Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-08-06 / 26. szám
I. E kifizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggei 6 — 8 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség: Erdélyi-ut 22. szám. — Kiadóhivatal: Hid-utcza (Bay-ház), hol mindennemű hirdetések fölvétetnek. Az előfizetési pénzek Morvay és Undy kiadókhoz küldendők. Evangélikusok gyűlése. Augusztus 4. A protestantizmus a nemzeti ébredés és a szabadság szülöttje s keletkezése egyike azon világeseményeknek, melyeknek hatása az ujabbkori műveltség és vívmányok minden ágában kisebb-nagyobb mértékben felismerhető s mely nemcsak egyházi, de a politikai élet körében is jelentékeny változásokat idézett elő. A tizenötödik század renaissance kora, a tudományok és művészetek újra éledése, a nemzeteknek szabadságra és függetlenségre való törekvése adták a gyújtó anyagot a reformáczióhoz s a nagy reformátor fellépése csak egy szikra volt, mely azt lángra lobbantotta. Hazánkban is már jóval a reformá- czió előtt ébredeztek a szabadság eszméi; a XIV. és XV-ik századokban hazánk a szabadon gondolkozó szellemek menedékhelye volt s iskoláink telve voltak külföldi tanárokkal. A felvidéken s a bányavárosokban már a XV-ik században, husszita felekezetű egyházak keletkeztek melyeknek templomaik még ma is láthatók. A reformátor fellépésével hazánkban is a protestantizmus gyorsan elterjedt, mint nemzeti vallás és szoros összeköttetésben állott a nemzet nyelvével, irodalmával és aspiráczióival. Az ellenrefonnáczió alkalmával a protestánsok üldözése megint szoros összefüggésben állott a nemzeti szabadság eltiprásával sa dicsőséges harczok, melyeket Boeskay István és a Rákócziak folytattak a vallás szabad gyakorlatáért, egyszersmind a nemzet jogainak kivívásáért is folytak. így jött létre 1608-ban a bécsi és 1646-ban a lipczi békekötés Rudolf és Boeskay István, valamint III. Fer- dinánd és I. Rákóczi György között. Ezen békekötéseken alapszik a protestáns egyházak teljes egyenjogúsítása s ámbár azóta ezen jogokat többször törvényileg is biztosították, az evangélikus egyház püspökei és felügyelői még mindig ezen békekötésekre teszik le hivatalos esküjüket, melyek alapján hazánkban saját ügyeit minden más hatóságtól teljesen függetlenül önmagok intézik, tehát úgy a törvényhozási, mint a kormányzói és bíráskodási jogot önmagok gyakorolják és püspökeiket, papjaikat, elöljáróikat és tisztviselőiket önmagok választják. Ezen jogaik csorbítatlanul még a mai napig is fennállanak s ámbár az abszolút hatalom az 1859-iki pátenssel megpróbálkozott e jogokba belenyúlni, a czélt el nem érte, mert a protestánsok hevesen kikeltek ezen kísérlet ellen, ami az abszolút korszak alatt először szolgáltatott alkalmat a gyülésezés.ekre, tiltakozásokra s általában magyar nemzeti mozgalomra, mely egyesítette a konzervativeket a liberálisokkal s kivívta a hazai protestánsoknak az egész nemzet, még a katholikus egyház becsülését is. A protestáns elnevezést eredetileg csak a Luther követőire alkalmazták, a kik 1529- ben a speieri birodalmi gyűlés határozatainak ellentmondtak. Később ezen elnevezést mindazon felekezetekre terjesztették ki, a kik a szentirás tekintélyét elfogadták és hívei a hit által való megigazulás tanának. Újabban különösen az egyesült német egyház az evangélikus elnevezést használja, mely alatt hazánkban kizárólag a lutheránus vagyis az ágostai egyházat értik, mig a református, az evangéliomi református egyház alatt a kálvinista vagyis a helvét hitvallást szokták érteni. A hazai ágostai hitvallású evangélikus egyház öt kerületre oszlik: a bányavidéki, dunáninneni, dunántúli, tiszai és erdélyi kerületekre. Minden kerület élén egy püspök és kerületi felügyelő áll. A magyarországi négy kerület felett áll az egyetemes főfelügyelő. A kerületek megint több egyházmegyére vagy esperességre, szenioratusra oszlanak, melyek élén egy főesperes és egy világi felügyelő áll. A tiszai kerület tiszavidéki egyházmegyéje f. évi közgyűlése ma nyílik meg városunkban, mely nemcsak hazánk egyik legrégibb sz. kir. városa, de egyszersmind a legrégibb időktől hatalmas védő-bástyája is a protestantizmusnak. A lelkiismereti szabadság s a felekezeti béke jegyében melegen üdvözöljük az egyházmegye kitűnőségeit, tagjait, kik városunkba érkeztek. Munkájuk legyen üdvös egyházukra nézve; a városunkban töltött napoknak pedig kedves emlékei kisérjék otthonukba. A