt felmérési módozat s árszámitás ellen, de az ellen senki sem szólalt föl, hanem a szerződést jóváhagyási szankczióval látta el a közgyűlés. Az elhangzott vitából azt az impressziót merítettük, hogy a rönkő szó értelmezése körül nagy tévedés forog fönt. Ha fürész-tönkről volna szó és a szerződés egyéb intézkedéseket nem tartalmazna, a szál­fák kiszabásánál természetesen keresnünk kellene azt a legnagyobb hosszúságot, amely még fel- fürészeihető; de a rönkő szó nemcsak fürész- tönkőt jelent, a melynek hossza a szokásos deszka hosszúságokkal megegyezik, hanem je­lenti a szálfából kiszabott azon egyes törzs­részeket, a melyek minőségük és a szükséglet szerint donga, szöllőkaró, vasúti talpfa, fürész- tönk és gerendák termelésére vannak szánva. Ennek hosszúsága pedig nagyon különböző. Hiszen csak egyrészről a donga, másrészről a folyami hidak építésére szánt gerendák között tegyünk összehasonlítást. Hogy egy 28 — 30 cm. felső átmérővel biró 16-18 m. hosszúra kisza­bott fatörzs már nem szálfa, azt igazolja azon körülmény, hogy abból már hiányzik a fatörzs­nek, egy szép növésű fánál 8 — 10 métert ki­tevő 14-15 cm. felső átmérővel biró darabja, a mely két törzs külön-külön nem, csak együtt­véve adja a szálfát. Konstatáljuk, hogy a vita a szálfa és rönkő közötti tévedésen épült fel; különben azzal végződött, hogy az erdőtanácsos előterjesztését tudomásul vették. A közgyűlés a borpataki korcsma bérletét 3 évre évi 420 K bérért Herskovits József füredi lakosnak adta bérbe; a ref. templom melletti utczaszabályozás ügyében megtartott árverés eredményét pedig jóváhagyólag tudo­másul vették. E szerint a munkálatokat M. Gyirászin János, ifj. Prigya Mihály, Incze László, ifj. Rásky Kálmán és Berindán János kapták meg. Végül a közgyűlés Pawluk Lászlónak honosítása esetére a községi kötelékbe való felvételt kilátásba helyezte. Ülés végén elnöklő polgármester jelenti, ho^y özv. Csomós Áronná elhunyta folytán a választás alá nem eső képviselők póttagjai közül Troplovits Márton fog behivatni. Ezzel az eléggé mozgalmas közgyűlés 3/412 órakor véget ért. Szabó Adolf. Junius 1. Szabó Adolf m. kir. erdőigazgatót negyven­egy évi fáradhatatlan s az erdészet terén mély nyomokat hagyó munkában, becsületességben és tisztességben eltöltött hivatalos szolgálat után saját kérelmére nyugalomba helyezték. Felebbvalóinak legteljesebb elismerése, pá­lyatársainak igaz rokonszenve, szeretete a kisérői, midőn oly tengersok idő után ott hagyja eddigi munkásságának színhelyét, hogy immár egész erejével a közügyeknek éljen, melyeknek minden hivatalos állásában leglelkesebb, legbuzgóbb har- czosa volt. Negyvenegy év! Egész egy emberöltő! S ez idő alatt úgy teljesíteni a kötelességeket, hogy a legmagasabb érdekek szolgálata mindig össz­hangzásban legyen az emberies érzéssel, a főnök állandóan megnyilatkozó jóságával, hogy mig felülről csak elismerő kitüntetés jut osztály­részéül, addig azok részéről, akik osztályos társai a munkában, hálás, kollegiális szeretet, tisztelet övezze: valóban nem csekély feladat. És Szabó Adolf szerencsésen megtudta találni ez összhangot s ez összhang melegsége, sugárzása, kell, hogy feledtesse azt a melanko­likus érzelmet is, mely a hivatalos búcsuzás al­kalmával véges emberi mivoltunknál fogva ön­kéntelenül is feltámad sziveinkben. De nem is búcsuzás ez, hiszen Szabó Adolf most már egészen a mienk, egészen Nagybányáé, egészen társadalmunké! Ezt az ünnepélyes al­kalmat mi csak egy monumentális határkőnek tekintjük, mely a munkateret két részre osztja, de a melyen túl is munka volt, innen is munka kezdődik ! Szabó Adolf erdőigazgatótól a nagybányai j főerdőhivatal tisztviselői tegnap búcsúztak el. Az összes tisztviselők Molcsányi Gábor m. kir. erdőmester élén felkeresték hivatalos helyiségé­ben. A hivatalos bucsuzás szerfölött meghitt s patriarkálisan keresetlen volt. A