Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-28 / 30. szám
30. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a kincstár energia fogyasztási kérdése is, miért j is a fölemelt dijat a város csak akkor fogja életbe léptetni, ha a kincstár is elfogadja a maga részéről a Kilovatt átlagos árának fölemelését. 4. A nyugdijbizottság javaslata alapján özv. Berényi Jénosné nyugdiját 800 koronában, gyermekei neveltetési pótlékát egyenként 75'20 f.-beti állapítja meg, ezenkívül 600 K temetési segélyt ís utalványoz. 5. Zarka Elemér 20000 K előleg ügyében beadott felebbezés tárgytalanná vált, miért is : levették a napirendről. E pontnál Révész János j az iránt szólalt föl, hogy a közgyűlési meghívón ' az egyes pontokat ne csak a hivatalos számokkal jelöljék, hanem a tárgy lényegét is említsék föl, hogy a gyűlések iránt nagyobb érdeklődés legyen'. 6. Pap József, hadbavonult bértartozásának leírását a közgyűlés engedélyezte. 7. A tanács az 1917. évi ruházati beszer- j zési segély tárgyában beterjeszti jelentését. Tudomásul szolgál. 8. Ugyancsak a tanács javaslatot tett a f. í évi ruházati segély dolgában. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. E pontnál Révész sürgeti, hogy az elrongyosodott hajdúknak adjanak ruhát természetben. Mire polgármester jelentette, hogy 6 ruhát már kioszthatnak, a többi ezután érkezik 9. Rónai Géza volt városi közgyám nyug- j dija az újabb szabályzat szerint nyert megállapi- j tást, holott ő még a régi szabályzat alá tartozik. ! A város a kelyesbités iránt beadványt ! intéz a közigazgatási bírósághoz. 10. A rendőrségi államsegélyre vonatkozó j rendőrkapitányi tervezetet a közgyűlés magáévá j tette. 11. Az 1911—1917 évről szóló gyámpénz- I túri számadásokat a képviselet a maga részéről elfogadta és fölterjeszti. 12—17. Fölvették a város kötelékébe a következőket: Rosenberg Jenőné 600 K, özv. Puskás Antalné 300 K, özv. Bartók Kálmánná 300 K, Kölni Simon 300 K, Ocsenás József 300 K és Platthy Zoltán 100 K, dij mellett. 18. Nagy Gábor a színházi vasfüggöny tárgyában kéri, hogy 1917-től keídve mentessék föl annak bérletétől, mivel 3 évig nem is volt színészet s a hirdetők többnyire hadbavonultak, a cégek megszűntek stb. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott. A polgári iskola 25 évo. Iskolánk a nyugodt, békés fejlődés, kultúra terjesztő, áldott korának, termékeny öléből 1893- ban született. Az idő sürgető-, a leányok közép-, sőt felsőbb képzése érdekében megindult mozgalom parancsoló szava kellette életre. 1892. évi december 2-án tartott városi közgyűlés lelkes éljenzések között fogadta el egyhangúan Révész János bizottsági tagnak azon indítványát, hogy egy Nagybányán felállítandó állami leányiskola érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez emlékirat terjesztessék. A memorandumot Révész, Gellért főjegyző és néhai Gergely Károly szerkesztették, melyet néhai Thurman Olivér polgármester Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszternek, a nagybányai kerület országgyűlési képviselőjének városi díszpolgári oklevelet vivő bizottság élén ajánlotta kegyeibe, ki a belehelyezett várakozásnak meg is felelt. S miután a város meghozta az állam által kívánt áldozatot s 60.000 K erejéig épület emelésére, annak fentartására, fűtésére, világítására és 6000 K erejéig való fölszerelésére kötelezte magát, 1893. évi szeptember 28-án Kelemen Katalin, nyelv- és történettudományi tárgyak ianítására képesített polgári leányiskolái tanítónő igazgatásával megnyílt az állami polgári leányiskola 1. és II. osztálya a Horváth András-féle bérházban 57 tanulóval. Teljes négy osztályúvá az intézet 1895/6. tanévben fejlődött, miután máraz 1894/5. tanévben az igazgató és Herepey Katalin kézimunkatanítónő mellé a vallás- és közoktalásügyi miniszter úr Röszner Valéria és Fodor Etelka meny- nyiség- és