Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-03-05 / 4. szám
1903. márczius 5. NAGYBANYA Szabad lyczeum. _ A fonográfról. Kiss Gábor tanár, a főgymnazium fizikai kísérleti termében vasárnap délután szabad előadást tartott Edison nagyhirü találmányáról: a fonográfról. A szerfölött érdekes előadáson igen díszes közönség jelent meg, kik között főleg előkelő hölgyeink voltak nagy számban képviselve. A nagy érdeklődést keltett szabad előadásból kiemeljük a következőket: A fonográfot Edison a múlt század hetvenes éveiben találta fel; de nem keltett vele olyan nagy feltűnést, minőt napjainkban a drótnélküli táviratozás vagy a Röntgen-fotografia feltalálása idézett elő. Az igaz, hogy oly nagyjelentőségű gyakorlati alkalmazása nincs is, mint e két találmánynak, de viszont ez sokkal népszerűbb. E népszerűségét azonban csak az utóbbi 8-10 év alatt érte el, mert az első fonográfok nagyon tökéletlen eszközök voltak. A fizika szempontjából véve igen fontos a fonográf, amelylyel beszédet, éneket, egész zenekar hangját rögzíthetjük szemmel alig látható jelekben, amelyekből azokat ahányszor ismételni akarjuk, újból előállíthatjuk. A fonográf legfőbb alkotó része egy rugalmas lap, melyet a hozzájövő hanghullámok (azaz tulajdonkép levegőhullámok, mert a hang csak a mi érzetünk) rezgésbe, mozgásba hoznak s igy a laphoz erősített szögecskét is mozgatják. E szögecske egy hengerre mélyedéseket ir, amelyek a hengeren csavarvonalban sorakoznak, mert mig a hengert egy óramű egyenletesen forgatja, addig a rugalmas lapot egy végtelen csavar a henger egyik végétől a másikig tolja. Ha az igy leirt darabot reprodukálni akarjuk, egy tompább hegygyei ellátott lemezt teszünk az előbbi helyére. A szeg a henger mélyedéseit követve, ugyanolyan rezgésbe hozza a rugalmas lemezt, mint előbb a hang tette s igy a vele érintkező levegőben hullámok keletkeznek, amelyek a mi dobhártyánkhoz, mint egy második fonográfhoz érkezvén, bennünk ugyanolyan hangérzetet keltenek, mintha a beszélő vagy éneklőtől kiinduló hanghullámok ütnék a dobhártyánkat. A fonográf feltalálására bizonyára a fül szerkezete adta a példát. A rezgő lemez a dobhártya, a szögecske a fül csontocskái s a fülkagylót pótolja a tölcsér, melynek főszerepe a hangfölvételnél van, hogy minél több hullám Jusson az érzékeny lemezhez. A visszaadott hangot tölcsér nélkül is lehet hallani; az első fonográfoknál még a füíbe tett kaucsukcsövön át hallgatták, hogy a hangból minél kevesebb veszszen el. A rezgő lemez érzékenysége s a henger anyaga szolgált a tökéletesítés anyagául. Az első lemezeket csillámból készítették, ma lehető vékony üveglap; de a vastagsága hajszálon alul marad. Az Írás először ónlemezre történt; ilyen lap maradt nálunk is egy vándor fonografostól. Ma viaszhenger veszi föl a szeg nyomát oly sűrűn s oly minimális mértékben, hogy valóban csodálnunk kell, hogy adhatja vissza az erre támaszkodó s igy ennek méretei szerint mozgó rugalmas lemez egy zenekar hangjainak összegét vagy egy-egy erőteljes férfiéneket, mintha csak közvetlenül az éneklőtől hallanók. Még jobban elcsodálkozunk e jelenségen, ha kissé részleteibe megyünk a hang mivoltának vagy bennünk a különböző hangérzeteket előidéző mozgásoknak. Ha a dobhártya olyan egyenlő időközökben ismétlődő ütéseket kap, melyeknek száma meghaladja másodperczenként a 32-őt és nem nagyobb 32000-nél, zenei hangot hallunk. Ez ütések valamely rugalmas test rezgő mozgásából származnak s fülünkig többnyire a levegő közvetítésével jutnak. Ha az ütések gyorsabban jönnek, magasabb, ellenesetben mélyebb hangot hallunk. Ha a fonografhengert gyorsabban forgatjuk, a mély hang helyett magasabb hangot ad és megfordítva. Előadó kísérlettel megmutatta, mikép mérik a hangrezgés számát. Az énekhang rezgése 64 - 1500 közt váltakozik, a zenekarban 32-4752 rez- gésü hangok fordulnak elő és ezen különbségeket a henger mélyedéseinek meg kell örökíteni. De egyszerre nem is egy hanghullám éri fülünket vagy a fonográfot, mert egy egyén énekében is