Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-09 / 36. szám

(2) 36. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1917. Szeptember 8.

nek megtartására. A képviselő déli 12 órakor a Lendvay-szinházban fogja megtartani beszámoló programmbeszédét, utánna az István-szálló nagytermében társasebéd lesz.

A társasebédre aláirási ivek küldetnek szét. Mindazonáltal, hogy tévedések elkerülhetők legyenek és a közönség kényelmére is, Widder Péter gyógytárában, Kovács Gyula könyvkereskedő és Glavitzky Károly füszerkereskedő üzletében a társasebédre vonatkozó ivek helyeztettek el, igy tehát aláírások e helyeken is eszközölhetők és a társasebédre szóló jegyek megválthatok. Tisztelgő küdöttségek és magánkihallgatások tekintettel az idő rövidségére, ez alkalommal elmaradnak. A miniszter és kísérete ugyanaz nap délután 3 óra 20 perckor visszautazik Budapestre.

Polgárok! Polgártársak!

Fogadjuk képviselőnket, vendégeinket magyar vendégszeretettel, hogy örökké emlékükben tartsák és őrizzék Nagybánya városát és vidékét, valamint azt a polgárságot, kinek szivét e nehéz megpróbáltatásokban is a hazaszeretet szent és örök tüze hevíti!

Nagybánya, 1917. szeptember hó 4-én.

A nagybányai 48-as függetlenségi párt nevében: Oláh László -Szerencsy József

párt-titkár. párt-elnök.

Képviselőválasztás Nagybányán.

Szeptember 19-én lesz nálunk a képviselő- választás, mint azt már lapunk múlt számában közöltük. Földes Béla eddigi orsz. gy. képviselőnk miniszter lett s régi alkotmányos szokás, hogy ilyenkor lemond az, akit a király bizalma ért. Földes Béla szintén lemondott, erről aug. 27-én a vármegyét a képviselőház elnöke értesítette s igy a megyei központi választmány tűzte ki a határidőt.

Ugyancsak a központi választmány egyenes és részletes utasításokat adott ki a választás vezetésére, a nagybányai választás megejtése alkalmából. Ezekből egyetmást érdekesnek tartunk mi is és közöljük itt kivonatosan:

A központi választmány a képvíselőház határozatát tudomásul véve, választási határnapul Szatmárvármegye „Nagybányai“ választókerületére nézve 1917. évi szeptember hó 19-ik napját tűzte ki azzal a megjegyzéssel, hogy e napon a választókerület székhelyén, Nagybányán az előre biztosítandó szavazó helyiségekben, a választás — az 1899. évi XV. t.-c. 155. §-a értelmében — reggel 8 órakor megnyittatván, — az ide vonatkozó törvények szigorú betartása mellett fogana- tosittassék.

A képviselőválasztás foganatosítására a választási és szavazatszedő küldöttségek az 1874. évi XXXIII. t.-c. 59. §-ához képest következőleg alakíttattak meg:

Választási elnök: Dr. Makray Mihály.

Választási jegyző: Dr. Stoll Tibor.

Szavazatszedő-küldöttségi elnök: Thordai Imre.

Szavazatszedő-küldöttségi jegyző : Kis Miklós.

Helyettes elnökök : Farkas Jenő, Révész János.

Helyettes jegyzők: Sólyom Ferencz, Oláh László.

Választási h. elnökül a vál. elnök akadályoztatása esetén Tbordai Imre szavazatszedő-küldöttségi elnök küldetik ki.

Egyben a központi választmány felhatalmazza a választmány elnökét, hogy az időközben esetleg lemondott tagok helyett, amennyiben a választmány egybehivására idő nem lenne, elnöki utón másokat nevezhessen ki.

A választókerület községei pedig — az 1874. évi 33. t.-c. 61. §-a értelmében a szavazási sorrend tekintetéből következőleg osztattak be:

I. Szakasz:

11. Szakasz:

1. Nagybánya

1. Szinérváralja

2. Felsőbánya

2. Sebespatak

3. Alsófernezely

3. Iloba

4. Felsőfernezely

4. Alsóujfalu

5. Giródtótfalu

5. Feketefalu

6. Felsőujfalu

6. Láposhidegkut

7. Kisbánya

7. Lénárdfalu

8. Buság

8. Tőkésbánya

9. Láposbánya

9. Kissikárló

10. Miszbánya

10. Nagysikárló

11. Misztmogyorós

11. Monostor

12. Misztótfalu

12. Laczfalu

13. Zazár.

13. Magyarkékes.

Az általános jegyzőkönyvek, valamint a sza- vazatszedő-küldöttség jegyzőkönyvei, továbbá a

szavazási lajstromok és a külön névjegyzék a visz- szautasitott szavazatokról az állam hivatalos nyelvén és hálom példányban vezetendők és a választás lefolyásáról szóló jegyzőkönyvben a 10 ajánló neve minden jelöltre nézve felsorolandó.

