Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-28 / 43. szám
(2) 43. szám. 1917. Október 28. nek, a szerénységnek, a szorgalomnak. Az emberiségnek és tanítóságnak boldogitására voltak eszméi, amiket hirdetett, amelyekért hevült. Benne becsületes embert vesztettünk. Családja elveszté a támaszt, kinek kidőltével a tanitó- árváknak száma nőtt, az életben való küzdelemre még gyöngék csoportja szaporodott. Élte delén dőlt sirba. Mikor halálos betegsége között családja jövőjével tépelődött, ez a töprengés fokozta a betegségét és nehézzé tette az elválást. Az elválás nekünk is fáj, mikor azzal a meggyőződéssel búcsúzunk, hogy megtette, amit körülményei között tehetett. Sokkal több nemességgel és tisztasággal futotta meg az életet, mint az emberek közül akárhányan mások. Megérdemli a reá való megemlékezést, Nyugodjék csendesen! Családja a következő gyászjelentést adta ki: Meghalt a mi jóságos édes apánk, a felejthetetlen hitves és sógor: Szabó József állami elemi és ipariskolai tanító f. hó 23-án reggel 6 Vs órakor áldásos és fáradhatatlan életének 50-ik és házassága 24-ik, buzgó tanítóskodásának 28-ik évében, rövid, de súlyos szenvedés után megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel. Drága halottunkat folyó hó 24-én délután 3 órakor fogjuk a róm. kath. szertartás szerint örök nyugvóhelyére kikisérni Felsőbányai-utcza 28-ik számú gyászos háztól. Jó lelkének üdvéért a szentmisét f. hó 25-én, reggel 8 órakor fogjuk a Mindenhatónak bemutattatni. Nagybánya, 1917. okt. 23. Áldás emlékezetén, béke poraira! Özv. Szabó Józsefné Bartha Emma neje. Gizella, Piroska, Dezső, Etelka gyermekei. Özv. Bartha Pálné anyósa. A tanitótestület jelentése igy szól: A nagybányai állami elemi iskoláknak tanítótestülete megilletődéssel tudatja, hogy Szabó József állami elemi és ipariskolai tanitó életének 50-ik évében f. hó 23-án meghalt. Munkás, fáradhatatlan, becsületes, a közügyek iránt melegen érdeklődő ember volt. Benne a családjáért küzdő, a tanítói ügyekért harczoló tanitótársunkat vesztettük el. Temetése f. hó 24-én, d. u. 3 órakor lesz. Emléke legyen áldott! Nagybánya, 1717. október hó 23-án. Székely Árpád. Városi közgyűlés — 1917. okt. 27-én. — A képviselőtestületnek ma egy óráig tartott rendkívüli közgyűlése volt, mely 4—5 pont fölött határozott, mégis igen érdekesen folyt le. Gyűlés előtt az éppen frissen érkezett harctéri sürgönyöket Veress József volt szives felolvasni, miszerint a mieink az olasz Panasztalan vergődött. És mikor súlyos keresztjével az ut görönygyeibe megbotlott s mig föl- emelkedett és fáradt homlokáról letörülte a verejtéket; megállt egy pillanatra. És azt mondták, nem teljesiti kötelességét. Senki sem állott a védelmére ,. . követ dobott rá. kivel ő csak jót tett . . . Ha akkor messze útról jön valaki . . . fölkeresi szomorú elhagyatottságában, egyetlen szóval vigasztalja, egy őszinte tekintettel bátorítja ; meg lett volna mentve ... A legnagyobb gonosztevő ha lett volna, részvétéért megszereti és érte megtanult volna újból hinni, imádkozni, újból szeretni. Mert mégis fiatal volt, ezer álommal, szilaj vággyal, miknek teljesülését valamikor türelmetlenül várta. Ha akkor szivettépő könyörgését a jó Isten meghallgatja: megmenti őt ellenségeitől. De az ő fohásza néma volt. Vérző szivéből előtörő sóhaj gyengeségét, forró könnyei lágyságát : túl harsogták mások ordító kiáltozásai . . . Az ő szerény halk kérését senki sem hallotta és mások követelőzésükkel legyőzték. Az emberek nem hálálták meg nehéz munkáját. Isten nem válaszolt könyörgésére. Lelkében minden elcsendesült. Hideg, üres szívvel, büszke koldusgőggel, dacolva folytatta útját. És összeszoritott ajakkal, visszafojtott könnyel tűrte a Sors verését. És csak néha válaszolt ridegen előtörő könyörgő kérdésre: „Mindig igy lesz?