Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-08-27 / 29. szám
X. évfolyam. 1900. ötXI.g;TXS5*;11.x& lió 2!*7. TAHSAnALMI ES S25EI»I110DALM1 hetilap. í-lsfiieiésl árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Magjelenik minden héten csütörtökön reggel 6 — 8 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Sierkesztoség: Erdélyi-ut 22. szám. - Kiadóhivatal: Hid-v jf:.í (Bay-ház), hol mindennemű hirdetések fölvétetnék Az előfizetési pénzek Morvay és Undy kiadókhoz küldendők. Augusztus 26. Városunk hazafias közönsége és ifjúsága vasárnap ünnepli meg nagy fénynyel Rákóczi Ferencz szabadságharczának két- századik évfordulóját. Azon Rákócziét, kit az 1715. évi 49. t.-cz. hazaárulónak nyilvánított s a becstelenség bélyegét sütötte homlokára. Ki hazáját, nemzetét imádásig magasztosuló érzelmekkel szerette és szolgálta s aki egész Európát átbujdosva a Márványtenger partjain, messze idegenben lehelte ki nemes lelkét. Kétszáz év múlva az a szégyenbélyeg, melyet a meghunyászkodó szolgalelküség ütött homlokára, dicsfénynyé változott!... Szomorú idők jártak akkor a magyarra. Most, nemzeti küzdelmünk izzó magaslatán látjuk csak azt, hogy mily rettentő foka volt akkor a nemzet megaláztatásának az 1715. évi 49, t.-cz. meghozatala. Nemzeti létünk legnehezebb korszaka köszöntött be a szatmári béke után. Nem egy Világos, hanem a szatmári béke zárta be a kuruczok dicsőséges szabadság- harczát; nem letiprás, hanem béke következett. De e béke veszedelmesebb, fájóbb, kegyetlenebb volt amannál. A kimerült nemzetet kényurai tetszésük szerint zaklatták, sanyargatták; országunk szivébe idegeneket telepítettek s a föld népének verejtéke idegenekért hullott; ! a magyar nemességet pedig a magasabb ; műveltség régi, kipróbált fegyvereivel igyekeztek kellően átidomitani. Sokszor dúltak e hazán a legborzasztóbb pusztítások, de ez idők csendes agyon- nyomorgatásánál vészesebb nemzetünkön ! sohasem pusztított! Nagy emberek valóban jós szemekkel bírnak. Rákóczi talán azért is küzdött oly végtelen kitartással s emberfeletti erővel, mert előre látta, hogy mily borzasztó veszedelem fenyegeti a nemzetet. Fenkölt szivével érezte azt a titkos erőt, mely a tizenhatodik század óta folyton küzdelemre hevitette, szította a magyar nemzetet. Az 1711 -ik esztendő gyászos betűkkel van feljegyezve históriánkban. Elleneink ! ez évben aratták felettünk legnagyobb diadalukat. De ez sem jelentette a magyar nemzet várva-várt halálát. Az elbukás, mint : annyiszor véres küzdelmeink történeteiben, j magában rejté a felemelkedés csiráját is s j hosszú évek keserűségei után épen azok á körülmények lettek a magyar nemzet ébresztői, mely ekei" elpusztításunkra akartak ellenünk felhasználni. A nemzeti ébredés beköszöntésével pedig újra kezdődött a régi küzdelem s lassan bár, sokszor látszólag leverve, eltiporva is diadalmasan nyomul előre nemzetünk. A mély meghatottság, a lelkesítő öröm érzelmei között ünnepeljük meg most a dicsőséges kuruez szabadságharezok két- | századik évfordulóját, hogy visszapillantva nemzetünk történetének e csodás, legendás I idejébe, erőt meríthessünk a további küzdelmekre nemzeti jogainkért. Mert ki tudná : azt megmondani, hogy mit hord méhében j a rejtelmes jövő?... Ezer éves dicsőséges múltja van nemzetünknek! De vájjon az ezer év között volt-e csak egy is küzdelem nélküli? ns mégis: él magyar, áll Buda még! Mintha Madách csak a magyar nemzetnek irta volna: Küzdj és bízva bízzál! Országunk minden kis talpalatnyi helyeszent emléke nemzeti küzdelmeinknek, századok dicsőségeinek, keserűségeinek egyaránt. Ez emlékek között az első helyek egyikén áll Nagybánya ősi sz. kir. város is. Eleink nem egyszer látták végig vihar- zani a régi múlt nehéz időit s hősiesen, példaadóan végig is kiizdötték azokat. Hátha a jövendők nemzeti küzdelmei még nagyobb szerepet juttatnak egykor a magyar nemzet e határbástyájának? Erősítsük meg tehát sziveinket, aczé- lositsuk meg karjainkat a hazaszeretet izzó tiizében nemzeti históriánk legragyogóbb korszakának szövétneke mellett. Bontsátok ki a trikolorokat, ünnepeljünk! Ünnepeljük a nagy Rákóczi s kuruez- brigádjainak dicsőséges emlékezetét! A