Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-08-27 / 29. szám

X. évfolyam. 1900. ötXI.g;TXS5*;11.x& lió 2!*7. TAHSAnALMI ES S25EI»I110DALM1 hetilap. í-lsfiieiésl árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Magjelenik minden héten csütörtökön reggel 6 — 8 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Sierkesztoség: Erdélyi-ut 22. szám. - Kiadóhivatal: Hid-v jf:.í (Bay-ház), hol mindennemű hirdetések fölvétetnék Az előfizetési pénzek Morvay és Undy kiadókhoz küldendők. Augusztus 26. Városunk hazafias közönsége és ifjú­sága vasárnap ünnepli meg nagy fénynyel Rákóczi Ferencz szabadságharczának két- századik évfordulóját. Azon Rákócziét, kit az 1715. évi 49. t.-cz. hazaárulónak nyil­vánított s a becstelenség bélyegét sütötte homlokára. Ki hazáját, nemzetét imádásig magasztosuló érzelmekkel szerette és szol­gálta s aki egész Európát átbujdosva a Márványtenger partjain, messze idegenben lehelte ki nemes lelkét. Kétszáz év múlva az a szégyenbélyeg, melyet a meghunyászkodó szolgalelküség ütött homlokára, dicsfénynyé változott!... Szomorú idők jártak akkor a magyarra. Most, nemzeti küzdelmünk izzó magaslatán látjuk csak azt, hogy mily rettentő foka volt akkor a nemzet megaláztatásának az 1715. évi 49, t.-cz. meghozatala. Nemzeti létünk legnehezebb korszaka köszöntött be a szatmári béke után. Nem egy Világos, hanem a szatmári béke zárta be a kuruczok dicsőséges szabadság- harczát; nem letiprás, hanem béke követ­kezett. De e béke veszedelmesebb, fájóbb, kegyetlenebb volt amannál. A kimerült nemzetet kényurai tetszé­sük szerint zaklatták, sanyargatták; orszá­gunk szivébe idegeneket telepítettek s a föld népének verejtéke idegenekért hullott; ! a magyar nemességet pedig a magasabb ; műveltség régi, kipróbált fegyvereivel igye­keztek kellően átidomitani. Sokszor dúltak e hazán a legborzasz­tóbb pusztítások, de ez idők csendes agyon- nyomorgatásánál vészesebb nemzetünkön ! sohasem pusztított! Nagy emberek valóban jós szemekkel bírnak. Rákóczi talán azért is küzdött oly végtelen kitartással s emberfeletti erővel, mert előre látta, hogy mily borzasztó ve­szedelem fenyegeti a nemzetet. Fenkölt szivével érezte azt a titkos erőt, mely a tizenhatodik század óta folyton küzdelemre hevitette, szította a magyar nemzetet. Az 1711 -ik esztendő gyászos betűkkel van feljegyezve históriánkban. Elleneink ! ez évben aratták felettünk legnagyobb diadalukat. De ez sem jelentette a magyar nemzet várva-várt halálát. Az elbukás, mint : annyiszor véres küzdelmeink történeteiben, j magában rejté a felemelkedés csiráját is s j hosszú évek keserűségei után épen azok á körülmények lettek a magyar nemzet ébresztői, mely ekei" elpusztításunkra akar­tak ellenünk felhasználni. A nemzeti ébredés beköszöntésével pe­dig újra kezdődött a régi küzdelem s lassan bár, sokszor látszólag leverve, eltiporva is diadalmasan nyomul előre nemzetünk. A mély meghatottság, a lelkesítő öröm érzelmei között ünnepeljük meg most a dicsőséges kuruez szabadságharezok két- | századik évfordulóját, hogy visszapillantva nemzetünk történetének e csodás, legendás I idejébe, erőt meríthessünk a további küz­delmekre nemzeti jogainkért. Mert ki tudná : azt megmondani, hogy mit hord méhében j a rejtelmes jövő?... Ezer éves dicsőséges múltja van nem­zetünknek! De vájjon az ezer év között volt-e csak egy is küzdelem nélküli? ns mégis: él magyar, áll Buda még! Mintha Madách csak a magyar nemzetnek irta volna: Küzdj és bízva bízzál! Országunk minden kis talpalatnyi helye­szent emléke nemzeti küzdelmeinknek, századok dicsőségeinek, keserűségeinek egyaránt. Ez emlékek között az első helyek egyikén áll Nagybánya ősi sz. kir. város is. Eleink nem egyszer látták végig vihar- zani a régi múlt nehéz időit s hősiesen, példaadóan végig is kiizdötték azokat. Hátha a jövendők nemzeti küzdelmei még nagyobb szerepet juttatnak egykor a magyar nem­zet e határbástyájának? Erősítsük meg tehát sziveinket, aczé- lositsuk meg karjainkat a hazaszeretet izzó tiizében nemzeti históriánk legragyogóbb korszakának szövétneke mellett. Bontsátok ki a trikolorokat, ünnepel­jünk! Ünnepeljük a nagy Rákóczi s kuruez- brigádjainak dicsőséges emlékezetét! A ragyogó fényes múltnak