tisztviselők nevében Molcsányi Gábor m. kir. erdőmester üdvözölte a főerdőhivatal nyugalomba vonuló főnökét, mig a fiatal erdészek nevében Schön­herr Sándor erdész mondott szerfölött meleg­hangú, hálás köszönetét azon atyai jóságért, melyet irányukban mindenkor tanúsított s emlékül átnyújtotta a főerdőhivatal tisztikarának csoportos arczképét. Szabó erdőigazgató meghatottan mondott köszönetét a megemlékezésért s egyúttal köszö­netét fejezte ki tiszttársainak odaadó támogatá­sukért, de kijelentette, hogy ő nem búcsúzik, mert ő továbbra is itt marad szeretett pálya­társai körében. A bucsuzás hatalmas óváczióval végződött: a tisztikar perczekig éljenezte Szabó erdő­igazgatót. Szabó erdőigazgató tiszteletére a városi nagyszállóban nyugalomba vonulása alkalmából ma, szerdán este fényes bankett lesz, melyre már eddig is száznál többen jelentették be részvétüket városunk előkelő társadalmából. Szabó Adolf erdőigazgató életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Született 1839-ben Ipolyszázdon. Atyja ág. evang. lelkész volt. Iskoláit a selmeczi ág. líceum­ban 1859-ben végezte és az erdészeti akadémiára iratkozott be, hol tanulmányait 1862-ben kitűnő sikerrel befejezte. Pályáját mint erdészeti gyakor­nok 1863-ban kezdte meg. Hat évi kötelesség teljesítés után erdészszé neveztetett ki és a mármaros megyei Trebusa erdőgondnokság veze­tésével bízták meg. 1873. júniusban lett fogalmazó. A reá következő év ismét előléptetést hozott Szabó Adolfnak. 1873. júniusban ugyanis ki­nevezték a pénzügyminisztériumba központi fő- erdészszé, mely minőségben három évig műkö­dött; 1876-ban kataszteri felügyelőnek léptették elő a budapesti kataszteri igazgatósághoz, hol szintén három évig működött. Az 1880. év elején, mint központi kataszteri felügyelőt visszahívták a pénzügyminisztériumba s a reá következő év­ben ő felsége erdőfelügyelővé nevezte ki Kassára. Itt 1889-ik évig volt, mikor is erdőtanácsossá neveztetett ki s egyúttal megbizatott a nagybányai főerdő hivatal vezetésével. 1892-ben ugyanily minőségben áthelyezték Lúgosra, ahol az ottani erdőigazgatóság vezetését vette át. 1895-ben m. kir. erdőigazgatónak nevezték ki s megbízták a mármarosszigeti erdőigazgatóság vezetésével. Nagybányára hasonminőségben 1898-ban helyez­ték át. Elnöke a nagybányai gazdasági egyesület­nek s világi elnöke az ág. ev. egyháznak. HÍREK. Junius 1. Személyi hírek. Gellert Endre polgármester a zsibó-nagybányai vasút közgyűlésére Budapestre utazott, honnan ma érkezik vissza. - Dr. Purjesz Zsig- mond, a kolozsvári egyetem hires orvos-tanára rövid ideig városunkban tartózkodott. - Gróf Henkel Edwin, Poroszország egyik legnagyobb bányabirtokosa váro­sunkba érkezett. Ittléte alatt részletesen megszemléli a borpataki bányákat. - Dienes Dezső főszolgabíró egészségének helyreállítására Bajfaluba utazott. Kinevezés. A pénzügyminiszter Drinkál Moldován Antal nagybányai adóhivatali gyakor­nokot a pécsvárosi adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Lukács Ferencz nagybányai pénzügyőri biztost hason­minőségben Szilágysomlyóra helyezte át. A kitűnő pénzügyi Írónak e nagyobb kerületbe való áthelye­zése mintegy előléptetést jelent s ennek amennyire örvendünk, épen annyira sajnáljuk Lukács távo­zását, ki társadalmunknak is jelentékenyen számot­tevő tagja volt. Bartha György búcsúbeszéde. Emlitettük, hogy Bartha György ev. ref. segédlelkész julius 1-én véglegesen eltávozik városunkból Köröstarcsára. Bartha f. hó 25-én fogja megtartani kiköszönő beszédét. Érettségi kormánybiztos. