Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-26 / 21. szám

1918. május 26.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

21. szám.

Előnyben részesitendők olyanok, akik a múlt évben tüdő- vagy mellhártyalobbon mentek keresztül, vagy bármely más olyarl súlyosabb betegségen, amelyet a megvizsgáláskor orvosi bizonyítvánnyal igazolnak, továbbá olyanok, akik tuberculosissal fertőzött lakás, vagy környezetből kerülnek ki, de egészségesnek látszanak.

A vérszegénység minden faja, ideges gyomorzavarok és étvágytalanság, idült székrekedés, idült fülfolyás, fejfájás, álmatlanság, oknélküli lesoványodás, megannyi méltánylandó ok a felvételre.

Minden kiállott megbetegedést lehetőleg orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Azonos jelentést egy külön lapon beküldeni és a gyermek nevét és törzslapszämät;.,úgyszintén azt is megjelölni, miért óhajtja a -.iteleporvos, illetve a telepfelügyelőnő, hogy a f.gyermek nyaralni küldessék.

Minden 30 gyermekkel egy felügyelőnő fog kiküldetni, aki a gyermettkfe -ügyel, kitűnő ellátásban részesül, teljese*ingyen utazik és 100 korona tiszteletdijat kap. A felügyelőnő mellé kisegítőül egy-egy nagyobb fiú, vagy leány lesz beosztva, aki szintén részesül az ingyen utazás, ellátás és szórakozásban, sőt még zsebpénzt is kap. Ezt a gyermeket a felügyelőnő választja ki, lehet saját gyermeke, vagy rokona is.

Az üdülőhelyen természetesen orvosok és tanítók fogják a nyaralás egész ügyét irányítani.

A gyermekmenhelyi gyermekeken kivül a telepfelügyelőnő javaslatba hozhatja a jó nevelőszülők gyermekeit is, ha arra rászorulnak.

Elsősorban azok gyermekeit fogunk törekedni elvinni, akik maguk viszont saját otthonukba vendéglátásra gyermeket elfogadnak. Csere gyermekek.

II. Ausztriai gyermekek nyaraltatása.

Egy-egy családnál legalább két gyermeket kell elhelyezni, ez aló kivétel csak olyan család lehet, amelyben németül beszélő családtag van. Ezekhez egy-egy gyermek is elhelyezhető.

A vendéglátás' hat hétig tart és ezen hat héti vendéglátásért 60 koronát fizetnek a vendéglátó családnak.

A vendéglátás julius 15-én kezdődik, amidőn tehát a gazda már Istennek uj áldását látja megérni és tudja, hogy az élelmezés már ezentúl biztosítva lesz, s a jövőben szűkölködni nem fog. A vendéglátókat arra nézve is megnyugtathatjuk, hogy a vendéggyermekek számára szükséges élelem az uj termés rekvirálásánál tekintetbe fog vétetni, illetve megfelelő mennyiség a termelőnél meghagyatni. Kétségtelen, hogy Felséges Királyunk óhaja és akarata ezekben a komoly időkben is elég lesz arra, hogy a magyar családok vendéglátását a szegény, szenvedő és éhező gyermeke® részére biztosítsuk.

Egészséges, tiszta, szép, 6 éven felüli és 12 évnél nem idősebb gyermekekről van szó, akiknek semmi ápolás nem kell, csak az, hogy hat

— Pardon uram, nem, de távozzék, mert ez a törvény.

— Értem. Ez a demokratismus. Ha úgy akarja a király, Haluska akkor félre áll.

Nemsokára jött Münnich Kálmán, a finom, kedves modorú iglói képviselő. Ő jót állott értem, az Isten is áldja meg és pár perez múlva, a kapus minden tiltakozás ellenére, két jegynek a boldog birtokosává lettem.

Mikor a déli oldalon kellett ácsorognom, sokan tartottak velem, többek között egy kék karton ruhás igénytelen temesmegyei kisbirtokos idős passzt asszony is arra várt, hogy valaki jót álljon érte a követ urak közzül. Már a kit a szerencse hoz.

— Hát kell-e szavazójog néni? Kérdém.

— Kell a kutyának tekintetes ur, jegy köl- lene nékem a gyűlésbe.

— Az arcáról olvasom le, hogy magának annál a bizonyos szavazó jognál többet érne a béke, meg egy két hetes meleg eső.

— Jaj, de telkemből beszél a tekintetes ur.

— Hát ismer-é valakit a képviselők közzül ?

— Nem ismerek én senkit, uram, de Tisza Pista ő kegyelmessége ismer engem, sokszor segített rajtam.

— Az elég jó pártfogó — mondok — de hát hogy lehet maga előtt ismeretlen ?

