Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-02 / 5. szám

(2) 5. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. február 2 Szatmár . . . érk. este 6-14 ó. * 6-57 ó. . . ind. 6’44 „ 7-27 . Nagykároly . . érk. 7-50 . 8-29 , . ind. 8-10 „ 8-49 . Debreczen. . . érk. 10-11 „ d. e. 11-02 . . ind. 10*41 , 11-32 „ Püspökladány . érk. éjjel 11 *42 „ d. u. 12-37 . . ind. 12-05 „ 12-50 „ Bpest kel. p. u. érk. reg-gel 6-15 „ este 7‘— . V. Nagybánya—Kolozsvár. Nagybányáról . indul d. e. 10-43 ó. Kővárhosszufalu érk. 11-22 n ind. 11-27 n Zsibó . . . érk. 1-40 n . . ind. 1-57 V ,Dés . . érk. este 5-07 n . . ind. 5-22 n Kolozsvár . . érk. este 7-49 H VI. Kolozsvár—Nagybánya. Kolozsvár . . . ind. reggel 7-52 ó. Dés . . . . . érk. 10-37 » . . . ind. 10-52 » Zsibó . . . . .- érk. d. u. 1-56 » . . . ind. 2-26 V Kővárhosszufalu . érk. 4-35 w . ind. 4-45 » Nagybányára érkezik este 5-29 n VII. Nagybánya—Alsófernezely. Nagybányáról indul d. e. 8 óra 15 p. és Alsófernezelyre érkezik d. e. 8 óra 51 p. Alsófernezelyről indul d. e. 9 óra 30 p. és Nagybányára érkezik d. e. 10 óra 02 p. Menetdijak (korona fillérben). 1. A Szatmár—nagybányai vonaton: a) Nagybányáról: I. oszt. 11. oszt. III. oszt. Felsőbányára . . . . 1-30 —•80 —•42 Buság-Misztótfaluba 2-— 1-10 —•62 Kissikárlóra . . . . 2-— 1-10 —•62 Ilobára......................... 2-60 1-50 —•90 Szinérváraljára . . . 3-70 2-10 1-30 Apába ........................ 6­80 4-— 2-20 Aranyosmegyesre . . 6-80 4-— 2-20 Szatmárudvariba . . . 9-— 5-10 2-90 Batizvasváriba . . . 10-60 6-10 3-40 Szatmár-Németibe . . 12 80 7-20 4-10 b) Szatmár-Németiböl: 1. oszt. 11. oszt. III. oszt. Batizvasváriba . . . —■30 —•80-•42 Szatmárudvariba . . . 1 2-— 1-10 —•62 Aranyosmegyesre . . 3-70 2-10 1-20 Szinérváraljára . . . 6-80 4-— 2-20 Ilobára......................... 9 — 5-10 2-90 Kissikárlóra .... 9-— 5-10 2-90 Buság-Misztótfaluba. . 9-— 5-10 2-90 Nagybányára .... 12-80 7-20 4T0 Felsőbányára .... 12-80 7-20 4-10 Emlékszel-e, hogy megígérted, Hogy nem feledsz el sohasem. A csókod érzi még az ajkam, De rólad semmi hir se jár, Te elfeledtél régen engem, Mást boldogít az ajkad már. 10. Az én utam uttalan lett, Nincs már célja annak, Engemet biz’ e világon Már seholsem várnak. Jobb lesz nékem utközépen Leroskadni halva, Jobb lesz nékem a föld alatt Álmodozni alva. 11. Fekszem a kórágyon, Agyam lázban őrjöng, Úgy érzem, a másvilágra Ráncigái az ördög. Húzza kezem, lábam, Viaskodom véle, Fene tudja mi lesz majd a Viaskodás vége. 12. Idegenek vígasztalnak, Megsajnálnak engem, 2. A Nagybánya­-kolozsvári vonaton: Nagybányáról: I. oszt. II. oszt. III. oszt. Zsibóra ................... . 14-40 8-10 4-50 Désre........................ . 32-20 18-20 10-10 Kolozsvárra . . . . 46-— 26-— 14-40 3. Nagybánya-Alsófcrnezelyi vonaton: 1. oszt. 1 K 30 f, II. oszt. 80 f, III. oszt. 42 f. 4. Szatmárról menetdijak:' I. oszt. 11. oszt. III. oszt. Nagybányára . . 12-80 7-20 4-10 Nagykárolyba . . 6-80 4-— 2-20 Debreczenbe . . 20-— 11-60 6-50 Budapestre . . . 54-30 31-40 17-50 Királyházára . . 9-— 5-10 2-90 M.-Szigetre . . . 21-60 15-50 7-­Fehérgyarmatra . 6-80 4'— 2-20 Mátészalkára . . 10-60 6-10 3-40 Bikszádra . . . 