Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-20 / 3. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1918. január 20.

Lajos Tódor emlékét nekrológ és kép örökiti meg. Szépirodulmi olvasmányok : Szemere György nagyon érdekes uj regénye, Jászay-Horváth Elemér verse, Bársony István vadászrajza, Arnold Bennett rendkivéli mulatságos humoros regénye. Egyéb közlemények: kép az elsülyedt Inn monitor kiemelkedéséről, s a rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.) — Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

Születtsh. 6., jan. 10. Ojegár József bányásznak „Julia“, 7., jan. 10. Godián Antal bírósági tisztviselőnek „Erzsébet“, 8., jan. 13. Belle Dömötör napszámosnak „László“, jan. 16. Dobra János bányásznak „István“ nevű gyermeke.

Elhaltak: 18., jan. 10. özv. Veisz Gáborné napszámos, r. k. 64 év, végelgyengülés; 19., jan.

11. özv. Jeszenszky Sándorné, gyógyszerész özvegye r. k. 67 év, végelgyengülés; 20., jan. 12. Brajka Lajos gyermek, ref. 6 Va év, tüdőgyu- ladás; 21. jan. 12. özv. Horvát Pálné, szőlőbirtokos, ref. 87 év, végelgyengülés; 22., jan. 14. özv. Novák Mihályné, r. k. 101. év, végelgyengülés; 23., jan. 14. Bodor András, kovács, r. k. 85 év, végelgyengülés; 24., jan. 14. Platthy Erzsébet, divatárus gyermeke, r. k. 4 napos, gyengeség; 25., jan. 14. Wied! Ferenc, kádár, r. k. 80 év, agyhüdés; 26., jan. 17. Székó Péter, r. k. 40 év, kimerülés.

Házasságot kötöttek : 2., jan. 16. Hersch Lázár birtokos pusztarajtolcsi, Hirsch Zelma helybeli lakosok.

163—1918. fksz.

Felhívás

a kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek és az összes ipari üzemek munkádéihoz, valamint az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi, vállalatok és hivatalokhoz, valamint az ipartörvény alá nem tartozó, de ipari, illetve vállal- kozásszerüleg űzött kereseti foglalkozások, u, m. műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszertárak, gyógyintézetek, drogueriák sth. munkaadóihoz.

1. Am. kir. minisztérium 4790—907, M. E. sz. alatt rendeletet bocsátott ki az alkalmazottak baleset és betegség esetére való biztosítást szabályozó rendelkezések kiegészitéséről és módosításáról.

A rendelet értelmében bejelentendők az 1917. évi XIX. t. c. 1-ső és 2-ik §-ában felsorolt alkalmazottak, u. m.: munkások, segédek, tanulók, szolgák, éjjeli őrök, cselédek, továbbá az üzemekben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és üzemtelepeknél alkalmazott polgári személyzet munkakeresményük összegére való tekintet nélkül

2. Bejelentendők továbbá tisztviselők, művezetők, könyvelők levelezők, kereskedelmi alkalmazottak és általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évifizetéssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenkint 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkalmazottak, amennyiben nyugdíjigénnyel nem birnakjés illetményeik részükre betegségük eseten intézményszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kötelezettség alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy műszaki, vagy egyéb működést fejtenek ki.

3. A munkaadók kötelesek mindazon al- kalmazottaiknál, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állottak, rendes bejelentési lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainak feltüntetése mellett az általuk pénzben (fizetés, vagy bér, lakbér, háborús segély, drágasági-, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetben (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmicikkek föld vagy kerthasználat, állatartás stb.) élvezett összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon belül bejelenti, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak-e jelentve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkalmazottak újbóli bejelentésénél a bejelentő lap tetején ráírandó a „Változás“ szó.

