Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-08-06 / 26. szám

1903. augusztus 6 NAGYBANYA 3 alapok elsősorban a szegény egyházak segélye­zésére használandók fel s csak másodsorban for­díthatók egyéb egyházi intézetek segélyezésére. Tizenegy órakor a lelkészi lakon előérte- kezlet volt, majd tizenkét órakor az egyházme­gyei közgyűlés nyílt meg a városháza tanács­termében. A közgyűlést dr. Meskó László egyház­megyei világi és Materny Lajos főesperes egy­házi elnökök vezették. A közgyűlés megnyitása előtt Révész János lelkész felolvassa a jelentkezők névsorát, mire Meskó László elnök konstatálja, hogy az egyház- megyei tagok törvényes számban vannak jelen s a közgyűlést megnyitja. Lelkes szavakkal üdvözli a közgyűlés tag­jait s figyelmezteti az egybegyűlteket, hogy a közgyűlés folyamán, felszólalásaikban, vitáikban egy pillanatra se téveszszék szem elől a protes­táns szellemet. Panaszosan szól azon nagyfokú közönyről, melylyel protestáns ügyekben mindenütt találkoz­nak s konstatálja, hogy azon szép Ígéretek, melyek tavaly Miskolczon elhangzottak, a bevál­tástól ma is oly távol állanak, mint akkor. A bajokon csak az 1848. XX. t.-cz. végre­hajtása segíthet; nagy baj azonban, hogy ez a törvény még mindig csak a papíron van meg. Kéri a gyűlés tagjait, hogy küzdjenek, har- czoljanak a magas czél eléréséért; zörgessenek erősen, mert csak igy fognak majd ajtót nyitni. Ohajtandónak tartja, hogy az egyház va­gyona szét ne forgácsoltassék, mert csak igy lehet alapot építgetni, hadsereget szervezni. Kegyeletes szavakban emlékezett meg az egyházmegye elhunyt tagjairól, különösen a na­pokban elhunyt Straub Béla lelkészről s indít­ványozza, hogy az egyházmegye részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Végül lelkes éljenzések között háromszáz korona adományt ajánl föl az egyházmegyének; száz koronát a debreczeni papi javadalmazásra, száz koronát Sókut iskolaépítésére, száz koronát a nagybányai templom harangjainak beszerzésére. Materny Lajos főesperes terjesztette ez­után elő jelentését. Kiemeli, hogy az egyházmegye közgyűlése mindenben osztja dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő nézeteit, kinek nagylelkű adományát, mely csak folyománya sokszor tanú­sított áldozatkészségének, köszönettel elfogadja. Hosszasan foglalkozik az 1848. évi XX. törvényczikkel, melynek életbeléptetésétől várja ő is a bajok orvoslását. E törvény életbeléptetése Ugyanezen imádság meg van a kis könyv­ben latin nyelven is. Gazdag gyűjteményünk van a Rákóczi-család tagjainak, Rákóczi Györgynek', Zsigmondnak, Lo- rántffy Zsuzsánnánaik, Báthory Zsófiának stb. ajánlott munkákból. Igen szépen van képvi­selve a XVII. század theologiai és hitvitázó iro­dalma. Könyveink vannak Czegléditől, Komáromi Csipkés Györgytől, Gyöngyösi Istvántól, Alvinczy Pétertől, Geleji Katona Istvántól, Pósaházytól, Sáinbártól stb. A XVIII. század ötvösművészetét bámul­hatjuk a kiállítás arany- és ezüst-edényeiben, kü­lönösen pedig a templom felszerelésekben. Nagy számmal vannak művészi kivitelű kupáink, kely- heink, ereklyetartóink, csészéink, poharaink stb. Igen érdekes pl. az az aranyozott ezüst kupa, a melyet I. Rákóczi György ajándékozott a kassai ev. ref. egyháznak. Igen gazdag ékszerben és drágakövekben a kiállítás lelkes védnökének: gr. Zichy Jenőnek gyűjteménye. Végül, hogy a közel 3000 tárgyat számláló ereklyekiállitásról csak vázlatos képet is nyújtsak, a gyalog és lovassági zászlók és fegyverek, mint ágyuk, kardok és buzogányok, pisztolyok, puskák, szuronyok, vető-dárdák, lándzsák, sisakok, mell­vértek, pánczélok és drót-sapkák stb. továbbá a bútorok: székek, asztalok, ágyak, tükrök, szek­rények, konyhaeszközök és edények változatos csoportját említem. Mindenesetre látnunk kell azokat a drága ereklyéket, ha igazán