Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-10-22 / 37. szám
1903. október 22. NAGYBANYA 3 kednünk szabaddá tenni, hogy az előállítási terményünket olcsóbbakká tegyük és igy a versenyt kiállva a gyárak keletkezését is azzal előmozdítsuk. A szabad kőszénnek a monopóliummal való összeegyeztetésére, mint ez Sziléziában van, szintén a fenti okokat hozhatnék fel. Hogy a kőszén a föld tartozéka vagy szabad legyen, megemlítem az Uny. Monton Jud. Zty. nyomán Mr. Francis Abigail a Neue Süd- Walesi kormány bányászati miniszterének az 1890-es években Londonban megtartott bányászati kiállítás alkalmával tett nyilatkozatát, midőn azon kérdést intézték hozzá, hogy mely szisztémát tartja előnyösebbnek valamely ország bányászatának felvirágoztatására, azt-e, mely törvény- hoxásilag az országban elforduló összes ásványokat szabaddá teszi, vagy azt, mely a földbirtok tartozékának tekinti és annak biztosítja ? Erre ő kinyilvánította, hogy tapasztalatai azt igazolják, hogy a bányaművelés sohasem érheti el a fejlődés, prosperitás szükséges magas fokát akkor, ha az értékes ásványok tulajdonjoga. a földbirtok tartozéka, de elérhetik akkor, ha az azokra vonatkozó adományozás joga az államnak tartatik fenn. Ily elismert szaktekintély nyilatkozata folytán is a létesítendő javaslat mellett kell állást foglalnunk és üdvözölnünk kell azt, mely a különféle iparágak keletkezése folytán hazánk felvirágoztatására szolgál és igy sok embernek kenyeret adva, csökkenteni fogja a kivándorlást és azon felül a földesúri jogállapotot sem törli el, hanem csak szabályozza és földbirtokunk értékét növeli. Fábián Lajos. Vásárhelyi Gyula. Október 21. A szatmári kertészeti kiállítás hirt és dicsőséget szerzett a nagybányai gyümölcsészetnek. A legelső kitüntetések és dijak túlnyomó nagy részét nagybányai gazdák hozták haza s a miniszter képviselője: Molnár István kormánybiztos pedig úgy nyilatkozott, hogy oly szép, változatos és gazdag kiállításban, mint a minőt Nagybánya város gazdaközönsége rendezett, még sohasem volt alkalma gyönyörködni. A nagybányaiak kiállításán feltalálta Amerikának, Francziaországnak, Belgiumnak és Svájcznak legszebb gyümölcsfajait. Tagadhatatlan, hogy a nagybányai kertészeti j kiállítás óriási nagy sikere gazdaközönségünk kiváló szakértelmének, szorgalmának s a gyümöl- csészet iránt táplált lelkesülő szeretetének köszönhető, de a nagybányai gyümölcsészet e nagy diadalakor lehetetlen elismeréssel és hálásan meg nem emlékezni egy férfiúról, ki a szó nemesebb értelmében vett nagybányai gyümölcsészetet megteremtette s hosszú évekre terjedő működése alatt irányította és tovább fejlesztette. Ez a férfiú Vásárhelyi Gyula, Felesleges dolog, hogy méltassuk az ő ügyszeretetteljes és áldozatkész működését, melyet a gyümölcsészet terén kifejtett, hisz azt városunk gazdaközönsége nagyon is jól ismeri. De amidőn a szatmári kiállítás kitüntetéseiből pazarul kijutott majdnem valamennyi számottevő gazdánknak, elismeréssel kell hogy adózzunk Vásárhelyi Gyulának is, akit a mostoha viszonyok távol tartottak ugyan a szatmári kiállítástól, de a siker oroszlánrésze közvetve mégis az övé s a nyert kitüntetések nem egy sugara az ő működésére ragyog vissza. A miniszter képviselőjének szerfölött elismerő szavaiból különösen azt emeljük ki, hogy a