Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-17 / 7. szám

L

Kitűnő jelek mind ezek, Valaminek kell

történnie. Ebéd* után kisüt a nap, amire nagyon régen nem emlékezünk és jön a hir, hogy megvan az Ukrán béke.

Igen nagy örömöt okozott ez kis városunkban. Ragyogó arccal nevetgélve jártak az emberek, mindenki bőbeszédű lett egyszerre, a legszegényebbnek is volt valami derültséget keltő mondanivalója. Az utcákon csoportosultak, egyes csoportokban hazafias dalokat énekeltek. A díszes ötös lobogók megjelentek a középületeken, sok helyt a nemzeti zászlók.

Alkonyatkor már hullámzott a nép a főtéren. Az aszfalton alig lehetett járni. Hire járt, hogy a bányászbanda zenélni fog s csakugyan 7 óra után rázendítették a Rákóczit — csak úgy zúgtak a harsány éljenek. Az István erkélyéről Brebán esperes lelkesítő beszédet tartott, éltetve a királyt. Így beszélt 1914-ben is ugyan ő, ugyanonnan, mikor megindult a háború s ime most itt a végének a kezdete.

A lelkes öröm másnap fokozódott, mikor az oroszokkal való megegyezésnek is hire járt. Szóval jól kezdődött a hét s amennyiben most már a román béke is erősen fenyeget, mondhatjuk, hogy jól is végződik. Ma megint örül, megint ragyog a nap, ismét fog valami jó történni.

Nemsokára megindulnak a vonatok a mi régóta nem látott fiainkkal; a foglyokkal, akik már is kezdenek haza szállingózni.

Jő a szép kikelet, meleg lehelletév.el véget vet az emberek fagyos szeretetlenségének!

Hogy színészeinket ily körülmények között, még jobban pártolják, az érthető. Újabb bérletet nyitottak s jó lesz, ha sietni fognak az érdeklődők a jegyzéssel, mert megint hamar elfogy minden valamire való hely, annyi újdonságot mutatnak be s oly jól játszanak, hogy a második sikert is bizonyosra vehetik.

Lisztet pedig alig kaptunk ebben az esztendőben, de a béke hírére azt is kiutalták. A liszt ugyan még nincs itt, de legalább az utalvány már megérkezett. Ez is valami, a böjtöléseket elviselhetőbbé teszi. Igaz biz az, hisz a böjt is ezen a héten köszöntött be. Erről az általános örömben meg is feledkezett a krónikás.

1918 február 17. __________

Kitüntetés. Őfelsége a király Szendy Árpádnak, az országos m. kir. zeneakadémia tanárának a III. osztályú vaskorona-rendet, továbbá dr. Nagy Kálmán nagyszőliősi főorvosnak, az Ugocsa-vármegyei közkórház igazgatójának a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet adományozta.

Lapunk folyó évi 2-dik számát és múlt évi 47-dik számát megvételre keresi

a Kiadóhivatal.

Hadiárvák helyialapja. Újabb adományok : Kovács István szíjgyártó 50 K, a Polgári Kör hadi perselyéből 15 K, 30 fillér, Eddigi gyűjtésűnk takarékpénztárába helyezve 3659 K, 92 fillér.

A helybeli gazdasági egyesület tisztikarának és választmányának névsorát kívánatra ezennel közöljük: Elnök Dr. Makray Mihály, alelnök Almer Károly, titkár Szabó Jenő, pénztárnok Molnár Antal. Válaszmány : Bányai József, Glaviczky Károly, Rozsos István, Stoll Béla, Szabó Adolf, Bernhardt Adolf, Molcsány Gábor, Szász József, M. Thordai Imre, L. Bay Lajos, Hoffman Árpád, Fiilep Imre, Németh Béla, Szerencsy József, Dr. Miskolczy Sándor, dr. Stoll Tibor.

Árvizsgáló bizottság Szatmármegyé- ben. Az országos Közélelmezési hivatalt vezető m. kir. miniszter a 3678/1917. M. E. számú rendelet 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján Szat- márvárinegye területére nézve az árvizsgáló bizottság székhelyéül Szatmár-Németit jelölte ki, a bizottsági tagok számát 18-ban állapította meg és a bizottság elnökévé Obholczer Gyula nyug. pénzügyi tanácsost, elnökhelyetteséül pedig Bornemisza Géza nyug. árvaszéki ülnököt nevezte ki.

Gyászhir. Hotye Miklós piáv. műszaki hivatalnok neje Ilona Rákosszentmihályon e hó

12-én elhalt 40 éves korában.