természettudományi tárgyak tanítására és Szentkereszthy Jolán nyelv- és történettudományi tárgyak tanítására képesített polgári iskolai tanítónőket nevezte ki. Az iskola emez első tanítótestülete 1895/6. tanévben lett teljessé Neubauer Hennin nyelv- és történettudományi tárgyak tanítására képesített tanerő kinevezésével. Ők ringatták az újszülött bölcsőjét. Ök rakták le az erős- kezű, pontos és derék igazgatóval élükön az új intézmény alapjait biztosan és szilárdan úgy, hogy 1898. márciusában bekövetkezett személycsere alkalmával Waigandt Anna új igazgató már a zsenge intézményben rendjéről, kitűnő fegyelméről, a benne uralkodó igazságos szellemről s alapos 1a- nítási rendszeréről megyeszerte ismert és közkedvelt iskolát talált, 120 tanulóval. Az itt talált szellemet továbbra is megtartani játék volt az igazgatónak, ha arra akarata volt s az nála sem hiányzott. 1898/99. tanévben az iskola kézimunka-tanfolyammal bővült, melyen a tanulók hímzést, vegyes munkákat, fehérvarrást tanulhattak. 1900/901. tanévben iskolánk 65.385 K költséggel épült, 6548 K értékű fölszereléssel gyarapodott a higiéné és pedagógia követelményeinek megfelelő új épületébe költözködhetett, mely a kellő számú helyiségeken kívül gyönyörű fekvésű, 386 m2 területű udvarral, ennek később bekövetkezett rendezése óta kerttel, játéktérrel és korcsolyapályával is rendelkezik. Az épületet 1908- ban a város villanyvilágítással, 1911-ben pedig az állam 7768 korona költséggel vízvezetékkel látta el. Ezentúl már csak izmosodás, a természetes fejlődésnek lassú de biztos processzusa következNem hallottam sem a kalauzok sípolását sem a vonatvezető trombitáját, csak azt veszem észre, hogy a vonat már elindult, futtomban kezet szorítok a fiatal emberrel és sikerül nehezen a váltóknál fölkapaszkodnom az utolsó kocsira. Mindenesetre érdekes az olyan pillanatnyi elmezavar, melyben.valaki manchette-áján bucsu- sorokat ir feleségének és nyugodtan bevárja j a vonat indulását..— Egy úri asszony mesélte j Nagybányán, aki vele utazott, hogy nagyon nyugtalanul viselkedett. A katolikus paptól, aki szintéit a fülkében volt, megkérdezte, hogy szokott-e papi funktiókat teljesíteni és mikor meghallotta, hogy az illető hittanár, csalódva horgasztotta a mellére a fejét, lehet, hogy talán gyónni akart? A háborúnak sajátságos áldozata, halálba vitte a lakásmizéria. Nyugodjék békében! (i-g) A harctéren. Akáczlombos falum Meglátlak-e újra ? Vagy másfelé vezet Végzetemnek útja. Hallgatom-e még én, Kedvesem, dalodat Vagy mint a többbi hős Nyugszom a föld alatt ? Ajkad búcsucsókját Még most is érezem S mintha átkarolnál Boldogan édesem. Reád emlékeztet A pacsirta dala Holdvilágos este S fénylő napsugara. Ha vissza gondolok. Az elmúlt időkre Mikor együtt voltunk A csillagos égre. Nyugalmat lelkemnek Sehol sem találok Bárhova visz a sors Akármerre járok. • ’ I Gondolatban mindig Ott vagyok teveled, Százszor elsuttogom A te édes neved Ha az ágyú dörög S üvölt a harczi zaj. Te feléd száll messze Egy búcsúzó sóhaj. Édes arczod itt leng Körültem, mellettem, Mint egy őrző angyal Ügy röpködsz felettem. És mikor a tájra Ráborul az alkony, Bús fejemet szalma — Ágyamra lehajtom. Édes álom ringat, Ott vagyok én újra Vad virágos réten Akaczos falumba. De ha jő a hajnal, Elszáll édes álmom, Búsuló fejemet Két karomba zárom. K. hetett; megvoltak hozzá a kellő feltételek is. Előbb I berencei Kováts Béla, kir. tanfelügyelő utján, I 1905. julius l.-étől pedig Bodnár György, kir. tan- felügyelőnek a megye leánynevelésének történetében is fényes korszakot jelentő áldásos működése alatt iskolánk felsőbb hatóságunknak leg- meszszebbmenő gondoskodását élvezte; másfelől a város legkiválóbb férfiaibói alakult gondnokság állott a tantestület mellé, mely iskolánkat 1906. nov. 18.