Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1903-04-30 / 12. szám

1903. április 30. 3 NAGYBA NYA nemű üzlettulajdonosok tartózkodottsága, azaz a tömeges vétel visszautasítása teremtette meg a részletes elárusitást, mit az ipartörvény szerint teljesíteni az intézet jól felfogott érdeke követelt, sőt a viszonyok szerint, hogy fennakadás ne le­gyen, még lejáratható, a szükséges pótlásokkal is teljesít. Ha ezen óvatos eljárás nincs, úgy könnyen megtörtént volna, hogy a szintén ajánlatot tett más idegen szerezte volna meg s nevetve a nye­reményen, hagyta volna a siró kezeseken a tar­tozást. így csak megnyugvással lehet venni, hogy pénzintézeteink óva érdekeiket, óva kezeseiket, nem törődnek a nagy fáradság és munka áldo­zattal, a viszonyokhoz alkalmazkodva, nem hagy­ják kárba veszni a létező vagyont. Hogy intézeteink mily figyelemmel vannak iparosaink iránt, azt alkalomadtán egyénenként tapasztalhatták, de bizonyítéka ennek az is, hogy az ipartestülettel tárgyalás lett a részvénytaka­rékpénztár által megindítva egy oly állandóan nyitva álló áruraktár létesítésére, hol nemcsak minden szebb iparczikk a megrendelési kedv meg­teremtésére kiállítható lesz, hanem kész iparczikkek állandóan raktáron lesznek tarthatók, sőt azokra előleg lesz felvehető. Miért is nem szabad felté­telezni, hogy a helyi tőke áldatlan versenyre óhaj­tana kelni, ellenkezőleg kellő biztonság mellett az készséggel áll az ipar szolgálatára, de ha egyes esetben a hitelező fizetés mulasztásából felmerül, hogy a biztosítékul szolgáló javakat megvenni kénytelen s ha nincsen, ki azt méltányos felté­telekkel, tömegben átvegye, a közhitei szem­pontjából csak megnyugvással vehető, hogy azt a viszonyok szerint a legjobban értékesíteni részle­tekben is igyekszik s igy ez nem verseny, hanem kötelesség. Stoll Béla. A 70.000 koronás kölcsön ügye. Április 29. A város képviselőtestületi közgyűlése igen beható s a legapróbb részleteket is felölelő vita után állította össze azon munkálatokat, melyek a város rendezési s szépitési szempontjából az évi rendes bevételekből fedezhetők nem voltak s a közgyűlés egy 70.000 koronára rugó törleszté- ses kölcsön felvételét határozta el. A tervbe vett munkálatok legtöbbje a mi szemüvegünkön vizsgálva, beruházási jellegű, mert részint uj utczák nyitásáról, részint oly természetű munkálatok foganatosításáról van szó, mely mun­kálatok költségei fentartási költségek vagy ren­des évi kiadások czime alatt el nem számolhatók. borultak, mindkettőnek arczán a magasztos öröm könnyűi folytak alá. Ki írhatná le az apa örömét? A halálhírt hozó honvédtiszt tévedése való­színűleg onnan eredt, hogy ifj. Lendvayt a hág­csóról lezuhanni ugyan látta, de arról, hogy az sértetlenül maradt s újra felmászott a falra, tudo­mása már nem volt. Ifj. Lendvay Márton, a bicskei, isaszegi és nagysarlói csatákban való hősiességéért Buda­vár bevétele előtt nehány nappal a budai Lipót- mezőn érdemjellel diszittetett fel, mire atyja nagyon is büszke volt. Budavár bevétele után pár nappal az ost­romnál kitüntetett hősök számára érdemjeleket osztottak ki. Midőn ifjú Lendvay Mártonra került a sor s midőn az érdemjelet a vezér keblére akasztá, az ifjú tiszt szive hangosan feldobogott az örömtől s e perczben keble mélyéből fel­fohászkodott, ha Isten őt még abban a magasz­tos örömben részesítené, hogy e kitüntetésénél valamely ismerőse jelen lehetne, látná s részt venne boldogságában. E gondolattól eltelve tekintetét nyugalanul ide s tova jártatá, ismerőst keresve s ime, kin akadt meg a sóvárgó tekintet, atyján: az idősbb Lendvayn, ki látván, fia miként nyeré el másod­ízben az érdemjelet, arczát örömkönnyek árja boritá el s a boldogság érzésétől zokogott. Ne­héz volna meghatározni, melyik volt boldogabb - a fiu-e vagy az apa? . . . E. Poteinkin ödSn. A belügyminiszter azonban e kölcsönt még sem hagyta jóvá, mert a felsorolt munkálatok czimeiből Ítélve, úgy