4 Az átlagos napibérosztályok a következőleg állapíttatnak meg:

I. napibérosztályba tartoznak,

akik 2 K-ig,

II. napibérosztályba tartoznak,

akik 2 K-án felül 3 K-ig,

III. napibéroszt.-ba tartoznak,

akik 3 K-án felül 4 K-ig,

IV. napibérosztályba tartoznak,

akik 4 K-án felül 5 K-ig,

V. napibérosztályba tartoznak,

akik 5 K-án felül 6 K-ig,

VI. napibérosztályba tartoznak,

akik 6 K-án felül 7 K-ig,

VII. napibérosztályba tartoznak,

akik 7 K-án felül 8 K-ig,

VIII. napibérosztályba tartoznak,

akik 8 K-án felül 10 K-ig,

IX. napibérosztályba tartoznak,

akik 10 K-án felül terjedő beszámitható napi keresettel vannak alkalmazva.

Hetifizetéseknél a beszámitható hetikeresmény Vs-od része, havifizetéseknél beszámitható keresmény Vss-öd része, évifizetéseknél a beszámitható évi keresmény Vaoo-ad része alapján történik a napibérosztály megállapítása. Az átlagos napibér

az I. napibérosztályban L50 K, a Il-ikban 2-20 K, a Ill-ikban 350 K, a IV-ikben 4'50 K, a V ikben 5'50 K, aVI-ikban 6-50 K, a VH-ikben 7’50 K, a VlII-ikban 9’— K, a IX-ikben 1L— K.

A betegségi biztosítási járulékok az áltagos napibér 4"/o-a alapján a következők:

a I. napibérosztályban heti 42 fillér, a II-ban heti 72 fillér, a Ill-ikban heti 1 K 02 fillér, a IV-ikben 1 K 26 fillér, az V-ikben 1 K 56 fillér,

! a Vl-ikban 1 K 86 fillér, a VH-ikben 2 K 10 ! fillér, a VlII-ikban 2 K 52 fillér, a IX-ikben heti ' 3 K 12 fillér.

A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járuléknak megfelelő hányada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napra számit. A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szünetek figyelembe nem vétetnek.

A heti járulékok felerészben a munkaadót,

| felerészben az alkalmazottakat terhelik.

5. Az 1917. évi XIX. t. c. 50. §-ában be: tegség esetére megállapított segélyekre a biztosított tagnak következő mértékben van igényeA megbetegedés első napjától kezdve 26 hétig, az 50. §. 1. 2. és 5. pontjában felsorolt segélyekre. Táppénzre, ha a keresetképtelenség' 3 napnál tovább tart, a betegség 3-ik napjától számítva az átlagos napibér 60° o-ában.

Az 1907. évi XIX. t. c. 50. §-ában szülés esetére megállapított segélyek helyett a biztosított tag a következő segélyben részesül.

Az idézett §. első pontjában megjelölt szülészeti támogatás és gyógykezelésben.

Gyermekágyi segélyben 8 hétig, az átlagos napibér 75%-ában.

Szoptatási segélyre azoknak a biztosított nőknek, kik gyermeküket szoptatják, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át átlagos napibérosztály 50°/o-ában, de legfeljebb napi 2 K összegben.

A biztosított taggal egy háztartásban élő, keresettel nem biró, nem biztosított családtag részére szülészeti támogatás, gyógykezelés a lebe- tegedés első napjától kezdve pedig 6 héten át napi 1 K gyermekágyi segély. Azok a biztositott nők, kik gyermeküket szoptatni nem képesek, orvosi rendeletre szoptatási segélyben megfelelő csecsemőtápszerben részesülnek.

Az 1917. évi XIX. te. 50. §-a első bekezdésének 6-ik pontjában a biztositott elhalálozására megállapított temetkezési segély az elhalt tag járulékainak kiszámításánál alapnl vett átlagos napibérösszeg 30-szorosában jár.

6. Az 1907. évi XIX. te. értelmében fizetendő betegsegélyezési járulékokat, balesetbiztosítási dijakat és tagsági igazolványi dijakat, az Országos Pénztár alapszabályaiban meghatározott esedékesség szerint tartoznak a munkaadók a pénztárnak befizetni. A kerületi pénztár a munkaadónak tartozásairól az alapszabályokban megszabott időben fizetési meghagyást kézbesít, melynek értelmében a munkadó hátralékos tartozásának 8 napon belül való megfizetésére a végrehajtási és büntetőjogi következmények mellett lesz felszólítva. A fizetési meghagyás ellen a munkásbiztositó pénztárnál felszólítás adható be, melyben a a pénztár elnöksége határoz. Az elnökségnek a felszólalás felől hozott halározatásül meg nem elégedő munkaadó a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, a pénztár székhelyén illetékes elsőfokú iparhatósághoz, tehát a rendőrkapitányi hivatalhoz előterjesztéssel élhet, melyben az elsőfokú iparhatóság soron kívül határoz.