-ig Bittsánszky Ede, miniszteri tanácsos, bányaigazgaíó, majd 1906. december 8-ig Stoll Gábor kir. közjegyző, azóta pedig Stolí Béla ügyvéd elnöklete alatt mindenkor előzékeny támogatásban részesítette ; a város mindenkori polgármestere és tanácsa pedig állandóan híven állotta és teljesítette szerződésszerű kötelezettségeit. S miután a közönség sem látta többé a szülői tekintély csorbításának azi, hogy serdülő leányainak nevelésébe más tényező is befoly, felénk fordult {innak bizalma is. Bodnár György kir. tanfelügyelő úr 1908. j szeptemberében a kézimunka-tanfolyamot felsőruhát szabó és varró osztálylyal bővítette s annak ellátására külön tanszék állítását eszközölte ki. Azóta is kevesebb drága ruha készül szabóinknál, mióta a lányok megtanulták és megszerették annak házilag való olcsóbb előállítását. Sajnos, a háború az iskolák fejlődésének nem kedvezett, anyaghiány miatt kénytelenek voltunk ideiglenesen beszüntetni a tanfolyam ezen osztályát. Ugyancsak a polgári iskola céljait szolgálta a gyümölcsvédekezési kísérletező állomás vezetői által szervezett kertészeti tanfolyam, mely azonban jelen évben a vezető kertésztanár rendkívüli j hadi elfoglaltsága miatt szintén szünetei. 1912/13. tanév elejétől minden második év- i ben női kereskedelmi szaktanfolyamot tartunk fen. Az iskola növendékeivel a 25 év alatt ap- | róbb kirándulásokon kívül nagyobb tanulmányi utakat tett: Budapestre, Aldunára, Qu^rneróba, Tátrába és a Vág völgyébe. Iskolánk a háború nehéz körülményei között is megtette kötelességeit. Épületünkben 3 éven keresztül 120 ágyas vöröskereszt kórházban egykori növendékeink összesen 2000-nél több vitéz katonánkat ápoltak. Jelenlegi tanulóink pedig részt vettek minden hazafias mozgalomban, amellett 3866 drb meleg holmit kötöttek, összesen 2928 K-t adakoztak különböző háborús célra. 198 kg. fémet, fehérneműt, több kiló szederlevelet, gyógy- ! növényt küldtek be a hadsegélyző hivatalba. Iskolánk felszerelése bútorokban, taneszközökben, ifjúsági és tantestületi könyvtárban 30 436 K háború előtti értéket képvisel; 4 alapítvánnyal rendelkezik 3700 K alaptőkével. Az intézet személyi és részben dologi kiadásait az állam 1917/18. háborús tanévben 64.840 K-val, a város 6054 K-val fedezte ; egy-egy tanuló 300 K-ba került. Háború előtt a költségek felényiék voltak. Az 57 tanulóval megindult iskolát a jelen tanévben már 269 rendes és 111 magántanuló, összesen 380 leány látogatta. Ez azonban kényszer létszámnak tekinthető, amennyiben helyiség hiányában legalább, 50—60 vidéki tanulót utasítottunk más iskolához. A miniszter úr belátván a parallel osztályok szükségét, kilátásba helyezte az épületnek elhalaszthatlan kibővítését, mely iskolánk fejlődésében új korszakot fog megnyitni. Iskolánkban 25 év alatt a sok száz tanuló közül mind a 4 osztályt 780, a kézimunka-tan- folyamot 474, a női kereskedelmi tanfolyamot 90 leány végezte. Ezek közül a legtöbben, mint derék családanyák teljesítik a nőinem legszebb hivatását, mások tanítói, tanári, gyógyszerészi, orvosi, kereskedői, ipari, közhivatali pályán működnek s a legtöbben értelmes, józan ésszel s a magyar faj lelkesedésével szolgálják az ügyet, melyre elhivattak. 25 esztendő egyes ember életében nagy idő, de az emberiség közös ügyeit szolgáló intézmények nem egy emberöltőre szereztetnek, azok életében az első negyedszázad jóformán még csak kezdetet jelent s azt mutatja meg, hogy életképes-e, íejlődésszerü-e az intézmény s szüksége van-e rá a köznek, érdemes-e a fentartásra. Iskolánk eddigi élete fényes bizonyságot tett arról, hogy az emberiség szolgálatában joga van a léthez s hogy a ráfordított milliók meghozzák a tökénél is sokszorosan többet érő kamatokat. Fejlődjék hát Nagybánya város eme kulturintézete mindenkor a korszükségleteihez simulva, viruljon időtlen időkig s neveljen sok száz testben lélekben erős, derék magyar nőt a hazának! t 1918. julius 28.
