Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-04-07 / 14. szám
4 NAGYBANYA Uj ügyvéd. Dr. Fekete Jenő, dr. Fekete Samu vármegyei főorvos fia az ügyvédi vizsgálatot a fővárosban sikerrel letette. Husvét. A húsvéti ünnepeknek, leszámítva az első nap borongós hangulatát, a legszebb idő kedvezett. Az egész nagyhéten át tavaszi verőfény csillogott s a pompás időben templomaink látogatottsága igen nagy volt. De hiszen ez természetes is. Csaknem minden, mi az egyházi szertartásokban szép, magasztos, megindító és lélekemelő, e héten folyik le. A virágvasárnapi passiótól kezdve egész az Allelujáig, minden oly szívre ható. Megilletik a komoly lelket Jeremiás próféta siralmai s vele sir a Jeruzsálem pusztulásán kesergő prófétával, kit sorsa szomorúságba vezetett; örömtől dobban meg a szív, midőn nagyszombat reggelén megkondul először a visszatért nagy harang, vagy midőn belezúg a hatalmas népáradatba a hatalmas orgona s a lelkesedő nép örömujjongva énekli a feltámadt Üdvözítőnek az Alleluját. És egyházaink egymással versenyezve fejtik ki legjobb tehetségeiket, hogy hódoljanak Isten előtt s híveiket mindjobban magukhoz lánczolják. — A róm. kath. templomban szüntelen nagy volt az ájtatoskodók száma. Ide az áj tatosságon kívül a templomi ének- és zenekar összhangzatos szereplése is sokakat vonzott. A templomi énekkar derék gárdája nem kiméit sem időt, sem fáradságot, hogy a legszebbet produkálhassa. Mélyen megindító volt nagypénteken reggel Proch: O felices ‘peccatores és Christus factus est kezdetű éneke s Kersch csodaszép, a természet és emberiség nagy zavarát oly hűen kifejező Tenebrae factae sunt kezdetű éneke. Nagyszombaton este elementáris erővel zengte az egész ének- és zenekar a Te Deum laudamust és Pembauer Regina coeli- jét. Nagyon szépen interpretálták Zsasskovszky ünnepi miséjét, melyben a szólókat Mikes Anna énekelte gyönyörűen; ugyancsak az első napon Oblatek Juczi énekelt elragadóan egy-egy betétet. Az ünnep másodnapján Kempter bájos dallamu C. dur miséje került előadásra. Nagyon szép volt papjainktól az a jó, testvéri viszonyról való tanuságtétel, hogy a főt. minorita atyák templomában a plébánia lelkészei s a plébánia templom feltámadási szertartásán a minorita atyák vettek részt. Ünnep első napján a szent misét Lakatos Ottó főgymn. hittanár celebrálta a káplánok asszisztenciájával, az ünnepi beszédet pedig Szőke Béla helyettes lelkész tartotta. Husvét hétfőn Nits Pál Glycér mondta a nagy misét és Kertész Pál prédikált. - Az ev. ref. templomot is az ünnepek alatt túlzsúfoltan látogatták. A nagypénteki délelőtti istentiszteleten Bartha György s. lelkész mondott szép egyházi beszédet, mig délután Soltész Elemér lelkész tartotta a szentbeszédet ismert ékesszólásával. Ünnep első napján Úrvacsora osztás volt s Soltész Elemér prédikált. Másodnapon Bartha György tartotta az egyházi szónoklatot. — Az ág. ev. templomban az ünnepi beszédeket Révész János lelkész tartotta a hívek nagy sokasága előtt. Winkler József gyémántmiséje. Nagyváradi tudósítónk táviratozza, hogy Winkler József sardicai választott püspök, a nagyváradi káptalan nagyprépost-kano- nokja gyémántmiséje alkalmából 100.000 koronás alapítványt tett, ebből 60.000 korona összeget egy kath. képezde felállítására. A fentmaradó 40.000 korona különböző czélu alapítványok tőkéjét képezik. A jubileum alkalmából a nagyváradi káptalan egy rendkívül értékes gyémántgyűrűvel lepte meg az ünnepeltet. Winkler püspököt városunkból jubileuma alkalmából számosán üdvözölték. Üdvözlő táviratokat küldött többek között Szőke Béla h. plébános, a r. kath. papság, a kath. legény- egylet. Megjutalmazott tanító. A magyar t. akadémia Marozsán Kornél aranyos-medgyesi igazgató- tanítót a magyar nyelv sikeres tanításáért a báró Wodiáner-féle alapból 1000 koronás jutalomban részesítette. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja ez évi tavaszi közgyűlését Nagybányán, a városház tanácstermében. A közgyűlésen, mely igen népesnek ígérkezik, Degen féld Sándor gondnok és Bencsik István esperes fognak elnökölni. A közgyűlés alkalmával a városi nagyszállóban közebéd lesz, melyre városunk előkelő köreiből máris sokan jelentkeztek. Tervbe van véve, hogy a közgyűlés tagjainak tiszteletére az oly nagy sikert aratott Eleven Újság-ot ismét bemutatják. Elsülyedt magyar hajók. Az elsülyedt magyar hajókkal elveszett magyar tengerészek családjainak segélyezésére lapunk gyüjtőivén újabban a következő adományok folytak be : Molcsányi Gábor 5 K, Szabó Adolf 3 K, Weisz György, Hudoba Gusztáv, Lovag Berks Leo 2 — 2 K, Schönherr Sándor, Géresy János, Mikes János, Gellért Béla, Jamnik Viktor, Miklós István, Oblatek Béla, Grillusz Emil, Fábián Lajos, Szellemy Geyza, Beregszászy Kálmán, Farkas Ferencz, Kondor Sándor és Wernócsy István 1 -1 K. Előző gyűjtésűnk 63 K. Összesen 91 K. Elveszett gyémántgyűrű. A husvétmásodnapi theaestély rendezősége tudatja a t. közönséggel, hogy a díszteremben a táncz alatt elveszett egy gyémánt köves gyűrű, ha valaki tudna róla valamit, szíveskedjék Révész János lelkészhez fáradni. Ha pedig olyan egyén találta volna meg, a ki a jutalmat elfogadhatja, annak a gyűrű teljes értékét fizeti ki a rendezőség. Tudatja továbbá, hogy egy esernyő maradt az orosz sátorban, tulajdonosa átveheti az ev. lelkészi hivatalban. A vasúti segély jóváhagyása. A m. kir. kereskedelmi miniszter a város képviselő testületé által a nagybányai-felsőbányai vasút segélyezésére megszavazott 20.000 koronás hozzájárulást a belügy s pénzügyminiszterekkel egyet- értőlegjóváhagyta. A sok viszontagságon keresztül ment vasúti segélyezés ügye ezzel végleges elintézést nyert. Földrengés. Husvét másodnapján délelőtt háromnegyed tizenkét órakor az ország több helyén földrengést éreztek. így Nagyváradon is, hol a róm. kath. székesegyházban a hatalmas csillár inogni kezdett s a templom hajójának elő- részén a vakolat hulladozott. A függő-lámpák ingását ugyanezen időben városunkban is több helyütt észlelték, de annak okát nem tudták. Most, hogy a földrengést hivatalosan is konstatálták, kétségtelen, hogy a földrengés vonala városunkat is érintette 3. ez okozta a lámpák, csillárok ingását. Szalonkázás. Oculi, laetare és palmarum, a szalonka vonulásnak e három határnapja is elmúlt a nélkül, hogy valódi húzásban gyönyörködhettünk volna. A hideg éjszakák és reggelek még mindig távol tartják tavaszi vándoraink tömegét s csak is itt-ott mutatkozott még egy- egy magányos hosszucsőrü s az is csak némán húz el a lesben álló vadász előtt, mert a hideg éjszaki szél a szerelem hívogató hangját is elnémítja. A délibb részeken, mint a Lapos-erdő és az őrhegyi cserjéseken is csak gyönge húzás van, a giródtótfalusi égeresekben pedig, a szalonka vadászat e klasszikus talaján, csak egy-egy magányosan vonuló madarat láttunk s miután j hang nélkül jön, meglepetésszerűen villan el a j vadász feje fölött s lövésre alig kerül. Ilyen i körülmények között természetesen zsákmányról alig lehet szó. Tudomásunk szerint ez ideig csupán 8 — 10 darab került terítékre. A szatmári egyházmegye százados ünnepe. Meszlényi Gyula, szatmári megyés püspök bő- | kezüségéből emlékkönyv jelent meg Szatmáron, mely a szatmári egyházmegye történetét tárgyalja a megalapítás évétől 1804-től máig. Öt vármegye róm. kath. hitéletének százados történetét tartalmazza e könyv. A 100 éves egyház kezdetben az erdélyi püspökség, a 15. században az esztergomi érsek, majd 1687-től az egri püspök joghatósága alá tartozott. I. Ferencz idejében 1804. márczius 22-én történt, hogy az egri püspök érseki méltóságra emeltetett s területéből a szatmári és kassai püspöki megyék kiszakittattak. Az előbbi területről Szatmár, Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung vármegye lön kijelölve. A királyi alapító-levelet VII. Pius pápa erősítette meg. A múlt században az egyházmegye élén a következő püspökök állottak: Fischer István báró (1804 — 1807), ki püspöki lakot épített s szemináriumot szervezett; Klobusiczky P. (1807- 1821); Kovács Flórián (1821 —1825); Hám János (1827-1857); Haas Mihály (1858-1866); Biró László (1866 — 1872); Schlauch Lőrincz (1873 — 1887), kinek nyelve gladius mellitus, a nagy szónok és filozófus s végül 1887. óta Meszlényi Gyula, kinek