el akarunk merengeni azokon a daliás időkön, a melyek mindenkor büszkeségei lesznek a magyarnak. Szabó Adorján. I már évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket, de az állam irtózik ez adósság levelének bevál­tásától. Szuronyra, ágyúra van pénz, de egy szegény falusi lelkész 600 koronát nem kaphat. A szomorú tapasztalatok után azon álláspontra ; kell helyezkedniük: Segíts magadon, az Isten is megsegít! Szól ezután az egyházmegyében történt I változásokról, majd javaslatait terjeszti elő, melye­ket a közgyűlés mind elfogad. Majerszky Béla polgármester szerfölött elismerő szavakkal emlékezik meg az egyházmegye vezető férfiúiról s ügybuzgó működésükért leg- hálásabb köszönetét tolmácsolja. Meskó elnök nz elismerést visszahárítja Majerszky polgármes­terre, ki igazán fáradhatlan buzgalommal szol­gálja az egyházmegyét. Még Materny Imre lelkész mondott kö­szönetét azoknak, kik a nagyváradi egyházat a templomfelszentelés alkalmával üdvözölték, mire a közgyűlés az egyházkerületi közgyűlést aug. 25, 26 és 27 napjaira Iglóra tűzte ki. A közgyűlés folytatását erre másnapra ha­lasztották. A diszebéd. Jóval elmúlt már egy óra, midőn a város- j házáról hosszú kocsisor vágtatott ki a Széchényi- ; ligetbe. Az eső ekkorra már elállt s az idő némileg ; kiderült. Sokan gyalogszerrel mentek ki a ligetbe I s az elragadó panorámát, mely elébük tárult, a legnagyobb dicséretekkel halmozták el. A Széchényi-liget vendéglőjének széles ter- raszán, hol patkó alakban volt terítve, a vendé­geket a Rákóczi-induló lelkesítő hangjai fogadták. A diszebéden mintegy százhuszan voltak jelen. Ott voltak az egyházmegyének összes tagjai s rajtuk kívül városunk előkelő társadal- : mának szine-java. Az első felköszöntőt Materny Lajos főes­peres mondotta a királyra, melyet állva hallgat­tak végig. Eltette a koronás királyt, a legelső magyar embert, ki a legszebb uralkodói erények­kel ékeskedik. Megemlékezett azon nehéz, vészes fellegekről, melyek a politikai égboltozatot borit- J ják s azt hangoztatta, hogy e súlyosan válságos j helyzetben a magyar nemzetnek annál nagyobb bizalommal és szeretettél kell körülöveznie koro­nás királyát. Szavait hosszantartó, zajos éljenzés követte. Geduly Henrik egyházmegyei főjegyző Meskó László dr. egyházmegyei felügyelőt éltette, ; mint aki az egyházmegye ügyei körül elévülhet- len érdemeket szerzett magának. Gellért Endre polgármester állott fel ezután ! szólásra. Megkapó szavakban emlékezett meg azon kincsekről, melyeket Nagybánya város közön­sége bir. E kincsek között a legértékesebb a felekezeti türelem, a felekezeti béke. Ennek jegyében meleg szeretettel üdvözli és élteti a vendégeket, nem mint az egyházmegye tagjait, hanem mint a város vendégeit. Gyönyörű feikö- szöntőjét viharos éljenzéssel és tapssal fogadták. Balla, Jenő Nyíregyháza város tanácsosa Materny Lajos főesperesre ürítette poharát; majd Meskó László dr. egyházmegyei felügyelő szólott. Mióta e városban vagyunk — úgymond — folytonosan érezzük a legmagyarosabb ven­dégszeretet megnyilvánulásait. Jó szívvel jöttünk, óhajtottuk e kies fekvésű város lakosságát megismerni s nem csalódtunk. Nagybánya nemcsak végőre a magyarságnak, de bírja a magyar nemzet összes erényeit s ez erények között is a legszebbiket: a vendéglátást, a fele­kezeti békét. Vagy nem ezt bizonyitja-e az, hogy ez elnökségnek: Révész János lelkésznek és Szabó Adolf erdőigazgatónak egy ily szép csokorba sikerült összekötni a város egész tár­sadalmát? Élteti a város közönségét, mint a magyarság, a felekezeti béke erősségét. Éljen, boldoguljon, virágozzék ! Szűnni nem akaró taps hangzott fel e szép beszédre is. Materny Lajos főesperes szellemes sza­vakban Nagybánya hölgyeit köszöntötte fel. Ma­gasan szárnyaló, költői lendületű beszédet mon­dott Korbély Géza