Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-02 / 22. szám
22. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. junius 2. A hazáért halt művelt lelkű fiatal ember emlékét becsüljük meg, szeressük őt még poraiban is. Megérdemel egy könnyet tőlünk, mert ő is szeretett! A város a szokott és kétségbeejtően unott sablontól dicséretreméltóan eltérő, mély érzelemtől áthatott hangú gyászlapot adott ki, melynek szövege ez: Nagybánya sz. kir. r. t. város tisztikara fájdalmas megilletődéssel jelenti, hogy a közbecsü- lésnek örvendett tisztviselőtárs: Nagy Z. Sándor városi főmérnök, m. kir. népfölkelő mérnök-főhadnagy a mozgósítás óta teljesített és legfelsőbb elismeréssel is kitüntetett kiváló katonai szolgálata alatt szerzett betegségében, Pusztaszeritfő- rinczen, 1918. évi május hó 24-én váratlanul elhunyt. A Gondviselés által reánk: az ő tisztviselőtársaira és városunk közönségére mért ez a súlyos csapás sokáig elviselhetetlen fájdalommal fogja szivünket eltölteni. Megnyugvásul szolgáljon mindnyájunknak, hogy imádott hazánk védelmében kellett ifjú életét feláldoznia ! Nagybánya, 1918. május hó 27. A család gyászjelentése pedig igy hangzik: Alulírott megtört szivü édesanya és bánatos testvérek, valamint az egész rokonság a fájdalomtól lesújtva jelentik a drága fiuk, vőlegénynek s szerető testvérnek Nagy Z. Sándor mérnökfőhadnagy, Nagybánya szab. kir. város főmérnökének, mindkét Signum Laudis tulajdonosának három és félévi frontszolgálat után, az olasz harctéren szerzett betegség következtében, folyó évi május hó 25-én, élete virágában történt gyászos elhunyták A drága halott hamvai folyó évi május hó 28-án kedden, délután 5 órakor fognak a református egyház szertartása szerint a farkasréti temető halottasházából a katonai sirkertben örök nyugalomba helyeztetni. Budapest, 1918. május hó 27-én. Özv. Nagy Ferencné édesanyja. Ferenc, özv. dr. Patkós Gáborné Ilona, László, Dezső, Margit, Zsoldos Sándorné Erzsébet testvérei. Szőkefalvi Szentmíklóssy Dusi menyasszonya. Nagy Ferencné Lindl Mally Nagy Dezsőné Hübner Margit Zsoldos Sándor Demetrovics Dezső sógorai és sógornői. Demetrovics Dezsőné Patkós Ilona Zsoldos Sanyika Nagy Dezsőké, Margitka, Ferkó és Géza, Demetrovics Piroska unokahugai és öccsei. Áldás és béke lengjen hős hamvai felett! Heti krónika. Megint ünnep volt. A katholikusoknak egyik legnagyobb ünnepe, az Űrnapja. Áhitatos csapatok siettek a templomba s vettek részt a körmenetben. Az ünnepi hangulat fölkeltésénél minden egyházban kiváló szerepet vittek a harangok. Azok már elmentek s árván csilingel egy-egy kisebb méretű csengő a tornyokban. Másik ilyen áhítatra serkentő eszköz volt az orgona. A szép, mélabus hangú, legnagyobb zeneszerszám, mely fortéival fölkorbácsolja mint a vihar az elernyedt kedélyt s pianóival megkönnyezted a fásultabb embert is. Most az orgonák is elmentek. Már t. i. részben. Az ezüst szinü szép ónsipokat kiszedték a homlokzatból s ma templomaink orgonái olyan forma külsőt mutatnak, mint egy fogatlan aggas,- tyán. Hiányzik a principál, ez a trombitaszerü legerőteljesebb változat. Összekalapálták a sípokat s elküldték a fémközpontnak, hogy* még hatalmasabb zenét zúgasson velők, olyat, ami nem éltet és gyógyít, hanem gyilkol és semmisít. Úgy álltak ott a magyar fiuk a csatasorban, mint az orgonasipok. A magasabbak a balszárnyon, a kisebb homokiak a jobbszárnyon, most odasorakoztak a valódi orgonasipok is, ők is rohamra indulnak. Bizony, kellemetlenül érinti ez az embert. Mi azt hittük, hogy erre már nem kerül a sor. j Csalódtunk, sok mindenre van és lesz még szükség. Csak egy a szerencsénk, hogy igen szép termés ígérkezik az országban és pedig úgy a kenyérmagvakban, mint a zöldségben és gyümölcsben is. Budapesten már maximális áron alul árulják a zöldséget. Sőt vidéken sok helyt meg is rothadt a paraj, meg a