Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-12-17 / 45. szám
2 NAGYBANYA 1903. deczember 17. tartja. Egyrészt azért, mert a munkások társláda intézménye baleset alkalmával is méltányosan és kielégítően gondoskodik a bányamunkásokról, másrészt mert a társpénztár fentartási terhe mellett az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő bányászatot uj s igen érzékeny kiadásokkal terhelnök meg, úgy, hogy a szegényebb ércztartalmu művek az uj terheket alig volnának képesek elbírni. A bizottság javasolja, hogy a törvény- javaslat 2. szakaszából a „bányák, kohók, bányatermékek feldolgozási egyéb üzemek“ szavak töröltessenek s igy a munkásbiz- tositást balesetek alkalmával továbbra is a társládák eszközöljék. Az osztálygyülés egyhangúlag magáévá tette a határozati javaslatot s dr. Makray Mihály, Gálffy Pál, Moldován László és Kondor Sándor bizottsági tagoknak nagy ügyszeretettel és szakképzetséggel végzett munkájukért jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Róma. Irta: Myskovszky Ernő. III. Most pedig térjünk át a templomok templomára, az egész föld kerekségén a legtökéletesebb, legnagyobb és leggazdagabb székesegyházra: a szent Péter templomra. A templom előtt óriás tér van, a Piazza di San Pietro, közepén a Caligula obeliskkel s két oldalt szökőkuttal; a tér két szélén húzódik a templom felé Bernini hatalmas, négysoros nyílt oszlopcsarnoka. A tér azon része előtt, a mely terraszszerüleg emelkedik a bazilika előtt, kétfelől szent Péter és Pál apostolok embermagasságot többszörösen meghaladó szobrai állanak. A hatalmas oszlopokkal díszített előcsarnokból a templomba jutunk. Nagyságáról fogalmunk lehet, ha elképzeljük, hogy hatalmas területén 54 ezer ember fér el. A belépőnek szemei elé páratlan látvány tárul s mikor a bámulattól eszmélni kezd, csak akkor tűnik ki méreteinek rendkivülisége. Az emberiség egy nagy gondolkozója azt mondta, hogy a ki saját semmiségét akarja látni, a ki megakar tanulni hinni, az menjen el a tengerre; a bősz hullámok, a vad elemek tombolása meggyőzik csekélységéről. Ilyen, sőt még nagyobb hatással van az emberre a szent Péter bazilika látása; a ki a kupola alatt megáll és megpillantja a rengetek pilléreket, óriási arányait és aranytól csillogó kazettás tetőzetét, gyönyörű mozaikképeit, az ezen fenségesbe olvadó látványt soha el nem felejtheti. A kupola alatt van szent Péter sírja, körülvéve 89 égő öröklámpával s lent a kripta előtt Canovának VI. Pius pápa imádkozó márványszobrával. A templom műkincsei közül kiemelendők a művészi kivitelű mozaikképek ; csak gondos és szakszerű megfigyelés állapítja meg, hogy ezek nem festmények ; az egyes oldalfülkékben a pápáknak szobrokkal díszített márvány síremlékei, szent Péter ülő bronzszobra, melynek jobblábát az ájtatos hívek csókjai a felismerhetlenségig lekoptatták. Legbecsesebb műalkotás a bejárattól jobbra eső oltárszobor, Michelangelo márvány Pietája a meghalt Üdvözítőt tartó Mária. Az életnagyságu csoport összbenyomása elragadó. Mária elmerülve mély fájdalmában halott fiát ölében tartja. Felséges alakítás Krisztus alakja, melyből az élet eltávozott de azért nem hulla; arczvonásai átszellemültek, tagjai nem merevek, hanem az élet és halál közti állapotban vannak. De nemcsak műalkotásokban, hanem igen becses ereklyékben is bővelkedik a Bazilika. Itt őrzik ugyanis Veronika kendőjét, a szent kereszt egy nagy darabját és azon lándzsának hegyét, mely- lyel az Üdvözítő oldalát a keresztfán átdöfték. De történeti múltja is fényes a bazilikának. Nero czirkusza helyén épült a IV-ik században s bár a réginek a helyén a XVI-ik században