sátoraljaújhelyi lelkész, ki Grünwald Béla festőművészt éltette, ki igazi fművész apostol módjára, a nemes czéltól vezé­reltetve minden dij nélkül ajánlotta fel ecsetjét az egyház szolgálatába. Révész János szép szavak kíséretében Bortnyik György alesperes, mint az egyház­megye tanügyi vezetőjének egészségére ivott. Gyönyörű apotheozist mondott a vallásról Stoll Béla, mely legnagyobb kincse mindannyi­unknak, szegénynek, gazdagnak, hatalmasnak, elesettnek egyaránt. Felköszöntőjében azon ne­mes társaságot éltette, melynek tagjai feláldozva ottani kényelmüket, nyugalmukat, eljöttek a messze idegenbe is, hogy a vallást szolgálják. Gergely György dr. jogakadémiai tanár Kossutány ignácz dr. egyetemi tanárt köszön­tötte fel, ki nagybecsű egyházjogi tankönyvét, mely most van sajtó alatt, a legíiberalisabb szel­lemben irta meg. Nagyhatású felköszöntőt mondott Kossu­tány Ignácz dr., ki a vallásoknak, a felekeze­teknek egymáshoz való viszonyát fejtegette gyönyörű szavakban s a protestantizmus erejére s virágzására ürítette poharát. Majerszky Béla nyitrai polgármester a szeretetért ivott, mely kell, hogy összetartsa a kiilömböző felekezeteket a haza szolgálatában; Szo/col Pál dr. kir. bányatanácsos Materny Imre nagyváradi lelkészt, az ünnepi istentisztelet szó­nokát éltette; Kozlay József pardicsi lelkész pedig Révész és Soltész lelkészeket éltette, kik ; mint a testvér egyház lelkészei a legszebb egyet- I értésben támogatják egymást. Soltész Elemér szép szavakban a magyar szabadságra mondott áldomást, melyért felekezeti különbség nélkül kell összefognunk mindannyi- I unknak. Révész János szellemes beszédben Égly Mihály főjegyzőt, mint szerkesztő kollegáját kö­szöntötte fel, mig Bortnyik György alesperes Szabó Adolf erdőigazgatót éltette. A diszebéd, melyen mindvégig a legkitű­nőbb hangulat uralkodott, a késő délutáni órákig tartott. Elismeréssel kell megemlékeznünk Nagy György vendéglősről, ki úgy a pompás étrend­del, mint a kifogástalan kiszolgálással valóban rászolgált a dicséretre. * Délután a vendégek egy része kirándulást tett Fernezelyre, hol a kohótelepet szemlélték meg; mig az egyházmegye elnöksége látogatá­sokat tett. * Este a Kaszinó termeiben fényes estélyt rendeztek a vendégek tiszteletére. Mintegy szá­zan voltak jelen az estélyen, melyen az előkelő hölgyközönség is igen szép számban volt kép­viselve. A vacsora folyamán Stoll Gábor, a Kaszinó elnöke üdvözölte a vendégeket igen szép be­széddel, melyre Materny Lajos főesperes vá­laszolt. A fiatalság csakhamar tánczba kezdett s a legvidámabb kedvben a késő hajnali órákig ál­doztak Terpsikore múzsájának. Ilyen sikerült estélye, mint a tegnapi, régi idők óta nem volt a Kaszinónak. Második nap. Augusztus hó 5-én a vendégek nagy része a kora reggeli órákban a kereszthegyi bánya­művet látogatták meg, hol Bertalan Miklós mérnök, a bányamű vezetője kalauzolta őket. Leszálltak a tárnába is, hol mintegy két órát töltöttek. Kijövetelükkor a társaságot bányász­ruhájukban lefényképezték. Az egyházmegyei közgyűlés a városháza tanácstermében kilencz órakor vette kezdetét : Meskó László dr. egyházmegyei felügyelő és i Materny Lajos főesperes elnöklete alatt. A közgyűlés igen élénk viták közben le­tárgyalta a napirend összes tárgyait, melyek között főleg a püspöki nyugdíj kérdése volt nagy jelentőségű. A közgyűlés Gedidy Henrik egyházmegyei főjegyző indítványára nem ment bele a nagyfontosságu kérdés érdemleges tár­gyalásába, hanem elhatározta, hogy előbb kikéri az egyházak véleményét, mivel e kérdés újabb anyagi terhekkel terhelné meg az egyházmegye egyetemét. 0 REZSŐ G OSPIllCr ugyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg­juíányosabb árak mellett kaphatók órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér,

Next

/
Thumbnails
Contents