Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-10-01 / 34. szám
4 NAGYBÁNYA 1903. október 1 denek szét, melyek beérkezte után, körülbelül november közepe táján tartja az egyesület közgyűlését. hogy azon az újonnan belépő tagok is részt vehessenek. A közgyűlésnek fő tárgyai lesznek a rendes ügyeken kívül a tisztviselő állások és a választmány újra választása s az alapszabályon szükséges módosítások. E módosítások előkészítésére a választmány az igazgató elnöklete alatt egy szükebb bizottságot küldött ki. Októberi ájtatosság. Mint az elmúlt években, úgy az idén is október havában minden nap délután öt órakor tartják meg a rom. kath. templomban a rozsafüzér ájtatosságot, mely alatt szebbnél szebb egyházi énekeket adnak elő. f Kunay Imre. Néhány nappal ezelőtt még levelet irt bálványozásig szeretett édes anyjának, hogy „nincs semmi baja ... jól érzi magát----“ az után nemsokára megjött a Hiob-hir, hogy a derék, törekvő, rokonszenves fiatalember, ki bírta mindnyájunk szeretetét és tiszteletét, nincs többé, meghalt. Meghalt s minő megdöbbentően, rettentően tragikus körülmények között! Elboruló elmével önkezével oltotta ki életét. Betegesen gyönge idegrendszere nem birta el az élet terhét s eldobta magától, mielőtt még élt volna, mielőtt még élvezhette volna fáradságos munkájának, küzdelmeinek gyümölcseit. Lehetetlen, hogy szem szárazon maradjon e mélyen megindító, ! végzetszerü tragédia láttára, mely éles tőrként nemcsak az édes anyai szivet járta át, de a j legfájdalmasabban érintette jóbarátainak, ismerő- seinek nagy számát is. Mindnyájunk igaz részvéte enyhítse az édes anya s hozzátartozóinak mér- i hetlen nagy fájdalmát. A borzasztó esetről Győr- szentmártonból a következőket jelentik: Kunay Imre már mintegy öt év óta a győrszentmártoni járásbíróságnál működött mint aljegyző. Rokonszenves, udvarias modoráért mindenki szerette s az itteni társadalomnak nagyon is kedvelt, előkelő tagja volt. Páratlan kötelességérzettel viselte hivatalát s főnöke benne nemcsak az embert, de a jeles tisztviselőt is igen becsülte és szerette. ! Sokszor azonban feltűnt búskomorsága környezetének s ilyenkor mindig nagy idegességről s főfájásról panaszkodott. E hó 23-án mint rendesen, pontosan megjelent hivatalában s kifogástalanul végezte hivatalos teendőit. A déli órákban azonban rosszullétről panaszkodva eltávozott hivatalából s oda délután sem tért vissza, ami j öt év alatt nem történt meg vele. Épen azért J lakására küldtek egy hivatalszolgát, aki azonban azzal tért vissza, hogy a szobaurat háziasszonya reggel óta nem látta. Minthogy sem este, sem másnap, sőt pénteken reggel sem mutatkozott sehol, főnöke: a győrszentmártoni járásbiró rosz- szat sejtve jelentést tett a szolgabirói hivatalnál, hol azonnal el is rendelték nyomozását. A nyomozásnak mélyen elszomorító eredménye lett. Délután 4 — 5 óra tájban egy erdőőr megtalálta holtan a főapátság erdejének Illáid nevű részében, mely Győrszentmártontól mintegy négy kilométernyi távolságra fekszik. A holttest mélyen bent, a szinte járhatatlan sűrűségben egy csonka fatörzs mellett térdeplő helyzetben volt. Nyakán még ott volt egy vékonyka láncz, melylyel elborult elmével, önkívületében megfojtotta magát. Az öngyilkosságot még szerdán követte el s ha hűséges kutyája nyomra nem vezeti az erdőőrt, ki tudja mikor találják meg a sűrű rengetegben holttetemét. Semmi Írást sem hagyott hátra, de előző nap tett intézkedései is bizonyítják, hogy nem gondolt e szörnyű tragédiára s tettét be- | számithatatlan állapotban követte el. — Édes- | anyját pénteken este értesítették a katasztrófáról, ki azonnal fia holttestéhez utazott veje: Sma- regla Mihály alkapitány kíséretében. Ugyancsak Győrszentmártonba utazott testvére: Kunay Ede mérnök is. A szerencsétlen véget ért aljegyzőt j idegen földön, Győrszentmártonban temették el | óriási részvét mellett. Temetésén ott volt nem- csak Győrszentmárton, hanem vidékének is elő- j kelő társadalma, kiknek körében a boldogult | nagy kedveltségnek örvendett. Arról értesülünk, ! hogy Kunay Imre ezelőtt mintegy 14 évvel igen nagy betegségen esett át s e betegségének kifolyása volt a súlyos idegbaj, mely éveken át gyötörte s mely végre a katasztrófának lett okozójává. Nem felel meg tehát a valóságnak a fővárosi lapoknak azon híradása, hogy azért lett volna öngyilkos, mert a bírói vizsgán elbukott. A vízvezeték. A vízvezeték ügyében Oblatek Béla elnöklete alatt kiküldött szakbizottság ma száll ki másodízben a Rozsály-hegyi forásokhoz s ez alkalommal főleg az északi forrásoknál fog méréseket eszközölni. Az eddig tervbe vett források vizbősége az újonnan eszközölt mérések szerint is vízvezetéki czélokra elégtelennek bizonyult. Emlékszobor gróf Teleki Sándornak. A M-g Írja: Szatmármegyében mozgalom indult meg az az iránt, hogy gróf Teleki Sándornak emlékszobrot emeljenek. A mozgalom élén a vármegyei ifjúság áll és a szobrot a költői parkban emelnék, ahol a gróf örök álmát alussza. Teleti végig küzdötte a szabadságharczot és mint Bem tábornok hadsegéde diadalmasan nyomult előre nem egyszer a magyar hadsereg élén. A hadjáratban való részvételét különben ő maga irta meg »Emlékeií-ben sajátságosán humoros pennájával. Kastélya a nagy időkben a szabadság- harcz hőseinek találkozó helye volt, ott töltötte mézes heteit Petőfi Sándor is és a kohói park egyik terebélyes fája alatt irta egyik legszebb költeményét^ »Szeptember végén« czimüt. E fa még most is meg van a parkban és alatta nyugszik a nagy költőnek hű barátja, az öreg ezredes. Az ő élete egy darab történelem, tele a legérdekesebb fordulatokkal, kezdve a márcziusi napoktól egészen emigránságából való visszatéréséig. Teleki a művészetet is szerette és, valóságos meczenása volt a vidéki színészetnek. Élete utolsó éveiben az irodalommal is foglalkozott, egymásután jelentek meg a napilapokban, folyóiratokban czikkei, emlékezései az ő sajátságos humoros és a magyar szellemtől és érzéstől duzzadó stílusában. — Végtelenül örvendünk, hogy a nagybányai Teleki-kör megalakításának eszméje kipattantotta a szobor felállításának eszméjét is. A vármegyei ifjúság Teleki Sándor szobrának felállításával régi mulasztást teszen jóvá. Halálozás. Megrendítő csapás érte Gyirá- szin György családját. Édes leányuk Teréz, okleveles óvónő szeptember hó 26-án életének huszonegyedik évében hosszas szenvedés után elhunyt. 27-én délután 5 órakor temették a szülői házból óriási részvét mellett. Városi közgyűlés. Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete október hó 3-án délelőtt tiz órakor rendes havi közgyűlést tart a következő napirenddel: 1. Bizottság jelentése az 1904. évre összeállított legtöbb adót fizetők névsorának felülvizsgálatáról és a névsor megállapításáról. 2. A helybeli m. kir. csendőrsza- kaszparancsnok megkeresése a csendőrségnek rendőri szolgálatra leendő igénybe vétele iránt. 3. Nyugdíj bizottság javaslata Thurzó Ferencznek nyugdija felemelése iránti kérelmére. 4. Tanács előterjesztései: a fürészmalom bérbeadási feltételeire vonatkozólag; 5. a fajzási jog további gyakorlásáról ; 6. a tőkési-ut részére kisajátított földterületből fenmaradt részlet eladásának engedélyezése iránt. 7. a postaréti utcza kövezésére ; 8. a Széchényi-liget térképezésére ; 9. a Fasor helyreállítására; 10. a Diószeghy és Kovács Lőrincz telkek között megnyitandó ut költségeire vonatkozólag; 11. a város utczaszabályozási vonalainak megállapítása tárgyában. 