Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-23 / 25. szám
25. szám. terein áll az üdülő légionisták rendelkezésére. Az Otthon felavatást természetesen csak Ban'durski László lembergi püspölf végezhette el. Mise után a megjelent lengyel és magyar előkelőségek előtt beszédet mondott, különösen kiemelvén azt a nagy rokonszenvet és szeretetet, melyet a magyar nemzet a lengyel iránt érez. Lembergből való menekülése óta talán ezek a napok voltak az első boldog napjai. Kórházról-kórházra járt, hogy megláthasson minden beteg lengyel katonát, hogy mindenikbe erőt, bizalmat önthessen szavával, áldást osztó kezével. A kőbányai kis, elhagyatott lengyel templomban a bérmálás szentségét adta fel napokon keresztül s hallotta szavát a nagymarosi templom is, a melyben Szent Kingáról tartott szentbeszédet. Csaknem hét évszázad előtt azt a helyet, hol ma a templom áll, talán IV. Béla királyunk leányának a lába érintette mikor a visegrádi királyi udvar fényében kiosonva járt vissza füzérével a Duna virágokkal behintett partján. Tizennégy éves korában már feleségül vitte magának Boleszló lengyel herceg, de a királyleány tulvilági szendesége testvérré tette a szerelmes vőlegényt s négy évtizeden keresztül szűzi, aszkéta életet élt együtt a házaspár. Sírjánál vakok, bénák gyógyultak meg s a magyar királyleány a lengyel nemzet egyik védőszentje ma Nagy Lajos leányával Hedviggel együtt. Aki nem értette is a szavát a püspöknek, azt is meghatotta, valósággal megbűvölte a szónoklatnak varázsos tüze, a hangnak harangszerü bugása. Bandurski püspök egyszerű, minden ceremóniát kerülő egyházfő, aki szerény jövedelmét csaknem egészében szűkölködő honfitársai között szokta kiosztani. Sokszor talán a saját kenyerét adta oda másnak. Korán kft], későn fekszik, munkabírása kiapadhatatlan. Nagy politikai és társadalmi tevékenységén kívül igen jelentékeny irodalmi működést is fejt ki. Imakönyvei legelterjedtebbek a lengyelek között. Szentbeszédei, elmélkedései több kötetet tesznek ki, minket magyarokat pedig különösen az a munkája érdekel, amely szent Hedvig történetével foglalkozik. De jelent meg novellás kötete is a egyik lengyel püspöknek az életét színdarabban dolgozta fel. Annak a nagy munkának pedig, amely a világháborút fogja megírni a lengyelek szempontjából tekintve, egyik fő alkotótársa. Külföldi esetek. Tök nagyságú jégeső. Nagy Frigyes uralkodásának első éveiben sokat szenvedett a lakosság a háború miatt. A békekötés megtörténte után is nem igen lehetett a rendes kerékvágásba jutni, mert az úgynevezett beavatottak jövendölgették, hogy rövid idő múlva, ismét háborúba keveredik az ország. A király bosszankodott a megokolatlan nyugtalankodásért. Az egyik udvari ebédnél kérdezte a király: —- Mi az újság Berlinben ? Ráfaragom a legelső lócára, Budapesti szobalánynak nincs párja. Szívem Kati, ha szeretsz, szombat este gy^e [ki a ligetbe. Jaj de hosszú a liget, bár csak soha ki ne [érnénk belőle. Barna kislány megijjed, ha a Mollinary elfut előle, Átöleli, megöleli magához, Oda hajlik icipiros ajkához. Jaj de hosszú a liget, bár csak soha ki ne [érnénk belőle. 28. Kecskeméti csárda cserépzsindelyes, Benne a szeretőm szobamindenes. Minden a kezére rá van bízva, Csak a szerelem van eltiltva. Aki a szerelmet eltitja, * Az Isten áldása soha sincs rajta, Mert a szerelemnél nincsen nagyobb, Érted kisangyalom tüstént meghalok. Erre gyere rózsám, erre nincsen sár, Nincsen az ajtómon semmiféle zár, Nyitva van az ajtóm, sarkig nyitva Csak a szerelem van nagyon eltiltva. