Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-15 / 15. szám
(2) 15 szám. 1899-1917. szám. Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy a város területére vonatkozólag f. évi április és májusi hónapokra a napszámokat a következőleg állapítottam meg. gyermeknapszámért 2 korona, női napszám ásás, kapálásért 4 K, egyéb női napszámért 3 K 20 f, férfi napszámért 5 korona. A szántás-vetési munkálatért egy kataszteri hold után 45 koronát, mely összegért a terület beszántandó, bevetendő és beboronálandó lesz. A most dúló világháború nagy erőpróbát kíván nemzetünktől, a küzdelemben az itthon- maradottaknak is lelkiismeretesebben ki kell venniök részüket. Hazafias kötelessége odahatni s közreműködni városunk minden polgárának, hogy a város területén egyetlen talpalattnyi terület se maradjon műveletlenül, gazdaságilag kihasználatlan állapotban. A munkaerő kihasználása érdekében tehát elrendelem az igáserő, valamint a kézimunkaerőnek szükség esetére igénybevételét, amire nézve a mezőgazdagsági intéző bizottság a felmerülő szükséghez képest fog intézkedést tenni. Minden fogattulajdonos igaerejét, amennyiben saját földjei megmunkálására nem használja, köteles a mezőgazdasági intéző bizottság felhívására mások földjének művelésére átengedni. Mindazok a munkások és hadisegélyben részesülő egyének, kik rendes viszonyok közt mezőgazdasági munkákkal foglalkoznak, mikor saját gazdaságukban, vagy állandó munkahelyükén elfoglalva nincsenek a mezőgazdasági intéző bizottság felhívására mások földjei művelése végett kötelesek munkába állani. Munkára kötelezhetők oly egyének is, kik rendes viszonyok közt mezőgazdasági munkával ugyan nem foglalkoztak, de egészségi állapotuk, testi erejük és személyes viszonyaiknál fogva munkára mehetnek ; első sorban ezek közt a hadba vonultak segélyben részesülő családtagjai. Gazdasági munkákat érintő minden dologban a közönség forduljon a mezőgazdasági intéző bizottság elnökéhez. Dr. Stoll Tibor városi tisztiügyészhez. Figyelmeztetem a közönséget, hogy jelen vagy az intéző bizottság rendelkezéseinek megszegése kihágást képez, mely a 600 — 1917. M. E. rendelet értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal és 2 hónapig terjedhető elzárással, azonkívül hadisegélyeseknél a segély elvonásával büntettetik, mely büntető határozatok felebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók. Ajánlom tehát a közönségnek, hogy e rendelkezéseket pontosan tartsa meg. A munkálatok elvégzésénél a legmeszebb menő támogatását helyezte kilátásba a kormány ; 5000 — 1917 sz. honvédelmi ministeri rendelet szerint a póttesparancsnokságok a harctér mögötti országrészekben szolgáló minden nélkülözhető katonát gazdasági munkák elvégzésére szabadságolni fog. Ezen szabadságolás azonban az illető katona által kihallgatáson kérelmezendő. Munkásosztagok és foglyok kirendelése iránti kérelmek kizárólag a vármegyei gazdasági munkásbizottsághoz intézendők. Kelt Nagybányán, 1917. április hó 12-én. Dr. Makrai üVühály polgármester. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Külföldi esetek. Az erélyes háziasszony. A francia győzelmes hadjáratok idejében Rügen szigeten Huge Arnold szüleinél elszállásolt francia katona levest kivánt. Ruge asszony készséggel fogott hozzá a j leves főzéséhez. . Tállalás előtt a katona kívánta megizlelni a levest és azután megjegyezte, hogy nem elég sós, mire a háziasszony odanyujtotta neki a só- J tartót, hogy sózza meg amint neki jólesik. A francia egész marék sót szórt a lábasba. A leves ennek következtében annyira sós volt, hogy nem lehetett megenni. Haragjában a kezében levő nádpálczával súlyos csapást mért a katona, a háziasszony meztelen karjára. Az elég testi erővel rendelkező erélyes ur- hölgy a sérelmet nem akarta megtorlás nélkül hagyni. Kezébe ragadva a seprőt, annak nyelével olyat ütött a hős francia koponyájára, hogy elkábulva esett a földre, de mihelyest magához tért, a kapitányához rohant. Az egész ház remegve várta a veszedelmet, de a kapitány véletlenül körültekintő higgadt ember volt, azért személyesen akart meggyőződést szerezni a történtekről. Midőn a seprőnyél használatának előzményeit megtudta, katonáját más szállásra küldte és a háziasszonyhoz fordulva mondta : — A goromba fickó megérdemelte a seprőnyelet, de megvallom asszonyom, hogy nem szeretnék lakója lenni. A bátor ángliust kisértet sem hozza ki sodrából. L. lordot barátja vadászatra hivta meg. A szives házigazda ebédközben említette, hogy kastélyának toronyszobájában kisértet jár. A lord ret- tenthetlen bátorságával dicsekedve kijelentette, hogy a kisértetet egyszer s mindenkorra elriasztja és a toronyszobába költözött. Éjféltájban felébredt; neszt, suttogást vélt hallani. A szobát holdfény világította be. Forgópisztolyát kezébe ragadva feszült figyelemmel pillantgatott minden irányba, hát egyszerre csak két kezet lát lábtakarójának alsó végén. — El a kézzel, mert lövök ! — A pisztoly elsült. A durranásra berohanok igyekeztek a fájdalomtól jajgató lordot megnyugtatni. A boldogtalan izgalmában idegen kéznek képzelte lábát és belelőtt. Midőn sebének bekötözése után más szobát bocsátottak rendelkezésére, a toronyszoba elhagyására nézve legkevésbé sem ellenkezett ; reggel pedig a legszivélyesebb tartóztatás ellenére is sietett kisértet-mentes otthonába. Szellemes válasz. Egy előkelő család estélyén szóbakerült a nők joga. A legönérzetesebb vendég határozott hangon kijelentette, hogy a nő már csak azért sem követelheti a férfit megillető jogokat, mert előbb volt a világon a férfi és csak belőle került ki a nő. Duse Eleonora mosolyogva mondta:- Természetes, hogy előbb nő a szár és később a virág, de ebből még nem következik, hogy a virág értéke csekélyebb, mint a száré. 1917. Áprilisul 5. A bevonulási határidőt az idősebb népfölkelőkre nézve elhalasztották. Hétfőn, azaz április 16-án kellett volna bevonulniok azoknak a 26 — 45 éves népfelkelőknek, akiket a legutóbbi szemlén alkalmasaknak találtak. A minisztérium azonban tekintettel arra, hogy a tél a szokottnál tovább húzódott és a tavaszi gazdasági munkák márciusról áprilisra maradtak, most, amikor valóságos munkatorlódás van, mellyel alig bírnak az itthonn maradott emberek, az ország ellátása érdekében jónak látta az idősebb népfölkelők bevonulásának elhalasztását. Megengedte ugyanis, hogy a 31 évesnél idősebbek egész 45 éves korig csak május 14-én vonuljanak be, mig a fiatalabbak tartoznak holnapután, 16-án elindulni. Könnyen érthető, hogy az itthonn maradottak tartoznak gazdasági munkát végezni, különben nem szabad itt marad- niok, mivel csakis nyomós gazdasági okokból kapják azt a kedvezményt, hogy katonáskodásukat egy hóval később kezdik. ságok, szenvedések között is : Jézus két gonosztevőt vitt magával az ő országába. Husvét! Harmadik háborús, hadi husvét! Ha majd megszólal a béke arany trombitája, nem fogunk megrémülni