Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-28 / 30. szám

30. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a kincstár energia fogyasztási kérdése is, miért j is a fölemelt dijat a város csak akkor fogja életbe léptetni, ha a kincstár is elfogadja a maga részéről a Kilovatt átlagos árának fölemelését. 4. A nyugdijbizottság javaslata alapján özv. Berényi Jénosné nyugdiját 800 koronában, gyer­mekei neveltetési pótlékát egyenként 75'20 f.-beti állapítja meg, ezenkívül 600 K temetési segélyt ís utalványoz. 5. Zarka Elemér 20000 K előleg ügyében beadott felebbezés tárgytalanná vált, miért is : levették a napirendről. E pontnál Révész János j az iránt szólalt föl, hogy a közgyűlési meghívón ' az egyes pontokat ne csak a hivatalos számok­kal jelöljék, hanem a tárgy lényegét is említsék föl, hogy a gyűlések iránt nagyobb érdeklődés legyen'. 6. Pap József, hadbavonult bértartozásának leírását a közgyűlés engedélyezte. 7. A tanács az 1917. évi ruházati beszer- j zési segély tárgyában beterjeszti jelentését. Tudomásul szolgál. 8. Ugyancsak a tanács javaslatot tett a f. í évi ruházati segély dolgában. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. E pontnál Révész sürgeti, hogy az elrongyosodott hajdúknak adjanak ruhát természetben. Mire polgármester jelentette, hogy 6 ruhát már kioszthatnak, a többi ezután érkezik 9. Rónai Géza volt városi közgyám nyug- j dija az újabb szabályzat szerint nyert megállapi- j tást, holott ő még a régi szabályzat alá tartozik. ! A város a kelyesbités iránt beadványt ! intéz a közigazgatási bírósághoz. 10. A rendőrségi államsegélyre vonatkozó j rendőrkapitányi tervezetet a közgyűlés magáévá j tette. 11. Az 1911—1917 évről szóló gyámpénz- I túri számadásokat a képviselet a maga részéről elfogadta és fölterjeszti. 12—17. Fölvették a város kötelékébe a következőket: Rosenberg Jenőné 600 K, özv. Puskás Antalné 300 K, özv. Bartók Kálmánná 300 K, Kölni Simon 300 K, Ocsenás József 300 K és Platthy Zoltán 100 K, dij mellett. 18. Nagy Gábor a színházi vasfüggöny tár­gyában kéri, hogy 1917-től keídve mentessék föl annak bérletétől, mivel 3 évig nem is volt színészet s a hirdetők többnyire hadbavonultak, a cégek megszűntek stb. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott. A polgári iskola 25 évo. Iskolánk a nyugodt, békés fejlődés, kultúra terjesztő, áldott korának, termékeny öléből 1893- ban született. Az idő sürgető-, a leányok közép-, sőt felsőbb képzése érdekében megindult mozga­lom parancsoló szava kellette életre. 1892. évi december 2-án tartott városi köz­gyűlés lelkes éljenzések között fogadta el egy­hangúan Révész János bizottsági tagnak azon in­dítványát, hogy egy Nagybányán felállítandó állami leányiskola érdekében a vallás- és közok­tatásügyi miniszterhez emlékirat terjesztessék. A memorandumot Révész, Gellért főjegyző és néhai Gergely Károly szerkesztették, melyet néhai Thur­man Olivér polgármester Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszternek, a nagybányai kerület or­szággyűlési képviselőjének városi díszpolgári ok­levelet vivő bizottság élén ajánlotta kegyeibe, ki a belehelyezett várakozásnak meg is felelt. S miután a város meghozta az állam által kívánt áldozatot s 60.000 K erejéig épület emelésére, annak fentartására, fűtésére, világítására és 6000 K erejéig való fölszerelésére kötelezte magát, 1893. évi szeptember 28-án Kelemen Katalin, nyelv- és történettudományi tárgyak ianítására képesített polgári leányiskolái tanítónő igazgatásával meg­nyílt az állami polgári leányiskola 1. és II. osz­tálya a Horváth András-féle bérházban 57 ta­nulóval. Teljes négy osztályúvá az intézet 1895/6. tanévben fejlődött, miután máraz 1894/5. tanév­ben az igazgató és Herepey Katalin kézimun­katanítónő mellé a vallás- és közoktalásügyi mi­niszter úr Röszner Valéria és Fodor Etelka meny- nyiség- és természettudományi