Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-21 / 42. szám
Nagybánya, 1917. Október 21. — 42. szám XLIII. évfolyam TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBANYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K ^Egyes szám 20 fillér. ■ ■ - = Felelős szerkesztő és laptulajdonos RÉVÉSZ JÁNOS Főmunkatárs és h. szerkesztő RÉVAI KÁROLT NYE sztőség és kiadóhivatal: ínyai-utca 20. szám alatt lefon szám: 18. Nagybánya. Városi közgyűlés — október 11-én. — A képviselőtestületnek negyvenkilencz tárgyra terjedő közgyűlése volt október hó 11-én, csütörtökön d. e. 10 órakor Makray Mihály dr. polgármester előlülése mellett. A gyűlésen mindössze 33-an vettek részt. Elég kevesen, ezúttal azonban a szüreti és betakarítási szorgos munkálatokkal menthető a néptelenség. Pedig elég nyomós kérdés volt napirenden, ami megérdemelte volna a vele való komolyabb és őszintébb foglalkozást. így pl. igen érdekes, hogy a város a Részvénytakarékpénztár adósává lett, mikor van saját takarékja s helyzete a városnak, bizony, még mindig nehéz, mikor 6%' kamatot kénytelen fizetni ebben az általánosan megnehézményelt pénzbőségben, amihez fogható nálunk, Magyarországon, még ez ideig soha sem volt. Hogy az István-szállót egyelőre nem adták el, azon igazán örvendünk. Jó lesz még azt is alaposabban meggondolni. Magában véve annak, hogy a városnak ez a nagy épülete eladassék, nem volnánk ellenségei, bár kellő gonddal tollhegyre veendő, hogy a bérlő társaság és az üzletek nem adják-é meg most is a befektetett tőke kamatát. Ám elsőrendű kérdés az, hogy mi lesz eladás esetén a színházzal? A színészek esetleg uzsorának lesznek kitéve. Jó- tékonycéiu mulatságokat társadalmi célokra nem lehet majd rendezni az óriási bér miatt, amely minden remélhető jövedelmet fölemészt. A mozi nem élhet meg s elesik a város egy nagyobb jövedelemtől, amit a privilegizált mozi első bérletének lejárta után húzhatna. Mindezek nagyon meghányni- vetni való dolgok, azért helyes, hogy a gyűlés a kérdést bizottsághoz utasította. Minden figyelmet megérdemel az 5-ik tárgy is, hogy a város a számvevői hivatalt újjászervezi. A mai időben csoda, hogy még úgy ahogy működik ez a hivatal, melynek nincs személyzete. A városi pénztári kezelés, gazdasági, házi forgalom óriási mértékben növekedik, a főszámvevő pedig, úgyszólván, egyedül van, terhes szolgálati éveinek sokaságával és halomra gyűlő aktáinak nagy súlyával. Ezen segíteni kell, mert nagyobb baj alig képzelhető a szervezetben, mintha a vérkeringés nem működik jól vagy épen megakad. Igen jó volna, ha nemcsak a bölcs határozatok mellett maradnánk, hanem tenni is tudnánk már valamit ebben a dologban. Makray polgármester záradékul hat heti szabadságot kapott, amit nem irigylünk tőle, mert hir szerint itthonn fogja tölteni, pedig ráférne már, ha valami idegen helyre menne pihenni, ahol nem zaklatják levegőjegyekkel és tucat panaszokkal. Örvendeni fogunk, ha ujult,'friss, traktabilis lelki erővel tér vissza dec. 1-én háborús izgalmaktól terhes hivatalába. A gyűlésről részletes tudósításunk a következő: Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Bálint Imre, dr. Vass Gyula, Almer Károly. Hitelesítés ideje: okt. 15. d. e. 11 órakor. 1. A vármegye a városi közigazgatás alkalmazottainak háborús segélyét jóváhagyta. A közgyűlés tudomásul vette ezt, egyszersmind sajnálatának adott kifejezést, hogy a törvényhatóság későn intézkedik a jóváhagyásokról s igy ezúttal is tetemes kamatveszteségnek tette ki a várost. 2. Az alispán a városi hordójelző hivatal szabályrendeletét jóváhagyta. Tudomásul szolgál. A szabályrendelet okt. 15-től életbe lép s kinyomatását a képviselet elrendelte. 3. A gazd., pénzügyi és erdészeti bizottságok Bay Lajos indítványa ügyében, az erdőérté- kesités tárgyában azt javasolják, hogy a faállomány nyilvános árverése: adassék el. A közgyűlés ezt elfogadta. A Lapos és Nyires erdők faállományának árát adóságainak törlesztésére fordítja s a területet mezőgazda- sági munkálatokra alakítja át. 4. A kölcsönök hátralékos kamatainak rendezése tárgyában egyhangúan elfogadták a bizottsági határozatot, miszerint. a helybeli Részvénytakarékpénztárból váltó ellenében 350 ezer koronás, két éves, ideiglenes kölcsönt vesz föl a város 6%-os kamat- fizetés mellett s erre leköti a „Kemény és Kassovits“ cégnek eladott famennyiség megfelelő részletét és a város összes közjövedelmeit. A határozat belügyminiszteri jóváhagyást igényel. 