Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-15 / 50. szám
Nagybánya, 1918. Deoember 15. — 50. szám. XL1V. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁN/AI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Magyarország Nemzeti Tanácsának Budapest. Nagybánya város Magyar Nemzeti Tanácsa e tiszta magyar kultúrájú ősrégi város túlnyomó többségében magyar lakossága nevében ünnepélyesen tiltakozik a gyulafehérvári román nemzetgyűlésnek határozata ellen, mely szerint 26 vármegye s igy Nagybánya város is elszakittassék Magyarország ezeréves állami kötelékéből és idegen militarista uralom alá vettessék. Hazánk és a kulturvrlág szabadságszerető népei előtt erélyesen tiltakozik említett egyoldalú döntés illetékessége és érvénye ellen, mert az a határozat megkérdezésünk, képviselíetésünk nélkül és akaratunk ellenére jött létre. A népeknek önrendelkezési joga ezt a 26 vármegyét és ezen ősrégi város magyarságát is megilleti s érről mi soha nem mondunk le s nem mondunk le a független, szabad, békeszerető és népeivel egyetértésben élő, csonkitatlan Magyar- országhoz való tartozandóságunkról. Ha a wilsoni elvek hazug kijátszásával idegen uralom rabjává lenni kényszerülnénk, úgy uj helyzetünket mindaddig súlyos börtönnek fogjuk tekinteni, inig a szabadulás reánk virrad. A Nagybányai Magyar Nemzeti Tanács. Erisük meg egymást!* Az uj népköztársasági világ sokféle politikai és sociális problémát vetett eddig felszínre és még fog vetni ezentúl, mig beleéljük magunkat a viszonyok rendjébe és a népuralom minél teljesebb fokozatos kiépítését rendszeresen eszközölhetjük. A munka legelején sok idegen fogalom vár tisztázásra, ismereretlen irányeszmék szorulnak arra, hogy nyílt kérdés gyanánt tárgyaltassanak. Az egyik uj ködös fogalom, mely tisztázni való, a Nemzeti Tanácsok lényege. A minisztérium ezt így állapította meg: A Nemzeti Tanácsok feladatai: 1. Az Állam- hatalom végrehajtó szerveit a közigazgatási, a megyei, városi és községi hatóságokat a végrehajtó hatalom gyakorlásában támogatni. 2. A köztársasági államformát megszilárdítani és az esetleges ellenmozgalmakat rögtön bejelenteni a Központi Nemzeti Tanácsnak. 3. A hatósági visszaélésekkel szemben jogorvoslatot keresni a közkormányzatot vezető minisztériumoknál, ezen ellenőrzés gyakorlása azonban nem jelentheti egyúttal a végrehajtó hatalomba való beavatkozást, hanem mindenekelőtt a hatóságokkal való harmonikus együttműködést kell szemelőtt tartania a Nemzeti tanácsnak. 4. A rend, a belbéke, a vagyon és- közbiztonság helyreállításában és fentartásában a hatóságok ily irányú működését előmozdítani. ,5. Észrevételeikkel, panaszaikkal, javaslataikkal forduljanak a nemzeti Tanácsok a központi * Érdemes munkatársunk véleménye nem mindenben fedi lapunk álláspontját Mi a képviseletet más szemüveggel nézzük, az a törvények alapján teljesen szabályosan és tor- vényesen megalakul! testület, mely egy katonai diktatúra uralmi alatt, száz meg száz rendelet által bilincsbe verve annyit tett, amennyit lehetett s hibíja nem az amiaviri- lisinusé szokott lenni: a fösvénység és önzés, hanem talán éppen annak az ellenkezője volt. Csak türelem, nemsokára igen rövid idő alatt uj képviselet lesz: hogy nagyobb boldogság-e, az más kérd s ez tál ín nem is a képviselettől függ. Am azért közöltül: a cikket, tisztelvén a szabad véleménynyilvánítást. Szerk. Magyar Nemzeti Tanácshoz, mely a viszaélé- seket, jogtalanságokat és bajokat a megfelelő helyen és módon orvosolhatja. 6. Sürgős és fontos feladata a Nemzeti Tanácsoknak a hazatérő katonák fogadtatását előkészíteni, ‘őket bajaikban támogatni, az arra rászorulókat anyagilag segíteni, ha e célra önkéntes pénz és természetbeni (ruha, élelem) adományokat a lakosság önként felajánl; a munkanélküliek szántára mielőbb munkát közvetíteni, őket szintén jóakaratulag támogatni és az uj korszak által teremtett helyzetről felvilágosítani. Óvakodjék azonban a nemzeti Tanács az államhatalom szerveinek hatáskörében tartozó dolgokba beavatkozni . Óvakodjék adók kivetésétől, behajtásától, egyesekre kényszeriett s meghatározott összegű pénzek kényszerű fizetésétől, áruk jószágok lefoglalásától s szállítások megakadályozásától, mert ily irányú cselekedetek kezdeményezésére és végrehatjására egyedül az állam- hatalom szervei, illetőleg felső parancs folytán a közigazgatási és katonai hatóságok jogosultak. Személyes szabadságot sértő vagy korlátozó rendelezések kibocsátására, ilefőleg végrehajtására a Nemzeti Tanácsok nem jogosultak. A vasút és hajoálomásokon veszteglő, árukkal megrakott vagonokat és hajókat, vagy egyéb