tárgyak tanítására és Szentkereszthy Jolán nyelv- és történettudo­mányi tárgyak tanítására képesített polgári iskolai tanítónőket nevezte ki. Az iskola emez első taní­tótestülete 1895/6. tanévben lett teljessé Neubauer Hennin nyelv- és történettudományi tárgyak taní­tására képesített tanerő kinevezésével. Ők ringat­ták az újszülött bölcsőjét. Ök rakták le az erős- kezű, pontos és derék igazgatóval élükön az új intézmény alapjait biztosan és szilárdan úgy, hogy 1898. márciusában bekövetkezett személycsere al­kalmával Waigandt Anna új igazgató már a zsenge intézményben rendjéről, kitűnő fegyelméről, a benne uralkodó igazságos szellemről s alapos 1a- nítási rendszeréről megyeszerte ismert és közked­velt iskolát talált, 120 tanulóval. Az itt talált szel­lemet továbbra is megtartani játék volt az igaz­gatónak, ha arra akarata volt s az nála sem hiányzott. 1898/99. tanévben az iskola kézimunka-tan­folyammal bővült, melyen a tanulók hímzést, ve­gyes munkákat, fehérvarrást tanulhattak. 1900/901. tanévben iskolánk 65.385 K költ­séggel épült, 6548 K értékű fölszereléssel gyara­podott a higiéné és pedagógia követelményeinek megfelelő új épületébe költözködhetett, mely a kellő számú helyiségeken kívül gyönyörű fekvésű, 386 m2 területű udvarral, ennek később bekövet­kezett rendezése óta kerttel, játéktérrel és kor­csolyapályával is rendelkezik. Az épületet 1908- ban a város villanyvilágítással, 1911-ben pedig az állam 7768 korona költséggel vízvezetékkel látta el. Ezentúl már csak izmosodás, a természetes fejlődésnek lassú de biztos processzusa következ­Nem hallottam sem a kalauzok sípolását sem a vonatvezető trombitáját, csak azt veszem észre, hogy a vonat már elindult, futtomban kezet szorítok a fiatal emberrel és sikerül nehezen a vál­tóknál fölkapaszkodnom az utolsó kocsira. Mindenesetre érdekes az olyan pillanatnyi elmezavar, melyben.valaki manchette-áján bucsu- sorokat ir feleségének és nyugodtan bevárja j a vonat indulását..— Egy úri asszony mesélte j Nagybányán, aki vele utazott, hogy nagyon nyugtalanul viselkedett. A katolikus paptól, aki szintéit a fülkében volt, megkérdezte, hogy szokott-e papi funktiókat teljesíteni és mikor meghallotta, hogy az illető hittanár, csalódva horgasztotta a mellére a fejét, lehet, hogy talán gyónni akart? A háborúnak sajátságos áldozata, halálba vitte a lakásmizéria. Nyugodjék békében! (i-g) A harctéren. Akáczlombos falum Meglátlak-e újra ? Vagy másfelé vezet Végzetemnek útja. Hallgatom-e még én, Kedvesem, dalodat Vagy mint a többbi hős Nyugszom a föld alatt ? Ajkad búcsucsókját Még most is érezem S mintha átkarolnál Boldogan édesem. Reád emlékeztet A pacsirta dala Holdvilágos este S fénylő napsugara. Ha vissza gondolok. Az elmúlt időkre Mikor együtt voltunk A csillagos égre. Nyugalmat lelkemnek Sehol sem találok Bárhova visz a sors Akármerre járok. • ’ I Gondolatban mindig Ott vagyok teveled, Százszor elsuttogom A te édes neved Ha az ágyú dörög S üvölt a harczi zaj. Te feléd száll messze Egy búcsúzó sóhaj. Édes arczod itt leng Körültem, mellettem, Mint egy őrző angyal Ügy röpködsz felettem. És mikor a tájra Ráborul az alkony, Bús fejemet szalma — Ágyamra lehajtom. Édes álom ringat, Ott vagyok én újra Vad virágos réten Akaczos falumba. De ha jő a hajnal, Elszáll édes álmom, Búsuló fejemet Két karomba zárom. K. hetett; megvoltak hozzá a kellő feltételek is. Előbb I berencei Kováts Béla, kir. tanfelügyelő utján, I 1905. julius l.-étől pedig Bodnár György, kir. tan- felügyelőnek a megye leánynevelésének történe­tében is fényes korszakot jelentő áldásos műkö­dése alatt iskolánk felsőbb hatóságunknak leg- meszszebbmenő gondoskodását élvezte; másfelől a város legkiválóbb férfiaibói alakult gondnokság állott a tantestület mellé, mely iskolánkat 1906. nov. 18.