alkotásairól és a hitélet fejlesztése 1904. április 7. érdekében tett intézkedéseiről szintén bőven beszámol az emlékkönyv. Az emlékkönyv, melynek megjelenése Meszlényi Gyula papságának 50. évfordulójával esik össze, a káptalan történetét is tartalmazza, felsorolja a kanonoki méltóságok és prépostságok viselőit, a száz év előtti lelkipásztorokat, az esperesi kerületek kialakulását, az egyházmegyei könyvtár, az alapítványi pénztár s az összes funkczionáriusok névsorát. A hatalmas kötet, melynek tetemes részét Lesenyei Ferencz dr. mester-kanonok irta, közművelődési szempontból is értékes műnek mondható. Szakvizsga. Lapunk hasábjain már számtalan Ízben foglalkoztunk iparosaink szakképzettségének kérdésével s nem egy Ízben fejtettük ki, hogy ama szomorú helyzetnek, melyben iparosaink egy jó nagy része tengődik, nagy részben az az oka, hogy megfelelő szakképzettséggel nem bírnak. Ily viszonyok között örömmel regisztrálunk minden hirt, mely iparosaink előmeneteléről szól s azt követendő példa gyanánt állítjuk elő. M. Gyirászin János, fiatal törekvő kőműves, a kőműves mesteri szakvizsgát a szegedi szakbizottság előtt kitűnő sikerrel letette. M. Gyirászin János második iparos városunkban, ki épitő iparosaink közül e magasabb képesítést megszerezte. Az első iparos: Kazamér János ácsmester volt. Vízbe fűlt gyermek. Megrendítő szerecsétlen- ség érte ma, szerdán délután Weisz Manó fürész- felügyelőt. Három éves kis fia: Rudolf a fűrész- malomnál az árokba esett s a vizbefult. Szülei eleinte azt hitték, hogy a kis gyermek eltévedt s keresésére indultak. Képzelhető fájdalmuk, midőn a kis fiút hosszas keresés után délután öt órakor a városi malom szérűjénél holtan találták meg. Halálozás. Dósits Tivadar hódmezővásárhelyi gyógyszerész a napokban elhunyt. Halálát a kiterjedt rokonság, közöttük dr. Kádár Antal bányaműorvos családja gyászolja. — Nyisztor Jánosné sz. Inzulean Lukreczia, Nyisztor János gör. kath. esperes felesége életének 48-ik, boldog házasságának 32-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt Szélszegen. A boldogulta! folyó hó 3-án temették nagy részvét mellett. — Báró urai Uray Kálmán tyukodi nagybirtokos Raguzában, életének 71. évében váratlanul elhunyt. Az elhunyt főur holttestét Tyúkodra hozzák s ott helyezik örök nyugalomra. Nagy tűzvész. Mezőteremen nagypéntekre virradóra nagy tűzvész dühöngött. Összesen 71 lakóház, 42 csűr és 72 melléképület égett le az azokban felhalmozott terményekkel együtt. A kár mintegy 200.000 korona. A tüzkárosultak a legnagyobb nyomorban vannak, daczára, hogy a belügyminiszter rögtöni segélyül 1000 koronát utalványozott részükre. A róm. kath. templom kikövezése. A plébániatemplom kikövezésére Winkler József v. püspök Szőke Béla h. lelkész kezeihez 200 koronát küldött, ki igen szép levélben köszönte meg az adományt. Az említett czélra már szép összeg gyűlt egybe, de még korántsem elegendő a kikövezéssel járó költségek fedezésére. Iparpártolás. A helybeli szabóiparosok között nagy az elkeseredés. Hire jár ugyanis, hogy a m. kir. bányaigazgatóságnál alkalmazott hajdúk ruháját nem nagybányai iparosnál, hanem egy fővárosi czégnél akarják megrendelni. A szabóiparosok szakcsoportja Jancsovics József elnöklete alatt tegnap ez ügyben gyűlést is tartott s elhatározták, hogy átiratban kérik az ipartestületet, működjék közre abban, hogy a helybeli hatóságok alkalmazottjaiknak ruhaszükségletét az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő nagybányai szabóiparosoknál fedezzék, ha a helybeli iparosok ajánlata ár és minőség tekintetében versenyképes idegen czégek ajánlataival. Mi e hirt, mely oly nagy elkeseredést szült, felbukkanása óta álhir- nek tartottuk és tartjuk ma is, mert el sem tudjuk képzelni, hogy a m. kir. bányaigazgatóság, mely mindig oly nagy jóindulattal viseltetett a nagybányai iparosok iránt, alkalmazottjainak ruháját idegen czégnél rendelné meg, ha az idegen czég ajánlatával ár és minőség tekintetében a helybeli iparos ajánlata kiállja a versenyt. Erre nézve pedig a nagybányai szabóiparosok jó hírneve és megbízhatósága teljes garancziát nyújt.
