Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-04-02 / 8. szám
4 NAGYBÁNYA 1903. április 2. egy-két holdnyi területet is lángokba borítva. Az erdőégések gyönyörűen rémes látványosságot nyújtottak a késői est sötétjében s talán épen ez a látványosság ösztönzött némelyeket a gyújtogatásra, mert lehetetlennek tartjuk, hogy az erdőégések mindennap épen alkonyattájban ismétlődtek volna puszta véletlenből. A rendőrkapitányi hivatal most szigorú rendeletet bocsátott ki az erdőégések meggátlása tárgyában. Mindaddig, mig a száraz idő tart, az erdőben s az erdőnek közelében tüzet gerjeszteni, az összegyűjtött leveleket, gazt, almot elégetni tilos. Aki az erdőben tüzet talál, tartozik azt eloltani, ha pedig nem tudná, a tűzről tartozik a legközelebb lakó erdőőrt vagy a rendőrkapitányi hivatalt értesíteni. A tűzhöz kirendelt lakosság oltószerekkel köteles az erdőégésnél megjelenni. A rendelet áthágóit szigorúan büntetik. Szegény özvegy asszony. Szegény özvegy asszony sorsa, ki minden támaszát, gyámolitó- ját elvesztette, még akkor is szörnyen keserves, ha az irgalmas Isten betegségekkel nem látogatja meg. Hátha még a betegség is ágyhoz szegzi, munkaképtelenné teszi ? Mi válnék -az i ilyen szánalomraméltó páriákból, ha a társada- j lom segítségükre nem sietne a megpróbáltatás nehéz óráiban? Egy igen szép,egy igen nemes tettről kell számot adnunk. Özv. Csurayné nemcsak teljesen semmi nélkül maradt ura halálával, hanem folytonos betegeskedése miatt a mindennapi száraz kenyerét sem bírta megkeresni. Iszonyú nyomorban sínylődött, mig akadt egy jóságos úri asszony, a ki nehéz sorsára, kétségbeesett helyzetére felhívta az úri hölgyközönség figyelmét. Az adakozás megindult s csakhamar szép sikerre is vezetett. A begyült pénzen azután vásároltak a lábbadozó asszonynak egy szép kis sátrat, a sátorba mindenféle portékát s most özv. Csurayné hálás szívvel, tulboldogan árulgatja a piaczon a galandot, a gyüsziit, a czérnát stb. s nem győzi áldani jótevőit, kik őt, a beteges, gyönge asszonyt ilyen kenyérkeresethez juttatták. Midőn a jószivü adakozóknak a gyűjtés megindítója ez utón is köszönetét mond, köszönettel adózik a kitűnő ápolónőnek: G oldstei nnén ak is, ki nemcsak ápolta a szegény Csurayné t, de felépültével ő segített a kis sátor felállításánál s ő vezette be uj kenyérkeresetébe. Főszolgabírói s árvaszéki ülnöki választás. Szatmárvármegye törvényhatóságai, é. május havi ' rendes közgyűlésében fogja betölteni a nagysom- kuti járás főszolgabírói s a központban megüresedett árvaszéki ülnöki állást, nemkülömben az ezen állások betöltésével esetleg megüresedett egyéb állásokat. A nagysomkuti főszolgabírói állás javadalma 2700 K törzsfizetés, 500 K irodaáltalány, 1000 korona utiáltalány, természetbeni lakás. Áz árvaszéki ülnök javadalma 2700 korona törzsfizetés és 500 korona lakbér illetmény. A pályázatok az 1883. I. t.-czikben előirt minősítés igazolására szükséges okmányokkal felszerelve f. évi ápril. hó 25-ig adandók be Szatmármegye alispánjához. Dalestély. A nagybányai dalegyesület f. hó 13-án husvét másodnapján a Kaszinó-egylet helyiségeiben tagdijilletményes estélyt tart a következő műsorral: 1. Dalünnepen. Them Károlytól. 2. Kurucz bordal. Káldy Gyulától. 3. Léni meg a három Béni. Humoros magánkar. Szentirmay Elemértől. 4. Farsangi magyar egyveleg. Horváth Ákostól. Nagy sztrájk Szatmáron. Szatmárról távira- tozza tudósítónk, hogy ott az összes kömives és ácssegédek beszüntették a munkát. Az összes építkezési munkálatok szünetelnek. A sztrájkoló munkások száma mintegy négyszázra rúg, kik a Központi Szálloda udvarán tanyáznak. Ez ideig rendzavarás nem történt. Az iparhatóság békéltetési kísérlete eredménytelen maradt, amennyiben a munkaadók hallani sem akarnak a sztrájkoló munkások követeléseiről. A sztrájkoló kőműves munkások tiz órai munkaidőt követelnek óránkénti 32 fillér bér ellenében, mig a munkaadók csak 26 fillért akarnak fizetni s tizenegy órai munkaidőt követelnek. A sztrájkolok tegnap délután bejárták a várost s az építkezéseknél levő összes állványokat