Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-10-15 / 36. szám
NAGYBANYA 1903. október 15. Legutóbb megtartott közgyűlésünkön azt hozták fel kifogásul, hogy a vasút elrontja a Széna-teret, amelyen keresztül halad, csökkenti annak értékét és jövedelmezőségét — szóval nagy a veszedelem, a melylyel horribile dictu, még a vásárvám- bérlők érdekei is koczkáztatva lesznek. Beszerzett adataink szerint a vasút mindössze 210 □ ölet vesz el a Széna- érből, amelyből az ott tervezett megállóhelyre 30 □ öl esik. Területcsonkitásról tehát alig lehet szó s ha elgondoljuk, hogy a vonal azon a helyen halad át, amelyre most alig terjed ki a vásár sokadalma s hogy a hepe-hupás tér a vasút által szabályozva leend s hogy megállóhely lévén, a közlekedés forgalmát e területre összpontosítja, igazán nem látjuk be ama szorgos aggodalmakat, amelyek az építéshez fűződnek. A vásártér mint állomáshely föllen- diti e városrész forgalmát, iparát, kereskedelmét s a városiaknak kényelmes induló és érkező helye lesz, a mostani távolfekvő nagy állomás helyett. Mindezen tények ellenében teljesen indokolatlan a jogügyi bizottság tervezett javaslata, mely a terület használati jogának dija fejében évenkipt 100 koronát követel a vasúttól. Hisz ha elgondoljuk azt, hogy ez összeget a társaság kilencz- ven évig tartozik fizetni, úgy a város 210 □ öl kis értékű területének puszta használatáért, tulajdonjogának fentartásával csekély kilenczezer koronát akar behajtani. E humánus eljárásnak még volna értelme akkor, ha a szatmár-nagybányai vonal kárára lenne Nagybányának s ha eltekintve azon nagy előnyöktől, amit egy ily intézmény a városok fejlődésében biztosit, beszerzett törzsrészvényeivel kamatvesztessé- get szenvedne. De ez a körülmény sem forog fenn. A városnak törzsrészvényekben 231000 koronája fekszik. Kövezetvám czimén nyert a vasúttól az 1902. évi zárószámadások szerint 5624 K 97 fillért, amely a befektetett tőke után körülbelül 2'5% jövedelemnek felel meg. Ám ne felejtsük el azt sem, hogy a város nagymennyiségű fát is szállít, amelynél árkedvezményekre van és lesz szüksége. Nagybánya részére leszállították a tűzifára vonatkozó szállítási illetéket 42 koronáról 28 koronára, ami 600 kocsirakománynál évenként 8400 K hasznot jelent. A vasút jövedelme és kedvezményei czimén tehát 14.024 K 97 fillért élvez a város, kézzelfogható bizonyságául annak, hogy teljesen valótlan állítás az, mintha részvényei egy garast sem jövedelmeznének s hogy befektetéseiből kára volna. Egy létesítendő vállalat keletkezését megakadályozni, pláne a mostani nyomorúságos üzleti és pénzügyi viszonyok mellett —- könnyű dolog. De hogy ezzel használtunk-e Nagybányának, amelynek javát ékesen szóló szavakban minduntalan fennen hangoztatjuk s hogy eleget tettünk-e ama nagy erkölcsi kötelességnek, amelyet a kor reánk szabott, eleget oly mértékben, amelylyel nyílt homlokkal felelhetünk a jövendő itélőszéke előtt, ezt döntsék el azok, akik nemcsak képviselői, de a szó nemesebb értelmében atyái is e városnak. H. L Az ecsedi láp égése. Október 14, Borzalmas tűz pusztít már napok óta az ecsedi láp területén, végelpusztulással fenyegetve a horribilis nagy költséggel termőfölddé varázsolt láp vidékét s koldusbotra juttatva az egyébként is szegény és nagy nyomorral küzdő telepeseket: a tanyai lakosságot. A körülbelül