az alaphangot félhangok kisérik, zenekarban pedig a hangszerek nagy száma küldi a maga hangjait s ezeknek eredőjét rögziti egyegy pontocska. Az előbb említett kísérő felhangok teszik a hangot tartalmasabbá, színessé s viszont egymástól megkülönböztethetővé a különböző hangszerek hangját, még ha azok magassága egyenlő is és ezek folytán ismerjük fel beszédjükről az ismerőseinket. A felhang külön is hallható, ha az alaphangot elnyomjuk. Előadó kísérletileg ismertette, hogy egymás után vagy egyszerre hangoztatva nem minden hang tesz reánk kellemes hatást, hanem csak azok, amelyek rezgésszáma közt bizonyos törvényszerűség van. Továbbá röviden ismertette, hogy a hangok magassága miképpen függ a hangszerek méreteitől s azok sine a hangszerek használatától. A tudós tanár elíadását, melyet igen sikerült kísérletekkel tét szemlélhetővé, a nagyszámú közönség zajos éljenzéssel honorálta. Városi közgyűlés. Márczius 4. A városi képvialő-testület f. hó 4-én d. e. 10 órakor rendes ha^ közgyűlést tartott. A közgyűlésen Gellért Edre polgármester helyett, ki hivatalos ügyben lagykárolyba utazott, Tor- day Imre h. polgáriester elnökölt; a jegyzői tisztet Égly Mihály őjegyző töltötte be. Elnök a jegyzőönyv hitelesítésére a tisztikar részéről Bálint mre tanácsost, a képviselők közül Szabó Adolft és Kupás Mihályt kéri fel; a hitelesítés id<ét f. hó 16-ának d. e. 11 órájára tűzi ki. Napirend előtt'i rág Lajos képviselő szólal föl. Felhozza, hogy községi népiskolákban az a szokás, hogy fél nylcz óra előtt a gyermekeket nemcsak az iskoláka, de még a folyósokra sem engedik be. M?a látta, amint téli időben, fagyban-hóban 60 -10 gyermek ott ácsorgóit fagyoskodva a hid-iczában, várva míg az iskolába beeresztik. I az eljárás a mostani járványos időkben vahágos merénylet a gyermekek egészsége ellen Hiszen a szülők percznyi pontossággal nem ámíthatják ki az időt, hogy mikor küldjék az rolába gyermekeiket, nem különösen akkor, mór a toronyórák néha negyedórát is differálik. Kérdi a tanácsot, hogy van-e tudomása a2 iskola igazgatóságának ez eljárásáról ? Virág Lajos mtp^llácziőját a közgyűlés zajos helyesléssel kisétcs megnyugvással vette tudomásul, hogy az iskoaszék már intézkedett, hogy a gyermekei rí legyenek kénytelenek bármi rossz időben is fjutczán ácsorogni. Ugyancsak Vrág ,ajos szólalt fel napirend előtt a városi nayszáó ügyében. Sajnálattal látja, hogy a nagjköltsggel renovált szállodában a rendre, a tztas^ra senki sem ügyel fel, pedig a képviselőestüLt egy állandó bizottsá- 1 got választott és aldöti ki a felügyelet és ellenőrzés gyakoriára; lérdi, hogy e bizottság mit csinált eddigO mnden egyes alkalommal fel fog szólalni, ig e bizottság kötelességét nem teljesiti. (Heslés.; Tor day le h. polgármester válaszát, hogy a bizottság rövid idő alatt összehívja s a felügyelet ésllenőnés gyakorlása végett parmanencziábaitrtja, agy a közgyűlés, mint felszólaló tudoml vette. A napirem tértek át ezután s a szűkös napirenddel igeyorsan végeztek. Kupás My felszólalása után tudomásul vette a közgyü hogy a belügyminiszter jóváhagyta a közg\3 azon határozatát, melyben a segélyezendő kim vagyontalan árvák számát tizenkettőről ha emelték föl s a segélyezés összegét az áiínztári tartalékalap terhére évi 72 koronábanapitották meg. A számvevői jelentés beérkután a közgyűlés fog dönteni, hogy a segél}kik részesittessenek. Ugyancaidomásul vette a közgyűlés a belügyminisztzon leiratát, melyben megtagadta a jóvábst azon közgyűlési határozattól mely Rónai ■ közgyám évi 400 korona javadalmát azipénztári tartalékalap terhére 800 koronávneli. A közgyűlés azon álláspontra helyese, hogy a várostól igen méltánytalan dolina azt kívánni egy szorgaimas kötelességtusztviselőjétől, hogy egy minden idejét igén^evő hivatalt évi 400 korona tiszteletdijéron el, utasította a gazdaság-i s pénzügyi bágot, tegyen jelentést, hogy a közgyám javadalmazása [mily alapból s mily összegben volna felemelhető ? Szatmárvármegye törvényhatóságának határozatát, melylyel a