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE — Attól félnek, hogy ismét háború lesz. — Oly eseményt vagy tárgyat kellene az aggódók és fecsegek számára feltalálni,, mely általános figyelmet ébresztene. Nagy Frigyes következő napon, Berlinben tartózkodó bizalmas emberét utasította, hogy a február 27-iki viharról, mely Potsdamban rendkívül nagy kárt okozott Írjon cikket és azt a berlini lapokban közölje. Oly viharról Írjon, a melyre a legöregebb emberek sem emlékeznek. A megrendelt cikk Berlin valamennyi lapjában megjelent. Az olvasó közönség tudomásul vette és hirdette, hogy a rettenetes jégeső nemcsak az ablakokat zúzta össze, hanem sok házfedeletiis rombolt. Tök nagyságú jégdarabok hullottak, f Titius, a kellőleg informált tanár egész cikksorozatot közölt a február 27-iki természeti tüneményről, de a töknagyságu jégdarabok támadásának magyarázatától tartózkodott. A gályarabok szállítása Francia- országban. Két—két rab rövid láncon egymáshoz kötve és a rövid láncok hosszú láncra erősítve, haladt a szerencsétlenek hosszú sora. Jobb és baloldalon bunkós botokkal ellátott rendőrök kisérték a hosszú sort. Ha az elitéltek valamelyike nem birta a tempót kitartani, a bunkós botok feladata volt, erejét kiegészíteni. A „müveit“ franciák csak a múlt században szüntették meg ezt az embertelen eljárást, A munkás értéke. Az Egyesült államok kormánya másfél évszázaddal ezelőtt munkáshiány miatt jutalmat fizetett a hajóskapitányoknak az Európából szállított munkásokért. Egy angol mnnkásért 200, egy franciáért 300 és egy németért 400 márkának megfelelő összeget. Heti krónika, „Nyár kezdete jutiius 22 én 7 órakor délelőtt . . .“ így szól a- kalendárioin. Tehát ma reggel kezdődik hivatalosan a nyaralás, eddig jogosan senki nem mondhatta el magáról, hogy ő „nyaral“, mert legfellebb „tavaszolt.“ Most beléptünk az aratás, fürdés, kánikula stb. jegyébe. Van is már és lesz is még nálunk vendég- elég, talán több is a soknál. Hir szerint soha annyi nyaraló Nagybányán meg nem fordult, mint most. A Veresvizen minden második ház le van foglalva nyaralás céljaira. Milyen jó, hogy Csiky Lajos barátunk indítványára a város lebontatja azt a rozzant virágházat, amely olyan szánalmasan háborús képet adott a ligetnek. „Mintha egy szép testen fekély rágódik, vagy ha a díszruhához koldus tarisznyát akasztunk olyan volt a liget képe ezzel a rominai“ igy jellemezte azt Csiky. Tehát ez már a történelemé. Még kedvesebb hir az, hogy valószínűen a bányásztérzenék is visszatérnek, talán csütörtökön, talán szerdán, de. nagy rá a reménység, hogy vigabb hangulat lesz a nyáron a liget árnyas bokrai között. Persze lesznek magas vendégek is. A héten is volt, aki ugyan nem nyaralni jött ide, sokkal komolyabb dologban, de azért észrevette vidékünk szépségeit, megtetszett neki a hegyek csodálatos változatossága és a gazdag lomb, ami itt elborít mindent, amerre csak a szem ellát. Bandurski a lengyelek rokonszenves, nyájas püspöke bizonyosan nem utoljára volt itt s azért van nekünk annyi nyaralónk, mert Nagybányát meglátni és megszeretni egy s aki elmegy innen, hja olyan ez a bánya! — az mindig megbánja. Készülnek az estélyek, koncertek is seregestül, csak legyen elég dátum hozzá a naptárban, hogy közönség lesz abban, nem kételkedik a krónikás. Bandurski püspök Nagybányán. Bandurski püspök a magyar-lengyel barátság tántoríthatatlan harcosa kétszeres örömmel jött Nagybányára. Jött, hogy megismerje a légiók csatamezejét s hogy elmerengjen azon a dicsőséges múlton, mikor Nagybánya kincses falai közt még a szent életű királyleány, később Len- gyelörszág nagyságának megalapozója, Hedwig királyné időzött. A legendák, melyek a vidéken erről az időről fennmaradtak már ismeretesek voltak a püspök előtt. Mint a nagy királyné fenkölt rajongója, a püspök egyik főéletcéljául tűzte ki, a már boldogemlékü nagy halott szentté