-ig Bittsánszky Ede, miniszteri tanácsos, bányaigazgaíó, majd 1906. december 8-ig Stoll Gábor kir. közjegyző, azóta pedig Stolí Béla ügyvéd elnöklete alatt mindenkor előzékeny tá­mogatásban részesítette ; a város mindenkori pol­gármestere és tanácsa pedig állandóan híven állotta és teljesítette szerződésszerű kötelezettsé­geit. S miután a közönség sem látta többé a szülői tekintély csorbításának azi, hogy serdülő leányainak nevelésébe más tényező is befoly, fe­lénk fordult {innak bizalma is. Bodnár György kir. tanfelügyelő úr 1908. j szeptemberében a kézimunka-tanfolyamot felső­ruhát szabó és varró osztálylyal bővítette s annak ellátására külön tanszék állítását eszközölte ki. Azóta is kevesebb drága ruha készül szabóinknál, mióta a lányok megtanulták és megszerették an­nak házilag való olcsóbb előállítását. Sajnos, a háború az iskolák fejlődésének nem kedvezett, anyaghiány miatt kénytelenek voltunk ideiglene­sen beszüntetni a tanfolyam ezen osztályát. Ugyancsak a polgári iskola céljait szolgálta a gyümölcsvédekezési kísérletező állomás vezetői által szervezett kertészeti tanfolyam, mely azon­ban jelen évben a vezető kertésztanár rendkívüli j hadi elfoglaltsága miatt szintén szünetei. 1912/13. tanév elejétől minden második év- i ben női kereskedelmi szaktanfolyamot tartunk fen. Az iskola növendékeivel a 25 év alatt ap- | róbb kirándulásokon kívül nagyobb tanulmányi utakat tett: Budapestre, Aldunára, Qu^rneróba, Tátrába és a Vág völgyébe. Iskolánk a háború nehéz körülményei között is megtette kötelességeit. Épületünkben 3 éven ke­resztül 120 ágyas vöröskereszt kórházban egykori növendékeink összesen 2000-nél több vitéz kato­nánkat ápoltak. Jelenlegi tanulóink pedig részt vettek minden hazafias mozgalomban, amellett 3866 drb meleg holmit kötöttek, összesen 2928 K-t adakoztak különböző háborús célra. 198 kg. fémet, fehérneműt, több kiló szederlevelet, gyógy- ! növényt küldtek be a hadsegélyző hivatalba. Iskolánk felszerelése bútorokban, taneszkö­zökben, ifjúsági és tantestületi könyvtárban 30 436 K háború előtti értéket képvisel; 4 alapítvánnyal rendelkezik 3700 K alaptőkével. Az intézet sze­mélyi és részben dologi kiadásait az állam 1917/18. háborús tanévben 64.840 K-val, a város 6054 K-val fedezte ; egy-egy tanuló 300 K-ba került. Háború előtt a költségek felényiék voltak. Az 57 tanulóval megindult iskolát a jelen tanévben már 269 rendes és 111 magántanuló, összesen 380 leány látogatta. Ez azonban kény­szer létszámnak tekinthető, amennyiben helyiség hiányában legalább, 50—60 vidéki tanulót utasí­tottunk más iskolához. A miniszter úr belátván a parallel osztályok szükségét, kilátásba helyezte az épületnek elhalaszthatlan kibővítését, mely isko­lánk fejlődésében új korszakot fog megnyitni. Iskolánkban 25 év alatt a sok száz tanuló közül mind a 4 osztályt 780, a kézimunka-tan- folyamot 474, a női kereskedelmi tanfolyamot 90 leány végezte. Ezek közül a legtöbben, mint derék családanyák teljesítik a nőinem legszebb hivatá­sát, mások tanítói, tanári, gyógyszerészi, orvosi, kereskedői, ipari, közhivatali pályán működnek s a legtöbben értelmes, józan ésszel s a magyar faj lelkesedésével szolgálják az ügyet, melyre elhi­vattak. 25 esztendő egyes ember életében nagy idő, de az emberiség közös ügyeit szolgáló intézmé­nyek nem egy emberöltőre szereztetnek, azok életében az első negyedszázad jóformán még csak kezdetet jelent s azt mutatja meg, hogy életképes-e, íejlődésszerü-e az intézmény s szüksége van-e rá a köznek, érdemes-e a fentartásra. Iskolánk eddigi élete fényes bizonyságot tett arról, hogy az emberiség szolgálatában joga van a léthez s hogy a ráfordított milliók meghozzák a tökénél is sokszorosan többet érő kamatokat. Fejlődjék hát Nagybánya város eme kulturintézete minden­kor a korszükségleteihez simulva, viruljon időtlen időkig s neveljen sok száz testben lélekben erős, derék magyar nőt a hazának! t 1918. julius 28.

Next

/
Thumbnails
Contents