“ — Mindig. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE frontba szélesen behatoltak, az áttörés megtörtént, több mint 30000 olasz fogoly vonult el katonáink előtt és több mint 300 ágyúi zsákmányoltak. (Nagy éljenzés.) Az orvosválasztás dolgában a képviselet azt határozta, hogy az állás sürgős betöltését szükségesnek tartja s a pályázatot elrendeli. Reméljük, hogy ezzel az a nyomós kérdés rendes medrébe jutott, mert különösen a szegény népnek szüksége van felelős városi t. orvosra s általában nagy az orvoshiány nálunk, Nagybánya városa nem várhatja a háború végét a választás megejtésével, haladéktalanul gondoskodni kell orvosról. Tárgyalták Veress József kir. bányaigazgató felszólalására a vízvezeték hiányosságait nagy részletességgel. A tárgyhoz többen hozzászólottak. Veress, Nagy Z. Sándor, Fábián Lajos, Makray Mihály, Stoll Béla, Révész János s végre is egy bizottságot küldtek ki a dolog sürgős tanulmányozására és javaslattételre. A gyűlés lefolyása különben a következő volt: Elnök: Thordai Imre. Jegyző: Égly Mihály. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Veress József, Szentmiklóssy József. Hitelesítés ideje: okt. hó 29-ike. 1. Napirend előtt Thordai Imre polgármester a háború által okozta károk megtérítésének elbírálására bizotság kiküldését javasolja sügősen, mivel már két kár is be van jelentve. a Képviselet Molcsány Gábor, Stoll Béla, Szerencsy József tagokat küldi az alakítandó vegyes bizottságba. 2. Veress Józsel a vízvezetéki mizériák tárgyában szólalt föl s azoknak megszüntetésére intézkedést kíván esetleg szakértő bizottság kiküldetése által. Többek hozzászólása után dr. Makray elnöklése mellett Veress József, Muzsnay Fe- rencz, Fábián Lajos, Nagy Z. Sándor, tagokból álló bizottságot küldték ki. 3. Ezután következett Veress József és 60 képviselőtársának indítványa a második tiszti orvosi állás betöltése iránt. Az indítványt egyhangú határozattal elfogadták s a pályázat meghirdetésével a tanácsot bízták meg. 4. A város tanácsai javaslatot terjesztett be az idegenek letelepüléséről s a községi kötelékbe való felvételről alkotott szabályrendelet 3. §-ának olyatén módosítása iránt, hogy a fölvétel dija ezután 100, 300 és 600 korona legyen. A képviselet a javaslatot elfogadta s annak életbe léptetését jóváhagyás előtt elrendelte. , 5. A tanács az iránt terjesztett be javaslatot, hogy a város tulajdonát képező földeknek termelési célokra fölhasználható ingyenes részleteit nemcsak az eddigi helyeken jelölhesse ki Vass Gyula dr., hanem más alkalmas és köny- nyen művelhető területeket is kioszthasson a közgyűlés jóváhagyásával. A képviselőtestület ehez hozzájárult. Ezzel a gyűlés 12 órakor véget ért. Külföldi esetek. Azok az angliusok. Hollandiának tulipán-tenyésztéséről hires Mostrieht városában Patti Adelin vendégszerepelt. A színházigazgató, hogy a hires énekesnő vendégszerepléséből származó jelentékeny költségei megtérüljenek, a belépő jegyek árát, háromszorosára emelte föl. Az ottani leggazdagabb háztulajdonosok négyen, úgy a közügyek, valamint a társadalom terén egymást támogatva, a vezető szerepet játszották. A belépő jegyek árának háromszorosát so- kalták ugyan, de szokásos nagyzolásaikhoz kellő anyaggyűjtését nem akarták elmulasztani. Hogy tehát a kecske is jól lakjék, meg a káposzta is megmaradjon, abban állapodtak meg, hogy amennyiben az előadásra kitűzött dalmű négy felvonásos, egy belépő jegyet vegyenek s sorshúzás döntése mellett látogatja mindegyik az illető felvonást. A jeles konsortium