főtértől a városi fürdő előtti hídig terjedő törvényhatósági útvonalnak a város kezelésébe - a fentartási költségeknek kiutalása mellett — leendő átengedését megtagadta, a közgyűlés sajnálattal tudomásul vette. Az 1902. évi gyámpénztári számadásokat a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette s a felmentést a szokásos óvások fenntartása mellett felelős számadóknak megadta. A sertéskondatartási jog bérlete fölött megtartott árverést a képviselőtestület jóváhagyta, azzal azonban, hogy jövőre az árverési feltételekben taxatíve felsoroltassék.hogy negyedfél és egész évre a közönség egy sertés után mily dijat tartozik fizetni. Stoll Béla indítványaira került ezután a sor. Azon indítványa, hogy erdei legelők léte- sittessenek, mint tárgytalan, a napirendről levétetett. Utasították azonban a város tanácsát, hogy az erdei legelők létesítését felhívásban tudassa a gazdaközönséggel. Az épületi fák raktáron tartására vonatkozó indítványa méltányos elintézést nyert. Tölgyfa állandóan volt eddig is raktáron; Bálint erdőtanácsos pedig ígérte, hogy bükkfát is fog néhány darabot raktáron tartani. Sokat azonban nem tarthat, mert a bükkfa, ha feldolgozatlanul raktározzák, rövid idő alatt elpusztul. Ugyancsak Stoll Béla indítványára a képviselőtestület elhatározta, hogy a Szt.-János-pataki kőbányához vezető utat Bálint Imre erdőtanácsos tervei szerint 3775 kor. 50 fillér költséggel kiépíti s az építés vezetésével az erdőtanácsost bizza meg. A képviselőtestület végül Heinrich Vilmos külföldi honosnak bizonytalan időre megadta a lakhatási engedélyt s Gitta Jusztin és Schlesinger Márton nagybányai lakosokat 100—100 korona dij lefizetése ellenében a községi kötelékbe felvette. Ülés végén Szabó Adolf kérte a közgyűlést, hogy a hernyószedést a legszigoru abban ellenőriztesse. A közgyűlés utasította a város tanácsát, hogy a v. gazdatiszt közbenjöttével a leggondosabb ellenőrzést gyakoroltassa. Az ülés 12 órakor ért véget. HÍREK. Személyi hírek. L. Bay Lajos országgyűlési képviselőnk tegnap este Budapestről rövid tartózkodásra városunkba érkezett. - Dr. Stoll Tibor ügyvédjelölt ügyvédi gyakorlatra ifj. Farkas Antal szatmári ügyvéd irodájába lépett be. U| tanár. Németh József áthelyezésével a helybeli főgymnaziumnál megürült tanári állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter Aradról G á 1 Lajos tanárt helyezte át rendes tanári minőségben, ki működését már meg is kezdette. A pápa jubileuma. E hó 3-án volt negyedszázados évfordulója a pápa koronázási ünnepének. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a kath. egyház feje ugyancsak ez évben fogja megünnepelni áldozópapságának hatvanötödik, püspökségének hatvanadik és bibornokságának ötvenedik évfordulóját. XIII. Leót jubileuma alkalmából városunkból Szőke Béla h. plébános a kath. hívek nevében is táviratilag üdvözölte. Az üdvözletre a pápa válasza, melyet latin szöveggel Rampolla bíboros utján küldött, igy hangzik: Főtisztelendő Szőke Béla adminisztrátornak Nagybánya, Magyarország. A szentatya örömmel fogadta megválasztatása huszonötödik évfordulóján szerencsekivánataidat. Neked és híveidnek szívesen küldi apostoli áldását. Rampolla kardinális. Márczius 15-ike. A Polgári Kör tegnap este tartott választmányi ülésében véglegesen megállapították a márczius tizenötödiki ünnepély programmját. - A Polgári Kör elnöksége megkeresi az összes lelkészi hivatalokat, hogy márczius tizenötödikén hálaadó istentiszteleteket tartsanak. Ez istentiszteleteken a hatóságok testületileg jelennek meg. Az ünnepségek sorrendje délután veszi kezdetét az Ifjúsági Kör ünnepélyével. A nagy közönség a Polgári Kör helyiségében gyülekezik s onnan a bányász-zenekar hangjai mellett a főtérre vonul, hol a nagyvendéglő erkélyéről az „Ifjúsági Kör“ nevében «LS. *w!ír,g^ba.ch Gyula órás- és éksűzktében Nagybányán, Főtér. úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a legjutányosabb árak mellett kaphatók == Óra- éa ékszer javítások Jutányos -L.—árba számíttatnak! — a