Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1903-03-26 / 7. szám

1903. márczius 26. 3 NAGYBÁNYA nők iránt, mindig találni tíz olyan nőt, ki hatá­rozottan kíméletlen a hölgyekkel szemben ? Szü­letett ellenségnek tekintik egymást; olyan lenéző tekintettel méregetik egymást a kalaptoll-diszé- től kezdve czipőjük sarkáig, olyan kihívó, bántó, fitymáló nézéssel utczán, bálban, sétatéren, temp­lomban, színházban, hogy az ember attól tart, e lenéző pillantásokkal, kicsinylésökkel szemük­ben kővé szeretnék változtatni egymást. A férfi udvarias, előzékeny, ha idegen akkor is udvarias és kimért férfival szemben. A nő sohasem vagy ritkán bir uralkodni magán, hogy el ne árulja: neki fáj a más toálettje, a más szépsége, a más vagyona, a más sikere ! S a hogy a nők bán­nak nő ismerőseikkel, úgy bánnak aztán a fér­fiak velők. Hogy a férfiak hozomány vadászok ? Édes Istenem, mikor olyan nehéz a megélhetés, olyan nagyok a társadalmi igények ! A mikor olyan el­keseredetté fajult a létért való küzdelem, hogy a magasan differencziálodott társadalom sima parkettjén öblös hangon hirdetik férfiak, nők, ifjak és öregek czinikus hidegvérrel, hogy a szerelem, az ideál, a holdsugár nem boldogít, hanem az, a minek reális értéke kétségtelen, kézzelfogható, a takarékpénztári betétkönyvecske vagy a telekkönyvi kivonat! Aztán az a kis tőke, mit keresett, az a diploma, mit megszerzett, egy egész életbe, az ifjúság pótolhatatlanul eltűnt éveibe került! A leány megtanul Írni, olvasni, néha rajzolni, korcsolyázni, ráadásul megtanul előre vagy hátra, jobbra és balra, lassan vagy gyorsabb tempóban tipegni; a magasabb művelt­ségre törekvők ráadják fejőket még arra a hihetetlenül lélekölő munkára is, hogy ruhát szabjanak, teát főzzenek, harisnyát kössenek s a háztartási naplót vezessék. S a mikor becs­vágyuk e lehető legmagasabb fokát idegbeteg­ség, sápkor és vérkeringési zavarok nélkül el­érték : akkor emelt homlokkal, kevélyen és győzhetetlenül néznek arra a férfira, aki félénk, meghunyászkodó habozással jön megérdemelni azt a kegyet, tiszteletet és örömet, hogy egész életét ^egyesítse életével utógondolat nélkül! Általánosságban odavetett vád, egy rossz hangulat, egy kellemetlen perez keserű kifaka- dása az, hogy minden férfi egy telekkönyvi szá­mot vagy betegápolót keres a zene ritmikus hullámzása közt vállára boruló vagy az édes ott­hon dúsan terített asztalánál vele szemben ülő leányban. A szerelem világhistoriája Ádám és Éva esetétől egész a Beniczkyné-Bajza Lenke haldokló sáp-virágjáig az ellenkezőt bizonyítja. Fölös számmal vannak még a szerelemnek Don Quichotte-szabásu lovagjai, a kik lemondva va­gyonról, becsvágyról, hírnévről: boldogságukat találják, ha egy nőnek szentelhetik életüket; a kik a lelki operettekhez és izgalmakhoz szokott jó társaságból való leány láttára azt hiszik még ma is, hogy ez az az ujjongó lelkesedéssel üdvö­zölt égi sugár, mely őket a siralmak e sötét völgyén át vezetni fogja ! Pedig az a lány sok­szor csak kompánistát, a szemérmetlenül üres gyomor számára kereső kompánistát keres és talál a férfiban. A modern társadalom ez új- szabásu Júliái bűnösen labdáznak a legérzőbb indulatokkal, mert hasznos tanácsokkal oktatta ki elsősorban a mama vagy a különböző oldalági nénik tarka serege, kiöive szivökből a gyermeki szív ártatlan naivságát, hogy a ravasz számítá­sok és okos törekvések georgináját, a virágok e kazárját, ültesse helyébe. A finom, bájos vona­lak megejtő, angyali szendeségü szépségben ol­vadnak össze a leány, a női arezon, termeten, j Ebben az ideális szépségű formában hogyan lehetne fölismerni mindazt a jót és rosszat, becsületet és becstelenséget, a glóriát és kár­hozat bélyegét, a mit a férfi csak később, a házasságban, a vergődéssel, a fájdalommal, a gunynyal és kétségbeeséssel, a szégyennel és megalázással teli házasságban fedez föl ? ... Ne csodálkozzék, ha a nagy csillár alatt csoportosuló férfisereg kiváncsi, vizsgálódó szemei végigsiklanak termetén; azok jól tudják, hogy zsebei nincsenek tele gyémántokkal és sej­tik, hogy „drága neve nincs a telekkönyvben.