Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-10 / 6. szám

(2) 6. szám.

NAGYBANYA ÉS VIDÉKE

1918. február 10.

év őszén v. f. év tavaszán vetett vagy ültetett salátát május közepéig elhasználjuk s helyére zölden való használatra paszulyt teszünk s ennek lekerülte után őszi retket vagy kései kalarábot teszünk, a paszuly fővetemény, a saláta elővete- mény, a kései kalaráb utóvetemény lesz. Elő- és utóveteményül fodros kel, karaláb, hónapos retek, saláta, metélő hagyma, laboda, korai borsó stb. használható.

A kertészkedés nemsokára időszerűvé váló tenni valóira térve legelső teendőnk a kerti magvak megszerzése s ezután a palántanevelés. A vetőmagvak megszerzése most nem kis gondot okoz, mert maginség s az Ínséget árnyékként követni szokott maguzsora van. Igyekezzünk tehát idejében biztosítani a vetőmagot.

Palánták nevelésére melegágyat szokás készíteni, most azonban a melegágyhoz szükséges trágya megszerzése, szállítása nagyon nehéz s igy a palántanevelésnek primitívebb, de szükség esetén mégis megfelelő módját választhatjuk és pedig úgy, hogy a palántákat lakószobában, konyhában, kisebb ládákban, használatra már nem v. kevéssé alkalmas edényekben, nagyobb virágcserepekben neveljük. E célból az edényt arasznyi vastag jó kerti földdel megtöltjük, a magot tetejére elvetjük, ujjnyi vastagon homokkal betakarjuk. Azután öntözéssel állandóan nedvesen, mérsékelt meleg helyiségben világos, napos helyen tartjuk. A palánták gondozásánál ügyelni kell arra, hogy kikelés után ne nőjenek gyorsan s ne nyurguljanak fel; ezt úgy érjük el, ha a palántákat nem tartjuk túlmeleg szobában s a nap enyhébb, fagymentes szakában szabad levegőre kitesszük. Ezzel még azt is elérjük, hogy a palánta hozzászokik a külső levegőhöz s az átültetést kevésbé sínyli meg. A palántákat ritkítani s az edényben levő földet porhanyitani kell.

Aki trágyát szerezhet, melegágyat készít. A melegágyat kevert ló- és szarvasmarha trágyából kell készíteni. (Külön e célra a lótrágya azért nem alkalmas, mert nagy meleget fejleszt, a szarvasmarhatrágya pedig hűvös.) A trágyát 120— 150 cm. szélességben és a kívánt hosszúságban négyszög alakba 40—50 cm. vastagon, egyenletesen rakjuk a kert napos helyére. Erre fakeretet teszünk s belé 25 cm. vastagon jó kertiföldet rostálunk. A föld dél felé kissé lejtsen. A melegágyat 4—5 nap múlva táblákra osztjuk s bevetjük. Azután a földet nedvesen tartjuk üveges rámával, gyékénnyel v. szalmatakaróval befedjük. A kikelt palántákat öntözni, gyomlálni, ritkítani és szellőztetni kell. Melegágyba a zeller, paprika, paradicsom, korai kalaráb és káposzta magvát vetik, de lehet vetni korai használatra szánt más növények magvait is, ezenkívül virágmagvakat.

Ha nem akarunk nagyon korai palántákat nevelni úgy a zeller, paprika és paradicsom kivételével a többi palántát szabadföldben is nevelhetjük. A szabadföldi ágyat a kert napos helyén csak jó talajban készítsük. A 120—140 cm. széles ágy talaját apró érett trágyával keverjük s ebbe vetjük a magvakat. Az elvetett magvakat sekélyen kell alátakarni, a talajt öntözni, a kikelt palántákat gyomlálni, szükség esetén ritkítani, a talajt porhanyitani kell. Az igy nevelt palánták | kevésbé érzik meg az átültetést, mint a meleg- i ágyiak.

Nagybánya, 1918. február 5.

Szabó Jenő

igazgató-szaktanitó.

Színészet.

— Rovatvezető: Révész Zoltán. —

Miklósy igazgató a szinévadnak egy hónappal való meghosszabbítása iránt kérvényt nyújtott be a szinügyi bizottsághoz. A febr. 5-iki ülésen egyhangúan helyt adtak a kérelemnek s igy a társulat április 8-ig marad itt. örvendünk, hogy ügyes és törekvő művészeink még hosz- szabb időn keresztül fognak minket — reméljük ezután is — élvezetes és sikerült előadásokkal szórakoztatni.