saláta a nagy bőségtől. Most a kecskeméti barackon lesz a sor, ahol szintén óriási bő termés van. Vájjon bírni fognak-e vele? Nálunk is sok a gyümölcs. Tudni fogunk-e majd szállítani ? Ha a Haditermény francianégyest járat a búzával Makótól Jeruzsálemig és vissza, akkor megbuktunk mi is a gyümölcseinkkel, ha azonban eljön az a bizonyos jobb kor, amikor a vasutak fölszabadulnak a H. T. szeszélye alól, akkor szép őszi zárlatra lehet kilátásunk. Elsején minden szépet és jót remél az ember, ilyenkor más szemüvegen át látja a világot a krónikás. Elueje alkalmából, úgy a helybeli, mint vidéki t. lapjáratókat hátralékaik szives befizetésére kéri tisztelettel a Kiadóhivatal. Személyi hir. Makray Mihály dr. polgár- mester hivatalos ügyekben egy hétre Badapestre utazott. Távollétében Ajtai Gábor dr. a helyettes polgármester. Kinevezés. Őfelsége a király Szűcs Károly cs. és kir. tényleges tüzérzászlóst hadnagygyá nevezte ki. Himenhir. Rosenfeld Aladár (Nagybánya) eljegyezte Friedmann Margitkát. (Dicsőszent- márton.) Áthelyezés. A vallás és közokt. miniszter Kukuly Teréz polg. isk. h. tanítónőt a helybeli áll. p. leányiskolához helyezte át. Hadi árvákvák kelyi alapja. A Nagybánya szerkesztősége általa nyugtatott névtelen adomány fejében 10 K, híanzulo- vits Kristófné 20 K. Összes gyűjtés a városi takarékpénztárba helyezve 6093 K 82 f. A tiszántúli reform, egyházkerület a reformáció négyszázadik fordulója emlékére, jun. 5-én, Debrecenben, délelőtt 9 órakor, a nagytemplomban ünnepi istentiszteletet tart, melyre az egyházi, polgári, katonai hatóságokat és testületeket s egyeseket tisztelettel meghívja Degen- feld József dr. gróf, főgondnok, Baltazár Dezső dr. püspök. Az ünnepi beszédet Soltész Elemér lelkész, kerületi jegyző tartja. Az egyházkerületi közgyűlés tagjai, a lelkészek palástosan V29 órakor a főiskolai díszteremben gyülekeznek s onnan testületben vonulnak a templomba, hol a szószékkel szemben levő közép padsorokban foglalnak helyet. A hatóságok és testületek képviselői a keleti hajó jobb és baloldali 5—5 első széksorában helyezkednek el. Templom nyitás 3A9 órakor. . Hangverseny. A zsidó leányegylet jófé- konycélu művészestélye junius 8-án lesz, vagyis már a jövő szombanton. A most már véglegesen megállapított műsort a következőkben hozzuk: 1.) a. Tschajkovszky: Onjegin. b. Tosti: Todes- sehnen. Énekli Ruwinszki Rafael a kolozsvári Nemzeti Színház énekművésze. 2.) Beriof: Hegedűverseny. Előadja Friedmann Ignác hegedűművész. 3.) 3. Puccini: Nagyária a „Bohémélet“- bői. b. Puccini Ária a „Toscá‘-ból. Énekli Ruwinszki Rafael. 4.) Drozák: Szonatina. Hegedűn előadja Friedmann Ignác. 5.) a. Verdi: Ária a ,,Traviatá“-ból. b. Verdi: Ária a „Rigoletto“-ból. Énekli Ruwinszki Rafael. 6. a. Haendel—Hubay: Larghetto. 6. Drdla : Souvenir, c. Friedmann : Melodie. d. Sarasaié: Romanza Andalusa. Hegedűn előadja Friedmann Ignác. 6.) Leroux: A Nílus, b. Braga: Szerenád. Előadják Ruwinszki Rafael és Friedmann Ignác. Az összes számok zongoraki- séretétTörök Emil zongoraművész látja el. Minden jel odamutat, hogy ez az est igen szép sikerű lesz. A művészek kiváló zenei élvezetet nyújtanák s a már eddig elkelt jegyekből ítélve, a közönség sem lesz háládatlan. A jótékonycél előmozdítását közönségünk szives figyelmébe ajánljuk. Gazdák figyelmébe. A hadifogoly munkások óvadékául 1917-ben befizetett összeg minden egyes fogoly után 30 korona volt. Ezt az alispáni hivatal most kiutalta. Fölvehető nyugta ellenében. Molnár Antal gazd. egyesületi pénztárosnál. í Folicsek Nándori egy éves önkéntes 1 .roncséig aiundor | Policsek Ede hely_ beli kincstári tiszviselő fia katonai szolgálatban szerzett tüdőbajában meghalt máj. 29-én. 31-én d. vatásos kubikosok seregeit. Aladár sietve irta meg jelentését főlöttes hatóságának, hogy több hetet vesz igénybe a vész elhárításának munkálata. Aladár