jármüveket feltartóztatni s az árukat elkobozni szigorúan tiltva van. A Nemzeti T jőácsok mindezen visszaélések és az esetleges fosztogatások és rablások által előidézett és felmerült károkat derítsék ki, a tetteseket az elvitt holmik visszaadáséra hívják fel, a hatóságokat pedig karhatalmi kirendeltségekkel ezen munkájában támogassák. A károk nagyságának, a kártérítés módjának megállapi- ! tásánál működjenek közre. Miután a Nemzeti Tanácsok tagjainak száma korlátozva nincs, a Nemseti Tanács, amennyiben szükség merül fel, úgy önmagát saját kebelében történő szavazással megfelelő számai kiegészítheti. Ha még egyszer hozzá akarok szólni a kérdéshez, a Nagybányai Hírlap egy cikkén kivül, mely a helybeli képviselőtestület eljárását védi és érezhetővé igyekszik tenni, a téma aktualitása, valamint a katekizmus megjelenése kényszerít, melyet a rendelet jellegével szeretnének felruházni. Demokratikus gondolkozást! ember létemre nem ismerhetem el legfőbb tekintélynek vagy szentirásnak a fenti kátét. Kijelentései nem dogmák, csupán tájékoztató irányelveket hirdetnek. Hogy törvényerejű szabályoknak tekintse őket, valamelyik Tanács, az attól függ, vájjon elfogadja-é magára nézve zsinór mértékül minden esetre nézve. Függ attól, mennyire vállalja a Tanács lelkiismerete és erkölcsi bátorsága az elütő és önálló eljárásért való felelősséget. Korántsem akarok izgatni a rendeletnek kinevezett katekizmus ellen, csak bírálni akarom, kifogásaimat szándékozom fölsorolni. Főfogyaikozása a katekizmusnak, hogy sok szóval sem meriti ki teljesen a N. T. hatáskörét, nem is szólván arról, hogy lényegét nem határozza meg és tág teret nyit a róla való önálió felfogásnak. A Tanács teendőinek sorozatát nem merítvén ki, nyilvánvaló dolog, hogy a Káté megengedi rendkívüli esetekben az önálló döntést, a cselekvésben a szabad eljárást, terror nélkül, a tanács tagjainak anyagi és morális felelőssége mellett. Ilyen eset természetesen akkor áll elő, mikor a Tanácsnak nincsen ideje és módja hatóságokkal, sem a népkormánnyal érintkezésbe lépni, előzetes jelentést tenni, utasítást várni. Sürgős, kapitális esetben bizony félre a paragrafussal! A kátéban előszámláit tevékenységi körökön túl sok-sok alkalom képzelhető, mikor szükségesnek mutatkozik majd az önálló eljárás bölcs mérséklettel, minden önkénykedés kizárásával. A Nemzeti Tanácsok lényegileg kormányzó testületek törvényhozási, rendelkezési joggal, akiknek a kormány és a hatóságok felelősséggel tartoznak. Az exlex állapotban bennök bírják az intézkedő körök gyökereiket, hatalmuk a megmaradt törvényeken kivül még rajtuk is alapul. Tehát a N. T. nem egyszerű támogatója a kormánynak és a hatóságoknak. Nem is egyenrangú tényezők, hanem a N. T. fölötte áll a hatóságnak. A népakarat kifejezője lehet-é egyéb a hatósággal szemben, mint a néphatalom tényleges gyakorolója? Nem ilyen-é az igazi demokratikus gondolkozás eszejárása? Természetesen az új káté opportunizmusból mérsékelni kívánja a Tanácsok szereplését. Következik az előre bocsátott igazságokból, hogy a N. T. a képviselő-testületeknek vagy törvényhatósági bizottságoknak fölötte áll, sőt ezek működését feleslegessé teszi, ha csak azt nekik külön meg nem engedi. Ez a tény parancsolólag szabja meg, hogy a N. T. a helyi képviseletnél számra kisebb nem lehet. Miért kívánja a népköztársaság rezonja a régi képviseleti tagok távozását? A letűnt rendszer ismerte a virilis jogú tagokat is a szűk választó jog alapján nyert mandatáriusokat. A demokratikus szellem és érzés tiltakozik, hogy a letűnt idők emberei legyenek tovább képviselőink. Bár speciell Nagybányára nem vonatkoztatom állításomat, de a közbizalom természetszerűen most már a N. T. felé fordul. Még valamit, hogy jobban megértsük egymást! A helybeli képviselőtestület nov. 2-án, a N. T. megalakítására felszólítást kapván, tévesen fogta fel kötelességét, mikor egyszerűen magát nevezte ki N. Tanácsnak. Itt nem mentség az 500 fejű csőcseléknek képzelt terrorja. Más alkalommal kifejtettem, hogy a N. T. megalakulásának öt heti huza-vonája milyen veszedelmet hordott magában a nép- köztársaságra nézve. Például azt, hogy nem köztársasági T. alakul időközben, mely a képviselőtestületet és hatóságot működésében gátolja, köztársasági T. lélrejövetelét végképen megakadályozza. Nem beszélek ezúttal az „össze-vissza előráncigált“ 500 .ira: Negj-ri ______ 1 K liáborus pótlék* =-™:T=== Egyes szám 24 fillér. ===== Felelős szerkesztő és lapiulajdonos: ^ -— RÉVÉSZ JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: = Fel&őbányai-utca 20. szám alatt = ttfg? Telefon szám : Nagybánya 18.