nagybányai kiállításon feltalálta Amerikának, Francziaországnak, Belgiumnak és Svájcznak minden legnemesebb gyümölcsfaját. És épen e legnemesebb gyümölcsfajoknak Nagybányán és vidékén való meghonosítása, terjesztése Vásárhelyi Gyulának legnagyobb, elévülhetetlen érdeme. Ha párhuzamot vonunk az 1885. évben a ; Budapesten tartott nemzetközi kiállításon szerepelt nagybányai kiállítók gyümölcs-katalógusa s a szatmári kiállítás gyümölcs-katalógusa között, mindjárt láthatjuk azt az óriási nagy különbséget, mely a kiállított gyümölcsfajok számaránya között van. A budapesti nemzetközi kertészeti kiállításon legjobb nevű gazdáink alig 2-3 fajminőségü almával vagy körtével szerepeltek, mig szat- mári kiállításukon már együtt található Amerika, j Sváicz, Belgium, Francziaország minden legszebb j és legnemesebb gyümölcsfaja. A két kiállításon bemutatott nagybányai | gyümölcsfajok számarányában létező ez az óriási \ külömbség minden szónál szebben dicséri Vásárhelyi Gyula kertészeti működését, ki már a nyolczvanas évek utolsó felében a legnagyobb áldozatoktól sem riadva vissza, az európai hirü pomologus : Bereezky Máté útmutatása mellett megkezdte Nagybányán a legnemesebb gyümölcsfajok telepítését és terjesztését, több mint ötven nemes és hires gyümölcsfajjal gazdagitva gyümölcsöseinket. A telepítés, a küzdelem első éveiben a legélénkebb levelezés folyik Bereezky és Vásárhelyi között. Valóban nehéz meghatottság nélkül olvasni e leveleket, melyekben az agg pomologus látva és örvendve Vásárhelyi sikerein, „kedves testvérének“ nevezi őt s jótanácsokkal, Útmutatásokkal ellátva, lelkesen buzdítja tovább küzdésre a szeretett magyar haza érdekében. Bereezky működésének áldásos következményeit érzi egész Magyarország; Vásárhelyi munkásságára hálásan kell hogy visszagondoljon a mi vidékünk gazdaközönsége. A mesternek nevét, hírét, dicsőségét a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet kertjében felállított érczszobra hirdeti! A szatmári kiállításon a nagybányai gyümölcsészetet ért nagy kitüntetések alkalmából e sorok hadd hirdessék a méltó tanítvány érdemeit s e vidék gazdaközönségének hálás el ismerését. HÍREK. Október 21. Személyi hírek. Knrovssky Zsiga zalafhaai m. kir. főmérnök nejével pár napot városunkban töltött. Itt létök alatt Oblatek Béla m. kir. főmérnök vendégei voltak. - Dr. Erdőcly Gusztáv budapesti honvéd töras- orvos rövid tartózkodásra városunkba érkezett. - Lukácsy György főgimnáziumi tanár pár napot városunkban töltött. Az ev. ref. egyház uj segédlelkésze. Barth a György volt szentesi segédlelkész, a nagybányai ev. ref. egyház ujonan megválasztott segédlelkésze már megérkezett Nagybányára s hivatalos működését meg is kezdette. Az uj segédlelkész • - Csak magának lehet ilyen neveletlen ebe. A tekintetes ur nevetett és összecsapta a két tenyerét.- Jézus Mária, *- hát tehet arról az én szegény vizslám, hogy itt csupa asszonyirenden levők vannak. Fräulein Frida vérpirosra pirult fel, a méltsás asszony pedig keményen mondta :- Szemtelen betyár ! - Most gyorsan hajtsa ki a kutyáját. Most már odabenn volt a tekintetes ur. Néhányszor rászólt a vizslára :- Pfuj, Prikk ! Az okos kutya értett ebből és lehajtott fővel sunnyogott ki a nyitva tartott ajtón. A tekintetes ur pedig leült a fotelbe. Igen szertartásosan és komolyan beszélt:- A megtért fiú van itt, kedves mama. Önnel van egy pár bizalmas szavam. •Fräulein Frida kérdőleg nézett a méltsás aszszonyra, majd nesztelenül távozott.