A hernyófószkekot márc. 28-ig minden gazda köteles, szigorú büntetés terhe alatt leszedetni.

Helyreigazítás. A Nagybányában ifj. Fábián Lajos tartalékos tüzérhadnagy főmérnöki kinevezéséről e hó 14-én egy hir jelent meg. Illetékes helyről vett értesítés alapján kijelentjük, hogy ez a hir nem felei meg a valóságnak.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

7. szám.

A jótékony célú nó'egyesület számára legutóbb következő adományok folytak be. Robelly j Thaisz Fanny 20 K, Ismeretlen adakozó 101 K, Egy magát megnevezni nem akaró ur, néhai Gel- lért Béla ravatalára szánt koszorú megváltása címén 50 K. Hálás köszönettel nyugtázza az elnökség.

Ügyvédek éa Körjegyzők figyelmébe

valamint a szerződőfelek figyelmébe ajánljuk az ingatlanok eladásáról szóló második cikket, mely- az ingatlanok elidegenítése, vagy tiz évnél hosz- szab időre szóló bérletére vagy haszon bérletére vonatkozó rendeleteket ismertetjük.

Nagyságos 1. Bay Lajos képviselő urnák. A képviselő ur a „Nagybánya és Vidéké“ legutóbbi számában a városi erdőeladással kapcsolatban az én nevemet is fel méltóztatott említeni. Bármennyire is megtisztelő rám nézve, hogy egy igen komoly városi ügyben az én csekélységemet olyan illusztris emberekkel együtt említi fel a képviselő ur, az igazság érdekében kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az én személyemnek a városi erdőeladással való bárminemű kapcsolatba hozása is, csak téves információn alapulhat. Erdészeti ügyekben való közismert szaktudás hiányom eddig is s ezután is visszatart attól, hogy ilyen dolgokba bele ártsam magamat. Kiváló tisztelettel vagyok Sólyom Ferencz.

Vármegyei állandó válaastmányi ülée

lesz febr. 27-én, d. u. 5 órakor Nagykárolyban az emeleti kis teremben, utána 28-án közgyűlés.

A katonák számára eszközölt fehérnemű gyűjtést a polgári leányiskola tanító testületé befejezte, a gyüjtőiveket bevonta, s azért több adományt már el nem fogad. Lapunk jövő heti számában a végleges leszámolást eszközli a tanító testület.

Köszönet nyilvánítás. Felejthetetlen jó anyám halála alkalmával oly sok oldalról nyilvánult jól eső részvétért fogadják a résztvevők ez utón is a magam és a gyászoló család hálás köszönetét. Réti István.

A városi közélelmezés tudatja a közönséggel, hogy a város részére febr. 15-től március 15-ig terjedő időre 550 mázsa liszt utaltatott ki, amelyből fejenként csak 5 kg. liszt esik, tehát jóval kevesebb, mint a milyen fejadag az élelmezési Minister Ur által legutóbb megállapitta- tott. A liszt útban van, pár nap múlva megérkezik, addig a közönség türelmét kérjük. E körülményeket azért hozzuk már előre a közönség tudomására, hogy a közönségnek legyen alkalma meggyőződni arról, hogy ha személyenként öt kg. lisztet kapunk, abból lehetetlen egy-egy személyre a legutóbb megállapított 6 kg. 60 dekát, az erdőmunkások részére pedig 5 kg.-ból havi 10 kg. 50 dekát kiadni, én csak arra vagyok kiváncsi, hogy azok, akik városunk lisztellá l - :t legközelebbről intézik, meg tudnák-é ezt a lehetetlenséget, ezt a krisztusi csoda- hatalmat kívánó dolgot tenni, mert ha meg tudnák tenni, akkor jó volna talán velünk hivatalt cserélni. A közönség pedig nyugodt lehet a felől, hogy mi nem loptuk el sem a lisztet, sem semmiféle más élelmiszert, sem nem üzérkedünk semmivel, mert mint látni lehet, nincs is mit lopni és mivel üzér- edni. Városi közélelmezés.

TRÁGYÁT

megvételre J* keres

Telefon Révész János

18. Felsőbányái utcza 20. szám.

Telefon

18.