Annáéknál lakott. A leányka rövid idő alatt megtetszett neki, szivesen töltötte szabad idejét társaságában. S a lányka pár hét alatt megszerette Aladárt. Nem is csoda! Annában az első' férfi közelléte fölébresztette a boldogság után való vágyat, azt súgta valami neki, hogy mint más nőtársának, az ő hivatása is az, hogy jó és balsorsát valakivel meg kell osztania. S ahányszor csak beszélt Aladárral érezte, hogy szereti, jobban és jobban szereti. A tanitóleány és a mérnök között mindig erősebb és erősebb lett az egymás iránt való vonzalom, vágyódás. Egy találkozásukkor csak egymásra néztek, szólni nem tudtak, hirtelen átölelték egymást és Anna ajakát a legelső férfi csókja érintette. Erős érzés járta át a lánykát s szilajul, tüzesen szorította magához a legényt. Sokáig csüngött még Aladár nyakán, egyszerre hirtelen kiszakította magát karjaiból s elsuhant, mint a gyenge szellő. Több hét múlt el Aladárék megérkezése óta s az ár még mindig nem apadt. Egy sötét estén együtt vacsoráztak Nagy Pál, Anna és a mérnök. Vacsorájukat megzavarja egy ijjedtképü, hebegő, s a futás fáradtságától ziláló munkás, ki alig bírja kinyögni, hogy a mérnök azonnal menjen a védőmüvekhez, mert a viz áttörte a gátat. Aladárnak nincs ideje el se köszönni, kézi lámpáját fölkapva elrohan az éjbe. Anna önkéntelenül utána kap. Szeretné megfogni a kezét. Ijjedősen össze- rezdül. Érzi, hogy ennek az embernek sorsa az övé is. Reszketve, kérdi apjától, várva az igenlő választ, hogy mindjárt vissza jön-e Aladár ? Sokáig várják apa és leánya a mérnököt csak nem akar érkezni. Nem győzik már bevárni, Nagy Pál aludni küldi a leányát s maga is lefekszik. A napi fáradalmak hamar álmot hoznak szemére. Nem úgy Anna. Nyugtalanul hánykolódik ágyán, nem tud elszenderedni. Száz és száz rémláto- mány mardossa, Istenem mi lesz ha Aladárt baj éri. A sok izgató gondolat mégis csak kimeríti, s az álom győzedelmeskedik rajta. A késői lefekvés nem zavarta meg Nagy Pált szokásos fölkelésében. Kora reggel méri pipafüst kíséretében az udvart. Egy dudvát szakaszt le épen, mikor vállon érinti egy kubikos, s meghatott hangon adja tudtára, hogy a mérnök urat az éjjel magával ragadta a rohanó folyó. Nagy Pál elsáppad, nem bir szólni, valami fojtogatja, elrohan a gát felé, hogy meggyőződjék a hir valódiságáról. Délre jár az idő, Anna is fölkelt, sietve öltözködik, s kérdezősködik a cselédségtől Aladár felől. Választ nem tudnak adni. Kedvese utáni vágya nem hagyja egy percig sem nyugodni, elindul a folyó felé, hogy minél hamarább beszélhessen a mérnökkel. Útközben újságolják neki, a falubeliek, hogy a kisasszonyék lakója éjjel a vízbe fűlt. Ánna agyán rettenetes gondolat villan át. Aladár nincs többé. Fejéhez kap, elszédül, összeesik. Lefüggönyözött szobában fekszik a szörnyű izgalomtól elájult Anna. Apja ágyánál ül, aggodalmasan lesi minden mozdulatát, A leány megrázkodik hirtelen felül, s zavaros tekintettel apjához fordulva kérdi: — Ugye mindjárt jön Aladár? Ugye jön! Már látom! Nem engedem megölni! Ki meri mondani hogy meghalt! Ő az én vőlegényem! Gyere Aladár! Miért nem jösz! Apám is szeret! Aztán görcsös nevetésbe fül a beszéde. Négy év múlt el Aladár halála óta. Anna csapzott hajjal, villogó szemekkel mindennap kijár a folyóhoz s várja a vőlegényét. Az csak nem akar vissza érkezni, pedig hogy várja, várja. Egy nap amint a folyóba néz, az örömtől repesve látja, hogy Aladár a vízben feléje integet közelebb megy le a parthoz, hogy megölelhesse, megcsókolhassa, hiszen olyan régen nem ölelte, nem csókolta. Áladár hijja, egyre' hijja s Anna engedelmeskedik, megy utánna, már egészen közel van hozzája lehajlik, hogy megcsókolja, átölelje, aztán eltűnik ő is Aladár hullámsir.jában. Az olasz határon. Közel az olasz határhoz Van egy sötét erdő, Fái között suttog, játszik A tavaszi szellő. Egy őrszem áll ott magában,