Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-13 / 41. szám
Nagybánya, 1918. Október 13. —41. szám. XLIV. évfolyam. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Negyedévi. Tek. K1S P(',llékFelelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. atalos. Ne tessék semmi nagyot gondolni, nem valami elvont dologról akarok irni. Wilson és társai gondolkozása nem tartozik a mi hatáskörünkbe, az óriási félreértések eloszlatása magas volna nekünk. Csak a mi kis városunk utairól és pedig ezúttal gyalogutairól akarunk rövidesen megemlékezni. Hát biz’ ezek nagyon háborúsak. Itt is törik, ott is szakad, itt is kopik, ott is rohad minden és mi sok helyt csak úgy bukdácsolunk az utcákon, mintha a béke örömmámorában ringatódznánk. Sok a folytonossági hiány a járókon. Az aszfaltot legalább húsz éve, hogy koptatjuk. Most próbálták itt-ott beplombirozni a lyukakat s az változó szerencsével sikerült is, de még mindig sokat kellene igazítani a gyalogjárókon, hogy a télnek nekimehessünk. Gondolja meg a város, hogy télen nem lehet ilyeneket csináltatni. Még 1—2 hét a munkaidő, azután leesik a hó, jön a fagy s a mai rossz cipőkben, gyenge erőnkkel még nehezebben fogjuk róvni a rossz utakat, mint most. Cementezni fagyban egyáltalában nem lehet. Fölemeljük tehát jóakaratu szavunkat, még nem késő s kérjük a tanácsot, hogy legalább a főbb utcákon sürgősen hozassa rendbe a járókat. Spanyol nátha. A spanyol nátha nálunk terjedőben van. A közegészégügyi bizottság ismét ülést tartott és pedig e hó 11-én, d. u. 5 órakor Kádár Antal dr. egészségügyi tanácsos előlülése mellett. Az elnök jelentette, hogy a polgári leányiskolát, az elemi iskolákat a héten bezárták. A főgimnáziumban a tanulók 30%-a, a tanárok 40%-a beteg, a keresk. tanfolyamon is fordult elő több megbetegedés igy nincs egyéb hátra, mint hogy, az összes iskolákat bezárják Nagybányán. Ő beszélt már telefonon az alispánnal, kivel abban egyezett meg, hogy holnaptól (12.) kezdve az iskolák mind bezárandók bizonytalan időre. A bizottság ehez a maga részéről is hozzájárult. Az ipar és keresk, tanulók ismétlő iskoláját is bezárják. E szerint a mai naptól kezdve nálunk az összes iskolákban szünetelni fog a tanítás. Szóba került a mozi is, erre nézve azt javasolták a tanácsnak, hogy egyelőre tiltsa be a délutáni mozi előadásokat, mert este már nagyon rossz a levegő a teremben, a szellőztetés hiánya miatt. A tanács ezt ma el is rendelte. Szórványos skárlát esetek is fordultak elő s valószínű, hogy sok begyógyult skárlát eseten mentek keresztül a gyerJ.ok, mert ennek határozott nyomai több helyt tapasztalhatók voltak. A bizottság határozottan kívánja, hogy a városi főorvoshoz a távbeszélő azonnal vezettessék be, hogy az orvosok vele állandóan gyorsan és könnyen érintkezhessenek. A közönséget pedig arra kérik az orvos urak, hogy a betegeket lehetöen mindig d. e. 8—9-ig jelentsék náluk, a mikor otthonn vannak és nem indultak még körútra, mert mikor 80 vizitje is van egy-egy orvosnak mai napság, akkor nap közben fizikai leheteb lenség rendszertelenül a városba ide-oda szaladgálnia, hanemtervszerü egymásutánban, a legcélszerűbb sorrendben látogatja a betegeket. Szerkesztőség és kiadóhivatal: =s Felsőbányái-utca 20. szám alatt Telelőn szám: Nagybánya 18. Megállapították, hogy a járvány terjedőben van, miért is szükséges volna, hogy a gyógyszerészek, éjjel is minden gyógyszertárban készenlétben legyenek és a gyógyszertárt este 9 óráig tartsák nyitva. Ez oda módosult, hogy este 9 óráig a gyógyszertár nyitva legyen s az egyik inspekeziós lesz, hogy melyik az orvosokkal előre közlendő. Kívánatosnak tartják a doktorok azt is, hogy a gyógyszerészek előre tudassák, ha egy-egy gyógyszerük kifogyott, hogy az orvosok esetleg más hasonló szert Írhassanak elő. A vízvezeték több helyt rossz. Így a pol- pári iskolánál sokáig csörepedés volt. A Hudoba féle felsőbányái utcai ház előtt állandóan viz van, ott valószínűen csörepedés történt. Giródtótfalu- ban a r. k. templom előtt egy forrás buggyant föl, mivel ott jön a mi vizvezetékiink, valószínűség szerint annak főcsöve repedt meg. Ezeket sürgősen meg kell csinálni. A házaknál, a hol lehet csinálják meg a kisebb hibákat, ahol nem lehet, zárják el a vizet, hogy a vezeték éjjel nappal rendelkezésre állhasson: A bizottság a gyógyszerek általános vizs- ! gálatát is szükségesnek tartaná. Magát a járvány lefolyását a doktorok | enyhének minősítették. Óvatosnak kell lenni a j skárláttal szemben is. A falvakról behozzák a bajt így Misztőtfaiuban