tetszett, mintha fentartási költségeket óhajtana a közgyűlés a kölcsönből fedezni. Pedig ismételjük, ha a város a Fasort egészen újonnan akarja rendezni, uj utczákat akar nyitni, uj utakat akar építeni, az Eckstein- féle telket rendezni s azon egy külső fogadót építeni stb., az ily természetű munkálatokat fen­tartási munkálatoknak minősíteni nem lehet. Más megoldási módot kellett tehát keresni, hogy a város fejlődése szempontjából tovább alig halasztható munkálatokat foganatosítani le­hessen. Erre pedig legalkalmasabbnak látszott, ha a Lapos-erdő árából félretett 340.000 korona összegből fedezzük e munkálatok költségeit, mely összeg a városnak amúgy is rendes évi bevételei­ből van félretéve s ha a vízvezeték és csatorná­zás megvalósítására kerül a dolog, akkor a 70.000 korona hiányt, sőt az ezen összegen túl is min­den valószínűség szerint a vízvezeték és csator­názás kiépítésére még szükséges összeget fogjuk törlesztéses kölcsön utján fedezni. Legalkalmasabbnak látszott ez a megoldási módozat, mert a félretett 340.000 korona összeg­hez a képviselőtestületi közgyűlésnek joga van hozzányúlni, mivel ez összegnek 30.000 K. részletei további újabb határozatig vagyis kisérletképen szakittatott ki a rendes évi költségvetésből; to­vábbá mert ha ily utón fedezzük a tervbe vett munkálatok költségeit, tetemes kamat megtaka­rítást érhetünk el, mert 70.000 korona után csak a vízvezeték és csatornázás kiépítésének idejétől kell majd kamatot fizetnünk; a kiszakított 70.000 korona időközi kamatait pedig, mely eddig is a költségvetési előirányzat bevételi rovataiban szá­moltatott el, költségvetésünkben könnyen nélkü­lözhetjük. De leghelyesebb e megoldási módozat azért is, mert egy nagy, a város vagyoni életét igen közelről érintő közgazdasági kérdés lesz azzal ha nem is egészen, de legalább részben igazságo­san elintézve. Mi kezdettől fogva igen igazságtalan dolog­nak tartottuk azt, hogy egy oly nagy, századokra szóló monumentális alkotás, minő a vízvezeték és csatornázás, egész költségeivel egy generácziót terheljünk meg, az egész költségeket egy nem­zedékkel fizettessük ki. Hiszen bármely városban ha egy nagy, tetemes költségekbe kerülő alkotást létesítenek, annak költségeit nem a rendes be­vételekből, hanem törlesztéses kölcsön utján fe­dezik. Helyes és igazságos dolog tehát, hogy a vízvezeték és csatornázás költségeinek legalább egy részét törlesztéses kölcsön utján fedezzük, hogy igy a költségekhez a későbbi nemzedékek is hozzájárulhassanak, kik ép úgy fogják élvezni ez alkotások áldásait, mint élvezzük mi. A közgyűlés álláspontja tehát minden hátsó gondolat nélküli, nyílt s a felmerült megoldási módok között a leghelyesebb. Mégis akadnak oly városatyák, akik a közgyűlésnek a kölcsön rendezésére vonatkozó határozatában a lélekha­rang megkonditását vélik fölfedezni a vízvezeték és csatornázás kérdése fölött. Ne bizalmatlan- kodjunk uraim s főleg ne keressünk kibúvókat, hátsó gondolatokat ott, ahol nincsenek, mert az ily törekvéseknek végső eredményében csak a jó ügy vallja kárát. A közgyűlés a legteljesebb egyetértéssel akarja a vízvezeték és csatornázás kiépítését s ez akaratának bizonyára érvényt is szerez. De ne feledjük, hogyha városunkat a haladásban megakasztani nem akarjuk s a mo­dern kiépítés munkájában hozzánk hasonló más városokkal lépést akarunk tartani, akkor a víz­vezeték és csatornázás ügyén kívül még más nagy terhek és kötelességek is háramlanak reánk, mely terhek között nem utolsó helyen állanak a tervbe munkálatok sem. É. M. HÍREK. Április 29. Személyi hírek. Gellert Endre polgármester pár napi tartózkodás után Mátészalkáról haza érkezett. - Dr. Koller János főgimnáziumi tanár egészségének helyreállítása végett a napokban a délvidékre utazott. Eljegyzés. Busznyák Antal kataszteri mér­nök a napokban váltott jegyet Károly Imre telek­könyvvezető kedves leányával: Margittal. Tanulmányul. Réz Géza, a m. kir. pénzügyminiszte- 