10-60 6-10 3-40 Színészet, — Rovatvezető: Révész Zoltán. — Mielőtt az elmúlt hét estéiről számolnánk be, vissza térünk a ,Három a kislány c. darabra, melynek referádája térszüke miatt múlt számunk­ból kimaradt. A bájos fülbemászó zenéjü operett nagyszámú közönséget gyűjtött össze mindkét alkalommal. Jól esett látnunk a közismert Schu­bertét Rónai Géza személyesítette sikerült alakí­tásban. Minden eggyes jelenete megfelelő volt, s bár nem‘énekes színész, énekszámai is beváltak. Partnere Szigethy Irén (Médi) ez este igen jó kedvvel, rutinnal játszóit.. Hálás tisztelői díszes ajándékkal lepték meg. Ágothay (Tchőll) ismét vigságra, derültségre hangolta a közönséget, kiváló tehetség. Af. Kovács Terus a háládatlan Grizi szerepéből is közvetlen alakítást nyújtott; az ál­tala szerzett sok kellemes estét zajos tapsvihar közben két remek ezüst virágtartóval honorálta a közönség. Parlaghy (Tschőllné) Schober szere­pében Máthé (szombaton Bartos) Feleki (Vogel) a tőlük megszokott tudással, átérzéssel játszottak. Vasárnap délután a Szökött katona ment. Vasárnap este Szigligeti örökbecsű népszín­műve a Czigány került színre. A czimszerepben Miklósy Gábor remekelt (Szentgyörgyi alakításá­nak nem maradt mögötte) mély tudással oldotta meg nehéz föladatát. M. Kovács Terus Rózsija elsőrangú, a második felvonásban drámai kitörései teljes érvényre jutottak. Miklósy Aladár (Peti) szintén kellő készséggel és igyekezettel igen jó alakítást nyutott. Bartos (Gyuri) szépen, erőtelje­sen énekelt. Hangja minden tekintetben megfelelő, megjelenése behizelgő. Szigethi Irén (Éva) gyara­pította eddigi sikereit, játékát ez alkalommal is élveztük, ének számai elragadók voltak. Rónai (Várszegi) Ágothay (Márton gazda) Parlaghy Gyógyítgatják, csittitgatják Feljajduló lelkem. De hiába. Elvonulok S amikor nem látják, Elsiratom szerelmemnek Szertefoszló álmát. 13. Köröskörül magas hegyek, Hegyek alján házak, Házak között kacsintgató Cifra lányok járnak. El-el nézem szépségöket, De a szívem vérzik, Odahaza az én édes Kisangyalom bájos arcát Idegenek nézik. 14. Szép asszonyok, Amikor az utcán keltek, jártok És valami otthonn ragadt Vakarcs kacsint rátok, Nevessétek ki a szegény Nyomorékot — gyávát, Ki a kályhasutból védi Vergődő hazáját. (Rebela) kisebb szerepeikkel nagyban hozzájá­rultak az est sikeréhez. Az előadás minden tekin­tetben kifogástalan volt, a karszemélyzet is kitett magáért. Közönség igen nagy számmal. Hétfőn az Elvált aszonyt ismételte meg a társulat. Kedden a tüdőbeteg katonák üdülő telepe javára tartottak előadást. A váratlan ven­dég zz. színmű a jótékonycélra csinos összeget juttatott. Maga a darab háborús tárgyánál és idő­szerűségénél fogva méltóan illeszkedett bele a katonai est keretébe. Miklósy Aladár (vendég) a címszerepben az orosz fogságból hazatérő grófot személyesítette, kit a szenvedések teljesen össze­törtek. Alakítása — a külső maszkirozástól elte­kintve — páratlan volt. M. Kovács Terus (Vera) kedvességéről, bájosságáról tett újra tanúbizony­ságot. Miklósy Gábor hadimilliomos Zadovicsa minden tekintetben sikerült. Parlaghy (Krisztina) Máthé (Gráczi) Ágothay (Flórián komornyik) Ró­nai (tanító) szintén