Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-10-01 / 34. szám
2 NAGYBANYA 1903. október 1. jelen nemzedékkel fizettessünk ki, sok üdvös eszmét lehetne és lehet realizálni. Példaképen a fő- és székvárost hozzuk föl, mely az utóbbi egy-két évtizedben fejlődésében egy századdal rúgott előre. Ha a főváros is minden nagyobb alkotását, mint mi a vízvezetéket, a csatornázást, a villamvilágitást, a nyaralókat stb. a jelen nemzedékkel akarná egészen kifizettetni, nem csalódnánk, ha mondanók, hogy jelenleg is ott állana, ahol a múlt század ötvenes éveiben állott! é. m. A kertészeti kiállítás. Szeptember 27. A szatmári kertészeti kiállítást, melyet hónapok kitartó, fáradhatatlan munkája s Szatmárvármegye gazdaközönségének páratlanul megnyilatkozó ügybuzgó szeretete hozott létre, vasárnap délelőtt nyitották meg nagy ünnepélyességgel. A megnyitó ünnepen ott volt a föld- j mivelésügyi kormány képviselője, Szatmárvármegye főispánja, a vármegye szine-java, sőt messze földről számos idegen jött el a megnyitó ünnepségre, hogy csodálói le- ! gyenek e kincses Kanaán feltűnést keltő produktumainak. Valóban a kertészeti kiállítás minden várakozáson felül sikerült s oly meglepően j gazdag és ritka látnivalót nyújt mindabban, mi a gyümölcsészet és a kertészeti gazdaság körébe tartozik, hogy e kiállítást Magyarország vármegyéi közül csak nagyon kevesen volnának képesek utánunk csinálni. Jóleső érzéssel konstatáljuk, hogy a szatmári kiállításon Nagybánya nemcsak vezető szerepet játszik, de kiállított produktumainak úgy gazdagságával, mint minő- i ségével is az összes kiállítók között az első helyet foglalja el s szerénytelenség nélkül megjósolhatjuk, hogy az első kiállítási dijak közül nem egy fog Nagybányára kerülni. Nagybánya gazdaközönségének ügyszeretetét, kiállításának utolérhetetlen változatosságát és a kiállított produktumoknak feltűnést keltőén kitűnő minőségét beszédében több ízben hangoztatta a kormány képviselője is s ha eddig kincses hire volt Nagybányának, e kiállítás méltán irigyeltté fogja tenni városunkat messze földön. A nagybányai csoport a kioszk IV. számú termében külön rendezte kiállítását s nem mulaszthatjuk el, hogy a legteljesebb elismerésünket ne tolmácsoljuk a mintaszerű rendezésért. Bernhardt Adolfnak, a nagybányai gazdasági-egyesület ügybuzgó titkárának érdeme s az ő kiváló szakértelemmel és fáradhatlanu! végzett munkájának eredménye, hogy a nagybányaiak kiállításán minden kiállított tárgy kellően érvényre jutott s az egész kiállítás összbenyomásával a legnagyobb hatást keltette. A szatmári kiállítás is bebizonyította, amit az idegenek is mindig hangoztatnak, hogy csak Nagybánya tud igazán, lelkesen ünnepelni s ha valaki az igazi, hamisítatlan magyaros vendégszeretet meg akarja ismerni, úgy csak Nagybányára jöjjön. Szatmárnak ünnepe kell, hogy legyen e kiállítás, melyen megfordul nemcsak a vármegye előkelősége, gazdaközönségének nagy tömege, hanem idegen vármegyékből is számosán rándulnak el e kiállításra. S külsőségeiben mégis mi sem árulja el a város ez ünnepét. Az egész városban nem lehetett látni egy lobogót sem s az pedig, hogy a nagy tömegekben érkező vendégeket a rendezőség valamely tagja fogadja vagy kalauzolja, a legmerészebb álmokat is túlhaladta. Sorsára hagytak mindenkit s az egész ünnepséget legfölebb az hirdette, hogy egyes vendéglőkben - tisztelet a kivételeknek — kétszeres áron a rendesnél rosszabb ételeket lehetett kapni. Tudósításunkat a következőkben