és elámulni, mint a tanítványok, mikor közéjük ment a Feltámadott. Örülni, ujongani fogunk a béke szent húsvéti ünnepén. Tavaszi hétköznap. A rövid nemlét véget ért, csendes álomképeim után felébredtem. Szobám hajnali félhomályában csak alig látok valamit, homályos körvonalát a bútoroknak és az ablakfát, mely felszeleteli a beszűrődő gyöngye világosságát. Gondolkozom és élvezem a csendességet. Csodálom, hogy milyen éles és világos ilyenkor az ember agya. Valami elevenséget önt minden gondolata és ezáltal könnyűvé teszi. Az ablakhoz sétálok, az utca csendes, mozdulatlan. Sokáig nézem, azután visszafekszem és gondolkozom róla. Szeretném valahogy megállítani az időt, hogy sokáig, nagyon sokáig ne legyen reggel. Milyen jó is volna! Az érintetlen, fenséges szent hajnal, melyet nena mocskol be semmi. — Észre veszem a falon az órát és meghallom hangját, eddig nem gondoltam rá, nem halottam. * Reggel van. Megrázkódva áll meg a villamos az Orczytéren. Kőszenes kocsik port árasztva döcögnek ki a teherpályaudvarból. A kofák kátrányos vásznak sátrainak tetejét emelgeti a tavaszi szél. A gépgyárba sietnek a munkások. Kehes, összetört lovakat vezetnek négyesével összekötve a hajcsárok a közvágóhidra. Szegény párák! Olyan bánatosan, búsan baktatnak vesztükbe. Egy fiákeres ló jön velük szemben, nehezen fáradtan huzza kocsiját, rájuk néz és azután tovább vánszorog. Vájjon mit gondolhat? A villamos sokáig áll, nincs sehol a váltó gyerek. Végre megérkezik a trafikból. Hatalmas cigaretta a szájában, büszkén fújja a füstöt, pedig még alig nyolc éves. A kocsivezető pofonüti, összeszidja, a kocsi tovább sétál, a gyerek föl sem véve a történteket leül egy rakás épülettéglára, fújja a füstöt és várja a következő villamost. * Csepeli gyakorló-terünkön rasztolunk valami erdőfélének a szélén. Nem messze Weisz Manfréd kéményei füstölnek. A hatalmas gyártelep kohóiban folyik a munka. Olyan fölényesen és büszkén nyelik a szenet. Gőzdaruk mozognak, karjukat emelgetik, nyikorogva fut alá a lánc és sípolva szalad keskeny vágányán a taliga. Készül a muníció. Nők, asszonyok, fiatal lányok végzik a könnyebb munkát. Csinálják a gyilkos eszközöket. Künn tavasz akar lenni, itt dübörögve zugnak a gépek, benzines a levegő, a kazán dö- j rombol, kék ruhás munkások mozognak a gép- | óriások körül. Pillanatra, mintha ők lennének a bábok, melyeket a gépek mozgatnak. — Félelmetes hatalom a természet, ha kerekek és csövek közé szorítják, de ha nem sértik meg, engedelmes, hűszolga, kire mindenkor számíthatunk. * Délután a városligetben. A fákon még nincsen levél, a rügy is alig látszik. Néhány gyerekkocsi sütkérezik a napfényben. A Stefánia utón egy-két főurikocsi bakkján fényes fekete cilinderrel a barna egyenruhás kocsis és az inas. Büszkén, egyenesen, mereven ülnek. A mentők autója jajgat keresztül a ligeten. Vajda-Hunyad várában Anonymus bustalkodik, körülötte gyerekek fotbaloznak egy kicsi rongylabdával. Nem messze egy öreg vak koldus forgatja kopott hangú kintornáját, de rongyos kalapjában nem gyűlnek a krajcárok. — A korcsolyázótavat ellepi a zöld békanyál, a hattyúk még nincsenek rajta. A rendőr szomorúan, unottan sétál a Bartha-szobor körül. A nap készül leszáilani, utolsó sugaraival berozsdázza az István-utat. N * Érdemes volt-e a mai napnak fölkelni ? Szebb volt születése, a fenséges, szent, érintetlen hajnal ; az ünnepi volt, ez pedig csak egyszerű, szürke hétköznap. Incze Gábor.