tiz millió forint költséggel kiszárított lápvidék mintegy hatezer holdja ég. Ég az évszázados növényi lerakodásokból álló elsőrendű talaj, az igazi humus. Nem először történik, hogy a száraz növényi részekkel, az úgynevezett turfával telitett fekete föld kigyuladt, de máskor oly lassú volt a talaj égése, hogy a tűz tova terjedését körül- árkolással minden nehézség nélkül meg lehetett akadályozni. A két hónapig tartott szárazság azonban végzetessé tette a tüzveszedelmet. A múlt hét elején a Halmos tanya közelében gyuladt ki a láp; a tűz a föld alatt eleinte csak senyvedt, de mikor a nagy szárazsághoz szélvihar is járult, a föld alatt lappangó tűz előtört s villámgyorsan terjedt tovább. A tüztenger szétömlő lávaként óriási területeket kerített hatalmába s egyszerre pusztított a föld felett s a föld alatt. A tanyai lakosság minden kétségbeesett védekezése hiábavalónak bizonyult. A virágzó tanyák telt magtáraikkal egymásután pusztultak el s a tanyai lakosság- halálra váltan menekült a veszedelem elől. A tűz először Börvely, Cs.-Újfalu felé terjedt, majd Tyúkod felé vette útját hihetetlen gyorsasággal. A börvely i határt oly villámgyorsan lepte meg a veszedelem, hogy öt ember a lángtengerben álló kukoriczás földeken lelte halálát. Olns Sándor, Bene Ferencz és neje két kis gyermekükkel, hallva a közelgő veszedelemről, kisiettek a határban levő földjeikre, hogy legalább kukoriczájukat menthessék meg. A tűzvész munkájuk közben lepte meg őket. A föld alól egyszerre hatalmas lángok törtek elő. Égett a föld lábaik alatt s pár pillanat múlva lángokban állottak a kukoriczás földek is. Mindnyájan ott pusztultak el a lángtengerben. Odaveszett két kocsijuk s hat lovuk is. A vármegyei hatóságok éjjel-nappal per- manencziában vannak s minden lehető intézkedést megtettek a veszedelem elfojtására. A vészterületen igen nagyszámú csendőri készenlét van összpontosítva, mert a tanyai lakosság alig akarta odahagyni lakását. Úgy kellett őket erőszakkal kitelepíteni tanyájukról. A Halmos tanya lakóit péntek délelőtt telepítette ki a csendőrség s már aznap délután leégett az egész tanya, mintegy 53 lakóház melléképületeivel együtt. Ha a csendőrség ideje korán fel nem lép a legnagyobb erélylyel, beláthatatlan katasztrófa történhetik. Szombaton pusztultak el báró Urccy Kálmánnak a tyukodi határban Pejvás és Kálmán tanyái is ; a tanyák lakóit sikerült megmenteni, de a gabona s a lábán levő tengeri mind oda veszett. mindenki, de a bundás nem parancsol senkinek. A bundás fölött még az egy kapitulácziót kiszolgált kantinos lány is érezteti fölényét, mikor az öreg baka parancsára azzal állít be nagy alázatossággal, de még nagyobb esetlenséggel a kantinba:- Kérek három krajczárért „indiblancot.“ Egy, a helyzet magaslatán levő kantinos leány ilyenkor bizonyára a tiszti kaszinóba küldi a szegény bundást, mert csak ott lehet kapni „indiblancot“, ahonnan azután a csapos legények úgy kidobják, hogy a lába sem éri a földet. Minden bundásnak van ugyan a századnál egy „öreg szüléje“, „édes apja“ az öreg legények között, hogy bevezesse a mélységes katonai tudományokba, mely a zsinorvarrástóla köpenyeg- hajtogatásig terjed, de ezek az édes apák nem hogy megmentenék az ő kedves fiaikat az ilyen felültetéstől, hanem apai tekintélyüknél fogva még jobban ugratják.