adjuk: Nagybányáról a vasárnap reggeli vonattal mintegy nyolvczvanan utaztak el a szatmári kiállítás megnyitására. Az illusztris társaságban ott láttuk Teleki Géza, Teleki János grófokat, L. Bay Lajos orszgy. képviselőt, Torday Imre h. polgármestert is. A kirándulásnak a legpompásabb verőfényes őszi idő kedvezett s a társaság kitűnő hangulatában ez egyszer feledte, hogy a nagybányaiszatmári viczináíison utazik. A Szatmárra való megérkezés azonban némi kiábrándulással járt. A nagyszámú társaságot érkezésüknél a rendezőség tagjai közül senki sem fogadta. Teljesen magukra hagyták vendégeiket s igy történt, hogy a társaság már a bevonulásnál izekre töredezett. Általánosan feltűnt, hogy Szatmár külsőleg mivel sem adott jelt nagy ün- j népéről, legfölebb azzal, hogy az utczái voltak : népesebbek és porosabbak. Az ünnepély délelőtt tiz órakor Szatmár egykori főkapitányának: Kiss Gedeon mellszob- ! rának leleplezésével kezdődött. A szobrot a I Kossuth-kertben emelték föl, azon a gyönyörű I sétatéren, melyet a nagy népszerűségnek örvendő, gavallér főkapitány teremtett meg. A leleplezési ünnepélynél ott voltak: Kiss Áron tiszántúli református püspök, néh. Kiss Gedeon testvéröcse, Végit Gyuláné és Nagy End- ! réné leányai, Hugonnay Béla Szatmárvármegye I és Szatmár város főispánja, Pap Géza polgár- mester, Teleki Géza gróf, Molnár István orsz. I kertészeti és gyümölcsészeti miniszteri biztos, osztálytanácsos, Fekete Sámuel vármegyei t. főorvos, Torday Imre h. polgármester, L. Bay Lajos orszgy. képviselő, Tan/cóezy Gyula rendőr- főkapitány s igen számosán néh. Kiss Gedeon tisztelői és egykori tisztársai közül. Az ünnepi beszédet Fejes István dr. mondotta, ki lelkes szavakban rajzolta meg „Gida bácsi“ nemes alakját s méltatta azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket a város hűséges I szolgálata és fejlesztése körül szerzett magának. Majd kiemelte az elhunyt aranyos kedélyét, a melylyel kicsinek, nagynak, ifjúnak és vénnek szivéhez férkőzött a jó öreg. ványból faragott síremléke, melynek felső lapját a térdelő császár hatalmas érczszobra disziti; a sark of ág oldalait diszitő allegorikus alakzatok közül különösen érdekelnek bennünket a magyar vonatkozású, mesteri módon faragott és a császár életéből merített, nevezetesebb mozzanatokat ábrázoló dombormüvek. Ezek Székesfehérvár bevétele 1490.-ben és a kettős házasság II. Ulászló gyermekei és Miksa császár unokái között, mely házasság tudvalevőleg hazánk sorsát a Habsburgokhoz fűzte. Ugyanezen templomnak dísze Hofer Andrásnak, a tiroli szabadsághősnek már- ványsiremléke. A templomból kijövet szembetűnt a történelmi szempontból nevezetes Goldenes Dachl, ezen rendkívül érdekes, falfestményekkel és czimerekkel díszített erkélyes épület, melynek tetejét arany lemezek borítják. Ezen arany kalitkát Miksa császár ifjú nejének Sforza Máriának építtette. A város legszebb utczája, Mária Terézia nevét viseli, melynek egyik végén diadalkapu áll s a melyet a város II. Lipótnak Mária Ludo- rikaval történt eljegyzése és innsbrucki bevonulásuk alkalmából emeltette. Szép emlékszem épület még I. Miksa által épített császári várkastély, a vele szemben lévő városi múzeum, melynek különösen régiség és ethnografiai gyűjteménye s különösen a Hofer Andrásra és a sza- badságharczra vonatkozó számos emléke emelendő ki és a XVII. században Innsbruck városa által a pestis megszűnésének örömére emelt temploma. Innét kezdve utam valóságos vágtatás