tagjainak sikerült a tértijegyeket tervszerüleg felhasználni, csak az volt a hiba, hogy Patti Adelinnak a negyedik felvonásban nem volt szerepe, ezért a négyes számú gazdag ur megrövidive érezvén magát, társaitól kártérítést követelt, de a zsebbevágó kérdésekben kényes természetű kedves társak a kártérítést megtagadták. Végre is bíróság elé került a becsület fogalmával össze nem egyeztethető kérdés eldöntése. A színházigazgató tudomást szerezvén a gazdag háziurak eljárásáról három belépő jegy árának megfizetését követelte tőlük. A jeles consortium tagjainak nemcsak a három belépő jegy árát, hanem azonkívül a pör költségét is meg kellett fizetniük. A különféle tárgyalások kiderítették, hogy a consortium tagjai kivétel nélkül, angolszármazá- suak voltak. A takarékos örökös. Egy mexikói agglegény tarékosságával nagy vagyont gyűjtött és bántotta az a gondolat, hogy ezt tékozló örökösök elpocsékolják. Ezért minden vagyonát egy unokaöccsére hagyta, kiről tudta, hogy nagyon takarékos. A végrendeletben kikötötte, hogy örököse száz dollárt fizessen az öreg szolgának, ki az elhunytnak szefneit fogja lefogni. Az agglegény elhunyta után az örökös átvette a vagyont, de kijelentette, hogy az öregszolgának csak ötven dollárt ad, mert az örökhagyó egyik szemére vak volt és igy csak egyik szemét kellett lefogni. Emberbőrrel bevont kardhüvely. Frunsberg német hadnagynak egy francia tiszttel volt párbaja és kikötötték, hogy a győz- tos az elesett ellenfél bőrével vonatja be kard- hüvelyét. A francia tiszt lett a párbaj áldozata, Frunsberg hadnagynak emberbőrrel bevont kardhüvelyét pedig egy müncheni múzeumban őrzik. Heti krónika. Még mindig szép napok gyönyörködtetnek. Éjjelenként ha van is lehűlés, fagy még nem volt, legfellebb egyes szibériai részeken panaszkodnak dérről. Mert ha a ligetben, a rozsályi vonalban, vagy a blidári völgyben dér csipi meg a krumpli levelet, arról mi déli zónások igazán nem tehetünk. Nálunk még teli virággal minden kert. Vi- ritnak mint a tavasz a krizanténumok, dáliák, csillagvirágok, őszirózsák, sőt itt-ott igen szép rózsahalmazokat is látunk pompázni. Szeret minket az Isten. Lám, a szegény embernek nagy áldás a hosszú ősz. Még sokan járnak mezítláb. Mi lesz szegényekkel, mikor fagypont alá süllyed a higany? Iskolás gyermekeket látok elég csinos, úrinak mondható ruhában (talán azt is úgy kapták, vagy vásárolták az ószerben) és mezítláb. Már d. u. 4 órakor, mikor jönnek ki az iskolából, bizony dideregnek szegények. Hogyan lehetne ezeket cipőkkel ellátni, mikor pénzért sincs? Vagy miből kellene valami cipőhelyettesitőt rögtönözni. Ki gondol ezekkel ? pedig bizony valami népjóléti hivatalnak erre is ki kellene terjesztenie a figyelmét. Pénzt még csak össze lehet hozni manapság, de természetben élelmet, árut, az már nagyon bajos. Mig egyrészről elfog a hazafias aggó dalom efölött, másrészt meg a hatalmas harctéri jó újdonságok növelik önérzetünket és reményünket. Úgy látszik, minden vonalon nagy győzelembe megyünk s a háború téli csattanója záradékul nagyon impozáns lesz. Ilyen őrült kavarodásban ünnepelnek a protestánsok az egész világon ezekben a napokban. 400 éves fordulója van a nagy szellemi mozgalomnak. Bizony nehéz ma ilyen ünnepeket tartani, mikor minden gondolat másfelé száll, mikor öröm helyett gyászköd ül a föld felett. Vájjon mit fog csinálni a protestáns Anglia ? Az ünnep hangulata reá ösztönzi-é a békére? Vagy megtagadja még Luthert is? Miért ne? Hisz egész háborúja ennél is rútabb, nem egyéb, mint Krisztus-tagadás, a humanizmus vad triáskorbeli arculcsapása. A háború alatt értük el a százezredik keresztyén vasárnapot, most a reformáció 400 éves
