Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-14 / 15. szám

4 NAGYBANYA gyarmati járási főszolgabíró ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben hozott vármegyei fegyelmi választmányi határozatot a belügyminiszter felül­bírálván, a Jékey Sándor főszolgabíró ügyében hozott fegyelmi választmányi határozatot, — mely szerint Jékey Sándor főszolgabíró 200 K pénzbüntetésre, Balika András vármegyei járási írnok pedig 500 K pénzbüntetésre Ítéltetett, — indokainál fogva azzal a módosítással hagyta helyben, hogy Balika Andrást az 500 K pénz­bírság helyett hivatalvesztésre itelte. Megkerült gyémánt gyűrű. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy az ev. egyház thea- estélyén egy gyémánt gyűrű elveszett s fel­szólítottuk a megtalálót, hogy azzal Révész János lelkésznél jelentkezzék. Felszólításunknak meg is volt az eredménye. A gyémánt gyűrűt még az elmúlt héten átszolgáltatták Révész lelkésznek. A felsőbányái vasút. A nagybányai-felső­bányái vasút vállalkozói Czinner és Mandel mérnökök palléraikkal együtt már megérkeztek s megkezdték a vasút földmunkáját. A felső­bányái vasúttal egyidejűleg kiépítik a fernezelyi szárnyvonalat is, mely a kénsavgyár felállítása folytán vált szükségessé. A fernezelyi szárnyvonal kiépítésében nagy érdeme van Neubauer Ferencz bányaigazgatónak, ki az építést kezdeményezte s arra a kormányhatósági jóváhagyást meg- i nyerte. Köszönetnyilvánítás. A husvét másodnapi ! theaestély rendezése körül Nagybánya város művelt közönsége részéről annyi jóindulatot, ál­dozatot, támogatást tapasztaltunk, hogy kedves kötelességünknek tartjuk ez alkalomból az ösz- szes rendezőségnek, az íróknak,\ a szereplő hölgyeknek, a tombola tárgyak ajándékozóinak, a felűlfizetőknek s a nemes jó indulatu nagy közönségnek hálás köszönetünket ez utón is kifejezni. Nagybányán, 1904. április 7-én. A nagybányai ev. egyház elnöksége. Tűz Nagysomkuton. Az elmúlt héten nagy tűz pusztított Nagysomkuton. A gör. kath. tem­plom szomszédságában ütött ki a tűz s négy házat melléképületeivel együtt elhamvasztott. A templomot s az iskolaépületet csak nagy erőfe­szítések után sikerült megmenteni. Fagy. A Meteor, melynek időjóslatai igen be szoktak válni, május hó 8-10-ére fagyot jósol. Nem volna-e czélszerü, ha a gazdák össze- állsnának s a kritikus napon tüzeléssel védekez­nének a fagy ellen? Ilyen módon már nem egy ízben sikerült a védekezés a fagy pusztításai ellen. E sorainkat ajálnjuk a gazdasági egyesület szives figyelmébe. Pályázat szolgabirói állásra. A »Vármegyei Hivatalos Lap< folyó évi 15-ik száma közli az üresedésben levő erdődi szolgabirói állásra vonatkozó pályázati hirdetményt. A pályázati kérvények május hó 7-ig Nagy László alispánhoz nyújtandók be. A Szatmárvárir.egyei Gazdasági Egyesület köz­gyűlése. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egye­sület a napokban tartotta meg rendes köz­gyűlését Szatmáron, a városháza nagytermében. Domahidy Sándor elnök megnyitva a közgyűlést, elfogadták a Cholnoky Imre indítványára készült feliratot, a kisbirtokok tehermentesítése iránt. A pénztári számadásokat elfogadták és jóvá­hagyták. Ezután tárgyalás alá vették az 1904. évi munkatervezetet és költségvetést. A költség- vetés 2664 korona 49 fillér kiadás többletének fedezésre államsegélyt kérnek. Örvendetes tudomásul vette a közgyűlés az igazgató választ­mány esemény jelentését. Végül megejtették Kölcsey Antal korelnöksége alatt a tisztujitást a következő eredménynyel. Elnök Doniahidy Sándor. I. alelnök Nagy László alispán, II. aí- elnök Szeőke Barna, IÍI-ad alelnök dr. Kereszt­szeg hy Lajos. Ugyancsak megválasztották a 80 tagból álló választmányt is és pedig: Alapitó tagok közül: Ifj Böszörményi Sándor, Domahidy István, Horráth János, Isaák Dezsző, Jakó Mihály, Jékey Mór, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, b. Kovács Jenő, Mándy Géza, Nagy Béla, Papp Dezső, Szuhányi Lajos, báró Vécsey Miklós. Rendes tagok közül: Antal Alajos, Antal Dániel, Bay Mihály, Beszedics Vilmos, Bodoky Béla, Boér Endre, Boros Zoltán, dr. Böszörményi Emil, Böszörményi Zsigmond, Csaba Adorján, Domahidy