pl. 26 hivatalosan megállapított vörheny beteg fekszik. Valószínű, hogy azonkívül titkolt is van elég. Külföldi esetek. A vigócek netovábbja. A waterlói csata folyama alatt Wellington herceg észrevette, hogy közelében polgári öltözetű fiatal ember ül lóháton. — Kicsoda ön? és mit akar itt? — kérdezte nyers hangon a fővezér. A vörös kaktusz. — Irta: Sroll Lajos. — Senkinek sem volt olyan szép virágos kertje a városban, mint a collegium nagytudományu theologiai tanárának, tudós és nagytiszteletü Gö- möri Mátyás doktor uramnak. Jó, hiszen nyilot- tak piros muskátlik másnak az ablakában is, a muskátlik mögül kikandikáltak az utcán sétáló gavallérokra mosolygós leány szemek máshol is, virított a tulipán, bazsarózsa, mályva és illatos jácint másnak a kertjében is, de az öreg Mátyás doktoron nem tudtak tultenni. Kétféle kertje volt az öregnek. Más-más virág nyílott azokban, az ember azt sem tudta, melyiket nézze melyikben gyönyörködjék. Az egyikben a közönséges értelemben vett, gyökeres virág nyílott, pompázott, elvirágzott, emberi kéz nem szakíthatott le belőle egyet sem. Ezek közt volt egy, amelyhez még közeledni sem volt szabad nekünk, kis diákoknak: a vörös kaktusz. Az idősebb diákoktól hallottuk, hogy az öreg Olaszországból, egy emigráns barátjától kapta. Minden tiz évben egyszer nyitott, uj hazájában most virágzott először. Az öreg Mátyás doktor délutáni sétáját mindig itt fejezte be. Megállott mellette, hosszu- száru pipájából erősen fújta a füstöt, rég múlt szép időkről álmodozott itt, elmélázott és gyakran láttunk titokban egy-egy könnyet megcsil- lani a szemében — talán $ pipafüst bántotta a szemét — végig gördült barázdás arcán és lehullott a vörös kaktuszra. A könnyeivel öntözte az öreg . . . Nem hiába mondják, hogy aki a virágot szereti az rossz ember nem lehet. Nagytiszteletü Görnöri Mátyás doktor maga volt a megtesült jóság. Tudott szigorú is lenni, de ha egy tanítványa bajban volt, mindent megtett az érdekében. Szerettük is. Ha megjelent közöttünk egyszerre csend lett, de nem a félelem, hanem a tisztelet csendje uralkodott körülötte. A másik kertje azért sokkal szebb, kívánatosabb volt. Hét illatos rózsát, hét gyönyörű leányzót nevelt föl Mátyás doktor. Öröm volt rá- jok nézni, a mikor vasárnaponként ünnepi ruhában elindultak a templomba csattos imakönyveikkel a kezűkben. De kapósak is voltak a Görnöri lányok! Kettőt már ki is röpítettek a Mátyás doktor virágházából,,, most talán a legszebb, a Klári volt a soron. Ö se nagyon busult, hogy pártában marad, ő is megtalálta már a párját, az igaz, hogy még csak titokban. , Délutánonként mindig mellette láttuk Domine Falvayt a seniort, a mint fényes csizmájával, feszes magyarruhában ott sétált Klárival a kertben. Napbarnított arcához csinosan illett hamisan kipödört kis fekete bajusza. Hej, hogy megtudta volna vele csiklandozni Klárika cseresznyepiros ajakát! De lett is volna kinek! Karcsú, egyenestartásu, ritmikus mozgású, ha elindult, lengett, libegett, mint a hajladozó susogó nádszál. És azok a szemek! Az ezeregyéjszaka bűvös meséit rejtegették magukban. Ha ránézett az emberre komoly, mély tüzü éjfekete szemével, az arcába kergette a vért, úgy perzselt, égetett a nézése, mint a vörös kaktusz a forró, vakító napfényben. Lent sétáltak a kertben, mi egy vén diófa árnyékában ültünk, halkan, suttogva beszéltek. Oda értek a vörös kaktuszhoz és sokáig, hosz- szan elnézték. — Lássa Jenő, milyen gyönyörű! Ha ezt leszakíthatnám ! Olyan mint egy fiatal leány. Vi! rit, pompázik, várja, hogy eljön a párja, a ki magával viszi és együtt folytathatják az életet. Vár, egyre vár és a hosszú várakozásban hervadni kezd, ráncok képződnek most még bársonyos szirmain, összezsugorodik, elfonnyad és a ma még gyönyörű virágból, amelynek csodájára járnak, csúnya, utálatos vén leány lesz. — Óh ha leszakíthatnám, hogy feltüzhes- sem ! Ha már nem találja a párját, legalább engem díszítsen. — Jenő! — és úgy duruzsolt, simogatta a hangjával azt a nagy fiút —maga szeret engem! Hát tudni fogja, hogy mi a kötelessége! És parar.csolólag toppintott piciny lábával. Oh azok a férfiak, hogy megjuhászkodnak egy kis zsarnoknak a lábdobbantására. Az áruló szoknya az ilyen mozdulatnál rendesen félrelibben, elővillan a kis karcsú boka és olyan kezesek egyszerre a férfiak, mint a puhaszőrü bárány. Ha azt mondaná a kislány: halj meg! lefeküdne ott előtte és szépen elaludna örökre. Nem, a mai fiatal urak ezt nem tennék meg, ők előbb azt kérdezik, hogy jó partié; mert ezt a mostani vi-