volt. Kitűzött czélomat elértem; a mi az érdeklődés erejével hatott, azt megnéztem s a mit tanulmányaim kiegészítése czéljából látni akartam, azt részletesebben tanulmányoztam. Futólagosán megtekinteni még azt a néhány helyet, mely az útirányba esett, ez volt összes vágyam. Utam Tirol vadregényes vidékén vezetett tova, mely vidék jóval megkapóbb, vadregényesebb s épen ezért szebb, mint német Svájcznak legnagyobb része. Az ember egyik bámulattól a másikba esik; meredek hegyoldalokon robog tova a vonat; egymásután következnek hosszabb rövidebb alagutak; majd mély völgyszakadékon vezet át a toronymagasságu viadukt, majd ismét a hegy oldalába hasított galériákon, a lavinák ellen védelmül szolgáló, deszkával fedett tornáczokon át rohanunk és visszafojtott lélekzettel szemléljük a természet ezen borzalmasan fenséges alkotásait. A ragyogó színek ezer változásai nyílnak meg a szemlélő előtt; uj, meg uj benyomás kiséri egész meglepetésszerűen. Az a caleidoscopsze- rüen változatos kép, mit az ember a száguldó vonatról lát, soha el nem múló emlékként fog kisérni, különösen akkor, midőn szédítő magasságban St. Anionnál, a vonatvezető hosz- szu, éles sipjelzése tudtunkra adta, hogy az emberi elme egyik legmerészebb koncepciója, az újkori műszaki tudomány bámulatos alkotása felé, a tizenegy kilométer hosszú arlbergi alag- uthoz közeledtünk. Tizenkilencz perczig tartott gyorsvonatunknak a sötétség országában tett útja, melyet egy-egy pillanatban csak a kilométereket jelző vörös lámpák világítottak meg. Az alagútból kijövet vonatunk a gyönyörű Salzkammerguton át Ausztria legszebb fekvésű fővárosába Salzburgba ért. Igen kellemes benyomást tesz ezen város az idegenre. Elegáns tiszta úri város, pompás utakkal és tömérdek sok templommal. A várost a Salzach folyó két részre osztja; a jobb oldalon igen közel a városhoz emelkedik a Kapuziner Berg, mig a baloldalon a Mönchsberg; ez utóbbi tetején áll a középkori vár, melyhez alulról fogaskerekű vasút visz. A városnak felemlitésre méltó látnivalói a toszkánai herczeg lakta várkastély s ezzel szemben a Neubau, hol a kormány székel s az épület tornyában naponta háromszor igen szép harangjáték szólal meg; nem mesze innen van a város legszebb egyházi építménye, a dóm, szomszédságában a Szent Sebestyén templommal, a melyben a hires orvos és természettudós, Bom- bastus Teophrastus Paracelsus van eltemetve s emlékét a templom kereszthajójában epitaphium is jelzi. Igen tanulságos a Múzeum Caro- íino Augusteum gazdag kép- és régiségtára, a Mirabell kastély, lépcsőházában Donner Rafael amorettejeivel. A Residenzplatzon emelkedik Mozartnak emléktáblával megjelölt születési háza, melynek második emeletén a Mozart ereklyék vannak a hasonnevű múzeumban elhelyezve. Salzburgból gyönyörű vidéken áthaladva indultam hazafelé. S a midőn Linz, St.- Pőlten és Bécs elmaradt mögöttem, leirhatatlanul jóleső érzés vett rajtam erőt. A boldogságnak és önmegelégedésnek oly érzelme ez, melyért magáért érdemes útra kelni. S bár az édeshaza földje ily érzelmeket fakaszt a szivekben, de azért az ember lelkében megmarad a leküzdhetetlen vágy, hogy újra vándorbotot fogjon kézbe, mert hiszen illúziók rabja az ember ... Myskovgzky ErnC Radó Andor czipőraktárát Figyelmeztetés!! ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. = Nagybánya és vidélsL© legnagyoDlb czsipöraütára! Az őszi újdonságok megérkeztek kalapok, nyakkendők és fehérnernüekben. Utazó bőröndök nagy választékbanjf „