1 riumba beosztott bányamérnök tanulmányutjában váro­sunkba érkezett s két napon át tanulmányozta a veresvizi és kereszthegyi bányamüveket. Tiszteletére Neubauer Ferencz bányaigazgató’ vasárnap délben fényes ebédet adott, melyre a b ányatisztviselők köréből mintegy huszonötön voltak hivatalosak. Kitüntetés. Molnár István miniszteri taná­csost, országos gyümölcsészeti főfelügyelőt érde­mei elismeréséül ő felsége a magyar nemességgel tüntette ki rudvncii előnéwel. A nagybányai gazdasági egyesület, mely oly sokat köszönhet Molnár miniszteri tanácsosnak, kitüntetése alkal­mából feliraíilag üdvözölte őt. A feliratot, melyet a tisztikar s az összes választmányi tagok alá­írtak, Szabó Adolf erdőigazgató és Molcsányi Gábor erdőmester küldöttségileg vitték fel Buda­pestre a főfelügyelőhöz. Lelkész meghívás. Szabó Miklós segéd­lelkészt a batizi ev. ref. egyház lelkésznek hívta meg. A kér. bizottság engedélyének megérke­zése után értesülésünk szerint Szabó lelkész a meghívást elfogadja. Sajnáljuk a derék lelkész távozását, de őszintén örvendünk előhaladásán. Bánya névnap. A kereszthegyi bányamű má­jus hó harmadikán, vasárnap hagyományos fé­nyes ünnepséggel üli meg névünnepét. Délelőtt az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentiszteletet tartanak. A fő istentisztelet a plebániai-templomban leszkilencz órakor, melyre a munkások elöljáróik vezetése alatt testületileg a bányász zenekar kísérete mellett jelennek meg. A gör. kath. egyház ünnepe. A szamosujvári gör. kath. püspökség megalapításának ez évben lesz ötvenedik évfordulója. A félszázados évfor­dulót az egész egyházmegyében egyházi ünnep­ségekkel ülik meg. Arról értesülünk, hogy a gör. kath. egyház ez alkalomból városunkban is ünnepelni fog s hódoló feliratban üdvözli Szabó János szamosujvári püspököt. A czivillista felemelése ellen. Luby Géza orszgy. képviselő, vármegyei bizottsági tag indítványt nyújtott be a vármegye törvényhatóságához, hogy a törvényhatóság írjon fel a képviselőházhoz, tiltakozva a czivillista felemelése ellen. Az indít­vány tárgyalása a május hó 7-én tartandó köz­gyűlés napirendjére van kitűzve s bizonyára he­ves vitára ad majd alkalmat. Szini előadás. Az állami polgári leányiskola növendékei Waigandt Anna igazgató s a tanári kar vezetésével május hó 9-én a városi nagy­szálló dísztermében tánczczal egybekötött szini- előadást rendeznek. A Hamupipőke és A tél tündére ez. tündérjátékok kerülnek bemutatóra s az előadásban részt vesznek az intézet majd­nem összes növendékei. Az érdekes gyermek­előadás iránt, melylyel az elmúlt évben is oly fényes sikert arattak, általános nagy érdeklődés mutatkozik. Az előadás tiszta jövedelmét az iskola udvarának rendezésére és befásitására fordítják. Ipartestületi díszközgyűlés. Mint már jelen­tettük, a nagybányai ipartestület május hó 3-án vasárnap délelőtt 10 */2 órakor a városház tanács­termében diszgyülést tart, melynek egyetlen tár­gya az iparhatóságtól az ipartestület illetékessége alá tartozó ügyek átvétele. A diszgyülésen Égly Mihály főjegyző, iparügyi előadó fogja röviden ismertetni az ipartestület megalakulásának előz­ményeit, mire Gellert Endre polgármester az iparhatóság nevében átadja s Szerencsy József elnök az ipartestület nevében átveszi az ügye­ket. Este hét órakor a Polgári Kör termeiben nagyszabású áldomás lesz, melyre egy teríték ára 1 korona 40 fillér. Elő lehet jegyezni a Kör gazdájánál és Kupás Mihály czipész üzletében. Itt említjük meg, hogy az Ipartestület a részvény­takarékpénztár tulajdonát képező Rózsa-féle háznak első emeletét vette bérbe s hivatalos helyiségeit május l-től ott rendezi be. Hímen. Kilián Béla felsőbányái gyógysze­rész f. hó 25-én lépett házasságra Hódmezé­Ékszerek, érák, úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg- ===== jutányosabb árak mellett kaphatók REZSŐ GYULA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.

Next

/
Thumbnails
Contents