Ha több jelölt áll szemben egymással, a választók elhelyezése a pártok bizalmiférfiainak meghallgatásával foganatosítandó.

Az 1875. évi XXXIII. t.-czik 69. §-a értelmében a választási eljárás megnyitása 8 órán túl elhalasztható nem volt, ezen rendelkezéssel szemben az 1899. évi XV. t.-czikk 155. §-a a választási elnökre azon jogot ruházza, hogy az esetben, ha oly akadályok merülnek fel, melyek miatt a választási eljárás meg nem nyitható, a megnyitást egy órára elhalaszthatja.

A választási eljárás megnyitása azonban reggeli 9 órán túl nem terjedhet; ellenkező esetben a 3-ik §. 17. pontja szerint a választás érvénytelen; e helyt megjegyeztetik, hogy az idézett §. 17. pontja értelmében a választási eljárásnak 8 órán túl történt megnyitása is — ha azt a választási elnök szükség nélkül halasztotta el

— szintén érvénytelenségi okot képez.

A szavazás reggeli 9 óra előtt semmi esetre sem kezdhető meg, viszont azonban a szavazás megkezdésének elhalasztása reggeli 10 órán túl nem terjedhet.

A választási eljárás elhalasztása esetén úgy az ajánlat beadására meghatározott félóra, valamint a szavazás elrendelésére meghatározott egy óra is, a tényleges megnyitás időpontjától számítandó és hogy ha az elnök által egy órára elhalasztható szavazás ezen idő eltelte után sem volna megkezdhető: a választás meghiúsultnak tekintetik és erről a központi választmánynak jelentés teendő.

A választás érvénytelen és annak megállapítása kérhető, ha választási elnök a szavazást valamennyi törvényszerűen ajánlott jelöltre el nem rendeli.

Az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 70-ik §-a értelmében minden egyes választónak jogában állott, hogy képviselőjelöltet ajánlhasson, ugyanezen törvény 70-ik §-a azonban a szavazás elrendelését tiz választó kérelméhez kötötte. Az 1899. évi XV. t.-czikk 156-ik §-a szerint a képviselőjelölt a kerület 10 választója által együttesen ajánlandó, a szavazás azonban az idézett törvény 157-ik §-a szerint — az elnök által — ha több jelölt ajánl- tatott — minden esetben elrendelendő.

A választási elnök feladata a leggondosabban ellenőrizni azt, hogy az ajánlat a törvény- szerű föltételeknek mindenekben megfelelő-e ?

A szavazásra jelentkező választó — ha személyazonossága máskülönben megállapítható

— nevének, életkorának, vagy foglalkozásának hiányos bejegyzése miatt a szavazástól el nem üthető.

Záróra letelte után is mindazon választók — kik a záróra letelte előtt szavazásra jelentkeztek — szavazásra bocsátandók.

A választási elnök felkéretik, hogy az illetékes polgármesterrel érintkezésbe lépve a választás céljára alkalmas helyen fekvő ingyenes helyiséget vegyen igénybe; és ha megfelelő ingyenes helyiség hiányában akár kibérlés, akár pedig fabódé felállításának szüksége állana elő: a legszigorúbb takarékosság tartandó szem előtt.

Külföldi esetek.

Francia udvarhölgy boszuja.

XV. Lajos idejében Pompadour hercegnő jó vagy rosszakaratának voltak az ország legfontosabb ügyei is alávetve. Ugyanakkor Lemaure primadonna volt a közönség kedveltje.

A hercegnő szerette a zenét, ezért nevenap- ján a király a legelső művészekkel rendezett hangversennyel akarta meglepni. A nagy gonddal összeállított műsor élén Lemaure primadonna neve volt, kinek fogadótermében a hangverseny napján élénk társalgás folyt és a primadonna kijelentette, hogy ő annyira nem törődik Pompadour kegyével, hogy önhatalmúlag megváltoztatja a műsort, el se megy a hangversenyre. Hiábavaló volt minden rábeszélés, az elkényeztetett művésznő szeszélyes elhatározása mellett maradt.