Rég nem láttam kérem, de ő, azt hiszem megismerne engem.

— Akkor rendben van, állítsa meg itt az

héten át naponta jól lakjanak és a falu tiszta levegőjét szívják.

Hazafiasabb, szebb, emberbarátibb cselekedetet ritkán teljesíthet valaki. Minden család boldognak érezheti magát, ha ilyen súlyos, komoly időkben a Haza iránti kötelességét két gyermek hat heti ellátásával leróvhatja.

Magyarország népe megmutattá, hogy lelkében a népek önfentartási ösztöne: — a gyermek iránti szeretet — él, lángol.

A kárpáti betörések alkalmával a ruthén gyermekek ezreit fogadta hajlékába a magyar nép, bár azok az akkori viszonyok folytán elhanyagoltak, kevésbé tetszetősek voltak és azok beszédét alig is értették meg a hajlékot nyújtók. Most, amikor csupán üdülésre szoruló egészséges szép kedves gyermekekről van szó, nem hiszem, hogy lesz a községben jobb módú család, amely közülök 2—3-at hat hétre az előirott feltételek mellett magához rje vállalna.

Gazdálkodás.

(Rafiapótló, szalona, pálinka, kévekötő zsineg beszerzés, juh kiosztás.)

Miután kétségbeejtő aggodalom fogta elő gazdáinkat: mivel kötözzék a szőlőt, lesz-e aratáshoz szalona, pálinka, továbbá lesz-e kévekötő zsineg, ezenkívül még több igen fontos kérdés sürgős elintézése vált szükségessé, dr. Falussy Árpád orsz. képviselő, a vármegyei gad. egyesület alelnöke és Világossy Gáspár egyl. titkár két napon keresztül szorgalmazta az illetékes minisztériumban e kérdések kedvező megoldását.

Az eredmény általában kielégitő. De nézzük pontonkint:

Rafiapótló papirzsineg és sodrott gyékény megrendelhető a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Budapest Alkotmány u. 29.), beszerezhető elég jó minőségű a Szatmári Kereskedelmi részvénytársaságnál, még pedig van kétféle: jutta és zsineg keverék, teljesen megfelelő minőségű, ára kgr-ként 16—17 K, egy kgr-ban van 333 méter, ezen felül van egy silányabb minőségű, ára 13—14 K. Előny az, högy az áru már most is beszerezhető.

Szalona. Ennél a kérdésnél sajnosán kell kijelentenünk, hogy a szalona beszerzést illetőleg a kormány nem biztosíthat semmit s így a gazdák ne számítsanak arra, hogy szokásuk szerint az utolsó percben, az aratást megelőző napon is bevásárolhatják szalona szükségletüket.

Pálinka. Múlt évben is megemlítettük, hogy a pálinka ivást előmozdítani nem célunk, miután

a.oi ’an az aratás részére a pálinka biztosítása régi megrögzött rossz szokás, Falussy Árpád al- elnökünk, Világossy Gáspár titkárral együtt ennek a kérdésnek is a kedvező megoldásáról értesítheti a gazdákat, a mennyiben a pálinka kiosztás ugyanazon az utón, mint az elmúlt évben,

utcán, forduljon hozzája, beszéljen vele, az segít mindenkin szívesen.

— Jó, de tessék megmutatni, mikor jönni fog.

— Nézze csak jó asszony, ott jön Apponyi, az is jó ember, menjen hozzá, mutassa be magát neki és kérjen tőle jegyet.

Megtörtént. Nemsokára hallottuk Apponyi erős stentori hangját:

— Az nem az én dolgom.

Az elégedetlenség halk moraja hullámzott végig az ácsorgó tömegen.

Pont tiz órakor vonult föl gyalog Tisza István. A temesi asszony hozzáment. Tisza karon fogta (tetszés a nép között), bevitte az előcsarnokba a paraszt matrónát s mikor a VII. számú karzatra feljutottam és kiültem a második sorba, a kékruhás néni már ott élvezte mind az öt érzékével az elsősorban az előadást.

Az ugyan gyenge volt. Barta szavalt az előadói székből, ellenben mindenki diskurált, Bizony Ákos hozzászólott a tárgyhoz, akkor is mindenki diskurált, az elnök többször csengetett, talán inkább csak megszokásból, mert akkor is mindenki diskurált.

A karzaton itt-ott lézengett egy-egy alak, de azért jegyet nem lehetett kapni.

A miniszteri székekben fáradt, ősz, kopasz, kedvetlen öreg urak ültek.

Az angyalok ásítottak a magyar címerben, az elnöki emelvény mellett.

— Hét évig ismét visszatérek a dinnyepalántokhoz! Azaki.

tehát a közigazgatás közbenjöitével fog megtörténni.