megérkezés. Az egyházmegye közgyűlésére a vendégek Zöme a héttői esti vonattal érkezett meg városunkba. Az ügybuzgó rendezőség körültekintő fiA „Nagybánya“ tánczája. A Rákóczi-ereklyekiállitás. Száz esztendő féltve őrzött ereklyetárgyait gyűjtöttük össze. E száz esztendő a nemzeti létért és alkotmányos szabadságunkért vívott háborúk legendaszerü korszaka. Bocskayval, Bethlennel, I. és II. Rákóczi Györgygyel indult meg e küzdelem. Majd a század közepén a szégyenletes vasvári béke az elkeseredett hazafiakat, élükön Wesselényi nádorral szövetkezésre bírja az elnyomatás ellen. E mozgalom jelentékenyebb kitörése: I. Rákóczi Ferencz felvidéki fölkelése, a mely azonban hivatott vezér, sereg és külső segély hiányában elnémul ugyan, ámde a szabadság s a jobb jövő reménysége tovább is egyre él azon hazafiak kebelében, a kik a hatalom bosszút lihegő vérszomja elől kibujdosnak az országból. E bujdosók harczaival veszi kezdetét a kuruezvilág küzdelme a gyűlölt német ellen. Vezérük : Thököly Imre kezéből azonban a balszerencse csakhamar kiüti a diadalmas fegyvert. Örökét II. Rákóczi Ferencz veszi át. A jog, igazság s alkotmányért mindenkor síkra szálló Rákóczi nemzetség hős ivadéka rajongó honszerelemmel s magasztos ideálizmussal kél az eltiport Magyarország védelmére, „a trón bíborát megvetve szegénylegény módjára sárgunyhóban táborozik és kész magát nem egyszer, de ha kell százszor is megalázni édes nemzetéért.“ Nyolcz évig tartó szabadságharcza fájdalom, minden győzelmei és diadalai után, a nemzet tapasztalatlansága és tudatlansága, a fegyver és pénz hiánya, a pestis és a franczia udvar által nyújtott támogatás csekélysége miatt szerencsétlen véget ér s a nagy szabadsághős hazát- lanul, idegenben hal meg. Rákóczi azonban elbukhatott, de hősi vállalkozása épen úgy, mint a Boeskayak, Bethlenek és dicső elődeik, a Rákó- cziaknak küzdelme megtöri az abszolút hatalomra való törekvést, szabadságháborujának végső eredménye pedig az óhajtott szabadság és alkotmány biztosítása. Történelmünk e vázolt korszakát mutatja be a . Rákóczi-ereklyekiállitás. Kedves és drága előttünk e század minden jelentéktelennek látszó maradványa is, mert a hazafiui önfeláldozó és az érző honszerelem hőskorszaka hagyta ránk. Múzeumunk érdemes igazgatójának, Mihálik Józsefnek magas szakértelemről és Ízlésről tanúskodó művészi elrendezésében ott látjuk a XVII. és XVIII. század kezdetének szobaberendezésében, konyhájában, bútoraiban, fegyvereiben és zászlóiban e korszak családi és tábori életét; metszeteiben, festményeiben, ötvösműveiben, templomi felszereléseiben, nyomtatványaiban és okirataiban a tudomány és művészet alkotásait. A kiállítás legnagyobb kincsei azok az ereklyetárgyak, a melyek'egykor nagyjaink, nemzeti hőseink birtokában voltak és a melyek az ő nevükkel és életükkel vannak vonatkozásban. Becses ereklyéink a XVIII. század elejéről: Boeskay buzogánya, továbbá Boeskay és Bethlen különböző pénzei és levelei. Levéltári anyagban, levelezésekben, okiratokban különösen gazdag a kiállítás. Leveleink vannak I. és II. Rákóczi Györgytől, Lorántffy Zsuzsannától, I. Rákóczi György feleségétől, hű „gazdasszonyá“-tól, a mint őt férje nevezte; Rákóczi Zigmondtól, Báthory Zsófiától, I. Rákóczi Ferencztől, Zrínyi Ilonától, Thököly Imrétől és egy végzésünk II. Rákóczi Ferencz nővérétől, Rákóczi Júliától. A levéltári osztályban legdúsabban van képviselve II. Rákóczi Ferencz és a nagy szabadságharcz kora. Időrendre nézve a legelső az a magyar levél, a melyet a kis 14 éves II. Rákóczy Ferencz ir testvérnénjéhez (1690. jun. 6.) Júliánkéhoz, akivel 1688. márczius havában Bécsbe s onnan Csehországba került, hogy az udvar politikája szerint német nevelést kapjon. Kedves, gömbölyded vonásokkal Írja nénjének a többi között: „Csodálkozom s csodálkozásomat elhagyni nem tudom, micsoda az oka, hogy kgld (kegyelmed) két rendbeli levelemre választ nem ad, talán hazugd nekem kgld, hogy Commerci uramat hattam kgld által köszönteni?“ Thaly Kálmán kiállítása több, mint száz levelet, okmányt és nyomtatványt foglal magában, a melyek mind Rákóczi Ferencz korából valók. Ezek között találjuk Rákóczi adomány- és kiváltságlevelét, hadi rendeletéit, parancsait, intézkedéseit, a melyek brigadérosainak szóltak. Thaly gyűjteményében találjuk még Rákóczi fővezérének: gróf Bercsényi Miklósnak és vezéreinek, a többi között gróf Forgách Simonnak, gróf Esz-