épült a mostani, ez is elég régi arra, hogy részt kérjen a maga részére Róma, az egész Olaszország és az olasz építészet történetében, mert Bramante, Rafael és Michelangelo munkáltak megteremtésén. A jobboldali colonnádok fölött emelkedik a vatikáni palota 22 udvarával és mintegy 11 ezer szobájával. A benne felhalmozott műkincseket, ókori szobor, mozaik egyptomi és etruszk régiség és gobelin gyűjteményét, világhírű kép- és könyvtárát, mely a világon a legnagyobb és leggazdagabb, bámulja az egész világ. Azt a töméntelen kincset, a mi itt fel van halmozva s a melyekhez még a pápáknak a világ minden részéből küldött drágábbnál drágább ajándékok járulnak, az egymásután halmozódó friss benyomások roppant sokasága miatt végig nézni is igen nagy feladat. Tekintsük meg mindenekelőtt a Vatikán első emeletének nagy termeit; ezeket Stanze di Rafaelónak, az az Rafael termeknek nevezik, mert II. Gyula pápa megbízásából Rafael festette a falképeket. Négy ilyen stanza van; legbecsesebb az úgynevezett stanza della Signatura, mert itt van Rafaelnek világhírű falfestménye, az úrvacsora kérdésében két részre szakadt egyházat jelképező Disputa, mely az eszme mélysége, a felfogás nagyszerűsége és az elrendezés szabatossága tekintetében az emberi elme leg- bámulatosabb művészeti alkotásainak egyike. Igen nevezetes falfestménye Rafaelnek az Úr színeváltozását ábrázoló képe, a la Transfiguratione. Az elnevezés csak a kép felső részére illik, ^ mely a színváltozást ábrázolja Krisztus alakjával, Mózes és Illés között a levegőben lebegve, mig a három tanítvány a fénytől elkábulva és megrettenve a földre terült. Az alsó csoportban, mely a csodás jelenséget nem látja, az izgatottság legmagasabb fokára hágott. Egy atya az ördögtől megszállott fiát hozza; segítséget keres a tanítványoknál, de ezek nem képesek azt nyújtani s kettő közülük fölfelé mutat, honnan az üdv és segítség származik. Az áttel- leni falkép az athéni iskola hátterét a gazdag renaissance épület lépcsőzetes belseje képezi. A kép két főalakja Platon és Aristoteles ; az előbbi az elméleti ismeretet, utóbbi a tapasztalati ismeretet jelképezi. A könyvtárak polczain ott állanak a kötetek halomszámra s a szaktudósokat kivéve alig olvassa valaki, mivel ezek a hangyaszorgalommal készült munkák legnagyobbrészt alig tartalmaznak mást, mint száraz adathalmazokat, jól-rosz- szul megértett oklevelek másolatait kronologikus sorrendben s néha egy hangzatos bevezetést meg befejezést. Pedig igazán már ideje volna a felhalmozott anyag rendszeres feldolgozásához fogni s ezt mindjárt a monográfiáknál kezdeni. Nem értünk ezalatt a Ranke-féle filozófiai ret- rospectiv analysis magaslatán álló történet-bölcseleti munkákat, hanem a felvett szűk keretben a kor-mozgató eszmék kellő kidomboritását, nehézkes, idézetektől, ismétlésektől, betoldásoktól ment élvezetes előadását a lelkiismeretesen áttanulmányozott anyagnak, mit egy vármegyei, városi vagy családi okmánytár s a reá vonatkozó szak- irodalom mint előmunkálat nyújt. Az erre hivatott elsőrendű történetíróink irodalmi becsű munkáin kívül az ilyenfajta monográfiákat könnyen meg lehet számlálni. Legújabban azonban ez irányban is örvendetes változás állott be s a nagy nemzeti ünnepünkre legtöbbször elsietve készült alkalmi munkák mellett akad egy-egy tartalmasabb, jól átgondolt dolgozat is, melyet bárki - szakember és laikus - élvezettel forgathat. Ezekhez tartozik Jurkovicli Emil előttem fekvő könyve is, melybe sikerültén illeszti be a szerző a két század előtt Beszterczebányán s ennek közvetlen közelében lejátszódott eseményeket az általánosan ismert