Kévekötő zsineg beszerzése iránt forduljanak gazdáink a Mezőgazdák Szövetkezetéhez.

Juh kiosztás. Egyesületünk vezetősége értesült, hogy Romániából a közeli napokban hazánkba bejövő mintegy 240000 juh tekintélyes részét a kormány természetesen Erdély lakossága között osztja ki, egy bizonyos mennyiségben azonban a többi vármegyék is részesülhetnek.

Alelnökünk és titkárunk agilitásának meg lett az az alig remélt eredménye, hogy egyesületünk tenyésztés céljából 10000 drb. juhol oszthat ki vármegyénk gazdái között. Az ára páron- kint előrelátható 340—350 K lesz, mely összeg fenti határidőig lefizetendő. Részletesebb tájékozást különben az egyesület titkári hivatala nyújt.

Ezek voltak azok a nevezetesebb kérdések, melyeknek kedvező megoldása gazdáinkra nézve létkérdés, s a mely megoldás a mai nehéz viszonyok között, fent nevezetteknek elismerésre méltóan sikerült. Várni. Gazd. Egy.

iz Orsz. Maii Mi Eípil Mi ipa! Malisa.

Nagybányán pünköst másodnapján alakult meg a szatmári fióknak nagybányai kirendeltsége. A kereskedők nagy számmal gyűltek össze a városháza tanácstermében. A gyűlést Glavitzky Károly, a nagybányai kereskedők elnöke ve/ette, jegyzője Molnár Antal volt.

Á nagybányai kirendeltség a szatmári fiók utján fog az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés központjához hozzátartozni.

A kirendeltség ülésen a szatmári fiók részéről Roóz Gyula elnök, dr. Fischer József titkár és Friedman Jenő jegyző vettek részt.

. A megtartott kirendeltségi gyűlés, amelyen Nagybánya város képviseletében dr. Nagy Gábor főjegyző polgármester helyettes, az iparosok nevében Kupás Mihály testületi elnök vett részt, a nagybányai kereskedők élénk részvételével folyt le és elnökül Harácsek Vilmos és Glavitzky Károlyt választották meg, titkárul pedig Molnár Antalt, a nagybányai kereskedők és kereskedő ifjak körének jegyzőjét.

Az ülést Glavitzky Károly nyitotta meg, aki köszönetét fejezte ki mindenekelőtt a szatmári fiók kiküldötteinek megjelenésükért, beszámolt a szervezésnek eddigi munkálatairól, meleg szavakban ecsetelte a szervezkedés szükségességét és felhívására kimondotta gyűlés, a nagybányai kirendeltség megalakulását. Az uj egyesületet Kupás Mihály az iparosok nevében üdvözölte.

Utána Roóz Gyula á szatmári fiók elnöke szólalt fel röviden és tolmácsolta a központnak és a szatmári fióknak testvéri üdvözlését, köszö: netét fejezte ki a hatóságoknak azért a jóindulatú támogatásért, amelyet a kereskedőket Nagybánya város részesítette és felkérte dr. Fischer József titkárt, bejelentett előadásának megtartására.

Dr. Fischer József nagyobb beszédben meggyőzően mutatta ki a kereskedők szervezésének és tömörülésének elengedhetetlen szükségességét. Kiemelte azt, hogy azt a pozíciót, amely a kereskedőket foglalkozásuknál fogva értelmüségük- nél és munkásságuknál fogva megilleti, csak úgy érthetik el saját városuk és az ország gazdasági életének irányításában, ha teljesen megszervezve és teljes összetartásban érvényesítik igazságos és jogos törekvéseiket. Hosszabban foglalkozott a lábrakapott és jogtalan kereskedelemellenes irányzattal, amely mesterségesen szított és amely azért kaphatott annyira lábra, mert a kereskedők szervezkedése még nem érte el azt a szilárdságot, amelyre szükség van. Örömmel mutatott rá arra az igazán összehangzó együttműködésre, amely Nagybányán a különböző foglalkozási ágak között megvan, arra a becsülésre, amelyben a város vezetősége a kereskedők munkája iránt viseltetik és arra a nem mindenütt található társadalmi állásra és befolyásra, amelyet a nagybányai kereskedők a város életének irányításában kivívtak.

Beszédének további folyamán áttért a küszöbön álló adójavaslatokra, azokkal részletesen foglalkozva kimutatta azok szembeszökő hibáit a kereskedők, és az ország pénzügyi érdeke szempontjából, megemlítette azokat a változtatásokat, amelyeket a javaslaton a bizottsági tárgyalások előidéztek és hangsúlyozta azt a nagyszabású,