Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-07 / 14. szám
14. szám. tz Kid-flair Saat pilisei. Az osztrák magyar bank által kibocsátandó pénztárjegyek f. év április hó 2-áfc kerülnek az összes bankintézeteknél kibocsátásra. Ezen pénz- tárjegyek bemutatóra szólók K. 5.000 — és 10.000 — 100.000 — címletekben, melyek minden alakiság nélkül másra átruházhatók. Girószámlatulaj- donosok kívánságára 200.000 — koronától kezdve, bármely összegben, állít ki a bank névre szóló pénztárjegyeket is, de csak K 100.000 - el osztható összegben. A pénztárjegyek vagy 3 havi lejáratúak, mely esetben 372% kamatoznak, vagy 6 havi lejáratúak, mely esetben 4% kamatoznak. A pénztárjegyet illető kamat előzetesen, a kiállitás- nál elszámoltatik. Az esedékesség 'hajJja után kifizetésre bemutatott pénztárjegyek külön kamat megtérítésben nem részesáínejt. A pénztárjegyek kamatai után kivetendő járadékadót a bank viseli. A pénztárjegyek le nem számitoltatnak és azok a banknál el nem zálogosíthatok, mindazonáltal a tulajdonos kívánságára a bank azokat lejárat előtt is visszaváltja, mely esetben a tulajdonos által 7a%-kal magasabb kamatláb lesz megtérítendő, mint amily kamatláb a pénztárjegy kiállításánál alkalmaztatott, ha azonban időközben az pénztárjegyek kamatozása még magasabb kamatlább mellett lett volna megállapítva, az az esetben az a magasabb kamatláb térítendő meg. Úgy a lejárat előtt visszaváltandó, mint a lejáratkor visszaváltásra került pénztárjegyek csakis azon bankintézeteknél mutatandók be, mely azokat kibocsátotta. Egy más fiókintézet, vagy a főintézetek által forgalomba hozott pénztárjegyek átvétetnek ugyan beváltás végett, de maga a kifizetés csak akkor történik, ha a kibocsátó intézet azoknak számfejtéseit megejtette és rendben találta. Ezen közvetítésért a bank dijat egyáltalán nem számit. A lejárat előtt visszaváltandó pénztárjegyeknél legalább 60 fiílérnyi minimális kamat számit- tatik fel. Az osztrák-magyar bank pénztárjegyei az illető kibocsátó intézetnél hadikölcsönök jegyzésére befizetésként, készpénz gyanánt elfogadtatnak, mely esetben a még le nem járt pénztárjegyek után azon kedvezményes kamatláb térítendő meg, amelyen a pénztárjegy annak idején kibocsátta- tótt. Bármely pénztárjegy annál a bankintézetnél, mely azt forgalomba hozta, kisebb vagy nagyobb cimletekre kicserélhető, amely esetben az összevonandó pénztárjegyeknek egy lejáratuaknak kell lenni. A pénztárjegyekre vonatkozó kamatláb változásokat az osztrák-magyar bank annak idején az újságokban közzéteszi, amely kamatláb változás azonban csak az azutáni kelettel kiállítandó pénztárjegyekre — nem pedig a forgalomban levőkre — vonatkozik. Színészet, — Rovatvezető: Révész Zoltán. — A szinidény utolsó hetének estjeiről számolunk be. A közönség érdeklődése egyáltalán nem lanyhult, minden előadás az anyagiakat tekintve fényesen sikerült. A színészeken sem látszik a három hónapos szezon fáradtsága, bár — eddig nem tapasztaltuk — egyesek különösen a húsvéti ünnepek délutáni előadásain unottan játszottak. Most már megállapíthatjuk, hogy 62 különböző színdarabot adtak elő s egy kabaré is lesz. Szinrekerült 23 Operette, 12 színmű, 7 vígjáték, 7 népszínmű, 5 színjáték, 4 dráma, 3 bohózat és 1 tragédia. Az operettek vezetnek, de a színművekből (12) is a legujabbakat, legjobbakat láttuk. A népszínművek többnyire a vasárnapi estéket töltötték be. Általában a darabot válfajának beosztását ügyesen csinálták. De hagyjuk egyelőre a teljes „leszámolást“ és bucsuzkodást, hiszen a szombati és vasárnapi sikerekről, valamint a kabaréiról ügyis csak jövő számunkban adunk tudósítást. Vasárnap délután Sztambu! rózsáját újították föl, inig este a Vandergold kisasszony hires komponistájának, Rényi Aladárnak Tiszavirágéi adták elő. A háborús tárgyú darab igen tetszetős és hatásos, a zenéje pedig határozottan kellemes. Az. előadás maga is eredményes volt, a színészek négy napi pihenő után ujult erővel játszottak. Szigethy Irén (Beár Chatean) művészi énekszámaival ismét zajos tetszést aratott. Nem