A „Vasárnapi Újság“ február 10-iki számában szenzácziós érdekességü képek mutatják be Mária Jozefa főhercegnő, királyunk anyja udinei látogatását, az olasz harctér egyes jeleneteit, Nikita montenegrói királyt, amint az olasz főhadiszállásra érkezik, a Svájczban élt orosz emigránsok hazatérését a német harcvonalakon át, az uj fővárosi közös konyhák intézményét, Zádor István két remekbe készült művészi rajzát stb. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Arnold Bennett regénye, Balázs Sándor novellája, Bállá Ignácz verse stb. — Egyéb közlemények : Boroevics tábornagy arczképe s a rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 K. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-u, 4. sz.) — Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

Születtek: 20., Febr. 10. Román György napszámosnak Fruzina; 21., Febr. 11. Velker Ágnes házi cselédnek Katalin; 22., Febr. 7. Gersch Mór mészáros mesternek Erzsébet; 23. Febr. 10. Árgyelán Pál erdőmunkásnak Mária; 24. Febr.

14. Bernát Ábrahám metszőnek halvaszületett leány gyermeke.

Elhaltak: 47., Febr. 8. Gábor Sára kárpitos gyermeke r. k., 7 év csonttörés; 47. Febr.

9. Papolczy Lajos bányász r. k. 36 év tüdőgümő; 49., Febr. 8. Stern Salamonná szatócs neje, izr. 43 év agyvérzés; 50., Febr. 11. Szalontai János ref. 43 év tüdőgümő; 51., Febr. 13. Kimpán Ja- nosné mosónő g. k., 45 év tüdőgümőkór; 52., Febr. 13. Minik György bányász r. k,, 48 év tüdőgümő.

Házasságot kötöttek: 10., Február 10. Kádár János napszámos és Danyiluk Ilona helybeli; 11., Február 15. Záváczky József kőmives és Vakker Róza helybeli lakosok.

Leányaink szinházbajárása.

Lehetetlen még nem hallani azt a sokféle véleményt, mely a gyermek és serdülő ifjúság színházba járása mellett és néha ellene is elhangzik. Tehát nemárt, ha ezt a sokaktól oly hévvel megvitatott — az iskola és a szülők között nem egyszer ütközőponttá élesedő dolgot szóvá tesz- szük. — Gyermekeink, főkép serdülő leánykáink lelkivilágát oly mélyen érintő valóságok ezek, hogy érdemes a figyelmet egy-két ismert, de mégsem eléggé megszívlelt körülményre felhívni:

Eredetileg a színház nemes célja a felnőtt vagy fel nem nőtt emberek mulattatva tanítása volt. Csakhogy ezt a célt korunk Ízlése jórészt csak a mulattatásra irányította. Szórakozni szeret a színházban és nem tanulni. „A színház láz“-at mit ország- világszerte konstatálnak, valóban semmi sem fokozta jobban, mint ezek a könnyű fajsúlyú, izgató hatású és a végkimenetelt illelőleg ki semmi kétséget nem záró, az emberi gyarlóságot számbavevő darabok. Hogy a közízlésnek e jó vagy rossz szolgái a serdülő ifjúság lelki életének, nevelésének irányításában mennyire befolyásoló körülmények — mindenki előtt világos, aki foglalkozik akár otthonn, akár az iskolában velők.

Tapasztaljuk, hogy mi sem tudjuk ideig- óráig kivonni magunkat egy-egy darab szug- geszciója alól. Társaságban, utcán alig hallunk mást, mint a részletezését, imitállását ennek vagy annak a szellemességnek, mely az utolsó darabban elhangzott — és az ukrán — béke pontjai a világért sem oly ismertek, mint az utcán szállongó „slágerek“.

Ha ez igy van a felnőtteknél, hogyan képzelhető, hogy az a 10—14 éves serdülő gyermek este 11 óra után a feledés lomtárába dobja a színpad kápráztató látomásait. Reggel pedig a napi munka friss kötelességére ébredjen; az iskolában tudjon feszülten figyelni bizony a sokkal kevésbé szórakoztató tárgyakra. Hiszen olyan mulatságos képek ugrálnak fántáziája vásznán, oly ismerős dallamok csengenek Edécskéjében! Elhiszi-e valaki, hogy emellett a szorosan előirt munka foglalkoztassa, töltse be szivét, lelkét annak a zsenge korú növendék leánykának, ki „minden érdemesebb“ darabot végignézhet? Természetes, hogy a társakkal ők is megbeszélik a látottakat, a homályosabb, meg nem értett dolgoknak is akad felvilágositójuk. Vájjon az ezekkel járó lelki emóciók valók-e még nekik?

S ha végül „a minden érdemesebb“ darabokra vetünk egy pillantást — ismételem gyér-