Elemér, Domahidy Viktor, dr. Fekete Sámuel, Fényes Elek, Fogarassy Sándor, Fried Emil, Govrik Ödön, György Endre, Helmeczy József, Horváth Bertalan, Isaák Elemér, Jakó Kálmán, Jakó Sándor, Jékey Sándor, buji Jékey István, Kende Béla, Kende Elemér, Klein Mór, Tunyog, Korányi János, Korponay Kornél, Kos­suth István, bér. Kovács Béla, bér. Kovács Gyula, bér. Kovács Miklós, Kovásznay Zsigmond, Kölcsey Antal, Költsey Gábor, Luby Béla, Luby Lajos, Lubi Zsigmond, Madarassy Dezső, Mada- rassy Gyula, Madarassy Zoltán, dr. Makár Ká­roly, Maróthy Sándor, Cs. Mayer Károly, Mándy Zoltán, Messinger Lajos, Miklóssy Gyula, N. Szabó Antal, Papp Géza, Pethő György, Radó Bertalan, Rébay Dezső, Sántha Kálmán, dr. Serly Gusztáv, Stoll Béla, Svaiczer Gábor, Szalkay Sándor, Szarka Andor, Szent-Iványi Gyula, Szeőke Sán­dor, N. Székely Mihály, Sz. Tréger Albert, Szuhá­nyi Ferencz, Szuhányi Ödön, dr. Tanódy Márton, Tankóczy Gyula, gr. Teleki János, Tóth Mór, Uray Géza és Világosi Gáspár. Hamisított italok. A belügyminiszter arról értesít, hogy Galíciában mindnagyobb mennyi­ségben csinálják az étherrel kevert szesztartalmu italokat, a melyek rendkívül kábító hatásúak s az egészségre ártalmasak. Galicziában azért gyártják nagyban az ilyen étheres italokat, mert azoknak Felsőmagyarországban kitűnő piaczuk van. Mindezek következtében a miniszter most körrendeletét bocsátott ki, amelyben az étherrel kevert szeszestartalmu italok forgalombahozatalát megtiltja, utasítván a megyéket, hogy a galicziai méreggel szemben állást foglaljanak s annak el- árusitását meg ne engedjék. A mezöteremi tűzvész. Mezőterem szatmár- megyei község pusztulásáról már hirt adtunk olvasóinknak. A megrendítő esetről újabban a következőket jelentik: Vészes harangkongás riasz­totta fel nagypéntekre virradó éjszakán Mező­terem község lakosságát. A község déli részéről hatalmas lángnyelvek világítottak bele az éjszakába s a dühöngő szél szertfszéjjel hordta a szikrákat s mikorrára a lakosság annyira magához tért az első rémületből, hogy oltáshoz lehetett fogni, már több helyen csapott fel a láng, hihetetlen gyorsasággal terjedve.. Szinte képtelenségnek látszott már, hogy a községben valamit meg­lehessen menteni s csak a helyszínén 12 órakor megjelent Gőnyey főszolgabíró erélyes intézke­déseinek s a gazdaköfönség lélekjelenlétének köszönhető, hogy az egész község nem esett a tűz martalékául. így is szomorú, siralmas az a kép, melyet a szerencsétlen község nyújt. 71 lakó­ház, ugyanannyi melléképület és 42 csűr égett le teljesen a benne levő bútorokkal, takarmány­nyal és gabonanemüekkel együtt. A tűz olyan gyorsasággal terjedt és kegyetlenül pusztított, hogy a lakosságnak még arra sem jutott ideje, hogy a legszükségesebb'ruhaneműit megmentse. A lakosság legnagyobb része azon módon egy ingben maradt, egyebet mindenét elpusztította a tűzvész. Óriási a pusztítás, a mit a tűzvész vég­zett. Csak hozzávetőlegesen mintegy 200.000 K a kár, mely a községet érte. Ebből csupán né­hány lakóház volt biztosítva. Az alispán távirati kérésére a belügyminiszter 1000 K rögtöni segélyt utalványozott az elpusztított községnek, melyet a községi elöljáróság kiosztott a károsultak között. A tűz keletkezésének okát a hatóság erélyesen nyomozza, de eddig eredménytelenül. A szeren­csétlen lakosság felsegélyezésére több oldalról gyűjtést indítottak. Adományokat elfogad a köz­ségi elöljáróság. Egy száz éves asszony halála. Ritka magas életkorú asszony halt el a napokban Szatmáron: Miklós Illyésné szül. Kovács Mária, ki száz éves kort ért el. A Matuzsalem-koru asszony 1804-ben született és sohasem betegeskedett. Halálát vég- elgyengülés okozta. Kéménytüz. Folyó hó 12-én este fél nyolcz órakor a Fazekas-utcza 35. sz. Böhm asztalos tulajdonát képező házban kéménytüz támadt, mely a szeles időben nagy pánikot keltett. Sze­rencse, hogy a kéménytíizet idejekorán észre­vették, mert a sürü építkezés között nagy vesze­delem támadhatott volna. Öngyilkos csendőrök. A polenai csendőrörsön Bozsó Károly és Kis Kálmán szatmári illetőségű csendőrök husvét vasárnapján reggel szolgálati fegyverökkel agyonlőtték magukat. Előtte