ez ünnepnapra emlékezetben visszahívása büszkeséggel töltse el sziveinket, le nem irtható nemzeti öntudattal agyunkat, lelkünket! Amily dicső része volt őseinknek, Nagybánya polgárainak a nagy idők nem­zeti küzdelmeiben, ép oly fénynyel, lelkese­déssel üljük meg mi, a késői unokák a legdicsőbb szabadságharcz két százados év­fordulóját. Augusztus 30-ika ünnepnapja legyen egész városunknak s az egyetértő hazafiui lelkesedés áldozati oltáráról szerte sugá­rozzák a magyar nemzet ereje, fénye, di­csősége ... Neubauer E. Ferenci. A „Nagybánya“ tárczája. üti rajzok. ii. Másfélnapi regensburgi tartózkodás után a bajorok gyönyörű fővárosába, az Isarparti Mün­chenbe érkeztem. München egyike Németország legszebb és egyúttal legkedélyesebb városainak; csaknem valamennyi épülete a modernizált ó-német Ízlés remeke. A speciális germán építészeti ornamenti­kának annyi szépségét és változatosságát, főleg pedig a beosztásoknak annyi különféleségét lehet rajtuk látni, hogy az ember szeme szinte káprázik bele. A legtöbb épület földszintje, vala­mint az első emelet nem egyéb, mint egy óriási kirakat, telve az ezeregy éj meséibe illő drága­ságokkal, ipari czikkekkel és az ó- német renais­sance iparmüvészetének remekeivel. De van is nézőközönségük bőven. Egy-egy ragyogó kirakat előtt csoportosan állanak meg azok a szép és izmos alkatú, magas termetű, szőke bajor nők, kiknél szebbeket Németországban jártamban alig láttam. Ezek ajándékozzák meg a birodalmat azzal az erős izmú, egészséges fajjal, mely, nem csoda, hogy a petyhüdt román fajjal szemben hegemóniára tör. München első sorban par excellence mű­vészi város ; művészi a szó legszorosabb értelmé­ben. Hogy ezen város művészi szempontból világ­hírű fontosságát megérthessük, csak azon szerepre utalok, melyet ez a művészetek történetében elfoglal. Bajorország újabbkori történelmének egyik legérdekesebb fejezete a Wittelsbachok uralko­dása, kik sok tekintetben a renaissance kor olasz fejedelemjeihez hasonlóan, a művészet pártolását és ápolását tekintették egyik legfőbb feladatuknak. Már I. Miksa választófejedelem a XVII. században, tehát a renaissance fénykorá­ban, pompás középületeket, szobrokat emeltetett s képtárat alapított Münchenben. Unokája II. Miksa Emmánuel, a spanyol örökösödési háború viharai közepette sem feledkezik meg a művé­szetek ápolásáról s a müncheni képtárat több gyüjternénynyel gazdagítva, azt Európa első­rangú képtárai sorába emeli; I. Miksa József pedig, az első souverain bajor király azt a fel­oszlatott kolostorokból elvitt képekkel és Páris- ban vásárolt műremekekkel bővítve, beolvasztja a inanncheimi, zweibrückeni és különösen pedig a düsseldorfi hires képtárakat. Münchennek volt tehát már nagyszerű kép­tára, de nem volt még kellő művészi élete. Ek­kor teremtette meg I. Lajos bajor király a müncheni festőiskolát; összegyűjtötte az antik, olasz és német iskolákból kikerült remekműveket, megvásárolta Dürer hires metszetgyüjteményét, a párisi Boisserée és a Wallenstein herczegi kép­tárakat, melyeknek kellő és rendszeres elhelye­zéséről úgy gondoskodott, hogy felépittette a régi Pinakothékát. Ezen nagyszerű renaissance épület föld­szintjén van a közel háromszázezer lapból álló rézmetszet gyűjtemény; az első emeleten pedig tizenkét teremben mintegy ezerötszáz festmény van iskolák szerint rendezetten kiállítva. Kép­viselve van itt az alsórajnai, németalföldi és a felsőnémet iskola ; a hollandi mestereket Remb­randt, a flamandiakat Rubens és a spanyolokat Murilló képviseli, mely utóbbinak hat nagyhírű festménye a Rubens collectióval együtt e képtár nagyhirének megalapítója. Ki tudná ily szüle keretben kincseiről fogalmat nyújtani ? Vég­nélküli termek nyílnak egymásba, telve a meg­mérhetetlen értékű régi festményekkel. Lehe­tetlen ezen gyűjteményt akár csak futólag is áttekinteni; hetek, hónapok szakadatlan tanul­mányozása is alig volna erre elegendő. Ezek képtárral szemben van az új Pinako- theka, melyet a műszerető király eredetileg múze­umnak szánt, később azonban a modern festő­művészet képtárává avatták. Itt találjuk képvi­selve Kaulbach, Piloty, Mackart, Böcklin, Len- bacli és az újabb kor mestereinek remekeit.

Next

/
Thumbnails
Contents