avatását. Számtalan Írása és könyve jelent meg már ebben a kérdésben, s a keresztülvitelt már csak a háború akadályozta meg. A lángoló szivü, apostoli lelkű lengyel főpap áhitatos szívvel lépett a nagy múltú város földjére. Hazája nagyságáért dobogó, rajongó szive magába zárja a régi torony s a régi királyi szállás képét, hiszen ezek még emlékei annak a nagy léleknek, ki saját élete boldogságának feláldozásával szerezte meg Lengyelország fénykorát. Ma, amikor Lengyelország uj életének előestéjén állunk, amikor a lengyel anyák szive a harctéren levő fiaikkal vérzik, ebben a nemes városban hatalmas, zengő imaszóval fordul az aranyszáju lengyel főpap segedelméért Istenhez s pártfogásért a lengyel nagyság anyjához. igy kapcsolódik bele Nagybánya a magyarlengyel barátság eszmekörébe. A 20-án délután érkezett pöspököt útjára Syntinis Gyula báró a lengyel kormány rriagyar- 'Országi képviselete részéről és Danek Vince, lengyel plébános, a budapesti lengyel egyház- kerület részéről kisérték. Lovag Stamirorvski Tádé, a lengyel kormány magyarországi képviselője, j szombaton érkezett városunkba. Bandurski püs- i pük Szőke Béla róm. kath. plébános nagyon szívesen látott vendége. A püspök látogatást tett a város vezetőinél í s a társadalom tagjainál, akik a. háború alatt a lengyel ügyet, a légionistákat s a menekülteket I felkarolták és támogatták. Felkereste: Syntinis ! Raimund bárót, Makray Mihály dr., polgármestert, Nagy Gábor dr., főjegyzőt, Révész János, evangélikus lelkészt, aki 1915-ben a nagykárolyi megyegyűlésen elsőnek emelt szót, Lengyelország visszaállítása érdekében, Brebán Sándor gör. kath. plébánost, Soltész Elemér ref. lelkészt, Rencz János dr., főgimn. igazgatót, Waigandt Anna polg. isk. igazgatónőt, aki a kórházban a légionistákat szerető szívvel ápolta, Neubauer Hermin és Márton Irma, polg. isk. tanítónőket, Berks Leó lovagot, Németh Béla főgimn. tanárt, lapszerkesztőt, Pásztor István főgimn. tanárt, Gurszky Jánost, Robelly Lajosné Thaisz Fannyt, a lengyel ügynek Pesten is lelkes támogatóját, Géressy Jánosnét, aki Krakóban nevelkedett, Kádár Antal dr., főorvost, a légioniu- sok nemesszivii gyógyítóját, Szentmiklóssy Józsefet, kir. táblabirót, a minorita rendházat és Smaregla Mihály, rendőrkapitányt. A püspök a város nevezetes látni valóit is megtekintette. Pénteken és szombaton a lengyel hadifoglyokat gyóntatta, vasárnap püspöki mise lesz s a püspök lengyel nyelven fog prédikáni. Vasárnap délután Máramarosszigetre utazik a légió pőrének tárgyalására. 1918. junius 23. Királyi kitüntetés. Őfelsége a király Vnucskó Ferenc főbáuyatanácsosnak a miniszteri tanácsost címet adományozta. Himanhir. Nagy F.ndre főgimn. tanár ma, 22-én kötött házasságot Budapesten Neubauer Ferenc min. tanácsos leányával: Margit-tál. Kitüntetés. M. Thordai István őrnagy és Vajay Imre főhadnagy újból a Signum laudist kapták vitéz magatartásukért a kardokkal. Tíz éves találkozó Bernhard István dr. városi t. orvos felkéri mindazokat, a 1908-ban a helybeli állami főgimnáziumban az érettség vizsgálatát letették, hogy julius hó 1-én a főgimnáziumban tiz éves találkozón megjelenni szives- kedjenek. A hadiárvák helyi alapja javára a kir. erdészeti és erdőszámosztálybeli tisztviselők, Berényi Ernő kir. erdészeti számtiszt édesatyjának ravatalára szánt koszorú megváltása címén 50 K-át adományoztak. Ezenkívül névtelen adomány 40 fillér. Eddigi eredmény 6394 korona 22 fillér. A nyugdíjas Szövetség* helyi fiókja felkéri a nagybányai és vidéki összes állami, törvényhatósági, vasúti, postás stb. nyugdíjasokat, hogy a belépési nyilatkozatot, mindazok kik még a szövetségbe be nem léptek, a közélelmezési hivatalban Tréger Béla urnái aláírni szi-