- Hát éhes vagy nagyon, édes fiam ? kérdezi szelíden a hazatérő bundástól, aki kora reggel óta marschiren marsch-ba rótta a váczi határt. A bundás, aki a farkas étvágytól akár egy | véka patkószeg megevésére is vállalkoznék, nem ; mer szólni, csak olyan tekinteteket vet, mintha , meg akarná enni a félvilágot. Az „édes apja“ szánólag csak bólogat a fejével s megvárja, mig lerakja bornyuját, puskáját, panganétját, megpuczczolja, s a mikor teljes az „ordung“, már haitik is a napos káplár ; kiáltása: — Menázsira! A hunok lovas támadása csak kis Miska ahhoz a rohamhoz képest, mely erre a varázsos szóra keletkezik. Szinte egymás hátán iparkodnak kezeikben a fényesre súrolt bádog csajkával a konyha felé, hol a század fehér sapkás s fehér kötős (de mikor volt az már fehér) szakácsa osztogatja megfelelő teremtettézések között a a sarzsikövéreket, a freiter-soványokat s a csizmadia-áldást, (Ez utóbbi velőskoncz, de amelyből a velőt már kiszedték.) Mikor 5 is rohanni akarna, „édes apja“ visszatartja és ismét kérdezi:- Hát éhes vagy fiam ? Azután közelebb huzza magához és szinte suttogva mondja:- Ha két porczió menázsit akarsz, kaphatsz annyit is 1 A bundás tágra nyitva szemeit csakúgy lesi a szót ajkairól és ne adj Isten, hogy még csak kételkedni is merne azokban. Az öreg baka pedig folytatja: — Csak vedd magadra gyorsan a ezakkum- pakkot és „hoptákban“ jelentkezzél a szakácsnál, hogy neked két porczió menázsi kell. Nosza rajta ! Gyorsan! Még az öreg is segít neki. Pár perez múlva már czakkumpakk, fegyveresen és feszesen lépdel a konyha felé kezében a fénylő csajkával. A hossza folyosón kap ugyan egy pár hátbaütést a többi század legénységétől, kik vihogva néznek utána, de mit törődik 5 most azzal, mikor szemei előtt a két porczió menázsi lebeg.- Jelentem alássan, nekem két porczió menázsi kell! jelentkezik szabályszerűen a szakácsnál.- Jól van fiam, lesz! feleli a szakács és a kimért leveshez egy jó adag vizet töltött második porczió gyanánt s a freiter-soványhoz pedig mellékelt egy darab csizmadia-áldást, szintén: második porczióul. A bundás csak nézi-nézi a dupla menázsit elboruló szemekkel s tisztelegve, erősen pironkodva vonul ki a konyhából. A folyosón már várja a hahótázók tömege.- Hát két porczió menázsi kell neked, mi ? he ? Es ide oda rángatják, lökdösik, hogy amire I a századjához ér, a vizes levesét is majdnem: I mind kilötyögtették a csajkájából. Az öreg baka pedig, akinek már vöröseit voltak a szemei a nevetéstől, úgy tesz, mintha a történtekről nem tudna semmit. Jaj volna azonban a bundásnak, ha ilyen apróságokért szólni merne. Sőt még azt is megkívánják tőle, hogy jó arezot csináljon hozzá, ha nem, hát egyszerűen rajok parancsolják. Mi- I kor az altiszt vagy öreg baka menázsizik, a bun- ; dásnak folytonosan az asztal körül kell, hogjf legyen a szeme. A káplár szemejárásából megkell tudnia hogy sóra vagy paprikára van szüksége s elég, hogy az öreg baka ránézzen vagy megkopogtassa az üresen álló vizes bádogedényt, hogy tizen-huszan ugorjának oda vizet hozni, j Néha megtörténik, hogy mindenik abban remény1200 pár raktáron! Csak Valódi OrOSZ SárCZÍpŐÍ vegyünk! 1200 P*r futáron! VtT FérfiaUL, nöü és gyermelteK rés2sére l ^ A legjobb minőségű orosz sárczipők raktára Xagybányán: RADÓ ANDOR czipő-, kalap- és férfi divatáru üzletében Nagybányán (Főtér 14. szám.)