Pénteken szombaton és vasárnap a Csárdáskirálynő került színre. A Budapesten már 300 előadást ért operettet nálunk három alkalommal telt ház előtt játszották. A nagyobbrészt ismeretes énekszámok nagy sikert váltottak ki. Maga az előadás is jó volt, s ez okozta a valóságos taps orkánokat, amelyek, miatt gyakrabban kellett uj- rázni. A rendezés (Ágothay) kitűnő. Külön ki kell emelnünk a színpad ügyes és frappáns díszítését. Ez a társulat mindig ügyesen alakított, korhű,

elsőrangú szint produkál. A kulisszák nagyrésze a Lendvay színházé, a színház építése óta mindig itt voltak, s eddig egy társulat sem tudta igy őket fölhasználni. Miklósy elődei nem tudtak az egyszerű ponyvákból ilyen sikerült, mutatós beállításokat eszközölni.

Szigethy Irén (Bereczki Szilvia), valósággal elemében volt, érzéssel jó kedvvel játszott. Szépen énekelt. Különösen a „Hajmási Péter“ czigány zenés jelenete ragadta magával a közönséget. Ugyancsak járták a ropogóst Miklóssal, a czi- gányprimással! Ezt a jelenetet minden alkalommal háromszor ismételték. Máiké (Edvin) elegáns megjelenésével és játékával tűnt ki, énekszámai kielégitőek voltak. Szombaton Edvin szerepét Bartos Ernő játszotta. Az ő művészetéről, kiváló hangjáról már sokszor szólottunk, most is igen jól alakított, neki csak egy a hibája, nagyon ritkán mutogatja magát a színpad deszkáin. Andai (Stanzi) igen temperamentumos alakítást nyújtott, különösen tánczai tetszettek. Feleky Boni- fácz grófja elsőrangú volt, ő minden felléptekor pálmát érdemel. Ágothay az ideges herczeg szerepében kifogástalanul játszott, elismerésül sokszor kapott meleg tapsokat.

Szombat délután a Gólemet, vasárnap délután pedig a János vitézt ismételték meg.

Hétfőn és kedden Vandergold kisasszony ez. tánezos operette ment. A silány darab elég nagy közönséget gyűjtött össze mindkét alkalommal. Hogy taps is hangzott el, az a színészek ügyességét bizonyítja, kik a lehetetlen „zönge- 'mény“-ből is igyekeztek elfogadhatót alkotni. Szigethy Irén (Diana) tőle telhetőleg játszott, s amennyire szerepköre megengedte énekben, táncban kifogástalanul megállotta helyét. Máthé Sámsonja átérzett alakítás, énekszámai s tánczai sikerültek. Ágothay a háládatlan Morfin vallásala- pitó szerepéből jót formált. Polgár (Napoleon) Pintér Rózsika (Halifax) és Andai (Jeanette) játszottak még említésre méltóan. Pintér Rózsika és Polgár 11-ik felvonásbeli kettőse szintén dicséretet érdemel. A tánezok betanítása és az énekszámok kiváló kísérete Papp Barnabás karmester, szakavatottságát és gyakorlottságát bizonyítja.

Szerdán és csütörtökön Bernstein Henry hires színművét „Baccarat'-ot adták elő. Az életből vett darab komolysága és a szereplők átérzett játéka mély hatást gyakorolt a közönségre. M. Kovács Terus (Helén) ismét tanúbizonyságot tett fényes drámai művészetéről. Hanghordozásával, drámai kitöréseivel teljesen érvényre juttatta szerepét. Partneré Miklósy Aladár (Che- ceroy, tudásának legjavával igyekezett megoldani feladatát; s ez sikerült is neki, derék alakítást nyújtott. Miklósy Gábor, (Charles báró) tökéletes pathetikus játékával szintén kiváló személyesi- tést produkált. Rónay Brial tábornokja igen jó jellemfigura volt. Feleky (Amadéé) Ágothay (Bregelhiu ékszerész) Parlaghy (Doulence) kisebb szerepeiket is sok közvetlenséggel oldották meg. Az előadás összevágó volt s a közönség elismerésül gyakran tapsolta ki a lámpák elé kedvelt szereplőit.

Pénteken és szombaton a Névtelen asszony Brisson A. jeles színműve került színre, mely tragédiának is beillik. A komoly, megrázó jelenetekben gazdag mű mély benyomást tett a jelenvolt nagy közönségre, egy-egy jelenetnél talán többen sírtak, mint nem. Miklósy Gábor igazgató, valamint felesége Szigethy Irén hatalmasan küzdöttek a pálmáért s bizony nem tudjuk, kettőjök közül kinek kellene azt adnunk, mert a primadonna is elsőrendű drámai erőnek bizonyult. Miklósy Aladárnak (Raymond) különösen a törvényszéki teremben tartott beszéde volt megragadó. M. Kovács Terus rövidke kis szerepében is hódított. Andai Ella, Rónai, Miklósy Juliska, P. Erdős Jolán, Máté, Bartos, Szentpéteri, Miklósy Imre mind derekasan megállották helyöket. Felekynek és Ágothaynak ma nem jutott megfelelő szerep, őket már nevetéssel fogadja a közönség akkor is, mikor sírni kellene. Az összjáték kitűnő, rendezés gondos, a díszletek ügyes, ötletes felhasználása külön megemlítést érdemel. Pap Barnabás karmester, mint Perissord igen jóizii tipikus alak volt.