“ Azok között is vannak ideálisan gondolkozó em­berek, olyik talán megállja a versenyt a mese­beli „Több sincs királyfi“-val, mert várja, éveken át keresi türelemmel a maga Tündér Ilonáját, kiről gyermekkorában álmodott s leit mint férfi szeret! . . . Szívélyes üdvözlettel Adorján. HÍREK. Személyi hírek. Ferenczy Zoltán, az egye- j temi könyvtár igazgatója rövid tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Nagy Géza orvos szülei látogatására Kassáról haza érkezett s pár napot városunkban tölt. Eljegyzés. Jeney Gyula kincstári számtiszt eljegyezte Penthy Albert kir. főerdész bájos leányát: Gizikét. Áz eljegyzést családi körben fényes lakoma követte. Szabad lyczeum. A nagybányai állami fő­gimnázium fizikai hallgató termében f. hó 29-én, vasárnap délután félnégy órakor Myskovszky Ernő tanár tart felolvasást „A modern lakás- berendezés művészetéiről. A felolvasás iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A Polgári Kör uj titkára. Németh József főgimnáziumi tanárnak városunkból való eltávo­zásával megüresedett a Polgári Kör titkári állása. Az uj titkárt a legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésen választották meg titkos szavazással. A beadott szavazatok mind Incze Lajos fő­gimnáziumi tanárra estek s igy egyhangú biza­lommal ő lett a P. K. titkára. In c z ét Tor- day Imre elnök üdvözölte meleg szavakkal ; az üdvözlést az uj titkár azzal az Ígérettel kö­szönte meg, hogy a Polgári Kör ügyeit min­dig a legjobb tehetségével fogja szolgálni. Csi­nos beszédét zajosan 'megéljenezték. Népgyülés a katonai javaslatok ellen. Az országszerte oly nagy mozgalmat felidézett ka- j tonai javaslatok ellen városunkban is tiltakozó | népgyülést tartanak. A tiltakozó népgyülést párt- külömbség nélkül a város polgársága rendezi s a népgyülésből peticzionálni fognak a törvény- hozáshoz, hogy a katonai javaslatokat, melyek oly óriási újabb terheket raknának a máris ros­kadozó adófizetők vállaira, ne szavazzák meg. A tiltakozó népgyülést f. évi április hó 5-én dél­előtt 11 órakor fogják megtartani a fő-téren Szerencsy József elnöklete alatt. Előadóul értesülésünk szerint Szabó Miklós lelkészt kér­ték föl, ki e tisztet el is fogadta. A polgárság j nevében Kúp ás Mihály fog a népgyiilésen beszédet mondani. A gyülekezés a Lendvay- j téren lesz, honnan a polgárság zászlók alatt I zeneszóval vonul a népgyülés színhelyére: a fő- j térre. Közgyűlés. Az ág. ev. lutheránus egyház vasárnap délelőtt tiz órakor tartotta meg rendes [ évi közgyűlését Szabó Adolf felügyelő elnök- j lete alatt. Az elnök hatásos megnyitó beszéde után Révész János lelkész terjesztette elő az j elmúlt évről szóló jelentését, melyben örömmel és nagy megelégedéssel konstatálja, hogy a nagy­bányavidéki ág. ev. egyház a fejlődés és a hala- . dás utján van. Szellemy Geyza főgondnok olvasta fel ezután pénztári jelentését, mely ked- ! vező eredményt tüntet fel. Szellemy indit- I ványára a közgyűlés hosszabb vita után kimon- ! dotta, hogy az egyházi épületek renoválási költ­ségeit a templom pénztárából fedezi. A kérvé­nyek során tárgyalás alá került egy erdélyvidéki község kérvénye is, melyben az egyháztól kath. j templom építési czéljaira segélyt kérnek. A köz- ; gyűlés, tekintettel arra, hogy az ottani vidéken a kath. egyház a magyarságot képviseli, kérvényezők kérelmének helyt adott. Valóban felemelő pél­dája ez a felekezeti türelmességnek s az össze- \ tartozandóság magasztos manifesztálásának. A közgyűlés végül Szellemy Geyza főgondnoknak ügybuzgó működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A városi nagyszálló felügyeletére és ellen­őrzésére kiküldött bizottságot Gell ért Endre polgtrmester f. hó 26-ának (csütörtök) délutáni 4 órájára hívta össze. A bizottság a polgármes­ter vezetése alatt tüzetes vizsgálatot tart a nagy­szálló épülete s helyiségei fölött. A sorozást ismét elhalasztották. F e j é r v á r y Géza báró honvédelmi miniszter legújabb rende­letében a sorozás idejét ismételten elhalasztotta. A legérdekesebb rendeletében az, hogy utasí­totta a törvényhatóságokat és a hadkiegészítő parancsnokságokat oly ujonezozási, utazási és működési tervezet készítésére, mely tervezet alapján az idei fősorozás f. évi május hó 4-től junius 2ü-ig terjedő idő alatt volna foganatosít­ható. A honvédelmi miniszter tehát reméli, hogy a katonai javaslatokkal május haváig végez a törvényhozás! Dinamit merénylet. Nagy szerencsétlenséget hárított el néhány bányász fiú, kik f. hó 19-én a késő esteli órákban