A betegségi és balesetbiztosítási járulékokért a balesetbiztosítási dijakért és tagsági igazolványi dijakért a munkaadónak illetőleg üzemtulajdonosnak vele közös háztartásában élő házastársa egyetemleg felel a pénztárnak. Ugyancsak egyetemleg felel a megjelölt mun- kásbiztositási köztartozások czimén a fővállalkozó az alvállalkozóért: a felelősség szempontjából fővállalkozó az, ki a munka teljesítését a megrendelővel szemben elvállalta, alvállalkozó pedig az, ki az üzemben, vagy az üzem folytatásához szükséges egyes munka ágak végzésére közvetlenül, vagy közvetve a fővállalkozóval szemben vállalkozik. A megjelölt tartozásokért az 1907. évi XIX. te. 46 §-a értelmében nem csak az eredeti adós, hanem az üzem mindenkori tulajdonosa üzemutód is felelős. Az üzem azonosságát nem zárja ki az, hogy az űzemutód az üzleti berendezést az előző tulajdonos ellen foganatosított árverésen vásárolt vevőktől szerezte be. A munkásbiztositási járulékok és dijak, nem fizetés esetén az 1907. évi XIX. te. 46 §-a értelmében közadók módjára lesznek behajtva. Végrehajtásnak a végrehajtó közokiratban, tehát fizetési felszólításban megállapított teljesítési határidő lejárta után az adósnak, mint ingó, mind ingatlan vagyonára helye van.

Ha a munkaadó balesetbiztosítási járulékok kirovása céljából záros határidő kitűzésével követelt bérvallomások beterjesztését jogellenesen elmulasztja, vagy nemtörvényes módon és határidőben terjeszti elő, kihágást követ el, ugyancsak kihágást követ el, aki a betegsége biztosítási járulékokat, balesetbiztosítási járulék és dijakat, jogellenesen a pénztárnak kitűzött határidő alatt be nem szolgáltatja.

Amennyiben az itt felsorolt cselekmények súlyosabb büntetendő rendelkezés alá nem esnek, a kihágás 15 napig terjedhető kizárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlődés esetén 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés behajtatlansága esetén az elzárás tartama 3 hónapra felemelhető. A kihágások halmazata esetében, ha a pénzbüntetés az ösz- szes büntetéskép kiszabott elzárással együtt al- kalmaztatik és a pénzbüntetést helyettesitő elzárás tartama egy évre is felemelhető.

Ismételten nyomatékosan figyelmeztetjük az összes munkaadókat, hogy az itt felsorolt rendelkezéseknek a büntető jogkövetkezmények terhe alatt 8 napon belül okvetlenül tegyenek eleget. Azon munkaadók, kik alkalmazottaiktól 1918. január 1-e után teljesített bérfizetésnél járulékaikat nem a jelen rendeletnek megfelelően vonták le, a külömbözetet 1907. XIX. te. 41 §-a alapján visszamenőleg levonhatják.

Szatmár-Németi, 1918. január 10.

Szatmár-Németi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár.

Kocsis László s. k. Polyánszky Miklós s. k.

elnök. igazgató h.

3. szám. (3)

Eladó tngosdgok.

Kossuth Lajos-utca 33. szám allalt:

Lószőr matracok, párnák, paplanok, bútorszövetek, gyermek- kelengye, női bunda (rókabéléssel) sövénydrót, kötőgép, stb.

eladó!

Értekezni lehet Kosztka Viktória tulajdonossal, --- • - köznapokon délután 2—5 óráig. - ....Ki

adó egy nagy ©hédl© asztal.

Cziin a kiadóban.