kevesebb sikert ért el Barthos (Hadnagy) kiváló hangjával még jobban meghódította a közönséget. Ágothay (Bean Bathean) hangulatos játékában piindvégig szórakoztatott. Miklósy Gábor Miská huszárja fölemlitésre méltó alakítás, rajta kívül még Miklósy Aladár (Andris) Andai (Jo- sette) részesei a Tiszavirág sikerének. Hétfőn délután Hófehérke és a hét törpe. este pedig Az elnémult harangok került színre, A színjáték sem beosztás sem hatás de szóra- i koztatás szempontjából sem közelíti meg a re- j gényt. Csodálatos, pedig mindkettő Rákosi műve. A darabban sok helyen fölösleges mondókák és cselekmények vannak. Az előadás sem volt tökéletes. Vontatottan ment, aminek főleg a szerepek nemtudása volt az oka. A nagyhírű kalu- zsertánc pedig, bár a karzat ujráztatta egyáltalán nem sikerült. Miklósy Aladár (Simándy) kitörései nem mind érvényesültek. Sokkal lelkesebben, több páthoszal kellett volna neki az olyan helyzetbe került magyar lelkészt megjátszania. Miklósy Gáior Todorescu Tódorja elsőrangú alakítás volt a hűen lekopirozott oláhos kiejtés megtette hatásál. Ágothay (Pap Mózes) és Pintér (Zalatnai) jól átérzett játékban arattak tapsokat. M. Kovács Terus (Flórika) emberi tökéletességgel oldotta meg nehéz szerepét a drámai részletek mind megkapó erővel érvényesültek. Barthos (Petru) Szentpéteri (Benedek) P. Erdős Jolán (oláh papné) játszottak még fölemlitésre méltóan. A darab huzavonóságán kívül még kisebb nagyobb elhallgathatatlan hibák is előfordultak, pld. hogy az első felvonásbeli urvacsoraosztás alkalmával Simándy keresztyén pap léte dacára nem vette le a kalapját, az oláh pap vacsorájánál pedig mint magyar ref. pap oláhul keresztet vetett stb. stb. Kedden Barthos Ernő jutalomjátékáuf Leány- vásár operette volt soron. Az ünnepelt (Tom Migles) igazán lelkesülten és sok érzéssel énekelte dalait s nagyszerű alakítással és előadással szórakoztatta mindvégig a nagyszámú közönséget. Már első megjelenésénél elhalmozták virágokkal, cigarettákkal, különböző ajándékokkal. Partnere M. Kovács Terus bájos Luby volt, énekszámai is nagy tetszést keltettek. Szigethy Irén (Betty), szaporította bravúros alakításainak számát. Ágothay (Harison) és Parlaghy (Marisonné) pompásan karrikirozott figurákat mutattak be. Miklósy Gábor (Rottenberg), Polgár (Fritz) szintén sikerült ábrázolásban ügyeskedtek. Nem hagyhatjuk szónélkül, hogy a második felvonás külső rendezése nagyon gyenge volt. Máskor ezt szebben láttuk Nagybányán. Az árbóczos jelenetet egyszerűen kihagyták. Szerdán a Lendvay-szinházat zsúfolásig megtöltötte, hiszen M. Kovács Terusnak volt a jutalomjátéka. Rómeó és Júliában mint Julia lépett föl. M. Kovács Terus pompás és művészi játékkal lepte meg az ünneplő közönséget aki viszont mesés ajándékokkal halmozta el kedvencét. A zsinórpadlásról leeresztett s Stella Sándor főnök által frappánsul összeállított ajándéktárgyak mellett állott a meghatott művésznő óriási tapsvihar közben virágeső borította el. Jutalom, elismerés volt a meleg tüntetés a sok gyönyörűséget szerzett esteért. A jutalmazandón kívül ki kell emelnünk még Mikiósy Aladárt átérzett Rómeóját, Miklósy Gábort (Mercutió :) Miklósy Imrét (Páris) Ágothay (Barát) Szentpé- terit (Benundió) kik közvetlenséggel játszták meg szerepeiket. Mindenesetre nagy vállalkozás volt ilyen kis színpadra mint a miénk Shakespeare darabbal kirukkoni. Miklósiéit azonban bízván törhetetlen igyekezetükben és képeségükben, valamint rendezői ügyességükben mégis csak előadták Rómeó és Júliát s mondhatjuk, hogy a megrázó darab teljes sikert váltott ki. Az igaz hogy az előadás kissé hosszadalmas vontatott volt a sok szinalakitás miatt, ebben azonban -a társulat csakugyan nem hibás, t. i. hogy Shakespeare 8 felvonásban irta meg a darabot. A fényesen végződött egész estnek csak egy méltán felháborodást előidézett eseménye volt, a helyárak érthetetlen felemelése. S vájjon a szin- ügyi bizottság belegyezésével történt-e a helyár emelés ?! Csütörtökön a Cikláment adták Ágothay Ferencz komikus jutalomjátékául. A