Rákóczi-mozgalmak keretébe. A szerző, ki már huzamosabb idő óta foglalkozik a bányavárosok s nevezetesen Besztercze- bánya történetével, kiváló gonddal és készültséggel tanulmányozta e régi város gazdag levéltárát, tanácsi végzéseit, számadási könyveit, missilis leveleit, rendeletéit s a legváltságosabb időben éjjel-nappal tartott polgári értekezletek jegyzőkönyveit, a jezsuita rendház s a plébánia diáriumait. Nem hagyta figyelmen kívül továbbá a Rákóczi- korszak széles irodalmát sem s nem egy homályos adatot helyezett kellő világításba s nem egy tévedést helyesbített, mi munkájának becsét csak emeli. A bevezetésben érdekesen Írja le a Kollo- nits-féle u. n. reformkisérleteket s azok nyomasztó hatását Beszterczebánya lakosságára. A dinasztia központosító törekvéseit itt Lövenburg kir. biztos hajtotta végre kérlelhetetlen szigorúsággal. Csupán Szmertnik, a város derék bírája tudja megmenteni a város privilégiumainak legalább foszlányait. De neki is a protestáns vallásról a katholikusra kell áttérnie, hogy csak valamit is elérhessen. Itt betüszerint teljesült Kollonits állítólagos közismert mondása — tényleg koldussá lett ez a vidék, mely még két évszázad előtt mesés gazdaggá tette a Fuggereket és a Thurzókat s valóban módossá a vegyes ajkú s vallásu polgárságot s megelégedetté a keze munkája után élő bányásznépet és jobbágyságot. Ilyen körülmények között jutnak az első hírek a Rákóczi-féle felkelésről a városba. Mindenki a szabaditót várta, jóllehet a város vezetősége s hangadó eleme kétszínűén viselkedett a sok keserű tapasztalatok hatása alatt. Egyszerre, mint a szélvész lecsap a vármegyére Ocskay László Gömörből és Liptóból. Csak Zólyom vára tudott ellentállni; ezt a hires Bottyán védte, ki még akkor a császáriak részén volt. A közeledő kuruczokkal szemben a magára hagyott város az alkudozás terére lépett. Záb- reczky körülbelül 18000 frtnyi sarczot vetett ki a városra, mely felajánlta meghódolását Rákóczinak s oltalomlevelet is eszközölt ki számára. Becskeházy Zsigmond Rákóczi biztosának megérkezéséig nehéz napjai voltak a polgárságnak, mert a kuruczok mindennap más-más követeléssel álltak elő s irgalmatlanul pusztítottak. Azalatt fordult a koczka; a császáriak Schick tábornok vezérlete alatt a bányavárosok felé vették utjokat s Bercsényi meg Károlyi visszahúzódtak. A város mit tehetett egyebet, a Kor- pona felől jövő császáriaknak meghódolt s befogadta a német őrséget, mely ép úgy garázdálkodott, mint a kuruczok. 1703. év nagy magyar győzelme: a zólyomi csata vetett csak véget a németek uralmának Beszterczebányán. Bercsényi szigorú hangon dorgálta meg a várost s uj sarczot kívánt, mire újra oltalomlevelet kértek, mit jó pénzért meg is kaptak. Sőt Károlyi is adott egy ilyen protekczionálist. A város parancsnoka Zábreczky s utána Sreter János lett. Az 1704. évben Jánoky Zsigmond fejedelmi biztos vezeti a biróválasztást s koboztatja el a császáriakkal tartó több német polgár vagyonát. Egyébként helyre áll a régi rend. A protestánsok mindent visszakaptak, sőt a kath. plébános fizetését is beszüntették, mire meg a kath. hivek panaszkodtak. A fejedelem folytonos pénzzavarban van s igy a bányavárosok segítik, sőt ingyen ezüst evőeszközökkel is kedveskednek. Megünneplik Bercsényi szomolányi nagy győzelmét, valamint Károlyi nagyfalusi diadalát. Az idegen származású jezsuitákat, kiket valódi orosz sarczipők? Csak valódi orosz sárczipőt vegyünk! wm orosz FórflaK, nöK és gyerm.els.el5. részire! Ä legjobb minőségű orosz sárczipök raktára Xagybányán: RADÓ ANDOR czipő-, kalap- és férfi divatáru üzletében Nagybányán (Főtér 14. szám.)