lerombolták. A munkaadók már megtették a kellő lépéseket, hogy idegenből kapjanak munkásokat, de a sztrájkolok el vannak határozva, hogy az idegen munkásokat ha kell szépszóval, ha kell erőszakkal megakadályozzák a munkában. Uj magyar találmány. Kun István nagykárolyi lakos egy önműködő hordótápláló készüléket talált fel, mely feleslegessé teszi a hordók nagy vesződséggel járó feltöltögetési munkáját. A bor elpárolgása által előálló hiányt egy légmentesen elzárt üveg fedezi, melyből a hordó felső akonáján keresztül folyik be a bor a hordóba. A találmányról, melyre a feltaláló szabadalmat kapott, a szőlősgazdák igen nagy elismeréssel nyilatkoznak s a találmányt Pozsonyban díszoklevéllel is kitüntették. A készülék megrendelhető Kun István feltalálónál Nagykárolyban; ára 7 korona. Népgyülés a katonai javaslatok ellen. A tiltakozó népgyülés, melyet pártkülömbség nélkül Nagybánya város választó polgársága rendez április hó 5-én, minden tekintetben igen impozánsnak ígérkezik. Nem zajos lefolyású tüntetés lesz ez, hanem a törvényes keretek között a választó polgárság higgadt, imponáló állásfoglalása a törvényjavaslatok ellen, melyek szinte elviselhetetlen terhekkel sújtanák a nemzetet. A nép- gyülésből feliratot terjesztenek fel a törvényhozáshoz, melyet L. Bay Lajos képviselő fog a képviselőházhoz benyújtani. A százas bizottság, mely Szerencsy József vezetése alatt állandóan permanencziában van, nagy nemzeti szinü plakátokon a következő felhívást tette közzé: Polgártársak! Megmozdult az egész ország! Az egész nemzet mint egy ember áll szemben a hadügyi kormányzat követeléseivel! A militarizmus hallatlanul óriási terhei alatt máris roskadozik mindenki s most újabb vér és pénzáldozatot követelnek a nemzettől azon hadsereg részére, mely nyelvében, zászlajában, érzelmeiben idegen a nemzettől. Élet- halál harcz az, mely a törvényhozás házában a katonai javaslatok körül folyik. Az élni akaró nemzet harcza,a militarizmus mindent elnyelő molochjával! És e harczban részt vesz az egész ország! Népgyűléseket tartanak mindenfelé, az ország legkisebb községében is, hogy maga a nemzet egyeteme tiltakozzék a militarizmus tultengése s a nemzetet gyökerében megtámadó követelései ellen. Nagybánya hazafias közönsége sem nézheti összetett kezekkel a nemzet élet-halál harczát. E nehéz időkben néma nem maradhat, mert nem pártkérdés az, mely a küzdtérre hívja, hanem a nemzet életkérdése. Arról van szó, hogy most, midőn ezren és ezren vándorolnak ki véreink évente az országból, mert itt megélni nem tudnak, elbir-e a nemzet újabb száz milliónyi terheket! ? Nagybánya polgárai! Folyó év április hó 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor tiltakozó népgyülést rendezünk a Főtéren, hogy mi is tiltakozhassunk s kérvényezhessünk a katonai javaslatok ellen. Jöjjetek el pártkülömbség nélkül mindnyájan e népgyülésre, hogy gyűlésünk minél impozánsabb legyen s méltó legyen Nagybánya város hazafias múltjához s hagyományaihoz. Gyülekezés április hó 5-én délelőtt 3/4 11 órakor a Lendvay-téren, honnan zeneszóval, zászlók alatt vonulunk a népgyülés színhelyére: a Főtérre. Polgártársak! Jöjjetek el pártkülömbség nélkül mindnyájan e népgyülésre, mert aki velünk tart, az a magyar nemzettel tart. Nagybányán, 1903. márczius hó 29-én. A százas bizottság. Itt említjük meg, hogy a rendező bizottság holnap, csütörtökön este hét órakor a Polgári Kör helyiségében gyűlést tart. , Az Uránia tegnap este tartotta meg első előadását egészen teltház előtt. Az angol élet került bemutatóra s úgy a magyarázó szöveg, mint a pompásabbnál pompásabb képek igen tetszettek. Bestiális gyilkosság. Nagy kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt Kisgércz szatmármegyei községben. A falu egyik deli szép legényét, a huszonhárom éves Bura Gábort volt szeretője biztatására éjszakának idején négy legény megleste s bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta. A rémes gyilkosságról hal mii tudósítónk a következőket jelenti: Szvircsuk Mária özv. Pap Vaszilné csinos, szemrevaló menyecske Kisgérczen