ragyogó fényes múltnak ez ünnepnapra emlékezetben visszahívása büszkeséggel töltse el sziveinket, le nem irtható nemzeti öntudattal agyunkat, lelkünket! Amily dicső része volt őseinknek, Nagybánya polgárainak a nagy idők nemzeti küzdelmeiben, ép oly fénynyel, lelkesedéssel üljük meg mi, a késői unokák a legdicsőbb szabadságharcz két százados évfordulóját. Augusztus 30-ika ünnepnapja legyen egész városunknak s az egyetértő hazafiui lelkesedés áldozati oltáráról szerte sugározzák a magyar nemzet ereje, fénye, dicsősége ... Neubauer E. Ferenci. A „Nagybánya“ tárczája. üti rajzok. ii. Másfélnapi regensburgi tartózkodás után a bajorok gyönyörű fővárosába, az Isarparti Münchenbe érkeztem. München egyike Németország legszebb és egyúttal legkedélyesebb városainak; csaknem valamennyi épülete a modernizált ó-német Ízlés remeke. A speciális germán építészeti ornamentikának annyi szépségét és változatosságát, főleg pedig a beosztásoknak annyi különféleségét lehet rajtuk látni, hogy az ember szeme szinte káprázik bele. A legtöbb épület földszintje, valamint az első emelet nem egyéb, mint egy óriási kirakat, telve az ezeregy éj meséibe illő drágaságokkal, ipari czikkekkel és az ó- német renaissance iparmüvészetének remekeivel. De van is nézőközönségük bőven. Egy-egy ragyogó kirakat előtt csoportosan állanak meg azok a szép és izmos alkatú, magas termetű, szőke bajor nők, kiknél szebbeket Németországban jártamban alig láttam. Ezek ajándékozzák meg a birodalmat azzal az erős izmú, egészséges fajjal, mely, nem csoda, hogy a petyhüdt román fajjal szemben hegemóniára tör. München első sorban par excellence művészi város ; művészi a szó legszorosabb értelmében. Hogy ezen város művészi szempontból világhírű fontosságát megérthessük, csak azon szerepre utalok, melyet ez a művészetek történetében elfoglal. Bajorország újabbkori történelmének egyik legérdekesebb fejezete a Wittelsbachok uralkodása, kik sok tekintetben a renaissance kor olasz fejedelemjeihez hasonlóan, a művészet pártolását és ápolását tekintették egyik legfőbb feladatuknak. Már I. Miksa választófejedelem a XVII. században, tehát a renaissance fénykorában, pompás középületeket, szobrokat emeltetett s képtárat alapított Münchenben. Unokája II. Miksa Emmánuel, a spanyol örökösödési háború viharai közepette sem feledkezik meg a művészetek ápolásáról s a müncheni képtárat több gyüjternénynyel gazdagítva, azt Európa elsőrangú képtárai sorába emeli; I. Miksa József pedig, az első souverain bajor király azt a feloszlatott kolostorokból elvitt képekkel és Páris- ban vásárolt műremekekkel bővítve, beolvasztja a inanncheimi, zweibrückeni és különösen pedig a düsseldorfi hires képtárakat. Münchennek volt tehát már nagyszerű képtára, de nem volt még kellő művészi élete. Ekkor teremtette meg I. Lajos bajor király a müncheni festőiskolát; összegyűjtötte az antik, olasz és német iskolákból kikerült remekműveket, megvásárolta Dürer hires metszetgyüjteményét, a párisi Boisserée és a Wallenstein herczegi képtárakat, melyeknek kellő és rendszeres elhelyezéséről úgy gondoskodott, hogy felépittette a régi Pinakothékát. Ezen nagyszerű renaissance épület földszintjén van a közel háromszázezer lapból álló rézmetszet gyűjtemény; az első emeleten pedig tizenkét teremben mintegy ezerötszáz festmény van iskolák szerint rendezetten kiállítva. Képviselve van itt az alsórajnai, németalföldi és a felsőnémet iskola ; a hollandi mestereket Rembrandt, a flamandiakat Rubens és a spanyolokat Murilló képviseli, mely utóbbinak hat nagyhírű festménye a Rubens collectióval együtt e képtár nagyhirének megalapítója. Ki tudná ily szüle keretben kincseiről fogalmat nyújtani ? Végnélküli termek nyílnak egymásba, telve a megmérhetetlen értékű régi festményekkel. Lehetetlen ezen gyűjteményt akár csak futólag is áttekinteni; hetek, hónapok szakadatlan tanulmányozása is alig volna erre elegendő. Ezek képtárral szemben van az új Pinako- theka, melyet a műszerető király eredetileg múzeumnak szánt, később azonban a modern festőművészet képtárává avatták. Itt találjuk képviselve Kaulbach, Piloty, Mackart, Böcklin, Len- bacli és az újabb kor mestereinek remekeit.