Este a hercegnő termeiben az előkelő társaságból csak a primadonna hiányzott. A király egyik kamarását küldte érte; a primadonna kicsinylő hangon fogadta:

— Ah, a névnap ! Majd máskor fogok a hercegnővel étkezni!

Pompadour hercegnő a bosszankodás legkisebb jelét se mutatta, mikor erről értesült és a művésznő diadala teljes volt, mikor nehány hét múlva a hercegnő sajátkezüleg irt előzékeny levélben ebédre kérette. A művésznő meg is jelent, de az ebédlőben az udvarnagy azzal fogadta, hogy a hercegnő teljesen megfeledkezett a kérdéses ebédről és midőn a művésznő kifelé indult, tiszteletteljes hangon mondá az udvarnagy:

— Kedves egészségére kívánom az ebédet 1

Ugyanezt a mondatot ismételték a lépcsőházban párosával sorfalat álló szolgák és végül a kapus is. A primadonna nem maradhatott Pá- risban, mert az utcán minden suhanc ezt kiáltotta utána:

— Kedves egészségére kivánom az ebédet!

A pályatársak kölcsönös figyelme.

Rossini, a hires zeneszerző ablakai alatt a Teli Vilmos nyitányával kívánt egy sipládás keresetre szert tenni. A zeneszerző fülét sértette szerzeményének elrontása és azt kérdezte a sip- ládástól, hogy Halévy Zsidónője előfordul-e sip- ládájának műsorában, az igenlő válasz után pedig két frankot ígért neki, ha a Zsidónőt hatszor egymásután lejátszatja Halévy ablakai alatt.

— Azt nem tehetem, mert éppen Halévy ur küldött ide!

Vágy.

— Irta : Révai Károly. —

Mintha alkonyaikor erdő alatt járnék:

Apad már a napfény s növekszik az árnyék. Nemsokára est lesz: szellemei járnak S vetik már az ágyát hosszú éjszakának.

Készülj öreg lantos örök pihenésre!

Zengjen egy-két dalt még a szived verése! Hátha szárnya nő az utolsó daloknak És szállani messze jövendőkig fognak !

Ó, mert amit eddig énekeltél halkan,

Mint a tilinkószót elnyelte az alkony: Zümmögő bús nótát a pásztortűz mellett Csak az hallja, aki mellé telepedett.

Szeretnék dalolni hangos, édes szóval, Versengésre kelni harci indulóval,

Hogy azt égzengésbe, búgó zivatarba Hegyek ormán túl is mindenki meghallja!

Szeretnék egy szívbe (régi emlék késztet!) Csengő-bongó rímmel építeni fészket; Kibélelni alját puha, meleg tollal,

S beleköltözködni csókos hatalommal.

Szeretnék trillázó fülemile lenni,

Ébredő tavasszal mindig megjelenni;

Hogy mikor meghallják hangom’ a csalitban Rajongva kiáltsák: énekesünk itt van!

Csattogni szeretnék, hogy messze is hallják Mint a magas tornyok legnagyobb harangját. Hogy győzze le azt is, aki pogány lenne.

S áhítattal mondja: sok ezüst van benne!

Ó, ha csak egy nótám repülne el messze: Félszázados múltam nem lenne elveszve!

. . . Madársikoltás is szállván fától-fáig, Rengeteg erdőben visszhangzik sokáig . . .

Heti krónika.

A főgimnáziumban megkezdődik a tanítás, a többi iskolákban ném. Máskor ilyen tájban már az egész vonalon nagy gyermeknyüzsgés volt. Most a többi iskolák szünetelnek, mert a Bécstől Brassóig és Temesvártól Kassáig mutatkozó dy- senteria nevű betegség itt is felütötte a fejét, jj §

Különös az, hogy a gimnazistákat nem bántja, nem veszélyezteti. Talán a latin declinatió megvédi tőle? Nem biz a, hanem az a dolog magyarázata, hogy az iskolák nem egy hatóság alá tartoznak. Nálunk az ilyen mindent megmagyaráz.

Sokan iratkoztak különösen a főgimnázium első osztályába. Némelyek panaszkodnak az ilyen tulnépszerüség ellen, részemről ellenkezően, annál jobban örvendek, mennél több ember akar tanulni. Csak hadd legyenek tultömve azok a magyar középiskolák, úgyis sok embert kell majd pótolni a közel jövőben.

Szóban levő hetünk csattanósan fejeződött be, amennyiben végre mégis csak eljött Földes a miniszter hozzánk. A kilencediki tervet elejtet-