- Tudniilik, kedves mama, én megbuktam, úgy mondják a hitelezőim. Én csak úgy, hogy : végeztem. Két ut van előttem, kedves mama : vagy főbelövöm magam és itt hagyom az én kis ősi hét szilvafámat a hitelezőimnek, vagy A tekintetes ur kérdőleg nézett az anyjára.- Vagy ? - kérdezte a méltsás asszony nyugodtan. A falon szemben Pál úrral, nagy aranykeretes velenczei tükör lógott. Abba nézett a tekintetes ur és végigsimogatta deres fejét. Egyszerre elszomorodott. — Olyan ritkán látom magam tükörben, hogy szinte el is felejtettem, hogy az a második vagy, már nem is következhetik be. Legalább is nehezen. A házasság, kedves mama. — Bizony maga megszürkült, mint a vén szamár, 7- mondta a méltsás asszony hosszú j hallgatás után. A tekintetes ur sóhajtott és szinte komi- ; kusan mondta: — Meg én, az idő eljár. A méltsás asszonynak alig volt még fehér szál a hajában. Mint a gondtalanul, bánattalanul élő szép uriasszonyoknak. Felállt és járkálni kezdett a szobában. Rideg, hűvös volt a hangja : — Az az egy bizonyos, hogy én nem segíthetek. Mert maga nem érdemli meg azt tőlem. j Erről többet ne is beszéljünk. Azonban úgy gondoltam, hogy még nem késő visszapótolni I azt, amit eddig elvesztett az életéből, ami csupa 1 tivornya volt csak eddig. Ha megismerkedne a i családi tűzhely melegével, akkor tán még ember i lehetne magából. Érti, ember, aki betölthetné j azt a rangot, ami születése után megilleti. — Késő, — monta Pál ur komoran. — Késő? — A méltsás asszony kiegyenesedett, í — Kiskorú beszéd. Késő ? — Negyven éves és [ igy beszél. A tekintetes ur a fölre nézett. Nagyon szo- I moru lett e léha, vén korhely: — Csak épen frázisnak használtam, amint néha az ujságnovellákban olvasom a meghalásnak | e két nemét. Komolyan nem gondoltam rá. A méltsás asszony toppantott a lábával: j- Ostobaság. Maga még mindig gyermek Pál. Ha komolyan nem fog gondolkozni és csak mindig arra a leányra gondol, a kit a házában tart, - akkor elpusztul.- A Mariska szeret engem, - szólt Pál ur hirtelen. A méltóságos asszony az ajtóhoz lépett és kitárta :- Ilyent ne mondjon nekem. Menjen, kérem. - De hogy a tekintetes ur nem mozdult, hát csak bezárta az ajtót. Csend lett. Pál a földre nézett. Olyan összetört, olyan szomorú volt, hogy az anyja csak megsajnálta és gyön- gédebb lett.- Gyermek, - mondta halkan. - Meg akarja ölni magát, - az ostoba. Mikor mindent rendbe lehetne hozni egy kevés akaratta 1. Abból pedig nincs magának egy csöpp sem. A tekintetes ur felállt. Néhány lépést tett., Komoran nézett a földre:- Ha maga nem segit rajtam, anyám, akkor ... Eh, - felkapta a fejét. - En azt a nőt el nem hagyom. Nekem áldozta az ifjúságát. Egyszerű parasztnő — de szive van. Es ezzel vége. A méltsás asszony összeszoritotta öklét:- Én pedig nem segítek. A tekintetes ur kiment az ajtón. ni. Voltaképen nem is regényhős a tekintetes ur csak tönkrement ur, aki már köröskörül gyönyörködte az életet és már csak a legislegvégén Ékszerek Órák Úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a legjutányosabb árak mellett kaphatók - — REZSŐ GYULA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.