rutinos, ügyes művész jobb darabot választhatott volna magának, a főszerepet sem ö töltötte be, s egyáltalán nem volt a darab mulattató. A közönség néhányszor próbált nevetni, azonban már az is nagy megerőltetésébe kerülhetett. A sok párbeszéd unalmassá tette az amúgy is limonádé tárgyú szinjáté- ' NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. április 7. kot. A színészek igyekeztek elevenséget hozni az előadásba, elsősorban az ünnepeltet kell ki emelnünk, ki Szendrei szerepében nagy és mély hatást gyakorolt hallgatóira. Ahányszor megjelent a színpadon telt ház tapsolta az ünneplő és jubiláló művészt (30 éve lépett a színészi pályára) s virágokat nyújtottak át neki, a tulipánon a nagyon is megérdemelt s elég vastag boríték is természetesen ott lógott. M. Kovács Terus kettős szerepében (Magda és kegyelmes asszony) igazán megállotta helyét. Miklósy Aladár (Lehotay) jól alakított csak némely helyen hangosabban kellett volna beszélnie, mert a párbeszédek nagy részéből nem hallottunk semmit. Miklósy Gábor (kegyelmes) kisebb szerepében kitűnő volt. P. Erdős Jolán szintén kifogástalanul játszotta Szend- reinét. Pénteken Papp Barnabás karmester jutalomjátékául a Szebeni dobos az ő tulajdon szerzeménye ment. Zenéje kedves, fülbemászó, bár sok helyt nehézkes, sajnos azonban nem volt tökéletesen betanulva s ezért síirü zenei hibákkal zajlott le. Szövegében sok a h(|zag, következetlenség, sőt anachronizmus. Papp kitűnő zenész, pompásan játszik, remek technikával, elhisszük, hogy zeneszerzőnek is jó, de a szöveget mégis mással kellett volna íratnia. Bartos ma nagy igyekezettel játszott, partnere a kis Pintér Rózsi volt, talán először ilyen nagyobb szerepben, ügyesen forgolódott s cukorkákat is kapott. Polgár. Szigety Irén, Feleky, Kovács Terus, Szentpétery játszottak még ez estén. Láttunk táncokat is, a melyekben Andai, Bartos, Pintér Rózsi tűntek ki s zajos tapsokat arattak. A karagoa árnykép elmaradhatott volna, noha pihentetőnek szánták. A karmestert, mint szerzőt is ünnepelték, ajándékot nyújtottak neki át, többször kitapsolták, de azért nehány páholy üres volt. A Kornevillei harangok bizonyára zsúfolásig teltházat vonzottak volna. Ma szombaton a nagybányai rokkant és árvaalap javára Stella Aranka vendégfelléptével Dolovai nábob lánya megy. Erre jövő számunkban vissza térünk. Vasárnap délután a Dollár papa vígjátékot este pedig Betyár kendője népszínművet adják elő, mig hétfőn utolsó előadásul nagy Cabarett lesz s azután a derék társulat elutazik uj állomáshelyére Kisújszállásra. Külföldi esetek. Ali basa és a francia katonatisztek. A görög-török háborúban nehány francia katonatiszt a janinai Ali basa fogságába került, ki felajánlotta nekik, hogy néhány évig maradjanak előnyös feltételek mellett az ő szolgálatában. A tagadó válasz után sétalovaglásra ment velük és közben rettenetes látványban volt részük: Két élő ember bőrét nyuzatta Ali basa. *— Milyen bűnt követtek el e szerencsétlenek ? — Nem akartak szolgálatomba lépni! — felelte nyugodtan Ali basa. Hazaérkezve kérdezte foglyaitól, hogy csakugyan nem hajlandók-e az ideiglenes szolgálatra. A francia tisztek most már készségesen vállalkoztak és több évig török szolgálatban maradtak. Udvarias válasz. Marllorough herceg a malplaqueti csata után megszólított egy derék szál francia foglyot: — Ha magához hasonló negyvenezer emberrel áltunk volna szemben, a győzelmem sokkal nehezebb feladat lett volna. A francia udvariasan válaszolt: — Hozzám hasonló negyvenezer embert könnyen lehetett volna találni a csata előtt seregünkben, hanem Excelentiádhoz hasonló hadvezérünk nem akadt. Heti krónika. „Se pénz, se posztó, búcsúzik a szinlaposztó." Már csak három előadás van hátra *s’;a*három hónapig tartott szini*évad végétjén' Ilyen-pártolás [még 'nem volt i[sohatíNagybányán, 'mintha valami varázslat alatt állottfvolna a'közönség, oly tömegesen zarándokolt esténkinfaJLendvay-szin- házba. Azért is mondja büszkén a szinlapherdó: Jöttömet’reggel mindenki 'leste, Én hordtam szét, hogy mi lesz az este.