a Fokhagymás-patak part­ján békákra vadásztak. Keresgélés közben köz­vetlen a csendőr-laktanya háta mögött egy füs­tölgő csomagra akadtak, melyről rémülten ismer­ték fel, hogy dinamit. Az égő kanóczot nagy gyorsan eloltották s az igy veszélytelenné tett csomagot bevitték Fábián Lajos kir. mérnök­höz, a veresvizi bányamű vezetőjéhez. A vizs­gálat megállapította, hogy a csomagban gyújtó zsinórral és patronnal felszerelt dinamit volt, mely felrobbanása esetén elég lett volna arra, hogy a csendőr-laktanya hátsó melléképületét a a levegőbe röpítse. Az ismeretlen tetteseket, kik valószínűleg nem a legjobb viszonyban van­nak a csendőrséggel, erélyesen nyomozzák. Választmányi ülés. A nagybányai muzeum- egyesület f. hó 23-án választmányi ülést tartott, melynek az kölcsönzött kiváló érdekességet, hogy Schönherr Gyula dr. az egyesület újonnan megválasztott elnöke ez alkalommal foglalta el először az elnöki széket. Az ülésen az összes választmányi tagok jelen voltak. Schönherr Gyula dr. a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: „Mélyen t. választmány! Midőn először van szerencsém elnöki tisztemet betölteni, első szavam a köszönet szava a bizalomért, mely engem az egyesület székébe emelt. Nem keres­tem ezt a megtiszteltetést és az első perezben el akartam azt magamtól hárítani. De mégis nem tagadom, örömmel fogadtam a bizalom e kitün­tető megnyilatkozását, mely oly szorossá fűzi a kapcsokat köztem és az egyesület között. Meg­vagyok győződve a felől, hogy az egyesületre sokkal előnyösebb lett volna, ha helyben lakó tagjai közül választja meg elnökét, a ki minden időben, minden erejével rendelkezésükre állana. De másrészt az a viszony, mely engem az egye­sülethez és a vele kapcsolatos czélhoz az első percztől fűz, az összeköttetés, mely köztünk e czél elérésére irányuló munkásságunk révén kez­dettől fogva fenáll, úgyszólván erkölcsi köteles­ségemmé teszi, hogy a kik eddig is oly jelenté­keny részt juttattak nekem ügyeink irányításá­ban, azokkal most már hivatalos megbízás alap­ján osztozkodjam a vezetéssel járó felelőségben. De nem vállalkozhattam volna nyugodtan erre a feladatra, ha az alapvetés nagy munkáját nem végezték volna el előttem azok a lelkes férfiak, a kik az előkészítés évében és a megalakulást követő három éves czikluson az elnöki széket betöltötték és ha nem láthatnám az elnökségben magam mellett az eddigi buzgó alelnökünket és mellette azt a férfiút, a kinek, mint egyesüle­tünk első titkárának, oly sok része van sikere­inkben. A lelkes elődök nyomdokaiba igyekezve lépni és kivülök elnöktársaimnak és a választ­mány minden egyes tagjának buzgó közremű­ködésére számítva veszem át az egyesület veze­tését. Programmot ne várjanak tőlem, uraim. Mindnyájan ismerjük a magunk elé tűzött czél fontosságát, ismerjük az eszközöket, melyek fe­lett annak megvalósításában rendelkezhetünk. Nem szavakra, hanem tettekre van immár szük­ségünk, azoknak kell tudatni, hogy mit tettünk fenállásunk óta négy éven át. Az állam, a városi hatóság, a társadalom részéről egyesületünknek juttatott erkölcsi és anyagi támogatás után egye­dül rajtunk áll, hogy mielőbb kész alkotásként mutassuk be működésünk eddigi eredményét, ígérve, hogy minden erőmmel az egyesület ér­dekét fogom szolgálni, az ülést megnyitom.“ A megnyitó beszédet lelkes éljenzéssel fogadták. Örvendetes tudomásul vette ezután a választ­mány, hogy a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének javaslatára az egyesület az államsegélyt a f. évre is megkapta és pedig könyvekre 400, régiségtári gyűjtemények beszer­zésére 400 és néprajzi gyűjteményekre szintén 400 koronát. Elnök jelentette, hogy a főfelügye­lőség a városunkban és vidékén eszközlendő néprajzi gyűjtéssel Se may er Villibald drt, az orsz. nemzeti muzeum néprajzi osztályának őrét bízta meg, kinek megjelenéséért az egyesület hálás köszönetét tolmácsolta. A választmány az elnök állandó helyettesítésével Neubauer Fe- rencz alelnök indítványára Lakatos-Ottó alel- nököt bízta meg. A múzeumi őrök munkabeosz­tásának megállapítása s a pénztárnoki jelentés úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek t == a legjutányosabb árak mellett kaphatók Riesenbach Gyula órás és ékszer-üzletében Nagybányán, Főtér. óraleg,!n!ze.yilnkJut —°"

Next

/
Thumbnails
Contents