Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-21 / 16. szám

4 NAGYBANYA 1904. április 21. mellette, a mely e vidék kiaknázatlan ipari ter­mékeit leend hivatva alig remélt arányokban értékesíteni. Városok kongresszusa. A magyar városok polgármesterei néhány év óta rendszeresített kongresszusukat az idén május havában Nagy­váradon tartják meg. A kongresszus egyik leg­fontosabb tárgya a városi tisztviselők fizeté­sének rendezése lesz. Fogyasztási szövetkezet Nagybányán. Nagy­bányán és vidékén lakó tisztviselők fogyasztási szövetkezetei akarnak alakítani városunkban s ezen ügyben f. hó 17-én népes értekezletet tar­tottak. A mozgalom egyik legagilisabb, előkelő tagjától a fogyasztási szövetkezet megalakításá­nak motívumaira vonatkozólag s az értekezlet lefolyásáról a következő tudósítást vettük: A városunkban uralkodó és semmiképen sem indokolható drágaság arra kényszeríti az itt és a vidéken lakó tisztviselőket, hogy fo­gyasztási szövetkezetét alakítsanak s az élelmi czikkek folytonos drágulása ellen tőlük tel­hetőén védekezzenek. E czélból már a múlt vasárnap értekezletre jöttek össze azok, akik a felvetett eszme iránt érdeklődnek s azt megvalósítani akarják. A jelenvoltak magukévá tették az indítványt s rögtön egy szükebb körű bizottságot küldtek ki, hogy az előmun­kálatokat ejtse meg. Kifejezésre jutott az a terv is, hogy a fogyasztási szövetkezet kereté­ben a huskérdés is megoldassák s bár voltak aggodalmak e kérdésnél, biztos kilátás van arra nézve, hogy más városok példájára, si­kerülni fog e tekintetben is a tagok kívánal­mainak eleget tenni. A kiküldött bizottság most már serényen neki lát az előkészületi munkának s a taggyüjtésnek, a mely oly szépen halad, hogy az alakuló gyűlés, utána pedig a szövetkezet bolthelyiségének a meg­nyitása nem sokáig fog késni. Tisztviselők özvegyei szintén tagjai lehetnek a szövetke­zetnek. Lapunk álláspontja a szövetkezetekkel szem­ben már eléggé ismert; de a megindult mozgalom­hoz akkor fogunk érdemlegesen hozzá szólani, ha ismerni fogjuk ez ügyben a kereskedők és iparosok állásfoglalását is, kik a napokban a tennivalók megbeszélése tárgyában szintén érte­kezletet tartanak. A szatmáriak gyorsvonata. A szatmáriaknak, de a nagybányaiaknak is egy régi vágyuk tel­jesül. Gyorsvonati összeköttetést kapnak a fő­várossal. Hieronymi Károly kereskedelmi minisz­ter ugyanis elrendelte, hogy Budapestről délután 2 órakor induló gyorsvonatot Szatmárig hosz- szabbitsák meg május hó l-étől\s igy az este 8 óra 48 perczkor érkezik oda. Viszont Szat- márról indul reggel 6 óra 44 perczkor és Budapestre érkezik 1 óra 50 perczkor. Ha az újítás életbe lép, városunknak is meg kell tenni a lépéseket, hogy viczinálisunk a gyorsvonathoz összeköttetést nyerjen. Segélyző egyesületi közgyűlés. A nagybányai állami főgimnázium segélyző egyesülete 1904. évi április hó 24-én d. e. 11 órakor, a fő­gimnáziumban közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. Zárszámadás. 3. Az alapszabály módosítása. 4. Esetleges indít­ványok. 5. A tisztikar és választmány tagjainak választása. A közgyűlési meghívót gróf Teleki Géza, az egyesület elnöke bocsátotta ki. Tűz. Folyó hó 18-án tűz volt városunkban, mely az épen akkor dühöngő nagy szél ymiatt óriási pánikot keltett. A tűz Weigl Árpád szombatutczai házastelkén ütött ki s nagy gyor­sasággal elhamvasztott egy melléképületet, két műhelyt és egy rozoga istálót. A hivatásos tűz­oltóság Virág Lajos h. parancsnok vezetése mellett hihetetlen gyorsasággal jelent meg a vész helyén s nagy szakképzettséggel, gyakor­lottsággal láttak a tűz lokalizálásához, ami egy órai nehéz, odaadó munka után sikerült is. Á tűzoltóság gyors megjelenésének