12. a gör. kath. templom mellett készítendő sétatér költségeiről; 13. dr. Miskolczy Sándor bányabirtokos kérelmére a borpataki völgyben vizvezetőárok létesítése szolgalmi engedélyezése tárgyában; 14. j Moldován László és Pokol Elek hason szellemű kérelme tárgyában. Kurucz-estély. A nagybányai dalegyesület f. hó 10-én a Polgári Kör összes termeiben ; kurucz-estélyt rendez, melyre már is javában folynak az előkészületek. A kurucz-estély műsora a következő: 1. Kurucz tábori dal (1672). Kurucz dal (1704.). Előadja a dalegyesület. 2. Felolvasás Rákóczi Ferencz életéből. Tartja Incze Lajos. 3. Rákóczi kesergője (1711). Bujdosó dal (1685). Előadja a dalegyesület. 4. Kurucz dalok tárogatón. Fonográfon bemutatja Doroghy Ignácz. 5. Rákóczi Sámuel (1664). Rákóczi induló. Előadja a dalegyesület. Amint e változatos műsorból látható, nagy művészi élvezetre van kilátásunk s érthető az a nagy érdeklődés, melylyel a kurucz-estély a közönség körében kelt. Elhunyt lapszerkesztő. Rományi István már- marosszigeti ügyvéd, Mármarosvármegye tb. főügyésze, a Mármarosi Híradó felelős szerkesztője Budapesten szivszélhüdés következtében elhunyt. Az életerős s nagy népszerűségnek örvendő szerkesztő halála széles körben mély részvétet keltett. Véres családi dráma Szatmáron. A szatmári vérfürdőről, mely nemcsak vármegyénkben, de országszerte kínos szenzácziót keltett, tudósítónk sok a következőket jelenti: Báthy Sándor szatmári városi számtiszt ezelőtt mintegy 8 évvel vette nőül Lépes Ödön honvédszázados leányát: Margitot. A fiatal házaspár eleinte igen békésen élt, de utóbb családi viszálykodás keserítette meg életüket s egyideig külön is váltak, de ismét ki békültek. Legutóbbi időben ujult erővel tört ki köztük a viszály s mig Báthy, mint tartalékos hadnagy, legközelebb a honvédségnél fegyver gyakorlatát végezte, az alatt felesége István- téri lakásukról minden bútorát összecsomagolva atyjához költözött s a férj hazajövet már más bérlőnek birtokában találta a lakást. A fiatal asszony férje ellen válópert és tartási keresetet indított s ez utóbbinak tárgyalása volt a múlt csütörtökön zárt ajtók mögött a járásbíróság előtt, mely alkalommal a férj feleségének leány- múltjára igen súlyos nyilatkozatot tett. A fiatal asszony rögtön atyjához Nagykárolyba utazott s elpanaszolta neki a leánybecsületén ejtett sérelmét. Lépes táviratilag azonnal magához hívta Debreczenből a 39-ik cs. és kir. ezredben szolgáló Győző főhadnagy fiát, hogy a család becsületéért együtt elégtételt szerezzenek. Ezek a véres eset előzményei, Apa és fiú egyenesen indultak pénteken reggel a vasúti állomásról a vő és sógor hivatalába, mely a városház déli szárnyának földszintjén van. Útközben Lépes magához kérte Nagy Árpád szatmári honvéd népfelkelési századost, hogy becsületbeli ügyben kívánt nyilatkozat meghallgatására tanú gyanánt velők jöjjön. így érkeztek a tisztek pénteken reggel közel 9 óra tájban a Báthy hivatalos helyiségébe s oda mindhárman beléptek, azonban őt nem találták ott, mivel a községi számvevőségnél volt éppen dolga és megkérték Papp Mihályt, a vele egy szobában dolgozó dijnokot, hogy nehány perezre szólítsa elő Báthyl. A vérengzés elkövetése után rendőrileg kihallgatott Nagy Árpád igy adta elő az esetet: — A hivatali helyiségben arczczal a városház udvara felé a középen foglalt helyet Lépes Ödön, ő a jobbján, Lépes Győző főhadnagy pedig a balján állott. Báthy kevés idő alatt egyedül jelent meg a helyiségben s pipáját letéve és íróasztalához támaszkodva, öszszefont karokkal várta a történendőket. Lépes Ödön igy szólította meg őt : — Fönntartja azt, amit leányomról tegnap a bíróság előtt állított ? — Igen fönntartom! Erre a két tiszt kardot rántott s kezdetét Pártolja Megérkeztek az őszi és téli idényre dús választékban mindennemű divatezikkek és kézmű-áruk u. m.: női gyapjú bleusok, kassai alsó trickok, sokféle kötött és gácsi házi finom posztó-áruk, stb. stb., ^miket pontos kiszolgálás és a legolcsóbb árszámitás mellett árusít el Szappanyos Jenő divat-, vászon-, kézniü- és rövidáru üzletében Nagybányán, a Főtéren (Minorita rend-liáz épületében.)
