Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-29 / 26. szám

Vájjon megvan-é a' kellő éle és szilárd­sága a múlt iskolai évben köszörült szellemi kardoknak?! Ha nem volna meg, arról ma ] egkevésbbé a mindenféle munkával túlhal­mozott, vagy épen a csatatereken küzdő tanári vagy tanítói gárda tehet. Vajjon-vajjon a most elmúlt iskolai év zárta után elégült lélekkel tekinthetünk-e vissza a tanulók által megfutott útra?! Ne várjunk erre a kérdésre feleletet, hanem bízzunk egy szebb, egy jobb jövő­ben, amelyet, ha a Hadak Ura bevégezte a maga munkáját, elhoz talán reánk, de hoz­zon is el mielőbb a kegyelem Istene. Csiky Lajos. 1918. junius 29. _____________________ A főgimnázium éve. Az 1917—18. iskolai évre a beírások 1917- julius első napjaiban és szeptember 1—4-én tör. téntek. A javító, felvételi és pótló vizsgálatok aug. 31-én voltak. Az iskolai év megnyitása szeptem­ber 5-én történt. A tanítás junius 15-ig tartott, azonban január folyamán a tanítás — a tüzelő­anyaggal való takarékoskodás miatt a 6565—1918. vkm. r. alapján — az I—VI. osztályban szüne­telt. Az iskolai évnek junius 15-én való befeje­zése a 43038—1918. sz. vkm. r. alapján történt. Az iskolai évnek korábbban való bezárása miatt az évvégi rendes vizsgálatok elmaradtak; hanem jun. 8—15-én az egyes osztályokban be­fejező összefoglalások voltak. Az iskolai év ünnepies bezárása junius 15-én történt. A tanév elején ide áthelyezett Bódiss Fe­renc ungvári áll. főreáliskolai r. tanár még állá­sának itten való elfoglalása előtt áthelyezést nyert a tordai áll. főgimnáziumhoz. — Baktai Albert orosz hadifogságban levő intézeti helyettes tanár a jelen iskolai év elején kineveztetett rendes ta­nárrá. — Kerekes Sándor r. tanár a katonai szol­gálat alól elbocsátást nyervén, a jelen tanévben az intézetnél tanári állását ismét elfoglalta. — Orlowszky Frigyes r. tanár a jelen tanév decem­berében egészségi okokból id. nyugalomba he­lyeztetett. A főgimnázium épületének mizériái az idén annyiban kevésbbé voltak súlyosak, hogy a két első osztály az áll. gazd. ismétlő-iskola termeiben nyert elhelyezést, amely termek átengedésének kieszközléséért és az intézettel szemben tanúsított előzékenységért ezen a helyen is köszönetét nyil­vánítok a kir. tanfelügyelőségnek, valamint az is­kola gondnokságának és testületének. Beiratkozott 449 rendes és 15, illetőleg 30 Látod babám ezt a piros rózsát, Reggel nyílik, este járok hozzád. Este járok, mikor senki sem lát, Mégis irigy rám az egész világ. Irigyeim hagyjatok szeretni, Hagyjátok a szememet rávetni. Rá van szokva szemem az intésre, Jobb karom a szép lány ölelésre. 37. Oláhország rongyos földjén rózsafa virágzik, Alatta egy Mollináry büszkén masírozik. Ne masírozz Mollináry, mert lelő egy muszka, Messze van az édes anyád, aki megsiratna. Nem sirat meg engem senki, úgyis mindhiába, Nem hallszik el a sóhajtás idegen országba. Majd megsirat, majd meggyászol az a sokágyuszó, Fejem fölött sövit a a szél, explodál a golyó. 38. Késő este ragyognak a csillagok, Öreg baka Koronkába csavarog. Haza baka, rég elmúlt kilenc óra, Jön a patrul, rögtön bevisz az egyes áristomba. Vigyen be hát őrmester ur, a mindenét magának, Szép a babám, hat órai kurta vasat kiállók. Mert már nékem letelt három esztendő, Odahaza vár engem a kökényszemü szerető. Ezt a bakát viszik a temetőbe, Leteszik., a sötét sir fenekére. Köröskörül, köröskörül tearózsa virágzik, Közepében 38-as, Mollináry aluszik. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE magántanuló, összesen 479, tehát 44 tanulóval több, mint az előző évben. Az I. osztályú tanu­lók száma az idén ismét jelentékenyen növeke­dett, s az első osztályt a tanulók nagy száma miatt (115 rendes tanulója tanárhiány mellett is párhuzamositani kellett. Sőt a tanulók nagy száma miatt (85 rendes tanuló) párhuzamositani kellett a II. osztályt is. Az I. osztály párhuzamosítása — mivel a két első osztály a gazd. iskola épü­letében nyert elhelyezést — egyenlő megosztás­sal történt; a II. osztály párhuzamosítása azon­ban csak úgy történhetett, hogy a 11. osztályban 55, a II. b. osztályban pedig 30 tanuló helyez­tetett el. A magántanulók nagy száma az idén is csak látszólagos; ugyanis a katonai szolgá­latban álló tanulók magántanulók gyanánt vé­tettek föl, holott ezek az intézet rendes tanulói­nak tekinthetők. A tavalyi tanév folyamán elhunyt dr. Her- czinger Ferenc intézeti iskolaorvos és egészség­tantanár munkakörét a jelen tanév folyamán ön­kéntes vállalkozásból borosjenői dr. Kádár Antal m. kir. bányakerületi főorvos volt szives ellátni nagy odaadással. A tanárok egészségi “állapota jó volt; be­tegség miatt egy tanárt sem kellett huzamosabb ideig helyettesíteni, sőt rövidebb ideig való helyet- tesités is ritkán fordult elő. A tanulók egészségi állapota is kielégítő volt. Járvány betegség alig volt a tanulók között; de viszont az év folyamán a kisebb megbetege­dések gyakoriak voltak, s néhány súlyosabb be­tegség is volt a tanulók között. Két haláleset is fordult elő: Csulyán Traján VI. o. t. 1917. ok­tóber 1-én elhalt szívbaj miatt, Márkis János II. b. o. t. pedig április 13-án tüdővészben. A nevelésre és a helyes fegyelmezésre a ta­nárkar, a valláserkölcsös érzés ápolásán felül is, kiváló gondot fordított. A tanár kar tagjai, fő­képen az igazgató és az osztályfők teljes erejük­ből és minden alkalommal igyekeztek kiaknázni a tanulók értelmi és erkölcsi fejlődésének javára az eseményekben gazdag háborús év mozzanatait, melyek a tanulók érdeklődését annyira megra­gadták, s ezt az érdeklődést minden tárgynak a tanára a tananyaggal való kapcsolattal is igyeke­zett értékesíteni. A tanár kar továbbá minden kínálkozó alkalmat megragadott a növendékek hazafias érzésének ápolására, rendszeretetük és munkakedvük fokozására, iskolai, utcai és otthoni tisztességes viselkedésük betartására. Nem elé­gedett meg e tekintetben a fegyelmi szabályok hangoztatásával és szigorú betartásával, hanem számba vette a tanulók egyéniségét, s ahol szük­ségét látta, azonnal érintkezésbe lépett a szülői házzal. Négy év óta az idén először voltak ismét Nagybányán szinielőadások, amelyek iránt a kö­zönség olyan lázas érdeklődést tanúsított, hogy ezen tanulóinkra is átragadt lázt a tanár kar alig bírta kellő korlátok közé szorítani, s a szinház- bajárással kapcsolatban tanulóink több fegyelmi vétséget követtek el. Súlyosabb fegyelmi eset az év folyamán egyébként nem fordult elő, bár egy alsóbb osztályú tanulót lopás miatt el kellett ta­nácsolni az intézetből, egy felsőbb osztályú ta­nulót pedig a színházzal kapcsolatos engedetlen viselkedése miatt kellett eltanácsolással büntetni; viszont a kisebb fegyelmi vétségek száma az idén is növekvőben volt, ami a házi felügyeletnek a háború folyamán egyre nagyobb hiányában ta­lálja magyarázatát. A tanítás a miniszteri utasítás és a főigaz­gatóságtól jóváhagyott tanmenet szerint történt. A módszeres és osztályozó értekezletet az előirt számban tartottuk meg; ellenőrző értekezletet azonban félévenkint csak egyszer tartottunk, s a tanulók haladásáról az ellenőrző tanácskozásból kifolyólag a tanár kar a szülőknek kimerítő ér­tesítést küldött, amely értesítésben a tanulónak nemcsak gyenge előmenetele és kifogásolt ma­gaviseleté, hanem a gyenge előmenetelnek oka, valamint a tanulónak szorgalma és rendtartása is tudomására adatott a szülőnek. A tanulók előmenetelét gátló okok és moz­zanatok — melyek a tavalyi Értesítőben részle­tezve voltak — az idén is fennállottak, s a ja­nuári szünet szintén károsan befolyásolta a ta­nulók előmenetelét, hiszen január hava a legje­lentősebb szorgalmi hónap szokott lenni. A VII. és Vili. o. rendes tanulók tanulmányi előhaladá- sát pedig gátolták a katonai szolgálatban álló tanulók számára létesített tanfolyamok, mint ezt már előbb is kiemeltük. A katonai szolgálatban álló tanulóknak az intézeti rendes tanulókkal való 26. szám. együttléte fegyelmi és erkölcsi tekintetből sem előnyös. A