5. Kapcsolatban ezzel Égly Mihály indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a városi számvevői hivatalt újjászervezi s erre nézve javaslatot kér be a főszámvevőtől. 6. Az István szálló épületének kérdését a gazd. és pénzügyi bizottságnak adták ki javaslattétel végett. 7. Ezután a 90000—917. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében megállapították a városi közig, alkalmazottak családi pótlékát. 8. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapítására Csüdör Lajos, Vass Gyula, Révész János tagokat küldték ki. 9. Az esküdt-képes egyének összeírását 12 tagú bizottság fogja eszközölni. 10. A közig, alkalmazottak részére gjabb beszerzési előleget állapítottak meg őszi beszerzésre, ez iránt fölterjesztés megy a minisztériumhoz. 11. Ugyancsak megállapították a napidija- sok ruhabeszerzési előlegét. 12. A tanács előterjesztését az erdőőri személyzet ruhabeszerzési ügyében szintén elfogadta. 13. Valamint elfogadták egyes alkalmazottaknak még idevágó kérelmére vonatkozó tanácsi javaslatát is. 14. A vasúti kövezetvám szedési' jog meghosszabbítása tárgyában elkészített műszaki javaslatokat jóváhagyás végett a tanács beterjeszti. A képviselet utasította a tanácsot, hogy ez iránt a kereskedelmi miniszternél kérvényezzen 3 évi újabb engedélyezés iránt. 15. Nyirő Sándorné tüzifasegélyét a szokásos mennyiségben a képviselet ezúttal is kiutalta. ......—■■■ ............. " 15 —45. A községi kötelékbe fölvették a következőket: dr. Selegián János 200 K, dr. Gál Gyula 200 K, Lengyel Andor 100 K, Platthy Aladár 200 K, Enyedi Béla 100 K, Orosz József 100 K, Gavrilás Leó 200 K, Kiss Dezső 100 K, Mayer Sándor 200 K, Szentmihályi József 50 K, Doros Lőrinc 50 K, Heiniger Károlyné 50 K, Illés Gyula 200 K, Kosa Dániel 200 K, Kupsa Bertalan 200 K, Zelinger Lajos 200 K, Weisz József 200 K, Klein Bernát 200 K, Farkas Izsákné 200 K, Goldstein Armand 200 K, Berger Ede 200 K, Hirsch Mór 200 K, Izsák József 200 K, Hotye László 200 K, Schvarcz Sámuel 200 K, Weisz Lázár 200 K, Birnbaum Jakab 200 K, Geller Márton 200 K, Ackerman Sámuel 200 K, özv. Pap Sándorné 200 K, Wallerstein Antalné 200 K dij mellett. 46—48. Nagy István, Kis Magdolna és özv. Sipos Imréné illetőségét megtagadták. 49. Makray Mihály polgármester hat heti szabadságot kér. A közgyűlés azt október 15-től december ^1-ig engedélyezte. Gyűlés vége 11 és ‘/a órakor. í léiiisM gyors taliiia. A háború győzelmes befejezéséhez a muni- ciógyártásnak végsőkig való feldolgozására van szükség. — Ezt a nagy célt szolgálja a m. kir. honvédelmi miniszternek 13421/eln. 20 b., 1917. sz. rendelete, amelylyel, igénybe vette a vörösrézből, sárgarézből, bronzból, vörösfémből, alpakkából, pakfongból, valamint a nikkelből és alumíniumból készült fémtárgyakat. — Mindenki, aki ilyen fémtárgyakkal rendelkezik, kell hogy mielőbb felajánlja a hadseregnek municiógyártás céljaira az igénybe vett fémkészleteket. — Aki önként ajánlja fel fémtárgyait, magasabb árakat kap, mig az olyan késedelmező, aki bevárja a kényszerbeszolgáltatást, kisebb térítési összeghez jut és ahhoz is csak beszolgáltatás után jó idő múlva. — Már azért is mindenki saját, jó felfogott érdekében cselekszik akkor, amidőn a hivatalos hadifémbeváltóhelyeknél önként és késedelem nélkől beszolgáltatja az összes arra kötelezett fémtárgyait, amelyekért a hivatalos hadi- fémbeváltóhelyek a legmagasabb megállapított átvételi árat taroznak fizetni rögtön és készpénzben. — Be kell szolgáltatni az alábbi fémtárgyakat : Vörösrézből és vörösötvözetekből készült csengők, csövek, rudak, diszitővereteket, fűtőtesteket, 25 cm. ármérőjü kisebb harangokat, kalap-, ruha, bot- és ernyőtartókat, védő> szőnyeg- és függönyrudakat, lószerszámokat, és vereteket, st., azután egyszerű iróasztalkészleteket, díszműárukat, függő cégéreket és cégtáblákat, név-, reklám és tájékoztatótáblákat, rácsokat, virág- cseréptartókat.; tiszta nikkel és nikkellemezzel bevont (lemezeit) acéllemezből készült csészéket, főzőedényeket, kádakat, sütőket, tálakat, üstöket, evőeszközöket, gyertya gyufa-, gyömölcstartókat, szitákat, szűrőket, vizeskorsókat,ecet-, olajtartóálványokat, gyors- forralókat, tejfőzőket, tojáskannákat, stb.; tiszta aluminiumból készült tárgyakat, még pedig: mindenféle csészéket, fazekakat, fedeleket