s derekas munkájának köszönhető csak, hogy a nagy szél­ben a tűz tovább nem terjedhetett s épen azért érthetetlen a közönség egy részének épen műkö­désük közben tanúsított bíráló eljárása, mely több ízben ismétlődvén már, nagy ellenszenvre mutat a hivatásos tűzoltóság iránt. De e hangos bírálatok nemcsak boszantók, hanem károsak is, mert épen azoknak munkáját zavarják, kiket működésűkben magukra hagynak. A tűz kelet­kezésének okát a rendőri nyomozatnak ez ideig nem sikerült megállapítani. A felsőbányái hitelszövetkezet, mint az orszá­gos központi hitelszövetkezet tagja, folyó hó 17-én, vasárnap délelőtt tartotta Felsőbányán évi rendes közgyűlését a városháza tanácster­mében. E derék szövetkezet, mely alig egy pár évvel ezelőtt alakult testvérvárosunkban, évről- évre izmosodik s mind nagyobb mértékben váltja be azon reményeket, a melyeket fejlődé­séhez fűztek. Jelszava olcsó és kényelmes köl­csönt nyújtani a szegény lakosságnak, melynek máris sok hasznot hajtott méltányos és előzékeny eljárásával. Az intézet élén Baumerth Károly bányatanácsos áll, a ki az eszme iránti nemes lelkesedéstől áthatva önzetlen buzgósággal intézi annak elnöki teendőit. A szövetkezet 462 taggal bir, 573 jegyzett űzletrészszel. A tagoknak az elmúlt év folyamán 92825 K 56 f kölcsönt nyújtott részben váltóra, részben kötelezvényre. Búcsúszó. Mindazon barátaimnak és jőisme- rőseimnek, kiktől Zilahra való eltávozásom al­kalmából az idő rövidsége miatt el nem búcsúz­hattam, ez utón mondok Isten hozzádot. Farkas S. Rádium Mármarosban. A Mármaros laptár­sunk a következő hirt adja közre, mely ha igaznak bizonyul, Mármaros vármegye bizonyára egyike lesz a legirigyeltebb vármegyéknek. Az érdekes hir igy hangzik: Elster J. és Geiter H. wolfenbütteli világhírű fizikusok megállapí­tották, hogy a rádium meleg források lerako­dásaiban s egyáltalában elmállott kőzetekben előfordul, a mélységgel mindig nagyobb és nagyobb mennyiségben. Utóbbi mélység geológiai értelemben értendő, azaz a mélyebb rétegek gazdagabbak rádiumban, mint a feljebb fekvők, vagyis keletkezési idejükre nézve fiatalabbak. Továbbá a radioaktiv anyag ott annál nagyobb mennyiségben fordul elő, ahol az emanátiók hatalmasabban léptek fei. Elster és Geiter fel­fedezéséből kiindulva, a Mármaros vármegye területén található ásványokat vizsgálat tárgyává tették és megállapittatott, hogy a graphit lera­kodások rádiumaktivitást mutatnak. A további vizsgálat azután megállapította, hogy a már- marosi elmállott graphitos agyag rádiumot tartal­maz és ezen anyagból a radium aránylag igen könnyen kivonható. A nagy jelentőségű felfedezés következtében a graphit-telepek értékesítését Stahl Mór és Zakariás István mármarosszigeti lakosok, bányavállalkozók, megszerezték és mostan a kivitel realizálásán fáradoznak. A dalegyesület rendkívüli közgyűlése. A nagy­bányai dalegyesület f. hó 24-én, vasárnap dél­után 4 órakor a Polgári /íor-ben rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az ujonan mó­dosított alapszabálytervezet bemutatása, tárgya­lása és jóváhagyása. Ragályos betegségek. Újabban három ragá­lyos beteget jelentettek be. És pedig a tégla-szinnél lakó Rostás József öt éves fiút, ki vörhenybe esett. A kismalom-utczából Veres Ilonkát, ki szintén vörhenyben és a kigyó-utczából Izsák Elemért, ki kanyaróban be­tegedett meg. Egy emberélet ára. A szatmári kir. törvény­szék tegnapelőtt tárgyalta Dächer Lajos felső­bányái bányamunkás bűnügyét, ki ez év február havában Bottyán János bóditói őrt ivás közben fokosával agyonütötte. A törvényszék Dachert két évi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Rövid hirek. Elcsípett betörők. Almer Károly birtokos szöllőjének sajtójába