tanár kar az évvégi osztályozás meg- ejtésénél mindez okokat és mozzanatokat gon­dosan mérlegelte is; másrészt azonban a tanár kar óvakodott attól, hogy túlságosan enyhe el­bírálással az intézet eddigi szigorú disciplináját éveken át helyrehozhatatlan mértékig megrontsa. Tornatanitás az intézetben az idén sem volt, azonban félnapos kirándulásokat az idén is tar­tottak, de a téli hónapokban — a cipőhiány és drágaság miatt — ezeket is abba kellett hagyni. Iskola ünnepet csak márc. 15-én tartottak az 1848-iki események és törvények emlékéfe; s azonfelül istentisztelettel „megünnepeltük IV. Ká­roly apostoli királyunk Ö Felségének nevenapját november 4-én, és Zita királyné Ő Felségének nevenapját április 27-én, nemkülönben születés­napját május 9-én. Dr. Máz$ Engelbert tanker, kir. főigazgató november '26—30. napján végezte hivatalos lá­togatását, s a nov. 30-án tartott értekezleten kö­zölte szerzett tapasztalatait és észrevételeit a ta­nár karral. A Petőfi Mképzőkör működése nagyon szűk határok közötffnozgott, s egy-két ülésen kívül inkább az olvasó- és sakk-órák látogatására szo­rítkozott, mivel a Németh Béla r. tanár vezetése mellett megalakult kör tagjainak nagy része az iskolai év folyamán katonai szolgálatra vonult be. Heti krónika. A magyarok és lengyelek a régmúltban na­gyon jó barátságban éltek. Most, hogy több elő­kelő lengyellel alkalmam volt megismerkedni, meg tudom érteni ezt a dolgot. Rokonszenves, nemeslelkű emberek ők, akik ellen, ha itt-ott panaszt is hallunk, az félreértésen alapulhat. So­kat szenvedett a lengyel nemzet, talán legtöbbet ebben a háborúban is, hiszen az a bizonyos gőz­henger, mely hozzánk el akart látogatni, az ő testűket járta. A szenvedő nép helyzete két tűz közt nem irigylendő, de a jobb jövő mindennel kibékíti majd azokat, akik még a halálban is tudták hinni a föltámadást. Sajnos, hogy a szép ünnepnapok után mind­járt tűz, majd fővárosi bérharc következett, ami annyira ment, hogy a lapok is beszüntek ezen a héten. Csak mint érdekes eseményt említem föl, nem mintha nagyon nélkülöztük volna, sőt úgy vettem észre, hogy a föld éppen úgy for­gott a tengelye körül, mint mikor az Est, a Nap, Pesti Hírlap és a többi kedvelt pajtások fellár­mázzák a piacot. Legalább én jól kipihentem magam és te­hettem egy kis kirándulást a szomszédos várme­gyékben. Láttam már gabona, árpa kereszteket, sokhelyt nagyon szép a vetés, de a keddi hideg is kárt tett a nagy meleg után, a burgonya hő­ütést kapott, úgy mondják a rozs is, ez utóbbi mintegy 10 százalékot. Szabolcsban, Hajdúban szőíőkárok is vannak, ám azért jó esztendő lesz, ha az idő ezután kedvez. Jegyezhetünk hát bátran hadikölcsönt. A sok pénz már úgy is teher, hát még ha az őszi termés ára hozzá jön, okosabb lesz attól előre szabadulni s jobb Wertheim nincs az állam pénz­táránál, ott még gyümölcsöket is terem a bankó. Vagy ha ez nem tetszik, holnap a Vörös kereszt perselyek napja lesz, lelkes gyűjtés min­denfelé, tessék a bankót a bájos hölgyeknek át­adni, ezt nem kevésbbé hazafias cselekedetnek minősiti a krónikás. A beállott uj évnegyed alkalmából az előfizetések szives megújítását kérjük. Bandurski László lembergi püspök szom­baton a vendéglátó házigazdánál. Szőke Béla plébánosnál volt ebéden, ahol a házigazda né­metül köszöntötte föl, mire a püspök lengyelül válaszolt. Tósztokat mondtak még Rencz János dr., b. Syntinis Gyula. Vasárnap 10 órakor ünne­pélyes szent mise volt a nagy templomban fényes segédlettel. Szőke Béla magyar beszédet mondott, Bandursky pedig lengyelült'beszélt. A jelen volt lengyel vitézek a könnyekig meghatva járultak a szent áldozathoz. Volt alkalmi énnekkar is, Kupás Gyula szólót énekelt. A lengyel katonák a lengyel himnuszt énekelték, végül az egész közönség a magyar himnuszt. Délben a Polgári Körben a lengyel foglyokat gazdagon megvendégelték, akik­nek igazán örökké emlékezetes ünnepet szerzett a nemesszivü nagybányai közönség. Egy órakor

Next

/
Thumbnails
Contents