Vasárnap d. u. Három a kislány, este Szula- mit. Hétfőn az Ördög (az ördög Miklósy Aladár). Kedden Az ördög mátkája. Szerdán csütörtökön A szerető. Pénteken szombaton A Tavasz és szerelem. Vasárnap d. u. A csárdáskirálynő este Az arany ember. Hétfőn, szerdán, pénteken A. bérlet, kedden, csütörtökön, szombaton B. bérlet.

Gallért Béla.

Ősrégi család Nagybányán a Gellértekc. Városunkkal annyival inkább szoros kapcsolatban van ez a név, mert századokon át mindig volt egy-egy Gellért városi tisztviselő. így nem régen, egy évtizeddel ezelőtt Gellért Endre volt polgármesterünk, aki most árvaszéki ülnök a megyénél. Az ő testvére: Béla halt meg 6-án éjjel 12 és Va órakor hosszas betegeskedés után.

Gellért Béla kir. bányatanácsos volt, aki 23 év óta tett szolgálatot a helybeli kincstári főpénztárnál, mint annak vezetője.

Gellért Béla Nagybányán született 1857. április hó 13-án, fia volt Ferenc ügyvédnek s mostoha fia Gellért László polgármesternek, aki őt mint igazi édesatya oly gondos nevelésben részesítette.

Iskoláit, elemi és gimn. tanulmányait Nagybányán végezte, fémkohászati oklevelet Selmecz- bányán szerzett, ahol 1875-től 1878-ig járt az akadémián. 1878. nov. 21-én tette le az első hivatali esküt, amikor bányagyakornok lett Kolozsváron.

1881. szept. 11-én Körmöczbányára nevezték ki s ott a h. pénztári ellenőri teendőkkel megbízták. 1883. máj. 29-én már pénztári ellenőr lett 26 éves korában. 1884. dec. 1-én lett kohótiszt a selmeczi bányakerületben Urvölgyön, majd 1893-ban Szélaknán' 1895-ben junius 9-én nevezték ki Nagybányára főmérnökké s itt a főpénztári teendőkkel bízta meg a pénzügyminiszter. 1909-ben kapta a kir. bányntanácsosi címet s 1912-ben lett kir. bányatanácsos.

Az utóbbi években betegeskedett, a kór agyát támadta meg s 1916. óta nagyon elgyengült, több Ízben szél is érte, mig végre most szerdán hajnal előtt Va 1 órakor kiszenvedett.

Nagy családot hagyott hátra. Neje Giller Katinka most szintén súlyos beteg. Béla fia huszárszázados hadbavonult, Géza nevű fia hadnagy orosz fogoly, leánya Aranka áll. tanítónő Erdélyben. Elma férjhez ment Briestyánszky Endre kir. erdőmérnökhöz. Gyermekei, Géza kivételével mindhárman ^kikisérték utolsó útjára.

Testvérei: Stoll Béláné Gellért Ida, László nyug. nagyváradi püspöki urad. jószágigazgató, Ferenc, min. oszt. tanácsos, Endre megyei árvaszéki ülnök. Közülök László a gyarló közlekedési viszonyok miatt nem érkezhetett meg mára. Endre pedig betegeskedik. Ferenc a péntek déli vonattal érkezett meg s részt vett a végtisztes- ségtételen.

Tiszttársai ahelyett, hogy koszorút helyeztek volna ravatalára, az erre aláirt összeget, 50 K-t a vöröskeresztnek adományozták koszorú- megváltás cimén. Bizony ezekben a nehéz időkben követésre méltó példát mutattak.

Pénteken, febr. 8-án volt a temetés, a szertartást Szőke Béla plébános végezte. Ma reggel az engesztelő szentmise-áldozat. A család a következő gyászlapot adta ki:

Özv. Gellért Béláné Giller Katalin neje, Gellért Aranka, Gellért Elma férj. Briestyánszky Endréné, Gellért Béla és Gellért Géza gyermekei, Briestyánszky Endre veje, valamint a kiterjedt rokonság nevében mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj, szerető édesapa és^testvér: alpári és gellériíJGellért Béla kirTbányatanácsos folyó hó 5-én éjjel 12 órakor^életének 61-ik évében, hosszas szenvedés és az utolsó szentségek ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. Kedves halottunkat folyó hó 8-án délután 3 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Lelki űdveért a szentmisét e hó 9-én délelőtt 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagybánya, 1918. febr. hó 6. Áldás és'béke poraira!