és háza állandó találkozó helye volt a gérczi legényeknek. Amolyan Bátki Tercsi-féle rossznyelvü menyecske volt, a ki boldog, boldogtalant megajándékozott szerelmével és a falu legényei bomlottak is utána, mert tüzes tekintetével, igéző mosolyával szinte eszét vette a legényeknek. Egy ideig Bura Gábor 23 éves jóképű, csinos legényt tüntette ki szerelmével és ez a viszony, úgy látszott, hogy tartós is marad, a mi természetesen nagy haragra gerjesztette a szép, fiatal özvegy házából kikopott többi legényeket Bura Gábor ellen. Az özvegy és a Bura Gábor közötti szerelem azonban csak olyan múlandó volt, mint a többi és egy szép napon az történt, hogy Bura egyszerűen faképnél hagyta a menyecskét. Nagyon sértette az özvegy hiúságát a legény hűtlensége és véres bosszút esküdött ellene. Egy alkalommal négy udvarlója is mulatott nála, midőn a bosszút lihegő asszonynak eszébe jutott hűtlen szeretője és elérkezettek látta az időt sértett hiúságának megbosszulására. És gondolatát nyomban tett követte. A nála levő négy legényt: K i k ó Juont, Karába Mihályt, Czola Vaszilt és Herman Györgyöt mézes-mázos édes szavakkal rábeszélte, hogy páholják el amúgy istenigazában Bura Gábort. A legények persze mindenre vállalkoztak. Az alkalom pedig nem soká váratott magára. Vasárnap délután Bura Gábor, a ki időközben elköltözött Kisgérczről, a szép özvegy szomszédságában lakó egyik rokonánál volt látogatóban. Az özvegy megtudta ezt s hirt adott a felbiztatott négy legénynek, hogy most elbánhatnak Burával, mert bizonyára késő este lesz, mikor onnan hazaindul a szomszédfaluba. Csakugyan késő estére járt az idő, midőn Bura Gábor útnak indult hazafelé. A legények hatalmas dorongokkal felfegyverkezve meglesték. Kettő jótávolra előre ment, kettő pedig ugyancsak megfelelő távolságról követte, úgy, hogy a kiszemelt áldozat nem is sejtette, hogy előtte is, utána is halálos veszedelem fenyegeti. Útja az erdőn keresztül vezette s midőn egész gyanútlanul egy völgyszakadékba ért, a két első legény hirtelen elébe került és hatalmas kövekkel kezdték hajigálni. Bura felismerte régi haragosait, észrevette a veszedelmet és gyors futásnak eredt, de vesztére, mert egyenesen az őt követő két legénynek karjaiba rohant. Ekkor neki fogtak mind a négyen és a hatalmas dorongokkal addig verték a szerencsétlen Bura Gábort, mig utolsót lehelt. Bura Gábor összeroncsolt holttestére másnap reggel akadtak az arrajárók és a bűntényt nyomban jelentették a csendőrségnek. A megindított nyomozás csakhamar kiderítette a tetteseket, a kik rövid faggatás után bevallották borzalmas tettüket. A tettesek és azok felbujtója, a szép fiatal özvegy most a halmii kir. járásbíróság börtönében várják további sorsukat. Rövid hírek. Ip ári m u nk ásó k j utal máz ás a A debreczeni kereskedelmi és iparkamara területén öt darab száz koronás jutalmat fognak kiosztani. A jutalomra pályázhat minden oly magyar állampolgár, ki legalább 15 éve ipari munkás s kétezer koronát keresete meg nem halad. A pályázati kérvények beadási határideje f. évi junius hó 30-ka. - A cser-erdő égése. A Szatmár város tulajdonát képező cser-erdő, mely 2-5 éves fiatal csemetékből állott, leégett. Való- szinü, hogy a tűz gyújtogatásból eredt. A kár a 6000 koronát meghaladja. Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöltség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak j és árai igen olcsók. Nyilttér.*) Értesítés. Van szerencsém a t. közönség tudomására hozni, hogy a „Fonciére“ pesti biztositó intézet helyi főügynökségével megbizattam. Felhívás utján eszközlök élet-, tűz-, jég-, baleset-, betörés- szállitmány biztosításokat. Egyszersmind kérem az intézethez szóló összes dijnyugtákat és dij- kötelezvényeket nálam beváltani. Nagybánya, 1903. ápril hó 1. Tisztelettel Steinfeld Andor. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a szerkesztő. Pártoljuk a hazai ipart! Legolcsóbb bevásárlási forrás mindenféle vászon-, divat-, kézmű- és rövidáru-czikkekben Szappanyos Jenő vászon- és divatáru-üzletében Nagybányán, Főtér (Minorita-rend ház.)