gyors egymásutánban többször betörtek s minden alkalommal sikerült valamit elemelniök. F. hó 12-én azonban a betörők rajta vesz­tettek. Ép akkor csípték el őket Balázs György és Balázs Mitru személyében, midőn a betörésből származó szalonnából és borból javában lakmároztak. - Verekedés. Vodilla Mihály, a már szinte hírhedtté váló verekedő, f. hó 17-én este ismét nagy botrányt okozott. Balogh Józsefet és Szerémy György zenészeket minden ok nél­kül megtámadta s véresre verte őket. A rendőrség Vodilla ellen az eljárást megindította. — Fagy. F. hó 19-ére virradó éjjel kisebb fagy volt városunkban, mely j a nagyon virágzásnak indult baraczkfákban okozott I némi kárt. LEGÚJABB! Kiütött a vasúti sztrájk! Április 20. A vasutasok mozgalma, mely tűrhe­tetlen anyagi helyzetük javítására irányul, a fővárosi lapokból eléggé ismeretes. A nagy közönség jóakaró rokonszenv- vel kisérte és kiséri a vasutasok törekvé­seit, mert érzi ügyük igazságosságát. Da­czára, hogy a legterhesebb és legfelelős- ségteljesebb munkát végzik éjjel-nappal s úgyszólván folytonosan életükkel és a börtönnel játszanak, javadalmazásuk oly silány, hogy abból emberségesen megélni, családot nevelni szinte lehetetlen. A vasutasok, kik már igen régi idők óta érzik és sinylik helyzetük türhetetlen- ségét, dicséretreméltó önmegtagadással és fegyelmezettséggel, mindent elkövettek, hogy jogos és emberies követeléseiknek békés utón érvényt szerezzenek, de foly­tonosan csak ígérgetések jutottak osztály- részökül. Azóta, hogy az állami tisztviselők fi­zetés rendezése alkalmával a vasutasok a rendezésből ismét kimaradtak s részükre csak morzsák jutottak, a helyzet : rendkívül kiélesedett. Gyűlés gyűlést ért az egész ország­ban, melyeken szerfölött éles hangon vi­tatták meg helyzetüket, mig végre ma, április 20-án a fővárosban országos kon­gresszust akartak tartani, melyen meg­beszéljék a további elhatározó lépéseket. Az illetékes körök azonban drákói szigorral akarták a mozgalmat elfojtani. Nemcsak a szabadj egyeket nem adták meg a vasutasoknak a kongresszusra leendő : felutazásra, hanem fegyelmi eljárás terhe alatt megtiltották a vasúti alkalmazottaknak, hogy a kongresszuson részt vegyenek. E drákói szigorú rendeletre, mely leírhatatlan elkeseredést keltett, a vasu­tasok azzal feleltek, hogy a mára, 20-ára I virradóra éjszaka Budapesten kimon- \ dották az általános sztrájkot. A sztrájk már éjjeli tizenkét órakor részlegesen kezdetét vette. A Budapest- I Becs, Budapest—Fiume és Budapest—Ceg- ! léd között éjjeli 12 órától a vasúti közle- \ kedés teljesen megakadt. Ma reggeltől pedig egyetlen egy \ vonat sem indult ki Budapestről. Az általános sztrájk kimondásának hire a vasutasok kitűnő összekötő szervei folytán gyorsan elterjedt az egész ország­ban s mindenütt nagy elszántsággal csatla­koztak azonnal a központ határozatához. A nagybányai—szatmári vonat vasúti alkalmazottai ütjük közben, Nagysikárlón értesültek az általános sztrájk kitöré­séről s ahoz nyomban csatlakoztak. Leszálltak a vonatról s kijelentették, hogy a vonat tovább nem megy a sztrájk miatt, hanem Sikárlón reked. A vasutasok e kijelentése érthető i kellemetlen érzelmeket keltett az utasokban. Ekkor egy meglehetősen derűs inczi- : dens játszódott le. Dr. Gondos Mór járás- ! orvos mitsem akart tudni az országos I mozgalomról s a kiütött vasúti sztrájkról, i hanem pattogva, erélyes hangon követelte j a vonat azonnali elindítását, mert ha nem, I ő táviratilag fog a szinérváraljai csendőr­séghez fordulni erélyes közbenjárásért! Fenyegetését a vasútiak csöndes mosolylyal i hallgatták. Amit azonban nem tettek meg a [ vasutasok dr. Gondos pattogó fenyege­

Next

/
Thumbnails
Contents