elismerésre méltóan, igyeke­zettel játszottak. A kedd esti előadáson tapasztaltuk először s egyáltalán nem helyeselhetjük, hogy a földszinti ajtókat az előadás alatt egyszerűen bezárták. így minden szünet után 30—40 belépő dijat be­fizetett egyént zártak ki, kik bejutni akarván dö- römböléseikkel sokkal nagyobb és továbbtartó s az előadást zavaró lármát csaptak mintha a nyitott ajtón besétálva 2 perc alatt leültek volna helyökre. Az esetleg előfordulható balesetek szempont­jából is határozottan tiltakoznunk kell az ellen, elkerülhetetlenül szükséges, hogy az ajtók kulcs­csal bezárva ne legyenek. Isten tudja milyen sze­rencsétlenségnek lehet kitéve a négy fal közé be­zárt közönség, mig a kulcskezelő előkerül (ha ugyan az ilyen esetben fejevesztett közönség ha­lálra nem taposta) s illesztgeti, próbálgatja a kul­csot s az ajtót kinyitja, addig benn égne a fél város. Kérjük tehát a földszinti ajtóknak előadás alatti nyitvatartását! Szerdán Bernát bácsi ez. vígjáték ment. Az ötletességgel és sok csattanós fordulattal irt da­rabot igen jó előadásban élveztük. Az egész tár­sulat összevágó, gondos előadást produkált. Ber­nát bácsi, Miklósy Gábor pompás alakítást nyúj­tott, e szerepében sokáig fog a közönség emlé­kében élni. Feleki utolérhetetlen humorral állí­totta elénk az öreg tokaji Ellingert. Igen nagy derültséget szerzett vaskos mondásaival s ami a fő nem túlzott. Miklósy Aladár (Pál) ez alkalom- 1 mai is jól adta szerepét. M. Kováts Terus (Málcsi) bár e szerepe nem temperamentumához illő volt, mint mindig most is megállotta helyét. Meleg tapsokat kapott. Ágothay (Rozenberg) kifogás- \ tálán volt, napról-napra nagyobb művészi tehet­ségéről tesz tanúbizonyságot. Kisebb szere­peikkel hozzájárultak az est sikeréhez: Rónai (Frigyes) Szentpéteri (Fervall) Polgár (Landschut- ter) és Miklósy Juliska (Zelma). Bájos volt s ügyesen játszott. Miklósy Klárika a Ids Hertha szerepében. Az ördög, Molnár Ferencz hírneves színműve tegnap, csütörtökön ment. A fárasztó, aforizmák­kal teljes színdarabot a nagy közönség tisztes csendben hallgatta végig, csak olykor-olykor zú­gott föl egy-egy taps. Ä címszerepben Adorján Ödön vendég művészt láttuk, aki Nagybányán üdül hareztéri megsebesülése után. Itt ahol Vidor is játszotta ezt a szerepet, ahol sokan vannak, kik Hegedűstől látták a fővárosban: igen nehéz volt, Adorján helyzete, de azért ki kell jelentenünk, hogy szépen játszott, intelligens, következetes megokolt alakot produkált, derekasan megállotta helyét, bár itt-ott hangja gyenge volt. A másik ördög: Kováts Terus is igen jó volt s remek öl­tözékeivel is hódított. János szerepében Miklósy Aladár ügyeskedett kifogástalanul, kellő meleg­séggel. A többiek is mind megállották helyöket. Pénteken, Szombaton, Vasárnap este Csárdás ki­rályné. Szombat d. u. Gólem. Vasárnap d. u. Já­nos vitéz. Külföldi esetek. Danton. Aiguillon herceg francia ministerelnök hatal­mas ur volt, de őseitől örökölt perét nem tudta dűlőre vinni. A későbbi nagy forradalmár Dan­ton a herceg ügyvédének irodájában volt akal- mazva és felvilágosította a herczeget, hogy milyen eljárás szükséges a pör befejezéséhez. Ezért a

Next

/
Thumbnails
Contents