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a nagybányai állami fő­gimnáziumba az érettségi vizsgálatokhoz minisz­teri biztosul dr. Klekner Alajos kassai kir. jog­akadémiai igazgatót küldte ki, ki az érettségi vizgálatok idejét junius 26 —30-ig terjedő időre tűzte ki. Fraknói Nagybányán. A nagybányai múzeum megnyitására Fraknói Vilmos püspök, a mú­zeumok és könyvtárak országos főfelügyelője Nagybányára jő, mely alkalommal, mint azt már jeleztük, látogatást tesz Koltón Teleki János grófnál és Pribékfalván gróf Teleki Gézánál. Fraknói Nagybányáról dr. Sckönherr Gyula társaságában Mármarosszigetre utazik. Oda­utazásában Kapnikbányán pihenőt tart, mely alkalommal Baltai János m. kir. erdőmesternek lesz vendége. Canonica visitatio. Szabó József egyház- megyei főjegyző s Nagy Lajos felsőbányái ev. ref. lelkész a napokban megvizsgálták az iskolákat s az egyházi ügyek vezetését s a tapasztaltak fölött legteljesebb megelégedésöknek adtak ki­fejezést. A plébánia-templom névünnepe. A Szenthá­romság tiszteletére emelt plébánia-templom va­sárnap tartotta névünnepét. Ez alkalamból 9 órakor ünnepélyes istentisztelet volt, melyen a városi kegyuraság képviseletében a tanács tag­jai testületileg s igen nagy ájtatos közönség- volt jelen. Délben Szőke Béla h. plébános fé­nyes ebédet adott, melyre az összes városi i tisztviselők hivatalosak voltak. Az első felkö- I szöntőt Szőke Béla plébános mondotta vendé­geire, mig Torday Imre h. polgármester Szőke Béla édes anyját s a vendéglátó szives házi­gazdát éltette. Az ebéd kitűnő hangulatban a késő délutáni órákig tartott. Esküvők. Tóth Sándor törekvő fiatal iparos múlt hó 29-én tartotta esküvőjét Szász József polgártársunk szép leányával: Rózsikával. A fiatal párt díszes násznép kisérte el az esküvőre, mely után a menyasszony szülői házánál nagy lakoma volt. — Gavrillás Leo derék iparos­segéd, Kapás Mihály első segédje május 30-án lépett házasságra Márián Mariskával. Tanuk Kapás Mihály és Moldován Sándor voltak. — Krampfner Leopold május 31-én tartotta eskü­vőjét Krampfner Deborával. Meszlényi Gyula köszöneté. Mint már meg­írtuk, a nagybányai nőegylet tiszteletbeli tagjává választotta Meszlényi Gyula szatmári megyés püspököt. Az egyházfejedelem a megküldött díszoklevelet a következő levélben köszönte meg Robelly Lajosnénak, az egyesület elnö­kének: Nagyságos elnöknő! Hálásan vettem tudomásul^ Nagyságod május hó 5-én kelt be­cses leveléből, hogy a nagybányai jótékony nőegylet engem tiszteletbeli tagjává választani szives volt. Ezen megtisztelő választást kész­séggel elfogadom s kérem Nagyságodat, tol­mácsolja az érdemes egyesületnek nagy kö- szönetemet. Mint eddig, úgy ezentúl is szívesen fogom támogatni az egyesületnek nemesczélu törekvését. Szatmár-Németi, 1904. május hó 12-én, Meszlényi Gyula szatmári püspök. Hírlapi kacsa. Vármegyei s fővárosi lapok Írták, hogy Lukács pénzügyminiszter lemond állá­sáról s a pénzügyi tárczát Tisza István miniszter- elnök veszi át. Belügyminiszter Sándor János belügyi államtitkár lenne, kinek helyét Kristóffy József, vármegyénk főispánja töltené be. E híresztelések, mint teljesen illetékes helyről érte­sülünk, alaptalanok. A múzeum megnyitása. Mint már emlitettük, a nagybányai múzeumot f. hó 19-én adják át rendeltetésének. A megnyitás programmját lapunk múlt számában már ismertettük s akkori értesí­tésünk kiegészítéséül jelentjük, hogy a megnyitás alkalmával a múzeumban a vendégeket Mys- kovszky Ernő múzeumi őr fogja kalauzolni, ki az egyes érdekesebb tárgyaknál vagy csoportok­nál a látogatóknak szakszerű magyarázatokkal is szolgál. A megnyitást megelőző rendkívüli köz­gyűlésen nem Semayer Vilibald dr., hanem Schönherr Gyula dr. elnök fog a múlt számunk­ban említetteken kívül beszédet mondani. A programmot különben legközelebbi számunkban egész terjedelmében közölni fogjuk. Ebből az alkalomból Fraknói Vilmos püspök, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője a követ­kező levelet intézte a nagybányai múzeum el­nökségéhez : Kiváló örömömre szolgált a tekintetes el­nökségnek e hó 10-én kelt jelentéséből tudo­mást vehetni a felől, hogy a nagybányai városi

Next

/
Thumbnails
Contents