való nap délutánján őrjáraton voltak s este kapatos fővel vonultak be az őrsre. Reggel egyikök be­teget akart jelenteni, de a másik figyelmeztette a tegnapi megállapodásukra, a mi után azonnal elkövették az öngyilkosságot. Úgy látszik, előtte való nap ennek a megbeszélése végett iddogáltak valahol. Az öngyilkosság okául némelyek azt emlegetik, hogy súlyosabb büntetésre volt kilá­tásuk, mások pedig, hogy egy leányba voltak szerelmesek és mind a ketten csak igy tudtak róla lemondani. Az öngyilkosság tervével külön­ben már régebben foglalkoztak, legalább erre vall az, hogy szüleiknek is írtak erről az eshető­ségről. Temetésük hétfőn délután volt. Az akna-szlatinai sóbányák veszedelmére vo- vatkozó hírek, amint értesülünk, túlzottak voltak. Veszélyről egyáltalában szó sem lehet, mindössze csak annyi történt, hogy a Kunigunda régi tár­nát lepte el a viz, mig a Lajos- és Ferencz- bánya teljesen vízmentes. A veszély híreszte­lésére az adott egyébként okot, hogy az akna- szlatinai utón földsüppedést észleltek, de a szak­értők véleménye megállapította, hogy ez semmi összefüggésben sincs a Kunigunda-tárnával. Telefonhálózat Szatmármegyében. Kristóffy József főispán most abban fáradozik, hogy Szatmárvármegyében a községeket, szolgabirói székhelyeket, valamint a rendezett tanácsú váro­sokat a vármegye székhelyével összekötő telefon- I hálózatot létesítsen. A létesítendő telefonhálózat nemcsak közigazgatási szempontból bír főfontos­sággal, de a közönség érdekeinek tekintetéből is. Reméljük, hogy a főispán hathatós befolyá­sának sikerülni fog a kormány támogatását meg­nyerni s e nagyfontosságú kérdést sikeresen megoldani. Véres zsidó husvét. Huszt nagyközségben a zsidó húsvéti ünnepek alatt véres családi dráma történt, mely óriási izgatottságot keltett. Har- stein Mór vagyonos kereskedő legidősebb fia Sámuel lelőtte mostoha anyját szül. Berliner Fannit. A fiú ötször lőtt mostohájára s két golyó szivét furta keresztül. A családi drámának oka régi családi viszály, mely még az időből kelet­kezett, hogy Harslein Mór másodszor nősült. Midőn a rendőrök Harstein Sámuelt letartóz­tatták, egészen czinikusan mondta: Ez a gonosz asszony megérdemelte sorsát. * Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész országban a mozgalom, min­den ház végeihez, elejéhez és kertjébe lugas­szőlőket ültetni s már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly rész ha­zánkban, hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csoda, mert nézzük meg például Fehértemplom városát, a hol alig van ház, melyet óriási törzsű lugas-szőlő ne ékesítene, mely bő­ven ellátja az egész családot az érés kezdetétől egész tél folyamán finom csemege-szőlőkkel; minden évben terem a legcsekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemutatott »Szőlő- lugast ültessünk* czimü hirdetésünket olvasó­ink becses figyelmébe. - Színes fénynyoraatu árjegyzékek mindenkinek, ki ezimét tudatja, in­gyen és bérmentve küldetnek. A ti'iesti általános biztosító-társaság (Assicursiioni Generáli) f. é. márczius hó 18-án tartott 72-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1903. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1903. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeSsszegek 656,787.581 korona és 31 fillért tettek ki és az év folya­mán bevett dijak 28,731.705 korona 08 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 14,002.386 korona 03 fillérrel 174,192.235 korona 16 fillérre emelkedett. A tűzbiztosítás! ágban, beleértve a betdréses-iopás elleni és tükör-üvcgbiztositást a díjbevétel 12.989,614.539 korona biztosítási összeg után 21,276.945 korona 70 fillér volt, miből 8,716.810 korona 37 fillér viszontbiztosításra fordittatottugy, hogy a tiszta díjbevétel 12,560.135 korona 33 fillére rúgott, mely összegből 8,669.907 korona 26 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelez- vények összege 86,523.237 korona 41 fillér. A sziüitmánybiiíositási ágban a díjbevétel kitett 3,720.916 korona 60 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1,161.348 korona 49 fillérre rúgott. 1904. április 14.

Next

/
Thumbnails
Contents